Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Munkásosztályunk gyermekei „A párt elvárja, hogy a munkások, a purasztok gyer­mekeit mindenki az ügy tár­sadalmi Jelentőségéhez mél­tóan, a dolgozó osztályok Iránti tisztelettel támogassa a továbbtanulásban." (Az MSZMP Csongrád megyei pártért ekezleténck beszámo­lójából.) Az MSZMP VIII. kong­resszusának határozata a származási kategorizálás megszüntetése az Iskolai lei­vé tel éknél társadalmi és po­litikai szempontból helyes és indokolt volt, s további fenntartása Is szükséges. Fontos művelődéspolitikai kérdés ez, annál is inkább, mert az. elműlt években a fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási aránya folya­matosan csökkenő tendenci­át mutatott. Az 1902 '63 tan­évbon például megyénkben 9496 volt a középfokú Isko­lák tanulóinak száma, s eb­ből 60 százalékot t.ott ki a fizikai dolgozó szülők gyer­meke. F,z az arány az 1988/ 69 tanévben 10 ezer 818 ta­nulói létszám mellett 53,7 százalékra csökkent Külö­nösen megcsappant a szá­zalékos arány a gimnáziu­mokban, ezen belül ls a ta­gozatos osztályokban. E fölismerés után a fizi­kai dolgozók gyermekei ta­nulásának helyzetéről és a segítés feladatairól sok szó esett megyénkben. S most a X. Kongresszus után azért elmondhatjuk: ha nem is vagyunk még elégedettek az eredményekkel, nagyon so­kat tettünk a párthatározat megvalósítása érdekében. 1089 elejétől olyan összefo­gással és lendülettel kezdtük el a munkát, melyhez ha­sonló példa kevés akad. E munkában elismeréssel kell adózni mindenekelőtt pedagógusainknak. Megér­tették, hogy mit jelent az úgynevezett hátrányos hely­zet, s szakkörökön, verse­nyekre való felkészítés ré­vén külön foglalkozásokkal, s számtalan más móddal se­gítették a tehetséges tanuló­kat. Megyénk több középis­kolája „az utánpótlás bizto­sítósára" külön tanfolyamo­kat is rendezett. Eredmé­nyeként az 1970/71 tanévben mái- Javult a gimnáziumok­ban is a fizikai és mezőgaz­dasági dolgozók gyermekei­nek arányszáma, sőt, akadt olyan tagozatos osztály, ahol létszámuk az ötven százalék fölé emelkedett. Nőtt a kitű­nők és a jelesek száma, s vannak olyan osztályok, ahol a kétkezi dolgozók gyermekeinek tanulmányi átlaga jobb az osztályátlag­nál. A kezdeti eredménye­ket jelzi, hogy a felsőoktatá­si Intézményekbe is valami­vel többet vettek fel a fizi­kai dolgozók gyermekei kö­zül, mlrvt az elműlt évek­ben. Oroszlánrésze van a siker­ben az egveteml JCISZ-szer­vezeteinknek is. 1969 febru­áriéban az MS7MP Közpon­ti Bizottsága felhívására, a József Attila Tudomány­egyetem Természettudomá­nyi Kara Is csatlakozott a két budapesti egyetem kez­deményezéséhez, a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek egyetemi felvételre való előkészítésére matema­tikából és fizikából. A nagy munkába — melyet a TTK öt fiatal oktatója és kutató­ja, valamint 42 — zömében IV. éves matematika-fizika szakos hallgató — végzett úttörőként a III—IV. osztá­lyos középiskolai tanulóik között — később a Pedagó­gus Szakszervezet is bekap­csolódott, s részt vállalt a Bölcsészettudományi Kar KISZ-szervezete és oktató gárdája ls. A tanulókkal hetenként egy alkalommal foglalkoz­nak az egyetemi KlSZ-szer­vezet fiataljai. Jelentőség­teljes azonban, hogy a helyi tanács és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával az elmúlt tanévi téli szü­netben egyhetes, a nyári vakáció idején pedig két­hetes bentlakásos tanfolya­mot ls