Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

LS CSÜTÖRTÖK, 1971. JANUÁR 28. Szerkesztők és olvasók Tizenhat vers, egy novella, eg.V kisregény, négy cikk, illetve tanulmány, hat könyvkritika, két képzőművészeti cikk, egy színházi recenzió: ez a Tiszatáj februári számának statisztikai mérlege. S számojt persze önmagukban nem sokat mondanak, csupán arra valók, hogy az arányokat jelezzék, amelye egyébként ebben az új számban is harmonikusak, n ..zám karakterét azonban nem ez a harmónia, tehát nem az egyenletesség határozza meg, hanem a cikkek és tanulmányok, azaz az értekező próza kiemelkedése az egvéb anyagokból. Nem mintha például a szépirodalom érdektelen lenne. Most is színvonalas a versrovat — elég Szepesi Attila, Simái Mihály nevére utalnunk — bár hadd mondjuk meg, a szerkesztőség törődhetne egy kicsit a költészet hagyoményosabb hangvételéhez ragaszkodó olvasókkal is. Dalolóbb, közvetlenebbül átélhető, ha tetszik, gyorsabban felfogható versekből ls közölhetne számonként a lap; a rovat így színesebbé és talán népszerűbbé válna. Nem érdektelen a széppróza sem. Igaz ugyan, hogy azt az életérzést, amellyel Jávor Ottó novellájában foglalkozik, sokan megírták, már — a .megöregedett" néni kollégisták, hajdani ffjúsági vezetők illúzióvesztéséről van szó — az írás kompozíciója mégis friss, lendületes, nem elsősorban életanyaga, hanem ügyes szerkesztése miatt. Végh Antal kisregénye jóval nagyobb vállalkozás — érthetetlen, miért nem került a címlapra —, de bármennyire érdékes, a folyóirat ebben a számban csak az első részét közli. Véleményt a teljes mű megismerése után mondhatunk. Ebben a leszerelő helyzetben a kritikusnak végül ls az Izgalmasabb értekező próza marad. De előbb tulajdonképpen ide tartozó könyvkritikai rovatról: most is olyan könyveket választott ismertetésre, amelyek nem szenzációk, a közönség körében semmiféle Izgalmat nem okoztak. A szorgalmas kötelességteljesítés lelkiismeretessége és unalma érződik ezeken a hasábokon. A Szegedről indult Szepesi Attila első könyvéről a Tisza tájnak nyilvánvalóan írnia kell — más kérdés a szerkesztői ügyetlenség: miért époen akkor, amikor verselt ls közlik? —, de például biztos, hogy Sütő András A T sratáj új szamáról könyvéről ebben a számban kellett írni? Annál inkább, mert a határainkon túl élő magyar művészekről — Sütő ls közéjük tartozik — egv másik, egyébként kitűnő írás jan, Szíj Rezső szellemes tanulmányában olvashatunk. Ez megint szerkesztés ökonómiájának kérdése, akárcsak az, ami a rovat legfőbb baja: közömbösség az olvasói igények iránt. Számonként és havonként legalább egy népszerűvé vált, valami miatt sikeres könyvet lehetne és kellene a Tiszatájnak tollhegyre tűznie. Alantas feladat ez? Ha a könyvet nem olvassák, recenzióját pláne nem; a Tiszatájt lehet hogy csak az irodalmároknak írják, de egészen biztos, hogy nemcsak neltik adják ki. Ha érdekli a szerkesztést — hogy valami megbotránkoztatót mondjak — én magam ls szívesen olvastam volna például A szexbombáról egy irodalmár eszmefuttatását, mert 6 nemcsak egy futó pillantást tudott volna vetni a regényre, mint én és még sok más sietős embertársam, hanem ráért volna elmélkedni fölötte. A könyv ugyan, mint irodalom, „tényleg silány, de mint a szexhullám dokumentuma, mint példa könyvkiadásunk egyik ellentmondására, mint válasz egy igényre, gondolom, szociológiai szempontból is tanulságos lehet. A recenzió ere-ebek közt arra jó, hogy azokról a dolgokról, amelyek annyira nem fontosak, hogy sok időt áldozzunk rájuk. de érdekesek és divatosak, tehát valamit mégiscsak kell tudni róluk — kíváncsiságból is —, röviden elmondja a lényeget. Sok mindenért kárpótolnak viszont a tanulmányok. Váci Mihály két kiadatlan Írásának közlése például felér egy szenzációval, s nemcsak Irodalomtörténeti értelemben. Elvileg ugyan nem ad újat, amit eV nem készült Tömörkény tanulmányához jegyzett föl a költő — a parasztsággal, a néppel való azonosulás intenzitását emeli ki az életműből —, de érdekes és meggyőző dokumentum abban a vitában, ami olyan régóta folyik é6 valószínűleg sohasem zárul le, hogy tudniillik ténvleg naev író volt-e Tömörkény? Másképen — talán egy kicsit kacifántosabban — fogalmazva: azonosulása a néppel ' etnográfiai természetű volt-e vagy mélyebb? A másik Váci-írás rövid esszé Dosztojevszkijről. Ebben is, mint egyébként a Tömörkényről szóló vázlatban, önma áról is beszél a költő; előbbiben a maga igazolását is keresi a szegedi író életművében, hz utóbbiban saját sorsáról szól. Nagyon Izgalmas és. ha lazán is. azokhoz a vitákhoz kapcsolódik, amelyek Szeged szellemi életéről a közelmúltban lezajlottak, Szelényi Iván és Vágvölgyi András hosszú című tanulmánya a Hazai Tükörben: Társadalmi részvétel, politikai informáltság Szegeden és Pécsett. A cikk egy szociológiai kutatás eredményeiről számol be: Szegeden 704, Pécsett 840 lakost kérdeztek ki a szóban forgó témákból. A vizsgálat végeredményének megismerése előtt biztos voltam abban, hogy az összehasonlítás Szeged .imává balul üt kl. Legnagyobb meglepetésemre Szeged nagyon jól szerepelt — ha szabad ezt a vizsgálata" vetélkedőnek felfogni. Hogy a tanulmányt a szegedi olvasók hasonló érzésekkel fogadják majd, mint szövegből kitetszik, maguk a szerzők is sejtették. Ezért i sajnálatos, hogy kissé szűk- ! szavútík. Magáról a vizsgálatról, anyagáról és módsze- i réről jóval többet kellett volna közölniök. A végeredmény helyességében magától értetődőleg sem okunk, sem jogunk kételkedni, de tény, hogy olvasás közben néhány dolog homályban marad. Nagyon szép például, hogy Szegeden a válaszadóknak több mint 90 százaléka helyesen válaszolt arra a kérdésre, ki a városi tanács vb elnöke. De hogy ez a válasz az összehasonlításban mit ér, csak akkor tudhatjuk, ha legalább azt közlik például, hogy a pécsi tanácselnök hány éve áll a posztján. De ez sajnos, sok mással együtt, elmaradt. A tanulmányokat E. Fehér Pál Masaryk legendája és valósága című érdekes és aktuális esszéje zárja. Tartalmáról most nem szólva, az írás módszerét emelném ki: akadémikus unalom helyett életszerű elevenség. Gondolom, ilyen tanulmányokat szeretne közölni a Tiszatáj máskör is. ökrös László Ivóvíz a tengerből Az ipar és a mezőgazdaság világszerte egyre több vizet fogyaszt, ugyanakkor az édesvizet tároló ciszternák egyre nagyobb mértékben szennyeződnek. Ez szükségessé teszi új vízkészletek felkutatását. Az egyik megoldást a tengerek és óceánok vízkészletének felhasználása jelenti. Japánban például egy kormányprogram értelmében nyolc év alatt hatalmas édesvízüzemet építenek, ahol a tenger vizéből naponta egymillió tonna édesvizet állítanak elő. Ez lesz a világ legnagyobb hasonló „vízgyára". A bánat hizlalhat Tanács — Ha harapni készül, csak üssön a fejére. Az ingerdús emberi környezet, az urbanizáció, a civilizáció különféle hatásai következtében világszerte növekvő irányzatot mutatnak a különféle idegrendszeri ártalmak, betegségek. Ez már nem meglepő, de tetejébe újabban mind többször hallunk, úgynevezett pszichoszomatikus betegségekről is. Régóta ismeretes — mondta dr. Magyar Imre egyetemi tanár, az I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója —, hogy a pszichés behatások szerepet játszanak mind az egészséges, mind a beteg ember szervezetének szabályozásában. Tudjuk azt is, hogy az idegrendszert érő hatások szervi elváltozásokat idézhetnek elő. Van, akt elpirul, van, aki elsápad, ha megijed valamitől, vagy szorongása lesz. bélműködése fokozódik, erős szívdobogása lesz és egyéb testi tünetei is mutatkoznak. A pszichoszomatikus betegségek olyan egészségi elváltozásokat jelentenek, amelyeknek a keletkezésében úgynevezett pszichés jelenségek, vagyis az idegrendszerre ható — rendszerint- külső — tényezők játszanak közre. Igaz, hogy a pszichés hatásoknak valamennyi betegség lefolyásában szerepük van, azonban vannak olyan betegségek, amelyekben ezeknek a hatásoknak a szerepe — döntő. Ilyen például a fekélybetegség, a