Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. Schirilla vasárnap úszik Schirilla György, az országosain ismert sportember értesítette lapunkat, hogy egpn a télen is átússza a Tiszát. Erre január 3-án, vasárnap délután fél 3 órai kezdettel Ikerül sor. Az előreláthatóan kedvező időben a közúti híd alatt, az újszegedi oldalon ugrik majd a jéghideg vízbe, és Szegeden a bőrgyógyászati klinika előtt ér partot. Az előző években mindig óriási érdeklődés nyilvánult meg Schirilla úszása iránt, és bizonyára most is sokezres tömeg figyeli majd a ritkaság számba menő produkciót. Á sport A téli időszak beköszöntésével lassan elcsendesedtek a sportpályák, a sportágak többségében befejeződött a bajnoki és versenyévad. A kevés sportcsemegét nyújtó — csak a teremsportágak kedvelőit csalogató — év végi hónapok azonban a sportvezetők számára épp oly mozgalmasak, mint a versenyszezon. Az eredmények, balsikerek összegezése alapján készül egy-egy szakosztály, egyesület, sportág év végi számvetése, s a tapasztalatok elemzése, értékelése alapján határozzák meg a jövő év tennivalóit, célkitűzéseit Megyénk testnevelési és sportmozgalma eredményes esztendőt zárt. Ezen eredmények kovácsai elsősorban azok a lelkes sportvezetők, edzők, akik pártunk irányításával, az ifjúság és a sport mélységes szeretetétől fűtve, önzetenül munkálkodtak megyénk sportmozgalmának fejlesztéséért. Az MTS-szervek, sportegyesületek vezető, irányító tevékenysége általánosságban és egészében az év folyamán tovább fejlődött ezzel azonos mértékben szélesedett a mozgalmi demokratizmus ls, s a két tényező együttes érvényesülésének eredményeként fokozódott az egyéni és kollektív felelősségtudat. A vezetési színvonal emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az elé Az 1970. év legjobb Nők o pályán Bunda nélkül állami, társadalmi és gazdasági szervekkel az elmúlt évek során kialakult együttműködési kapcsolatok az 1970. évben tovább erősödtek a testnevelés és sport fejlesztése terén. Az ifjúság nevelésében érdekelt szerveknek a szervező, agitációs és propaganda munkában, a sDortolási feltételek javításában végzett koordinált tevékenysége az előző időszaknál hathatósabb eredményekben kamatozott. A testnevelési és sportmozgalom további fejlődése szempontjából az 1971. év rendkívül jelentős határkő. Egyrészt azért, mert az év folyamán — az MTS III. kongresszusát megelőzően — valamennyi sportszervnek, szervezetnek számot kell adni az elmúlt 4 év során végzett tevékenységéről, másrészt 1971 januárjával megkezdődik a negyedik ötéves sportfejlesztési terv, rövid- és középtávú feladatainak gyakorlati megvalósítása. A sportszervek napi teendőinek ellátása mellett jelentkező előbbiekben emiitett fő tennivalók jelentős feladatot rónak a sportvezetőkre és a sportegyesületek tagságára. A mozgalmi célkitűzéseknek megfeleően az 1971. évben tovább kell fejleszteni a vezető testületek irányító tevékenységének színvonalát, a helyesen értelmezett önállóságból fakadó helyi kezdeményező készséget és felelősségérzetet Elő kell segíteni a demokratizmus, valamint a vezető szervek határozatainak együttes érvényesülését, a tömegtestnevelés és versenysport igények szerinti megvalósítását. A célkitűzéseknek megfelelően a sportegyesületek elnökségeinek fel kell mérniük a szakmai munka helyzetét, s a