Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

i m VILÁG PROLETA G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 O k '! *•;:<>> OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 6L évfolyam, 23. szám 1971. JANUÁR 28„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGÁT 1971. JANUÁR 28-RA ÖSSZE­HÍVTÁK. A PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGA IDŐ­SZERŰ BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK MEGVI­TATÁSÁT JAVASOLJA.' (MTI) Az USA ismét támad Az USA vietnami haderői és a saigoni rezsim csapatai szerdán, helyi idő szerint 18 órakor folytatták támadó hadműveleteiket az általuk kihirdetett 24 órás hold­újévi tűzszünet lejártával. m m Illést tartott Minisztertanács A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló jogszabályok idén július l-én lépnek hatályba — A jog= szabályokat nyilvánosságra hozzák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ben nyújtandó katonai se- gaínak elnökeit, hogy a jog­gély, hosszú lejáratú hitel szabályok gyakorlati végre­A Minisztertanács szerdán és a fizetési feltételekre vo- hajtása érdekében még szűk­ülést tartott. natkozó megállapodás. A fe- séges intézkedéseket saját Fock Jenő, a Miniszterta- lek jóváhagyták az idei mű- hatáskörükben tegyék meg. nács elnöke beszámolt a Finnországban tett hivata­los látogatásáról. A magyar kormányfő és Péter János szaki-tudományos együttmű- Az építésügyi és városfej­ködés legfontosabb témáit, lesztési miniszter az érde­A kormány a jelentést tu- kelt miniszterekkel együtt domásu] vette, jóváhagyta a gondoskodik arról, hogy az külügyminiszter a finn álla- bizottság megalakításáról állami szervek és a taná­mi és gazdasági élet veze- szóló egyezményt, egyben csok alaposan, minden rész­baráti lég- utasította az érintett szer- letében jól felkészülhesse­vek vezetőit, hogy segítsék nek a rendeletek végrehaj­elő az ülésszak jegyző- tására. A Minisztertanács felkérte a társadalmi szer­vezetek vezetőit, hogy a A kormány megtárgyalta jogszabályok végrehajtását és elfogadta sz épitésügyi és segítsék elő, egyben meg­„Félidő" a szegedi olaj­medence fejlesztésében 380 kutat készítettek el — Utak, vezetékek, tankállomások —6,2 milliárdos program A szegedi szénhidrogén- mai. A kutatók a múlt év rendelkezésükre, s a fenn­medencéröl gyakran olvas- végéig 380 kutat adtak át a maradó 400 milliót 1976-ban hatunk az újságokban. Szá- termelőknek, s az eljövendő használják fel, mivel az mok, tényadatok vannak időben, a pontosan körülha- egész beruházási programot előttünk egy-egy részletről, tárolt és „megkutatott" te- abban áz esztendőben kell Viszont aligha tudjuk össze- rületen még körülbelül 400 befejezni. Mi készült el a rakni egésszé ezeket. Sokan —500 kutat képeznek ki. 2 milliárdból? 50 kilométer túlbecsülik a szegedi olaj- Érdemes? Igen. mert e kis hosszúságú út, épül a bei­mezőt, vagy fordítva. A be- területen, több rétegben vizet elvezető csatornarend­ruházási pénzösszeg min- egymás fölött, jelentős szer, kiépült a villamos ve­denesetre nem kevés: 6,2 mennyiségű kőolaj és főid- zetékrendszer trafóállomá­milliárd forintot adott a gáz van. Negyven-ötven esz- sokkal, készen áll a mező kormányzat a medence ki- tendeig lehet ..szivattyúzni" csőhálózata és gyűjtőrend­építésére. Kérdés, hogy mit valósítottak meg ebből a pénzből, illetve mi van még hátra és mikorra tesznek pontot az építkezések végé­re? Erről érdeklődtünk a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetőjétől. Jura­tovics Aladártól. e ritka és nélkülözhetetlen kincset a föld gyomrából. A miíliárdok útja A Gazdasági Bizottság 1967 februárjában 3.2 mii­A start tőivel szívélyes körű megbeszéléseken esz­mecserét folytattak a nem­zetközi helyzetről, valamint könyvében foglaltak végre­a magyar—finn kapcsolatok- hajtását, ról. A tárgyalófelek elége­detten állapították meg, ^H hogy a két ország kapcsola- városfejlesztési miniszter bízta az építésügyi és vá­tai minden területen jól fej­lődnek. A nemzetközi élet értékeléséről folytatott ta­nácskozások