vastagbélnek bizonyos fekélykeletkezéssel járó formája — az úgynevezett fekélyes vastagbélhurút —, de ilyen a tüdőasztmának nevezett betegség meg a magas vérnyomás betegsége is, sőt — meglepő, de így igaz — ebbe a csoportba sorolható az elhízás és a lesoványodás is. A hízott és a sovány állapot természetesen szervi betegségek következménye is lehet, ám ha valakit nagy bánat ér, akkor egyszerűen azért, mert nem eszik — igencsak lesoványodhat. Van példa az ellenkezőjére is: valaki tengernagy bánatában a vigasztalást éppen az evésben keresi és találja meg. Ilyenkor alakul ki az elhízásnak az a formája, amely egyeseken, legtöbbször nőkön fordul elő. Nyilatkozat — Lenne kedves lapunk számára tájékoztatást adni e témában ... — Készséggel. Ha ugyan megbeszélte főnökömmel, aki ugyan, nem tud ezekről semmit mondani, hisz én értem csak a cégnél — — ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg —, de hát ő fenntartja a jogot magának, ha sajtónyilatkozatról van szó. — Már beszéltünk. — Kérem. Tessék kérdezni. — ? — Az elmúlt évtizedben igen sikeresen folyt. — ? — Őszintén mondhatom. ?• — Minden fórumon megállja a helyét. 7 — Természetszerűleg. Körlevelemben is kifejtettem, hogy. _ 7 — Mindazonáltal. Mert ez szívügyünk társadalmi méretekben. — ? — És persze az is. Bizony. — ? — Teljes nyíltsággal, barátaink és ellenségeink előtt. . 7 — Nem egészen. 7 — Annyira nem. Csak mintegy. — ? — Pszt. Ezt nem mondhatom. Csak magának. De kérem, ne jegyezze. ? — Éppen ez az! — ? — Már a holnapi lapba lesz' Majd utánanézek, hogy pontos adat legyen benne. — ? Ortjios Gerö KÖIYAGGSOK PARADICSOMA Tehát lakótársam volt néhány percre, állapította meg a Miniszter, s a képzeletében felvonult minden állat, amit előző életében közvetlenül, vagy közvetve ismert. Kellemetlen tépelődések közepette virrasztott, akkor nyomta csak el az álom, amikor odakint éledt a hajnal. A férfiak közül az első éjszakát Tat és Cain zavartalanul végigaludta, ök is sokat barangoltak a rengetegben, testüket alaposan felkarcolta a növényzet, eszükbe jutottak olyan fogalmak, hogy például gyógyszer, fertőtlenítés, sebkötés, cipő, ivópohár, sót ezeken fölül sok más is korábbi életükből, de amint megérkezett a sötétség, s az őserdőt nehéz, párás illatok szállták meg. ők lefeküdtek a barlangjukba, s mindkettőjüket elnyomta az álom. Calnnak ugyan eszébe jutott Ábel, bosszankodott, hogy nem tudta kitessékelni a .barlangjából, de aztán a késre gondolt, s nagyon erősnek, hatalmasnak érezte magát. Tatnak nem volt Jóformán semmiféle gondolata. Teleette magát estefelé és lefeküdt. Tom. a barlangjóba térve, megpróbálta összefoglalni első természetes napjuk eseményeit. Megállapította, hogy jól sikerült a partraszállás, feltételezte, hogy mindenki megfelelő barlangot talált, s napközben se lehetett semmi baj. mert nem hallott segélykiáltásokat. Amint végigterült a jól felépített fekvőhelyén. akarva-akaratlan a nőkre .gondolt. Látta képzeletében az arcukat, szemüket, a fedetlen testüket, legjobban Ket időzött, mozgott, fickándozott a képzeletében, s hosszú ideig forgatta magában a gondolatot. vajon hogyan akadnak majd össze ebben a Paradicsomban, hogyan alakul e megváltozott körülmények között a férfi és a nő viszonya. Sok minden eszébe jutott még, de igyekezett kikapcsolódni, elaludni, s akkor eszébe ötlött, vajon ki, hogyan csiholja majd tizük közül az első tüzet — s ilyen gondolatokkal játszadozva aludt el. Abel lefekvés után se tudott megszabadulni Cain fellépésétől, Mórt kellett beleakadnia ebbe a barlangba? Mért nézett rá olyan fenyegetően? Semmiképpen se fogok megalázkodni előtte, határozta el. s első álmában máris Caint látta, nagy bot volt a kezében, vadul ütögette a növényzetet, aztán feléje fordult, de váltott hírtelén az álom. s máris a régi életében járt. a városszéli utcákon, ahol mintha valamiféle tüntetésre készültek volna az emberek. A nők alaposan kimerültek estére. Elsőnek Ely bújt meg a barlangjában. Nem sokat törődött