személyi, tárgyi feltételek biztosításával egyidejűleg meg kelt határozni a szakmai munka fejlesztésének elveit, céljait. A sportfejlesztési tervben foglalt feladatok sikeres megvalósítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az utánpótlás nevelésére. A sportszervek nevelő munkájában hatékonyan alkalmazni kell az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveiből, valamint az MTS nevelési irányelveiből fakadó gyakorlati munkamódszereket, melyek a személyiség formálásának pozitív hatásain keresztül jelentős mértékben elősegítik az eredményes szakosztályi tevékenységet. A sportszerveknek rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a társadalmi, gazdasági fejlődéssel együtt jelentkező tömegtestedzési és sportolási igények alakulását. Az év folyamán meg kell vizsgálni az üzemi, hivatali dolgozók, valamint a falusi lakosság sportjának helyzetét, s a tapasztalatok elemzése alapján új tömegtestnevelési és sportolási formák, módszerek meghonosításával kell elősegíteni a dolgozók növekvő szabadidejének sporttal történő eltöltését Testnevelési és sportmozgalmunk célkitűzései társadalmi érdekből fakadnak, így azok sikeres megvalósítása az állami, társadalmi és bázisszervek hatékonyabb együttes tevékenységével lehetséges. SZŰCS MARTON, az MTS megyei elnöke szegedi versenyzői A Délmagyarország sportrovata minden év végén öszszeállítja a legeredményesebben szereplő szegedi sportolók névsorát. Ezt tettük most is, rangsort készítettünk azokról, akiket ilyer. tekintetben figyelembe lehetett venni. Külön értékeltük a férfiak és a nők 1970. évi teljesítményét. Az év legjobb férfisportolója: TÉGLA FERENC (SZVSE), országos diszkoszvető-bajnok, országos csúcstartó, a válogatott atlétikai csapat tagja. Második: Flórián Imre (Kender) válogatott kajakos. Harmadik-negyedik: Besze László és Darvas Zoltán (mindkettő Spartacus), országos bajnok motorcsónakversenyzők. Az év legjobb női sportolója: OCSKÓ ERIKA (Spartacus), országos ifjúsági válogatóit röplabdás, NB l-es játékos. Második: Csanádiné Pa tik Aranka (Spartacus) röplabdás, NB l-es csapat tagja. Harmadik: Keszthelyi Bea (SZEOL SC), kétszeres országos úszóbajnok, a gyermek korosztályban. — Nézd, a Manci azt hitte, hogy ma táncverscny lesz Készülődés az olimpiára 1966 óta készül a Német Szövetségi Posta a jövő évi, 1972-es müncheni olimpiai játékokra. Közel 5 milliárd márkás beruházással teremti meg az összes műszaki előfeltételeket ahhoz, hogy világszerte 800 millió ember követhesse rádión és televízión a játékokat, hogy a várt több mint 4 ezer újságíró optimális hírközlési kapcsolatot teremthessen szerkesztőségével, függetlenül attól, hogy az Chilében, vagy a Fülöp-szigeteken van-e. A München közelében levő Raisting adóállomás mesterséges bolygók segítségével, már ma egyidejűleg közel ezer telefonbeszélgetést „szállít" a földrészek között. A 28,5 átmérőjű raistingi szabadantenna 350 tonna súlyú. Az állomást 36 millió márkás költséggel fejlesztik Az Újszegedről jövők, vagy éppen arra tartók sokszor meg-megállnak elnézegetni, rácsodálkozni. A híd közvetlen szomszédságában, az ártéren, tréningruhás sportoló nyílvesszővel teli tegezzel az oldalán — naponta ki tudja hányszor — lövésre feszíti íját. Nagy János, a Bp. Spartacus hatszoros magyar bajnoka, több nemzetközi viadal győztes