Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

EEBö, 1971. JANUÁR 3. 3 HÓLEPEL, JÉGPÁNCÉL Új gépek - Új büntetések A Szeged városi tanács vb építési és közlekedési osztá­lyán kapott tájékoztatás sze­rint vasárnaphoz képest so­kat javult a hó eltakarításán dolgozó gépi kapacitás. A vízügyi igazgatóság három A traktorok ma már nem hóekéket vontattak, hanem sózóberendezést. Az autóbu­szok útvonalát is szabaddá tették tegnapra. Reggel ugyan a 6-os vonal újszegedi hídfőben levő megállójánál lánctalpas dózert adott. Eze- gondot okozott a jegesedés. Ezt azonban só szórásával megszüntették. A vasárnapi 15 hómunkás helyett tegnap már 50-en dolgoztak. Feladatuk első­sorban az átjárók felszaba­dítása volt. így is kevés a munkáskéz, hiszen az átkelőhelyeket és a csomópontokat koránt sem sikerült mindenütt ki­melyek alól-a közületek-sem­vonhatják ki magukat — végre meghozza a várt ered­ményt: a tiszta járdákat. A házak előtti hóeltakaritásra még egy szempontból van nagy szükség. A szemét el­szállítása miatt. Hiszen a nehéz kukatarlályokat nem lehel a méteres hó­torlaszon át cipelni. Tegnap is jó néhány helyen maradtak telten a tartályok, konténerek, A városgazdál­kodási vállalat kéri a ház­felügyelöket, ingatlantulaj­donosokat. hogy a kukákhoz, vagy a konténerhez vezető utat is szabadítsák ki a hó alól. Erre a lakók érdekében ket a tarjáni utak megtisztí­tásához használták. Tolólap­jaikkal a havat durták el a bu­szok utvonaláról, lánctalpuk az úttestre fa­gyott jeget törte, lazította fel. A hó eldúrása mellett teg­nap már egyre sürgetőbb volt a szállítás és áz átjárók tisztításának megoldása. A szabadítani a hó alól. A vá Volán kilenc billenőplatós rosgazdálkodási vállalat ma is szükség van, tehergépkocsit bocsátott ren- reggeltől hat billenőplatós delkezésre, melyek a havat gépkocsival és két rakodó­a rakpartra hordták a rakó- géppel segíti a hó elszállí- mmmmmmmm^ dógépektől, melyekből kettőt tását. ngvancsak a Volán adott. A A tegnapiak mellé újabb Lenin körutat is sikerült feljelentések kerültek a ke- j szabaddá tenni olymódon, rületi tanácsok igazgatasi | osztályaira. Az I. kerületben 35, a II.-ban 29, a III-ban viszont még a 10-et sem érte el. Remélhetőleg a rendele­tek következetes alkalmazá­sa, az ismételt büntetések — Sz. I. A gyáróriás termékei ftz F970-es- óv utolsó áru-' val megrakott vangonjait in­dították útba csütörtökön a> •hazai és külföldi megrende­lők címére a győri Magyar Vagon- és Gépgyárból. Ez­azt jelentette, hogy a gyár­óriás dolgozói teljesítették minden eddiginél nagyobb, termelési feladataikat. Töb­bek között 26 500 hátsó és 8500 mellső futóművet készí­tettek a hazai és a külföldi autógyáraknak. Négyszáz vasúti személykocsi hagyta el a gyárat. Az új gyáregy­ségben 125 nagy teherbírású camionkocsit szereltek össze. A motorgyáregységben 3555 Rába-Man motor került le a /szerelőszalagokról. hogy a villamossín mellett felgyűlt hóhalmokat az út­test túloldalára tolták. Egy­úttal hozzáláttak a körút sózá­sához is. Az utak többsége járható ífavultak az útviszonyok, megyében, valamint Tolna nagy erővel dolgoznak az és Baranya megyében a fő­utak eltakarításán — közöl- és a mellékutak járhatók, ték hétfoh a KPM, a MÁV, Somogyban a közlekedés za­a Volán Tröszt ügyeletesei. A vartalan, kivéve Nagyatád KPM útügyelete közli, hogy és Marcali térséget, ahol a>j az országban az utak — né- bekötő utakat még mindig j hány kivételével — járha- hó fedi. Fejér megyében a j tők. Szünetel a forgalom a 8-as és a 811-es út járha- j 8-as főúton, Székesfehérvár tatlan, s ugyancsak nem jár- j és Inota között, a 811-esen, hatók Dunaújváros, Kálóz, j Székesfehérvár és Lovasbe- Sárszentmiklós, Urhida, Bá­rány között, a 2-es