Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Gázkonvektor és (h)idegrázás Hívom a 14-643-at, a Szegedi Építő Ktsz gázszerelő részlegét. Hívom kedden, de egész nap nem sikerül megkapni. Űjra meg nak még? én várok rá a télben begombolkozva, hogy a szobát felfüthessem. Vajon hányan vacoghatni jra: foglalt a vonal. Szerdán délelőtt 10 Gázfűtésre áll át Szeged, óra s ennek hasznos voltáról tájban végre sikerül. Meg- senkit sem kell külön megszólal a boldogító hang, s győzni. Qé ha nem akaén nagy megkönnyebbülés- runk vacogó várossá válsel hadarom a mondandó- tozni időről időre, akkor mat; a címet, a nevet, a végre tenni kell valamit a készülék hibáját. És per- gázszerelés, -javítás ügyésze az időpontot: csütörtö- ben. Az is túlzás szerintem kön délelőtt otthon leszünk, és sokak szerint, hogy elégvárjuk a szerelőt. Aki majd gé magas árakat szabnak megjavítja azt a fránya egy-egy javításért. De az, | konvektort, ha már sem- hogy ilyen jó pénzért még! miféle böködésre-csattogta- csak ne is tudjon télvíz j tásra nem hajlarjdó szik- idején másnapra szerelőt! —1 kapni az emberfia .,, Ahogy mohdtam ... ABhinni a SZURDUM. messze Vajon meddig lesz az? van az a szombat, mintha Mikor lépnek vegre akkonem is 1971-ben lenne, a rát az illetékesek, amilyen konvektor pedig már hétfő méltó ehhez a nagyszabású óta nem ád meleget. Csak gázprogramhoz — a gázszebosszúságot. És felmerül relésben, a készülékek jalelki szemeim előtt egy vitásában is? Megkezdődtek ajárányozások" Békés megyében, ahol a termelőszövetkezetek, az állami és a háztáji gazdaságok együttesen több mint 120 ezer anyajuhot gondoznak — megkezdődtek a „bárányozások". Az új év első kisbárányai a füzesgyarmati Vörös Csillag, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz juhhodályaiban láttak napvilágot. A juhászok éjjel-nappal ügyeletet tartanak, megkülönböztetett gondossággal vigyáznak a „várandós" anyajuhokra illetve a kisbárányokra. (MTI) Madárlesen rázni. „Szombaton, 9-én..." Először nem akarok fülemnek, olyan még dermesztőbb, nagyobb hideg lehetősége is. Elvégre valahol Franciaország ban mínusz 34 fokot mértek. Hogy miként? Erre én, egyszerű gázkészülék-tulajdonos nem tudót tippet adis ni. Üljenek le, tanácskozzanak, barkóchbázzanak. S hiába mondom, hogy vagy mittudomén, de talález abszurdum, hiszen ma- janak ki már valamit, ami gyarázat van rá: kevés az segít a lakosság ilyen gondember, beteg is némelyik, jain! meg aztán ez a nagy hó. Csak gyalog tudnak kimenni a szerelők. Még csak annyit: miért nem ad a posta még egy telefont ennek a sokszor Értem. Csak éppen meg- keresett szerelőrészlegnek? érteni nem tudom ezt a Bizony mondom, sok enerdolgot. Most űrök a papír giát „spórolna" meg vele a előtt, és újra csak az aszó város dolgozóinak, amellett, jut eszembe: ABSZUR- hogy igen szép számú idegDUM. Lehetetlen állapot, pálya-roncsolódást lehetne mert nemcsak nekem van azzal az egyetlen kábellel beteg gázkészülékem ebben a városban, nemcsak helyreállítani... S. M. Kora délután van, de már meg kell gyújtani a szobában a villanyt. A harmadik emeleti ablak tűzfalak határolta udvarnégyszögre nyílik, fellegeknél szürkébben állhatatosan gomolyog a közeli kéményből a füst. Északi szél hozza. Odapergeti a kormot is az ablakpárkányra. A párkányon két gerla szemezgeti a madáreleséget. Fejüket föl-fölkapva, piros szemükkel be-benéznek a szobába. Míg a házigazda kávéügyben intézkedik, gyanakodva tekintgetnek rám, az ismeretlenre. Aztán bejön adakozó kedvű ismerősük, az ornitológus és azt vessem észre: már a nyakukra varrt fekete gallért se látni, csak a gerlehátakat. Teljes nyugalommal belemerültek az eszegetésbe, már nem tartanak