rendezték, napi 7 óra foglalkozással. A nyári tá­borozáson például 101 III. osztályos középiskolás vett részt. A munka eredményes­ségét tükrözi: a TTK fiatal­jai az elműlt évben 108 ta­nulóval foglalkoztak, s ezek közül 59 nyert felvételt fel­sőoktatási Intézménybe. A téli tanfolyamon részt vett 71 középiskolásból pedig 59. Jelenleg 15 vidéki és 13 sze­gedi csoportban folynak a IV. osztályosok számára elő­készítő tanfolyamok mate­matikairól és fizikából. E munkában 10 egyetemi okta­tó és 56 hallgató vesz részt. A Bölcsészettudományi Ká­rán a megye különböző vá­rosaiban oroszból 28, német nyelvből 5, francia és angol nyelvből 8—8 III. osztályos tanulót készítettek fel, s ezen kívül 13 diák részére 1 hetes bentlakásos tanfolya­mot is szerveztek. Új távlatot nyitott a fej­lődésben, hogy a pedagógiai segítség mellett mór a tár­sadalmi-anyagi segítségnyúj­tás ls megkezdődött a fiata­lok részére. A megyei tanács például már két évvel ez­előtt diákszociális alapot lé­tesített a középiskolában ta­nuló fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítésére. 400 ezer forintot osztottak ki 154 tanuló között. Az új ötéves tervben pedig felépül Szege­den az új középiskolai diák­kollégium, s ezzel még több tehetséges vidéki tanuló szá­mára is lehetővé válik, hogy tanulmányait megfelelő szin­ten és körülmények között folytathassa. Van még azonban tenni­valójuk az üzemeknek, ter­melőszövetkezeteknek és a hivatali Intézményeknek is az ösztöndíjai? biztosításá­ban. De nagyon sok szülőnek is változtatni kell helytelen álláspontján, hogy gyermeke továbbtanulásával nem tö­rődik, illetve nem hajlandó azért semminemű áldozatot hozni. S befejezésül hadd idézzem a megyei pártérte­kezlet beszámolóját: „TVz eddiginél következetesebben kell megértetnünk a fizikai dolgozók gyermekeivel is. hogy maguk is tegyenek meg mindent , továbbtanulásuk érdekében". Bánfalvi József Eszménk erejével Aczél György könyvéről A kötet Aczél György kulturális életünk problé­máiról szóló előadásainak, interjúinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkció­jukat tekintve elemzések, műfajuk szerint tanulmá­nyok, hatásukat vizsgálva él­mények. Mégpedig frissek: kulturális életünk elmúlt években felmerült problé­máival, a változó valóság mindennél aktuálisabb, gon­dolataival és tényeivel szem­besítenek ma ls. Nem kro­nologikusan, hanem a kiala­kult problémák, folyamatok, viták összetettségének szint­jén, olyan szintézisben, ahol az összefüggések világossá, a konzekvenciák elkerülhetet­lenekké válnak. Ilyen érte­lemben Aczél György köny­ve felöleli kulturális éle­tünk minden lényeges, meg­oldott vagy vitatott kérdé­sét. MI teszi vonzó olvas­mánnyá. a témák sokszor rapszodikus változásában is folyamatosan érdekessé, iz­galmas stúdiummá könyvét? A választ könnyű megadni: mindenekelőtt a szerző fá­radhatatlan erőfeszítése és hlvatottsága, hogy alakuló szocialista kultúránk jelen­ségeiről hatékony marxista elemzést adjon. Ahogy má­sokra vonatkozóan egyik elő­adásában konkrétan is meg­fogalmazza: „A közvélemény azokra figyel, akik a való­ságos kérdésekről beszélnek, akik elvszerűen kezelik a lényegesnek vélt problémá­kat, akiknek szellemi rang­ját az adja meg, hogy al­kotóan képesek megfogal­mazni marxista álláspontju­kat." A megállapításban termé­szetesen leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotó­an alakítja ki marxista ál­láspontját az általa