úton, konykút, Kúttamási, Csorgó, j Nagyoroszi és Drégelypa- Bia, Alcsud és Bicske mel- ; Iánk között, valamint a 22-es lék- és bekötő útjai sem. i úton, Balassagyarmat kör­VASALÓK A SZALAGON. A Szarvasi Vas- és Fémipari' Szövetkezet elektromos üzeme a teljes termelés 38—49 százalékát állítja elő. 1970-ben 180 ezer villanyvasalót gyártottak, ebből százezer került külföldre. NDK rende­lésre — már jó ideje — évi 170 ezer különleges konnek­torral egybeépített kapcsolót készítenek. Képünkön: A vllanyvasalókat szerelősoron állítják össze. nyékén. Győr-Sopron megyé­ben az utak egy része jár­hatatlan, Borsod, Fejér, He­ves, Pest, Vas, Veszprém, Zala, Bács-Kiskun, Komá­romi é§ Somogy megyében csupán néhány gisóbbrendű? át járhatatlan. MÁV főmenetirányitója* szerint a vonatforgalomban különösebb fennakadás nem volt, csupán a Keleti és a Nyugati pályaudvaron oko­zott gondot a hó. A vasár­nap esti erős szélvihar ugyanis befújta a váltókat. A váltók felszabadításán azi ország területén 4600 vas­utas és 1600 katona dolgo­zott. A személyvonatok álta­lában 30—50 percet késtek, a nemzetközi vonatok viszont 3—4 órás késéssel érkeztek a pályaudvarokra. A Volán Tröszt ügyeletese közölte: Pest megye terüle­tén a főközlekedési utak két, a mellékutak egy nyomon járhatók. Az érdi és a gödöl­lői területen 5, illetve 3 já­rat forgalma szünetel. Nóg­rád megyében a 2-es főút. valamint a 21-es, a 22-es és a 23-as utak nehezen, de járhatók. Borsod megye főközleke­dési útjain a forgalom za­vartalan, a mellékútvonala­kon a forgalom szünetel. He­ves megyében a főközleke­dési utak járhatók, a mátrai utak viszont csak nehezen. Nem lehet eljutni például Egerből Mezőkövesdre, vala­mint Egerből Lillafüredre. Szabolcs-Szatmár, és Haj­dú megyékben forgalomkor­látozás nincsen, Szolnok me­gyében viszont a 4-es főút — Szapávfalu és Törökszent­miklós között — járhatatlan. Ugyancsak szünetel a for­galom a 2-es számú főköz­lekedési úton, a Zagyvaré­kás község és a zagyvaré­kási vasútállomás között. Békés megyében, továbbá Bács-Kiskun ea Csongrád' A E Tavaly? Megkétszereződött a hízott sertések száma Továbbra is ösztönzik a tenyésztését Egyetlen rendelettől túlzás disznót is, amit piacon akart talán az életmód változása­lenne azt várni, hogy rögtön eladni a gazda, de nem ta- is. Kevesebben vágtak disz­oldja meg minden problé- Iáit rá vevőt. nőt ünnepek táján, mint az mánkat, de ha sokat meg- Az igazsághoz tartozik, előző esztendőben. Van alap­old belőlük mindjárt, az hogy néhány hízó átvételét ja tehát a vállalat számítá­csak életrevalóságát bizo- mégis januárra kellett ha- sának: föltehetően sokan ki­nyitja. Most egy éve lépett lasztani decemberről a szer- nálják eladásra piacon el éietbe a sertéstenyésztés új ződöttek közül. Hozzá kell nem kelt hízójukat, ösztönzési rendszere. Ha ha- tennünk, hogy erre az apró- Ha rövidlátó lenne a ke­tásait vizsgáljuk, minden- lékos igazság kedvéért for- reskedelem, kihasználhatná képpen kedvező eredmé- dítunk csak szót, mert ez a ezt a kényszerhelyzetet. A nyékről számolhatunk be. termelők érdekeit nem sér- kapott tájékoztatás szerint A statisztikai hivatal ada- tette- Magyarázat csupán előnyös kereskedelmi áron tai szerint 1969 őszén ter- annyi, hogy az előbb emli- vásárolnak, többet fizetnek, melőszövetkezeti és háztáji tett hatalmas számbeli ug- mint amit a piacon egyálta­gazdaságokban megyénkben ras a háztáji gazdasagok er- ian kérni mertek a hizlalók. 