a sebeivel, melyeket a bozót kegyetlen tüskéi vágtak a bőrén, az járt az eszében, vajon ezen a mai elmélkedésen túl hogyan jelentkezik a tudatában a mindenek fellett uralkodó istenség, hogyan alakulnak át előző életének fogalmai. Egyelőre nem tudott erre semmiféle alapot találni, megpróbélta megnyalogatni égő sebeit, ahol elérte, s amint elaludt, roppant méretű katedrálisokat látott, nem kőből, márványból épült temnlomokat. hanem mintha az élő fák aJkották volna az ijesztően remek épületeket. s egyetelen ember se tartózkodott kongó belsejükben. Szavamra, jó lenne most Itt mellettem Tat — gondolta Ket, amint végigterült a fekvőhelyén. Tat a legkülönb közöttük, legalább is Ket őt tartotta annak, rá gondolt, erős testére, köteles, vastag izmaira, s izgalmasan mulatott azon, milyen fehér Tat bőre is azokon a részeken, ahol régi életében mindig ruhát viselt. Isteni jó muri lenne, ha most betoppanna ide, vagy a sötét erdőben találkoznának valami almafának képzett lombozat alatt és megtörténne a légi mesék jelenete Ádám és Éva között. Tat egy kicsit lomha ugyan, de milyen vad volt, ha néha-néha felment hozzá és lehajtott két pohár italt, majdnem szétdöntötte a bútorokat. Mennyivel más volt, mint például Cain, vagy Tom, Ábelről nem is beszélve. Itt biztosan egészen más lesz minden, óvatosan forgolódott az átmelegedett almon, erősen fülelt kifelé, hátha meghallja Tat surranó lépéseit, de nem jött senki, csak az őserdő zúgott csendesen, mint egy folyamatosan hortyogó óriás. (Folytatjuk.) - Meg az is. _ 7 — A jelenlegi külpolitikai helyzett miatt éppenséggel nem. — ? — Nem kell olyan élesen felvetni. Most. 7 — Irányt vettünk rá, de — ? — Csak hozzávetőleges adattal szólhatok. 7 — Na igen. De nem az a kulcskérdés. — ? — A mostani anyagellátási körülmények között. — Óh. Igen. Ez volt az utolsó kérdés? Hát jó. Hogy köszöni? De kérem, nincs mit. És ez volt az egyetlen őszinte válasz. P. Szőke Mária NAPI KISLEXIKON a telekrendeletekről Egyre többen vásárolnak napjainkban telket, vagy távolabbi céljuk, hogy ingatlant szerezzenek. A telektulajdonnal kapcsolatos tudnivalókat az új telekrendeletek tartalmazzák. • Mi a telek? A személyi tulajdon mértéke szempontjából kétféle telket különböztetünk meg: lakótelket és üdülőtelket. A kettő közös elnevezése: épftési telek. A lakótelek: állandó tartózkodást szolgáló, már beépített, vagy magánerőből beépíthető földrészlet. Üdülőtelek olyan földrészlet, amelyen idényjellegű tartózkodás céljára szolgáló épület áll, vagy magánerőből építhető. Az olyan földterület nem telek, amelyen a tulajdonos engedély nélkül családi házat vagy üdülőt épített, de a fennmaradási engedélyt nem kapta meg és a lebontást elrendelték. 0 A telekadó? Telekadót csak az állampolgárok tulajdonában levő beépítetlen telkek után kell fizetni. Ilyen telek minden olyan földrészlet, amely állandó tartózkodás céljára szolgáló üdülőépülettel magánerőből beépíthető. A beépített telkek mentesek a telekadó-fizetési kötelezettség alól. Beépítettnek tekinthető a telek akkor, ha azon végleges fennmaradási engedéllyel lakó- vagy üdülőépület áll, vagy 10 év eltelt használatba vétele óta. • Kötelezettségek? Évente egyszer út- és közműfejlesztési hozzájárulást fizetnek az állampolgárok és nem állami szervek tulajdonában álló beépítetlen és beépített lakó- és üdülőtelkek tulajdonosai. A hozzájárulás mértékét az illetékes városi, községi tanács állapítja meg. Jogszabály határozza meg a hozzájárulás felső határát. Az első fokú építésügyi hatóság elrendelheti a beépítési kötelezettséget az Illetékes községi, illetve városi I tanács vb hozzájárulásával. 9 Vásárlás? Magánforgalom és állami telekértékesítés útján történhet. (Az állam vásárol is telket.) Az államtól vásárlók kedvezményben részesülnek."A külterületi állami földeket. melyek nagyüzem léljára nem alkalmasak, a tanácsi szervek kertszerű művelés céljára értékesítik, vagy bérbe adják. Ezek területe nem haladja meg a 200 —400 négyszögölet. i