homlokterében az európai biztonság kérdé­séi álltak, különös tekintet­előterjesztését az MSZMP rosfejlesztési minisztert, Központi Bizottsága és a hogy az új jogszabályokról a áliniíiziertanács 1970. májú- sajtó, a rádió és a televí­sában hozott közös határo- zió útján tájékoztassa a la­zatának végrehajtásáról, kosságot, amely a lakásépítés fejlesz- A kormány egyidejűleg tel az európai biztonsági tésének, a lakáselosztás és a megtárgyalta és elfogadta a konferenciára. Mind a nem- lakbérek új rendszerének ki­zetközi helyzet kérdéseiről, dolgozását írta elő. A kor­mind a két ország kapcso­latairól folytatott tárgyalá­sok hasznosnak bizonyultak, el: hozzájárultak a további mány a következő jogszabá­lyok kihirdetését rendelte a lakások elosztásáról nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének rendezé­séről szóló előterjesztést is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A termelők a startot 1966 tói számítják. Amikor Jura- "al"I' tovics Aladár olajmérnök 52012310 vonalat 1966. július elsején megér­kezett a szegedi medencébe. 25 embert, négy kutat (há­rom kőolaj és egy földgáz) szere (10 tankállomás). Eb­ben az esztendőben készen lesz a főgyűjtőállomás is. 1,2 milliárdba kerül és az év végére elkészül a gáz­üzem, amelynek a kapaci­tása 1 millió köbméter éven­te. A vízvisszanyomó rend-; szerből már 13 kútba „pum­pálhatnak", de ezt is tovább liárd forintot hagyott jóvá építik, hogy naponta 10—11 ezer köbméter vizet nyom-­hassanak az olajkutakba. Ugyancsak az idén fejező­dik be az a 600 millióa program, amelynek során elkészülnek a műhelyépüle­tek, raktárak, irodák és 3 szociális létesítmények: öl-] a szegedi medence beruhá­zásaira. A pénzből három­féle területet kellett finan­szírozni: a termelést, a ki­és a kom­munális-szociális oldalt. Ezt az összeget tavaly 6,2 milliárd forintra emelte fel , , - „-j- , azt is, hogy e nagy összeg es egy negyKereKu oooesKo- felhasználása után a szegedi a GB. Egyben meghatározta tözök, fürdők, étkezde, kony-. ha. A kommunális beruhá­CStt taltat- Ez jelentette alig medence éven%e mennyi szénhidrogén terméket ad­öt évvel ezelőtt hazánk leg­rcménytcljesebb szénhidro- nénea/dasáenak gén-medencéjét. De abban JonA a néPBazclase.gnaK. zást (irodaház, szálloda éa lakások) 1974-re kell befe-, jezni. az időben. 1966-ban és 1967­ben nagyarányú kutatómun­ka kezdődött el a szegedi határban. A kutatóvállalat fúróberendezéseinek zöme itt dolgozott. A kutatásokról és fúrások­ról: a kutatást lényegében 1968-ban be is fejezték a Az üzemvezető pontosan felsorolta, hogy mit várnak tőlük akkor, ha készen lesz­nek a beruházásokkal. Éven­te 1 millió tonna kőolajat,, 2 milliárd köbméter föld­gázt, 124 ezer tonna probán­bután gázt, 210 ezer tonna gazolint és 70 ezer tonna Létszám, fizetések ,. , „_„i„ izobutánt és izopentánt. Ha elkészülnek a beruházások­nek területe 75 négyzetkilo­méter. Hatvannyolc végére elkészítették a mező „gene­rál művelési tervét". Ebben figyelembe vették a népgaz­daság igényeit és azt össze­hangolták a medencéből ki­termelhető optimális hozam­együttműködés elmélyítésé- és a lakásbérletről, hez. A Minisztertanács a be­számolót tudomásul vette. Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a magyar—vietnami gazdasá­gi és műszaki-tudományos — a lakbérekről, továbbá az albérleti ágybérleti di­jakról, — a lakbérhozzájárulás­ról, — a lakásépítési hozzájá­egvüttműködési bizottság rulásról és a lakáshasználat­alakuló ülésszakának mun- ba-vételi díjról, Számítógépek — sorozatban kajáról tett jelentést. Le Thanh Nghi. a Vietnami De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese ve­zette delegációval, január 8 — a lakásfenntartó szö­vetkezetekről, — a lakásépítő szövetke­zetekről, — az egyes lakásépítési —13 között Budapesten meg- formák pénzügyi feltételei­vitatták és elfogadták a bi- ről és a szociálpolitikai ked­zottság megalakításáról szó­ló egyezményt és a műkö­vezményről. Az új jogszabályok 1971. dési alapszabályzatot. Az július 1-től lépnek hatályba, ülésszak napirendjén szere- A kormány felhívta az pelt továbbá az elmúlt évi épitésügyi és városfejlesztési segély- és hitelegyezmény minisztert, továbbá a fővá­megvalósitásáról tartott be- rosi és a- megyei szintű ta­számoló, valamint az 1971- nácsok végrehajtó bizottsá­A Vénusz-7-kísérlet eredményei A TASZSZ jelentést adott ki az 1970. augusztus 17-én felbocsátott Vénusz—7 szov­jet automatikus űrállomás útjáról, amely 1970. decem­ber 15-én. 120 napos repülés után a Vénusz bolygóra tör­téni leszállással ért véget. A Vénusz—7 felbocsátásá­nak célja az volt. hogy le­szálljon a Vénusz bolygóra, a leszállás folyamán egészen a bolygó felszínéig vizsgálja a légkört és méréseket vé­gezzen közvetlenül a bolygó ielszínén. A jelzesek szerint a Vé­nusz—7 leszálló berendezé­sének leszállási színhelyén a (Folytatás a 2. oldalon.) Az Elektronikus Mérőké­szülékek Gyárában 1969 jú­niusában adták át az első magyar gyártmányú számító­gépet a megrendelőnek. Je­lenleg sorozatban gyártják az ÉMG—830 típusú, közepes teljesítményű, a második ge­nerációs családba tartozó számitógépeket. Két válto­zatban készítik a megrendelő kívánsága szerint vagy fo­lyamirányítási, vagy adatfel­dolgozó kivitelben. Az ÉMG —830-as építőkocka elv alap­ján bővíthető, igv a felhasz­nálás jellegétől függően, a leggazdaságosabb kialakítás érhető el vele. Egy-egy szá­mítógép értéke 7—20 millió forint között van, a kiépítés jellegétől függően. A soro­zatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Me­teorológiai Intézet, a Gaga­rin Hőerőmű és a Déldunán­túli Áramszolgáltató Vállalat részére. Képünkön: a gyár­ban Tompos Gabriella mű­szerész az egyik készülő ÉMG—830-as számítógép mo­dulelemének statikus bemé­résén dolgozik. kai, akkor a 75 négyzetkilo­méter területű szegedi olaj­medence „megnyugszik", s az elhatározott program sze­rint végezheti évtizedeken át a «ontos termelőmunkát. A több mint 6 milliárd forintból kiépülnek a kutak, a terület csővezetékei, útjai, vízvisszanyomó berendezé­sei, csatornahálózata, gáz­feldolgozó üzemei, kisegítő műhelyei, a dolgozók szociá­lis létesítményei, irodák, la­kások és így tovább. Befejezés 1976 végén Elmondotta Juratovics Aladár, hogy 1970 végéig 2 milliárd forintot költöttek el. A negyedik ötéves terv idején 3,8 milliárd áll a 1966 végére a létszám 83-ra emelkedett, majd így növekedett évenként: 1967: 657 fő, 1968: 1100 fő, 19695 1610 fő, 1970: 1650 fő. Amint látható a számokból, a lét­szám növekedése tavaly le­lassult és ez már később sem fog nagymértékben nö­vekedni. A szegedi medencében az olajbányászokon kívül még legalább 1800 építő és sze­relő dolgozik, s így hozzá­vetőleg mintegy 4—4500 em­ber „sürög-forog" az olajku­tak környékén. A keresetek messze nem olyan magasak* mint azt sokan gondolják. 1967-ben 1785 forint volt a havi átlagos kérését, amely a múlt év végére sem emel­kedett magasabbra 2120 fo­rintnál Említést érdemel ugyan a gázkedvezmény, de azt csupán azok élvezhetik* akiknek a lakásukban gáz is van. Gazdagh István Magyar—NDK Szerdán Budapestre érke­zett Herbert Meyer, az NDK kereskedelem- és közellátás­ügyi miniszterének helyette­se, aki — délután a Belke­reskedelmi Minisztériumban — dr. Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel aláírta az 1971. évi magyar—NDK választékcse­re-megállapodást. Az alá­írásnál jelen volt Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter. A megfttlapodás összesen 10,4 millió rubel értékű áru cseréjére vonatkozik. • A belkereskedelem az NDK­lból az idén egyebek között különféle szöveteket, kötött­árukat, függönyanyagot, fo­tócikkeket, varrógépeket, villanyborotvát, csillárokat kap, konyak, édesipari áruk, fiú és leányka konfekció­termékek, háztartási cikkek, műanyagáruk stb. ellenében. Sor kerül 170 000 pár cipő és negyedmillió rubel értékű játék Közvetlen cseréjére is. Az NDK-miniszterhelyet­tes itt-tartózkodása során tárgyal a belkereskedelem vezetőivel a két ország ke­reskedelmét érintő időszerű kérdésekről, s az együttmű^ ködés bővítésének lehetősé­geiről. \

Next

/
Thumbnails
Contents