268 ezer hízott sertést szá- deme volt, _ haztajiban_ pedig Azt bizonyítja ez a lépés. moltak, tavaly viszont 485 legtöbb helyen még hagyo­mányosan, télire hizlalják az hogy valóban szükségünk ezer háromszázat. Majdnem VJ-JJT"T' év"első"'negyedel- Van a í°bb bÚSfa' és a ».!f" ben kevMelfbet kapobf^fvál- bÜSMt 32= ják. Ezzel függ össze az a len esztendő alatt a sonká­nak, kolbásznak, szaláminak való hízók száma. lalat, mint amennyit várt, év végére viszont zsúfoltság rendelkezés Ys&&hogTl5 "ezer támadt. Az is oka volt a forintos kölcsönt akkor is Csakhogy a nyár közepén zsúfoltságnak, hogy a rosz- k hat aiiataiiománya fej­hallani lehetett gyanakvó szabbul sikerült mezőgazda- iesztésére a termelő ha hangokat is: annyi lesz a sági esztendő szorításában a egyetlen hízóra sem kötszer­disznó, hogy a kutyanak se szövetkezetek szamadasuk le- z6dést de ha köt a kölcsön kell majd. Felet se veszi zarasa előtt akartak pénzt kamatjának egy részét az meg a folvasarlo, mert nem csinálni a hízókból minden- állatkereskedelem magára tud mit kezdeni vele. Ezzel képpen. Ezt a szamitasukat vállalja a kérdéssel fordultunk Amb- szerencsére az apró bökkenő rus Ferenchez, az állatfor- sem keresztezte, galmi és húsipari vállalat Nem minden állatot a föl főosztályvezetőjéhez mi is. vásárlónak hizlaltak Kérdezni is fölösleges volt, sem, sokan számítottak sza­telefonok és személyes el- badpiaci értékesítésre is. igazitások hangjából azonnal Csakhogy az idén ez nem érteni lehetett, hogy a válla- úgy ütött be. mint várták, lat arra biztatja embereit, Közrejátszott ebben a rend­veeyeneb meg minden olyat* kívül enyhe december­Ha számmal is bizonyítani akarjuk, hogy az eddiginél ' idén több hlz°ra tart igényt 1971­ben népgazdaságunk, akkor elegendő leírnunk: megyénk­ben az állami felvásárlásban kettőszázezerre számítanak a tavalyi 150 ezerrel szemben. D> Események a családban névadó, házasságkötő, temetési stb. szertartásoknak több évszázados egyházi hagyományai vannak, s csak a felszabadulas után alakulhattak ki új tár­sadalmi formái. Tömegesebb elterjedése Szegeden, me­gyénkben alig tíz évre tekinthet vissza. Az utóbbi években azonban — egyre gyorsuló ütemben — tert hódítanak a családi jellegű társadalmi szertartások, a névadó és há­zasságkötő ünnepségek és temetések. Ezeknek nemcsak a száma, hanem színvonala is örvendetesen emelkedett. Ezt-az igényt a materialista világnézet terjedése, az a körülmény hozta létre, hogy a család e nagy eseményét azok is méltón rendezhessék meg. akik nem vallásosak, és nem igénylik az egyházi szertartásokat. Csongrád megye országosan elöl jár e kezdeményezésben, s a megyén belül is Hódmezővásárhely, ezért itt rendezték az ősz folyamán a társadalmi családi ünnepsegekkel foglalkozó országos konferenciát is. A megyében 1965—1969 között kétszere­sére nőtt a társadalmi névadás, miközben a születések száma csaknem azonos volt. A társadalmi jellegű gyász­szertartások száma öt év alatt körülbelül azonos volt. Legelterjedtebb a társadalmi házasságkötés újfajta szer­tartása. De a megyében rendkívül változó a kép. Ennek sokféle oka lehet. Egyrészt, meri. nem állnak rendelkezés­•re az eseményhez méltó körülmények, de oka lehet az is, hogy társadalmi szervezeteink nem törődnek eléggé az új társadalmi jelenséggel. A kommunistáknak, pártunk tagjainak az egyházi jel­'legű — családi ünnepségekhez, keresztelő, templomi há­zasságkötés és egyházi temetés — való viszonya egyértel­mű : a párt számára a vallás nem közömbös, a párt tagja csak az lehet, aki elfogadja a materialista világnézetet, szakít mind a vallásos ideológiával (s ez alatt minden formája — beleértve a zsidóvallást is — értendő), s sza­kít a vallásos ceremóniákkal is. Ez minden parttagra kö­telező! Sajnos számos pártszervezet elnéző ebben a vonat­kozásban. Űgv véljük azonban, hogy ezeknek a kritériu­moknak a betartása elvárható azoktól a vezetőktől is. akik — noha nem tagjai ugyan a pártnak— de a szocialista állam fontos posztjain közszolgálatban állnak. A statiszti­ka