versenyzője gyakorol itt. Szegeden, szorgalmasan. Lakása, ahol beszélgetünk. valóságos kis múzeum. Féltve őrzött régi os uj íjak, nyílvesszők, érmek és tiszteletdíjak halmaza mindenütt. Európa szinte valamennyi országát, bejárta, söt Ázsiából, Mongóliából ls hozott emlékeket a házi gyűjteménybe. — Talán tíz éve ls elmúlt már, hegy egy labdarúgó-mérkőzésre menet megláttam a Tisza-parton Főidényi Józsi bácsit, amint éppen nyilazott — emlékezik vissza a sokak által Piszének becézett Nagy János. (Régebben a Bp. Kinizsiben öklözött, innen a becenév.) — Elkértem íját egy-két lövésre, s már akkor éreztem: végleg hatalmába kerített ez a szép sport. Józsi bácsi volt az első tanítómesterem, és ő volt, aki megjósolta, vihetem valamire. Neki nagyon sokat köszönhetek. — Aktívan 1961 óta versenyzek. Szegedi vagyok, de mindössze két évig voltam a város versenyzője, mert az MHSZ 1962-ben feloszlatta szakosztályát. Azóta a Bp. Spartacus az egyesületem. Az országban ma már gombamódra szaporodnak az íjászszakosztályok, de Szegeden sajnos nincs olyan egyesület, amely vállalkozna a gazda szerepére, pedig utánpótlás lenne bőven. Az értékes íjakat, érmeket és tiszteletdíjakat nézegetem, közben Nagy János lelkesen meséli, melyikhez milyen kedves emlék, vagy éppen izgalmas verseny fűződik. Büszkén mutat egy fekete, csillag alakú érmecskét, a FITA-csillagot, a Federation Internationale de Tir a l'Arc nemzetközi szervezet díját, amelyet csak az 1111 kör elérése után ajándékoznak versenyzőknek. Tessényi Éva és ő érte el először ezt a szintet. Eredményeiről elmondta, a hat magyar bajnokság mellett kétszer volt második, két Európa- és világbajnokságon, számtalan nemzetközi versenyen vett részt. Terveiről a következőket mondta: ' — Jelenleg, a „pihenés" időszakában háromszor edzek és kétszer úszom. A versenyidényben viszont naponta 6—7 órát kell gyakorolni! — Most kaptam meg az értesítést, hogy továbbra is tagja vagyok az olimpiai és válogatott keretnek, ami nagy öröm és megtiszteltetés. A lehetőség tehát adott, hogy kijussak a müncheni olimpiára. Hogy ez valóra váljon — minden áldozatot vállalok! Gyürki Ernő rádió- és közvetitéstechnikai szempontból a műbolygótechnika legújabb színvonalára. 1972-ben innen sugározzák a műsorokat a világ minden vevőállomása számára. Bármilyen átfogóak is az NSZK postájának olimpiai előkészületei — a beruházási összeg az 1970. évi 21,9 milliárd márkás összköltségvetésnek csupán 0,5 százalékát teszi ki. A szövetségi köztársaság legnagyobb polgári munkaadójaként, a posta 469 ezer tisztviselőt, alkalmazottat és munkást foglalkoztat. Naponta kereken 27 millió levelet kézbesít és közel egymillió csomagot. Az NSZK területén naponta 25 millió telefonbeszélgetést bonyolítanak le automaták vagy „központos kisasszonyok" segítségével. Már a nemzetközi forgalomban is közvetlen tárcsázással bonyolítják le a beszélgetések 90 százalékát és 1970 tavasza óta három nagy német városból az Egyesült Államok is hívható. Naponta 60 ezer távirat, és közel 3 millió újság jut el a szövetségi posta révén a címzettekhez. Tehát mindezek azt bizonyítják, hogy az NSZK postájának nagyon fel kell készülnie az olimpiai forgalomrar Az év legjobb férficsapata: KENDER ASZTA LITENISZEZÖK, NB l-esek (balról jobbra): Kalmár Márton, Nagy Zoltán, Nagy László, Csenki Gábor, Szeles