felvetett, megoldásra, vagy megvita­tásra érett kérdésekben. Ez a tény alapvető, gyakorlat­tá válása pedig azért oly ter­mékenyítő, mert nem a múlt, hanem napjaink mű­vészi és tudományos produk­tumaira, a kiadást, a nép­művelést. az ismeretterjesz­tést érintő kérdésekre alkal­mazza. Éppen ezért szükséges a kötet írásainak néhány ál­talános, Aczél György szem­léletét meghatározó vonását kiemelni. Annál Is inkább, mert ezek a tételek ma mái­kulturális életünk gyakorlat­tá vált alapelvei. Így min­denekelőtt az a tétel, ame­lyet nemcsak kimond, ha­nem következtetéseiben hite­lesít is — hogy a politika és kultúra között igen szo­ros, de nem mechanikus az összefüggés. A kötet konkrét példái igazolják, hogy a szer­ző a művészi érték és hu­mánum értője és tisztelője. Gondolatmenetében nem a napi politika téziseitől jut el az értékítélethez, hanem az alkotói tendencia és ere­detiség bázisát, elvszerűsé­gét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. E módszeré­ből következik a köteten is végigvonuló minden kultúr­politikus számúra nélkülöz­hetetlen emberi alapállás: a tehetség védelme. S mint­hogy a tehetség önmagá­ban még nem eredmény, nem gondolati, vagy művé­szi önmegvalósulás, csak al­kotói lehetőség, a szerző tisz­tában van e lehetőség ve­szélyelvei és buktatóival. Fenntartja számukra — és ezzel önmaga számára ls —, a tévedés Jogát. Saját sza'­valval: „Nem abból kell te­hát kiindulnunk, hogy nin­csenek hibák, s hogy min­den tekintetben megoldottuk feladatainkat, hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektív és szubjektív adott­ságaink kellő alapot bizto­síthatnak a meglevő prob­lémák megoldásához." E tételekből alakul ki az Eszménk erejével című kö­tet átható elvi-ldeológiaí po­zíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető területen, a kultúrpolitika frontján. A dogmatlzmus és revlzlontz­mus zátonyai között kala­uzolja az olvasót, a tudo­mány és művészet marxista elemzésének és értékelésé­nek nyugtalan vizein. Ava­tott és gyakorlott érzékkel alkalmazza egész politikánk kétfrontos gyakorlatát, kul­turális életünk Jelenségeire, nem fosztva meg magút stí­lusának és gondolatmeneté­nek egyéni izeitől. Ily mó­don, a változó és alakuló valóság reményeiben, sike­reiben és kudarcaiban segít rendezni gondolatainkat, ösz­szegezésének kísérleteiben a múlt és jelen tapasztalatai alapján megrajzolja azt a politikai erőteret, amelyben további feladataink és tenni­valóink kibontakoznak. Kerekes Imre Uj bányalégjelző berendezés A vorosilovgrédi szerelő­ipari és szén automatikai tröszt kommuriarszki részle­gének villanyszerelő brigád­ja a Leninugol-tröszt "egyik bányájában üzembe helyez­te a ,,Horizont" nevű be­rendezést, amelynek az a fel­adata, hogy kimutassa a bá­nya levegőjében levő friss levegő és metán mennyisé­gét. A berendezést a dnyepro­petrovszki geotechnikai me­chanikai és az össz-szövet­ségi hidrodinamikai intézet munkatársai fejlesztették kl. S/;»BÓ TÁ$*(Ó — SÓIÉRT* JÓZSEF: TITKOS HADVISELÉS A kikötő elpusztul: 7.5S-ko, 48. I — ö, az teljesen kizárt dolog! — mondta Ross. — Ezzel az eggyel nem értek egyet... Én ls azt hiszem, hogy valaki dolgozik Itt a japá­noknak, de semmiképpen sem Shawan ... Már évek óta itt van... Szerintem, ha nem lenne Itt, a klub talán már nem is müköijne. Nagyobb an­golbarát, mint én magam — nevetett az őrnagy —, és rendkívül használható! — Ö fogadja fel a szolgákat, igaz? — szólt