semmitől. Dr. Beretzk Péter a házigazdám, a „szegedi madarász". Mindjárt be is mutatja a párkányon topogó, csőrrel kopogó két vendéget; balkáni gerlék. Ez a faj csak a harmincas években költözött Magyarországra, általában lakott helyeken, falvakban, városokban fészkelnek. Azt is tudom, hogy a Balkánról való kiröppenés mostanra már Norvégiáig vitte föl ezt a szapora, jól alkalmazkodó gerlefajt. Jól megtermett, nyugodt Sirályok a Fehértón Folyamatosan fizetik adójukat és kapjá í az állami támogatást a vállalatok A közgazdasági szabályo- mében e hozzájárulás ösz- vállalatoknak, szövetkezetekzórendszer továbbfejlesztésé- szegét mindig az előző év nek befizetniük. Ugyanakkor hez igazodva a pénzügymi- azonos negyedévének nyere- az állam is nagyjából ugyanniszter most a vállalatok és sége után havonta kell be- ilyen időközben szövetkezetek adózásának, fizetni. . . ... . , . befizetéseinek mechanizmu- Új intézkedés az is, hogv aT. , •"Sf4*1®>at is módosította. A rendé- a forgalmi, a termelési, a allaml visszater.telet kapcsolódik a befizetések bel- és külkereskedelmi adót ?fKet ^ az aiimni tamogabizonyos összeghatáron felül tas c«yeb »*>*«*eit. - az eddigi esetenkénti sza- esetb?,n még, ölő't ® , A , get is ad az allam a kesobb balyozas helyett — 15, 10, esedékes támogatási összeilletve 5 naponként kell a gekre. (MTI) Szikas talajok javítása Talajművelési Kutató Intézet néven megalakult Karcagon és megkezdte tevékenységét a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jogutódja. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által életre hívott kutatóbázis hatáskörébe ke- . . ,„ . , _ . rült a talajjavítási kutatások féle madártani könyvek, képek és orvosi eszközök. Az utóbbi volt a hivatás, de mit jelentettek-jelentenek számára a madaraik? A hobbyt? A természetimádást? A romantikát, a kalandot? Szavait hallgatva hajlik az ember annak megállapítására, hogy mindezt együtt. Szükségből: a vadászatot is. De inkább az emberi szem tudós kíváncsiságé vadászélményeit, ! mint az ember alkotta fegy! ver dörrenését, hisz a fel| szerelésből sosem hiányzó ! vadászpuska nagyon sok al| kalomipal néma marad, i Hogy miért szereti az emí ber a madarat? Talán mert szegedi intézetének nagyrésze. Karcagra költözött a tiszántúli talajjavítási osztály. fennhatósága alá került továbbá az ecsegfalvai kísérleti telep. A karcagi intézet elsősorban a tiszántúli szikes talajok javítási problémájával foglalkozik, ezenkívül koordinálja és anyagilag finanszírozza az ország különböző részein folyó talajművelési, talajjavítási kísérleteket. kutatásokat. új formáihoz, ezekívül intézkedik, hogy folyamatosabban fizessék be az államnak járó összegeket. Ugyanakkor az állam is egyenletesebben folyósítja a különféle árkiegészítéseket, állami visszatérítéseket, így valamennyi szerv jobban gazdálkodhat anyagi eszközeivel. Mint ismeretes, a vállalatok az eddiginél jobban kímélhetik részesedési alapjukat, ha a létszám növelése helyett a meglevő dolgozók átlagbérét növelik, mert az átlagbérfejlesztést a költségek között számolhatják el, a részesedési alapbél csupán kedvezményes és progresszív adót kell fizetniök. A rendelkezés szerint e bérfejlesztési befizetésekkel a vállalatoknak nem szabad megvárniok az év végét, hanem év közben, a negyedéves adatok alapján előleget kell fizetniök. Minden évben a december 28-ig befizetett előlegek összegének el kell érnie a teljes összeg 80 százalékút: ha ennél kevesebbet fizetnek be, a különbözet után nyolc százalék késedelmi pótlékot kell fizetni. A nyereségadó évi várható összegére ugyancsak december 28-ig a teljes öszszegnek legalább 90 százalékát kell befizetni. A külön. bözet utáni késedelmi pótlék itt ls nyolc százalék. Az Idén, január elsején vezették be a helyi tanácsokat megillető városi és községi hozzájárulást, amely a korábbi kommunális adót váltotta feL A rendelet értelj egy álma testesül meg ben| ne: a repülés. Talán mert a ! végtelen vonulások-visszatéI rések titkai ősidők óta foglalkoztatják. Talán mert madáréneket, az emberiség bölcsődalát jólesik újra hallani a felnőtt korban is. Szeretet és tudásvágy párosul abban, hogy az ember hasznos kedvtelésből, tudós hobbyként a madárvilág titkait kutatja, fürkészi. Képeket mutat, levelezőlap nagyságú fényképeket. — Kucsmás billegető — magyarázza: Ez a madárpár Kié a villanyvezeték? Kilencen építettek közö- hogy a társulat kilenc tagja sen villanyvezetéket Öttö- megosztva viselje a javítást mösön. már két eve. Egy kl|kt _ vilpbprtft decembert vihar kárt okozott *,"1LseSekel vetekedik a hálózatban, s mint azt a Gazdagh János. Az aramtársulás egyik tagja, id. Do- szolgáltató vállalat nem vebó István (Öttomös 139.^«.) szi át tulajdonába, mivel az a téesz vezetékéhez tartozik. — látja a hím fején a bársony fekete kucsmát? — először fészkelt Magyarországon az idén. Milyen is az a madárles? A fényképekhez fűzött magyarázattal: „Egy kiásott lesgí>dörben ülök, fejem a földdel egy szintben, gyékénnyel is álcázom magam. Csak a fényképezőgép kukucskál ki. A dologhoz hozzá tartozik, hogy a fényképezés után egy nappal már az egész család elhagyta fészkét, a kis billegetők is nekivágtak a világnak. Fehér-tó különös világának, amely az évtizedek során sokat változott, s bizony nem a madársereg kedve szerint. Madárparadicsom volt, „vadvízország". Az a régi, szikes, mocsaras, nagy kiterjedésű puszta nincs többé. Halgazdaság termett a helyében. A szikes mocsárhoz ragaszkodó madarak azóta elfoglalták a még kedvükre való területet, a pusztaszeri Dong-ér csatorna vidékét. Itt a tavon főleg űszómadarak, vad récék, vöcsök, búvárok vendégeskednek mostanában. Európában mintegy 450 olyan madárfaj él, amely rendszerven fészkel vagy átvonul a kontinensen. S közülük igen sok hazánkon is. A fajok testformája, szárnyának, csőrének alakja. a toll színe, a röpkép, a hang, az ének mind sajátos, jellemző. Ezekből a jelekből, min nyitott könyvből olvas az ornitológus. Az is eligazítja, hoí tűnik elő a szárnyas: más fajok tartózkodnak n fák koronájában, mások a bokrosban, az aljnövényzetben, megint mások a nád sűrűjében, vagy a nyílt vízen. Földrajzi koordináták la jelölik a madár tartózkodási vagy vonulási helyéi Persze a vonulásnál szelek, viharok el is térítik a madarakat.. még a tengeren is átsodorhatnak egy-egy ritka fajt. — Áprilisban — meséli a madártudós — megjelenik a Fehér-tavon két rózsaszínű kanalas gém. A hazai fehérek között egy pár a DélAmerikában honosakból, öt hét múlva jelentés: a Fertőtavon tűntek fel. Nehézröptű madarak periig — ki tudja, milyen szelek szárnyán jöttek át az óceánon? A madártudósok nemzetközi kapcsolatai igen fejlettek, sokágúak. Mint a rádiósok, ők ls Jelekkel üzennek egymásnak: gyűrűkkel. Prof. dr. Pierre Beretzknek most érkezett levél egy Dorozsmán lőtt piros lábú oankó adataival. Párizsból. Tuniszban tették a madár lábára a gyűrűt, ö maga is sokat gyűrűzött, például tízezernyi dankasirály fiókát „keresett föl" ezügyben a Fehér-tavon. Ebből már 400 visszajelentés érkezett. Hogyan fogják el gyűrűzéshez a madarakat? Nem léppel, hanem hálóval, ma már olyan pókháló finom háló is van, amit nem vesz észre a repülő madár. Elegendő mellé helyezni egy fogságban levő hívómadarat, s a társ belerepül a kifeszített hálóba. Ráteszik a gyűrűt a lábára és útra bocsájtják. Havonta úgynevezett szinkron madármegfigyelési napot tartanak a Nemzetközi Mndármegfigyelési Egyesülés megállapodása szerint Jelentik, hogy a gyülekezési területeken milyen fajból, mennyi madár látható. Hogy kik végzik ezt? Vidékünkön a TIT keretében müködö ornitológus csoport tagjai. Hetenként egyszer, vonulási időben kétszer megy kl a Fehértóra. Ha jön a hó, „csuk" 10—-12 naponként. Minden irirándülto 8-10 kl1 orrtól eres séta. 1 .ehet-e önnél meghittebb kapcsolata embernek a természettel ? Sima) Mihály leírja, megjavították a DÁV Tehát nincs más, mint re- hiba. menykedni kell, hogv ritkán történjen a vezetékkel ilyen Kevés a rokkantkocsi szerelői. De legnagyobb csodálkozásukra 80 forint javítási díjat és a két biztosítékért 67 forintot fizettettek velük. Olvasónk azt kérdezi, jogosan fizettették-e velük ezt az összeget, és egyáltalán: kié az a megépített ve- Rokkantak számára ké- vagy „rászorult". illetve zeték, a DÁV-é, vagy az szülő kocsira lenne szüksé- „nem rászorult". Ez utóbbiépíttetőké? ge Turay Lászlónak (Sonio- ak kérvényét el kell utasiAz áramszolgáltató válla- gyí u. 12. sz.). Közli levele- taniuk, míg első helyen a lat üzemviteli osztályának ben, hogy az orvosi bízott- feltétlenül rászorulók szerehelyettes vezetője, Gazdagh ság azt írta rá a vizsgálat pelnek. Olvasónk a „rászoJános válaszolt. Elmondotta, végeredményét igazoló pa- rult" elbírálást kapta. A baj hogy a kérdéses vezetéket az pírjaira, hogy számára szűk- az, hogy sok az igénylő, elöttömösi tsz hálózatához yéges ez a jármű. Mégsem enyészőan kevés a kocsi. csatlakoztatták, tehát az a kapta meg. Mi lehet az oka? Tavaly például a rokkantak téeszé lett. A tsz nem lett _ kérdezi olvasónk, hang- számára készülő Trabantból volna köteles annak idején súlyozva, hogy nagyon nagy mindössze 9 darabot kaptak, me'"igeöni, hogy csatlakoz- szüksége lenne a járműre, az idén pedig az előreláttassák ezt a vezetéket. A Olvasónknak dr. László hatólag Trabantból nem is biztosító cseréjét azért kel- György, a megyei tanács vb lesz, hanem 11 Velorexet lett kifizetni, mert a hálózat egészségügyi osztályának tudnak szétosztani. Kérdés sérülése miatt szakadt meg vezetője válaszolt. Etmon- hogyan. Ugyanis közel 40 az áramkör. Mivel a téesz dotta. hogy egy orvosi bi- jelentkező van rá a felletleannak idején szívességet tett ket^ ké7vt!^eket és a kö- nÜ1 rósaOTuIók közöttI °lva" a villanyhálózatot építtető vetkező minősítéssel sorolják sónknak tehát nem tudunk társulatnak, az a méltányos, be; „feltétlenül rászorult", kedvező választ adni felúíjláófran Hallgatva az Aido kedd esti felújítását a Szegedi Nemzeti Színházban. úgy tűnt. az előadás tíz éve készült. Azóta sem ért, inkább öregedett. Pedig ezt a népszerű Verdi-operát az elmúlt évtizedben jó néhányszor elővették, színházi és szabadtéri színpadon. neves vendégművészekkel, mindannyiszor közönségsikerrel. Aida-ügyben tehát a szegedi publikum elkényeztetett. Ezért ls fogadta szerényebb ház a keddi felújf| lást? A címlap nem ígért : újdonságot, az előadás sem | szolgált revelációval. Abonyl Tivadar rendezését Sándor Lajos néhány friss díszlete élénkítette, s a szereplőktől sem kaptunk mást (netán többet), mint amenynyit megszoktunk. Harmat Éva és Vadas Kiss László főszerepe mellett Gregor József Ramfls-a és Sinká György királya (általában a férfi-stáb) kiegyensúlyozott a női alakítások erőtlenebbek, vértelenebbek, visszafogottabbak. (A zenekar fúvósai sem találták el minden esetben n kottahív hangmagasságot.) Végeredményben Vaszy Viktor azzal mentette meg az előadást, hogy a/ „opera sentimento" érzékenyebb pillanatain —* ahol a tempó általában lelassul — dinamikusan vezette ál a fáradtan muzsikáló társulatot. L N. )