azt mutatja, hogy a társadalmi jellegű családi szer­tartást igénylők száma messze meghaladja az érintett párt­tagokét. Ez azt mutatja, hegy a korszerű materialista vi­lágnézet egyre inkább áthatja egész társadalmunkat. zért az utóbbi időben megjelent kormányhatároza­tok állami kötelezettséggé tették, hogy kielégüljön — és ehhez megteremtődjenek mindenütt az anyagi és személyi feltételek — a társadalom ilyen irányú igé­nye. A tanácsok szakigazgatási szerveiben -megfelelő iro­dák — a tanácsok végrehajtó bizottsága mellett pedig társadalmi bizottságok — alakulnak, amelyek gondoskod­nak a társadalmi jellegű névadókkal, házasságkötésekkel és temetésekkel kapcsolatos alapszolgáltatások ingyenes nyújtásáról, s a külön igények díjazott kielégítéséről. Nyilvánvaló azonban, hogy túl gyorsan az anyagi és és személyi feltételek megteremtése sem lehetséges. Ta­nácsaink azonban máris sokat áldoztak — különösen Sze­geden, Vásárhelyen —. szép házasságkötő termek létre­hozására. Ezért is nagyobb ebben a vonatkozásban a fej­lődés. Kevés azonban ma még az olyan szónok, aki teme­téseknél kellő színvonalon tudná az elhunytat elbúcsúz­tatni. sok helyen a körülmények is szegényesek. Nemcsak elég szónok nincs, de kevés az énekkar, a zenekar is, •korszerűtlenek a szállító eszközök. S ebben a vonatko­zásban az sem érv, hogy az egyházi jellegű szertartások •sérti különbek. Ezért szükség van kellő számú és felké­szültségű szakember kiképzésére. A társadalmi jellegű névadó ünnepségek megszervezésében eddig is sokat se­gített a vállalati-intézményi KISZ- és szakszervezet. A jövőben is számítunk közreműködésükre. A társadalmi jellegű családi szertartások igénybevétele elsősorban az egyén, a család döntésétől függ. Ebben a vonatkozásban nincs helye sem a türelmetlenségnek, sem .a passzív nemtörödömsegnek. E szép ünnepségek a mate­rialista világnézet terjedésének függvényei, tehát nem •helyettesíthetik a dolgozó tömegek világnézeti felvilágosí­tását, nevelését. Tehát a családi jellegű szertartások tár­sadalmi megünneplésenek igénye nem előzheti meg. ha­nem csak követheti az emberek világnézeti fejlődését. Ezért a közeljövőben megyénk minden partalapszervezete megtárgyalja e kérdést. A párt ideológiai, politikai ne­velőmunkája mellett a társadalmi és tömegszervezeti pro­pagandamunkában is foglalkozni kell a családi ünnepsé­gek világnézeti kérdéseivel. Helyes, ha a TIT és a nép­műveléssel foglalkozó szervek és intézmények ismeretter­jesztő tevékenysége kiterjed a valláskritika mellett az ak­tív propagandára is. Elsősorban a KISZ-szel összefogva lehet eredményes a fiatalok felkészítése a szocialista tar­talmú családi eletre. lkotmányunk törvényben biztosítja a lelkiismereti szabadságot. A parton kívül mindenki olyan és annyi istent hihet, amennyit akar. A tudományos ateizmus és a vallás között, a tudomány és a babona, a materializmus és az idealizmus közötti harc azonban min­dig. és ma is az osztályharc része volt és az is marad. A világnézeti harcot azonban alárendeljük az osztályharc fő kérdésének, nevezetesen. a szocializmus epitésének. Ez azt jelenti, hogy a vallásos ember is szövetségesünk a szocializmus epitésében. De a materialista világnézet ter­jesztése is állandó feladatunk. Másrészt a szocialista csa­lád társadalmunk alapegysége. Ezért a család nagy ese­ményeinek méltó megtartására — névadásra, házasságkö­tésre, temetésre stb. — a szocialista állam is megkülön­böztetett figyelmet fordít. A csaladoknak ezeket az emlé­kezetes eseményeit korszerű világnézeti tartalommal tölti meg. amikor tokozatosan gondoskodik a társadalmi jelle­gű családi szertartások anyagi és személyi feltételeinek jobb megteremte&éröl. RÁCZ LAJOS A r

Next

/
Thumbnails
Contents