Endre és Bénák András. Szerepelt többször Halasi György is. Második-negyedik: a SZEOL SC NB l-es cselgáncsegyüttese, az SZVSE NB I-be felkerült sakkcsapata és az SZVSE NB l-es tekecsapata. Az év legjobb női csapata: SZAK TEKÉZŐK, az NB I negyedik helyezettjei (balról jobbra): dr. Szamosszegi Bélóné, Süliné Farkas Ilona. Sajtos Istvánná, Tanácsné Berta Ilona, Lacziné Báló Mária. Jenei Erzsébet és Tompáné Berta Anna. Szóhoz jutott az első 15 mérkőzésen Iványiné Hódi Valéria is. Második: a Spartacus NB l-es röplabdacsapata. Harmadik-negyedik: a Postás SK NB II-be feljutott vívóegyüttese és a SZEOL SC NB II-be került kosárlabdacsapata. Sportszerűségi verseny A Csongrád megyei labóturűgó szövetség az 1970/71. évi bajnokságaira ls kiírta a már hagyományos sportszerűség! versenyeket. A bajnokság „félidejében" értékelték a csapatok teltjesltményeit. Ennek alapján több együttes figyelemre méltó eredményt ért el. S=0=R=0=K=B=A=N Holnap, szombaton lesz a szegedi városi felnőtt asztaliteniszbajnokság a Dugonics utcai iskolában, reggel 8 órai kezdettel. * A labdarúgó Közép-európai Kupát érdekesebbé akarják tenni. A részt vevő országok Javaslatokat küldenek a KK-blzottsaghoz, amely ebben az ügyben tavasszal tárgyal. Magyar részről dr. Terpitkó András, az MLSZ elnöke készített javaslatot. Eszerint a kupában Ausztria. Csehszlovákja. Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország a bajnokság első hat helyezettje közül egy-egy csapatot nevezne, s az. öt együtteshez csatlakozna mindig az elűző KK győztese, a hat csapat bstnoki rendszerű. oda-vissza alapon körmérkőzést vívna, egy, vagy két esztendő alatt.. Tehát nem kiesést rendszerben bonyolítanák le ezt a kupaküzdelmct. * A svéd futballpályákon ötletes újítást vezettek be: mesterséges gyepszőnyeget alkalmaznak. Ezeken a pályákon egész éven át lehet mérkőzéseket rendezni. télen sem kell szünetet tartani. * Illovszky Rudolf mesteredző, aki Görögországban a Pireíkosz csapatánál működik, szabadságra Budapestre érkezett. * A Magyar Súlyemelő Szövetség keretet jelölt ki az 1972. évi olimpiára, de ebben Veres Győző neve nem szerepel, mert a kitűnő versenyző a visszavonulás gondolatávul foglalkozik. A sportszerűség tekintetében a legjobb és a legrosszabb csailitok a következők: NB III: 1. Szegedi AK, 2. Mozöfi SE, 3. Békéscsabai VTSK, 4. Hódmezővásárhelyi MKDOSZ, utolsó: Kun Béla SE. Megyei bajnokság. L osztály: 1. Hódmezővásárhelyi METRIPOND, 2. Moravárosi Kinizsi, 3. Makói Spartacus. 4. Mindszenti Tiszavirág SK, utolsó: Szőregi Rákóczi. II. osztály: 1. Csanádpalota, 2. Nagymágocs, 3. Algyö, 4. Kisteleki TE, utolsó: Hunyadi SE. Ifjúsági bajnokság. Gcrber János-csoport: 1. Szegedi Építők, 2. Makói Spartacus, s. Hódmezővásárhelyi METniPOND, 4. Makói TVSE, utolsó: Szóregi Rákóczi. Madarász MihUly-cs<>port: 1. SZEOL II., 2. Csongrádi SC, 3. SZVSE, i. SZEOL I., utolsó: Tápé. Tartalékbajnokság. NB-s csoport: L Szegedi Dózsa, 2. Kossuth SE. 3. SZAK, 4. Szentesi Vízmű, utolsó: Szegedi Kender II. Második csoport: I. Szegedi Építők. 2. SZEOL UJ.. 3. Algyó. 4. DEFAG, utolsó: Szegedi Textilművek. Serdülők. I. csoport: 1. Szegedi Duzsa, 2. SZEOL I., 3. SZAK. 4. Hódmezővásárhelyi MEDOSZ, utolsó: Alsóvárosi MAV. II. csoport: 1. SZEOL II., 2. Móravárosi Kinizsi. 3. Kisteleki TE, 4. Dorozsma, utolsó: Táye. • t \