közbe Anderson kapitány. — Igen... 0 Itt a főnök... Rendkívül vigyáz, hogy senkit se csapjanak be a számlával, 'és szinte becsületbeli kötelességének tekinti, hogy mindig legyen elég skót whisky a raktárban. Másról kezdtek beszélgetni, de Ross őrnagy­nak mintha bogarat tettek volna a fülébe. Az őrnagy hirtelen visszatért az eredeti témára: — Tegyünk egy próbát. Meghívom vacsorára néhány barátomat. Jól kl fogom válogatni őket, és előre megmondom nekik, hogy vacsora köz­ben beszélgessenek olyasmiről, amiről egy lelki­Ismeretes tiszt egyébként nem beszél. Persze, csak légből kapott dolgokról. Aztán majd fi­gyelni fogjuk a pincéreket, és meglátjuk, lesz-e olyan közöttük, aki gyanúsan viselkedik. Játsz­szuk el. jó? — N> kem mondja, őrnagy? — kérdezte An­derson. — Ezt csak ön játszhatja el, hiszen ön Ismer ttt mindenkit. Ross őrnagy úgy is tett. ahogyan Andevson­nak megígérte. MéR aznap este kihirdette, hogy rövidé: n születésnapja lesz és jó néhány ba­lutui. hvcííluv.ia SUawaot odarendelik az asztalához, s részletesen megbeszélte vele a vacsora fogásait, az italokat. — Azt szeretném, ha a barátaim évek mújva is emlékeznének erre a vacsorára — mondta Shawannak, akiről nem lehetett megállapítani, hogy kínai-e vagy japán. Shawan meghajolt, udvariasan mosolygott és azt felette, hogy mindent megtesz, amit csak tud. hogy így legyen. Három nap múlva került sor Ross őrnagy születésnapi ünnepségére. Először a bárban vendégelte meg a barátalt. mégpedig olyan jól. hogy amikor aztán a különterembe vonultak, mindannyian igen jókedvűek és beszédesek let­tek, sokkalta inkább, mint rendesen. Különben ez a beszélgetés már vacsora közben megindult, s annak hallatán, amiről a tisztek között szó volt, az őrnagyot bizonyára megütötte volna a guta, ha nem tudja, hogy csupa légből kapott valótlanság. — Be kell vallanom, hogv az a negyven fran­cia század éppen a legjobbkor érkezik... — mondta az egyik, kissé italos tiszt, jó hango­san. — Négy nappal ezelőtt Indultak el Trlco­males-ból, úgyhogy minden percben várhatjuk őket... — Kedves öregem — kiáltotta egy. másik —, sokkal nvugodtabb leszek, ha az a huszonkilenc francia gépesített egység ttt lesz! Ügy hallom, a hónap vége felé érkeznek. Az asztal másik végén valaki így felelt: — Nos, mint hű skol hazafi, én csak azt mondhatom: tartsátok meg magatoknak a fiai­tokat. Én a magam részéről nem tudok nyu­godtan aludni addig, amíg skót csapataink meg nem érkeznek! — Hát arra nem kell soká várnod — vála­szolta szomszédja — Az öreg Archie Macfar­lane mondta ma hogv hat vagy hét zászlóaljat küldenek a honfitársaidból Nem tudom, melyik ezredből, de november második hetében bizto­san ttt lesznek ... — Hallottátok, az „amik" mire készülnek' Nagy közöttük a mozgolódás! — kiáltotta közbp Ismét valaki, s fél szemmel Anderson kapitány­ra pislogott. — Csak legalább több boforcunk lenne... A másfél tucatból csak tízenkettőt lehet használ­ni..^ A többi iüssz. Miközben ez az „indlszkrét" beszélgetés folyt, Anderson kapitány két szót írt egy papírda­rabkára. amelyet egy használt borítékról tépett le. A papirdarabkát összehajtpgatta. aztán az üzenetet egy pincérrel a házigazdához. Ross őr­nagyhoz küldte. Ross kibontotta a papírt és ezt olvasta: „Fi­gyelje Shawant!" A pincérek főnöke a"borosasztalnál állt. mel­lette üvegek garmadája sorakozott. Az őrnagy odapillantott, s látta, hogy Shawan letépi az egyik borlap sarkát, majd néhány pillanatig mintha a nadrugtartóján babrálna. Aztán egy certizacáonkkal firkál valamit a borlapra. Az őrnagy nzonban még nem mozdult. Csak jó fél óra múlva parancsolt csendet, majd így szólt: — Shawan. küldd kl a pincéreket! Te is ki­szolgálhatsz. ha valamire szükségünk lesz. Amikor az utolsó pincér is kiment. Ross őr­nagy odaintette magához: — Shawan. gyere ide! A főpincér odalépett; — Parancsol? Az őrnagy felugrott és megragadta Shawan nadrágtartóját. Nem volt nehéz kitapintania azt a kis zsebecskét. amely a nadrágtartó egyik szá­rának belső oldalán lapult. Shawan megpróbált hátraugranl. de ekkor már Anderson kapitány szorította le a karját. A kis zsebből előkerült a borlap letépett sarka. Ez volt ráírva: „P. W. Nov. vége." Nem volt hehéz kitalálnia a tartal­mát. hiszen elhangzott az asztaltársaságnál, hogy a Frince of Wales, vagyis Anglia legnagyobb, s állítólag legsebrzhetétlenebb csatahajója novem­ber végén Singppore-ba érkezik. Az asztalon levő borlapon néhány számot ta­láltak, ceruzával feljegyezve, amelyeket szintén Shawan írt fel, mégpedig azoknak az egységek­nek a számát, amelyekről a beszélgetés során szó volt. ' (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a naptárról ŰJ év, új évtized ele­jén Járunk. Hogy hon­nan tudjuk ezt? Csak lapozunk egyet a naptá­ron, vagy rápillantunk karóránk dálumos szám­lapjára. Mindehhez azon­ban naptárra van szük­ség. £ Alapja? A naptár szakaszokra bontja az időt, egyúttal segít eligazodni benne. A szakaszok megállapí­tásához a csillagászat szolgáltatta az adatokat, természetes alapegysége­ket. A nap az az idő­egység, amely alatt a Föld tengelye körül egy­szer megfordul. A hó­nap átlagosan a Hold keringési Idejének meg­felelő időtartam, amely pontosan 29,53 nap. Az év pedig a Föld Nap kö­rüli egyszeri keringésé­nek időtartama: 365,2422 nnp. Ezeknek a termé­szetes adatoknak az alapján kellett tehát a naptárt megszerkeszteni. Tört, vagyis résznapok­kal azonban nem lehe­tett dolgozni. így bizo­nyos módosításokra volt szükség. Először a Hold mozgása alapján kísé­relték meg n naptárké­szítést. A 12 hónapos holdév 354 napból állt. így azonban az évsza­kok kezdete az évek so­rán eltolódott. 0 A napév? Jól használható nap­tárt csak a Föld Nap körüli keringési ideje alapján lehetett készíte­ni. Ezen alapult az egyiptomiak naptára és a mai naptár közvetlen elődje, a Julián naptár, melyet Julius Caesar vezetett be 1. e. 46-ban. A 365 napos évek közül minden negyedik 366 napos szökőév volt. Mi­vel a valós évtől még így is eltértek, a XVI. századra 10 nappal toló­dott el az év kezdete. 0 A reform? Ezért vált szükségessé XIII. Gergely pápa 1582­ben végrehajtott reform­ja, amikor október 4 után nyomban október 15-öt írtak. A szökőéve­ket ls megváltoztatták. A Gergely-naptár sze­rint — amely ma is használatos — csak azok a századfordulók ma­radtak meg szökőévnek, melyek négyszázzal ls oszthatók. Ily módon az eltérés a valós csillagá­szati évtől csak 3 ezer év után tesz ki egy na­pot. Ez a különbség már annyira kicsi, hogy a Gergely-naptárt nem ér­demes tovább tökélete­síteni. Arról sem lehet viszont elfeledkezni, hogy a naotár ma már más célokat ls szolgál. Reklámul, lakásdíszül is kiválóan beválik, mely okból sokszor a legkivá­lóbb grafikusok, festők és nyomdal szakembe­rek vesznek részt egy­egy díszes sorozat elké­szítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents