Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

SZERDA, 1971. JANUÁR 21. Másodpercenként huszonnégy köbméter víz Özemben a torkolati szivattyúk Magyar Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság három megyére terjedő területén mintegy huszonötezer holdat érinte­nek a belvizek. Kedvezőnek mondható, hogy összefüggő „tavak" nem képződtek és a földeket borító vízoszlop magassága sem jelentós. Csapadékmentes időjárás esetén egy héten belül le­vonulnak a talajvizek. Az érintett terület hatvan szá­zaléka mezőgazdasági mű­velésre nem hasznosított rét és legelő, a többi főleg szán­tóföld. Öszi vetéseken csak elszórtan, kisebb foltokban áll viz. Tizennyolc torkola­ti szivattyútelep üzemel. Másodpercemként huszon­négy köbméter, vagyis hu­szonnégyezer liter vizet emelnek át a főgyűjtő csa­tornákból a Tiszába és a Hármas-Körösbe. A csator­nák igénybevétele a toron­táli térségben a legnagyobb, máshol általában hetven­nyolcvan százalékos. Csongrád megyében — az eddigi bejelentések szerint — harmincnyolc ház rongá­lódott meg: tizenhét Hód­mezővásárhelyen és huszon­egy Kiszomborcm. Hódmező­vásárhely — ahol továbbra is a legnagyobb készültség­gel, harmadfokban védekez­nek —, Kiszomnbor és Ma­roslele után kedden Makón rendeltek el másodfokú vé­delmi készültséget. A Hon­véd- és a Munkástelepek egyes mélyfekvésű utcáiban, a házak udvarán keletkezett elöntés. A veszélyeztetett helyeken társadalmi össze­fogással, az üzemek, válla­latok, a termelőszövetkeze­tek segítségévéi vették fel a küzdelmet az elemi csapás elhárítására. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium kedden jelentést kapott Phenjanból arról, hogy a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság főváro­sában a magyar és a ko­reai kereskedelmi kormány­delegációnak a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében folytatott tárgyalásai befejeződtek, s aláírták az­1971-re szóló árucserefor­galrm és fizetési megállapo­dást. A megállapodás értelmé­ben a KNDK szerszámokat, vegyi cikkeket, könnyűipa­ri termékeket és egyéb áru­kat szállít Magyarországra. A magyar külkereskedelem ezek ellenében többek kö­zött különféle műszereket, orvosi készülékeket, gyógy­szereket vegyipari készít­ményeket és könnyűipari berendezéseket exportál. A munkásnők megkülönböztelen érdekvédelme Az élelmiszeripar példamutató A gyerekfölvásárló Közismert, hogy Szegeden több ezer asszony és leány dolgozik az élelmiszeripar­ban. Ez a körülmény a szak­szervezeti szerveket is arra kötelezte, hogy megkülön­böztetett figyelmet fordítsa­nak a dolgozó nők érdekei­nek védelmére. Az Élelmi­ezeripari Dolgozók Szak­szervezetének Csongrád me­gyei bizottsága már a múlt év közepén megvizsgálta az iparágban dolgozó nők hely­zetét és határozatot is ho­zott élet- és munkakörülmé­nyeinek megjavítására. Teg­nap, kedden a megyei bi­zottság tagjai azt tanulmá­nyozták, hogy a vállalatok mennyire „fogadták meg" javaslataikat Az eddigi tapasztalatokat, a bevezetett intézkedéseket a szakszervezeti alapszerve­zetekben dolgozó tisztségvi­selő' nők összegezték és ter­jesztették elő. Értékelésüket hat élelmiszeripari vállalat (Csongrád megyei Sütőipari Vállalat. Tejipari Vállalat, ibonafelvásárló- és Feldol­gozó Vállalat, Szegedi Kon­zervgyár, Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat -és a kö­zép-Magyarországi Pince­gazdaság) intézkedéseiből állították össze. Megállapították, hogy a munkaügyi és bérügyi intéz­kedéseknél érvényre jut az az elv. hogy a női munka­vállalók bére azonos mun­kakörben nem kevesebb a férfiakénál. bérfejlesztésnél pedig fokozott figyelmet fordítanak a női dolgozókra. A doleozó nők szabadnapját általában a heti pihenőnap előtt, vagy után adják ki, s így kéthetenként 2—3 na­pot otthon tudnak eltölteni. Vasárnap sem rendelnek be nőket dolgozni, illetve több­gyermekes anyákat legfel­jebb önkéntes jelentkezés alapján. A konzervgyárban elhatározták, hogy növelik a leányok számát az ipari ta­nulók körében, s az eszten­dő első 5 hónapjában — ki­véve az előkészítő és befe­jező munkaköröket — a nő­ket csak két műszakban foglalkoztatják. Szociális és jóléti intézke­dések is születtek az elmúlt időszakban az élelmiszer­ipari üzemekben, hogy könnyebbé tegyék a női munkások helyzetét. A sütő­ipar. a konzervgyár, a pap­rik- feldolgozó, a pincegaz­daság >=s a tejipar vezetői meghatározták azokat az egészségre ártalmas és nehéz testi erőt. kívánó munkakö­röket, ahol nőket nem lehet foglalkoztatni. Néhány vál­lalatnál a nagy családos anyáknak segélyt adnak az iskolai tanév kezdetekor, s előnyben részesítik őket az üdülési beutalók elosztásá­nál is. 300 forint segélyt adnak a tejiparban azoknak az anyáknak, akik szülés után térnek vissza munka­helyükre. A gabonaíeldolgo­zónál a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák­nak is adnak 300 forint szo­ciái's segélyt és év végi nyereségrészesedést. A kon­zervgyárban, ha vasárnapi műszak van, akkor nyitva tartják a bölcsődét és az óvc-dát. Ugyancsak a kon­zervgyár határozta el, hogy a városi tanáccsal közösen óvódat és bölcsődét építe­nek. Sok szép példát fel lehet még sorolni: a konzervgyári üzletben előre rendelhetnek az asszonyok, és műszak vé­gére becsomagolva megkap­ják az árut. A paprikafel­dolgozóban és a konzerv­gyárban ösztöndíjat adnak az egyectul ailó anyáknak, gyermekeinek, előnyben ré • szesítik őket a lakásépítési kölcsönöknél. Igaz, sok még a tennivaló, de örvendetes, hogy az élelmiszeripari dol­gozók szakszervezete, az élelmiszeripar vezetői meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a munkásnők érde­keire. Azt mondták, találtak egy nekem való témát. Palánta­emberek apró hajóit kormá­nyozó intézetünkben mond­ták, hogy nem mindennapi ember nyomaira bukkantak, amikor húsz esztendő hat kartonját egymás mellé tet­ték. Bizonyos Ütő János nevezetű atyafi sorra fogad­ta örökbe mások gyerekeit, egy darabig vigyázott rájuk, aztán odaadta jó szívvel az államnak, bajlódjék velük tovább, ha akar. Emberi természetrajzok sötét zugai­ból azt már hallotta, hogy édes szülő nem törődik sok­kal édesebb gyermekével, de olyat még nem, hogy valaki nevére vegyen hat gyereket, és az állam nyakára vigye valamennyit. Üzlet van mö­götte, biztosan üzlet. Szabá­lyos gyerekfölvásárlás. Fineszes Ütő János nyomában Derék atyánkfia tapasz­talhatta, hogy hir­telen szerelmektől anyává vedlett lányok pénzt is ad­nak, ha valaki apának vall­ja magát. Ha a - -rontyot is viszi, még tisztább ma­rad a levegő, nagyobb a taksa — kalkuláltuk közös erővel a papirosok között. És akkor van igazi bolt az üzletben, .ia a pénz marad, a gyerek pedig elmegy kosztra-kvártélyra, nevelő szóra az intézetbe. Olyan egyszerű ez, csak ki kellett találni! Mire költjük pénzünket? Országos háztartás-statisztika A népszámlálás adatai az átlag meghaladja az évi szerre, italra, dohányra va­alapján országos összesítés 20 ezer forintot. Az átlagjö- lamennyi társadalmi réteg készült a különböző társa- vedelem túlnyomó része — nagyjából ugyanannyit költ: dalmi rétegekhez tartozó országosan 13 267 forint — évente mintegy hétezer fo­családok jövedelméről, a a munkabér, a családi pótlék rintot. Ruházkodásra a mun­háztartások kiadásairól. A össiege megközelíti a 600 kások és a szellemi foglal­Központi Statisztikai Hiva- forintot, a kifizetett láppénz kozásúak évente mintegy 300 tal kimutatása szerint a személyenként 242 forint, az forinttal többet fordítanak; munkás és az értelmiségi átlagos nyugdíjösszeg 567 az háztartásokban egy-egy sze- forint. A mélyre évente 17 361 forint nagyobb jövedelem jut — Budapesten szemben az adójellegű ki- rakozósra szánt kiadásaik adásaik is nagyobbak: a bu- mintegy kétszeresét teszik dapesti családoknál az egy ki a paraszti családokénak, főre jutó adóösszeg évi 909 egészségügyi célokra, fővárosi lakosság testápolásra, közlekedésre, pénzbevételével művelődésre, oktatásra, szó­írások beszélnek arról, hogy a fineszes Ütő János szédelgő ember, és legtöbbször bortól meg pálinkától szédeleg. Ki­találtuk rögtön, hogy kocs­mák pultjain kopogtak elő­ször azok a forintok. Bottal üthettem Ütő Já­nos nyomát. Időközben ma­gára vette a néhai nevezetet, elvitte az ital. Szerencsére van három anya, csak meg kell keresni őket. Tőlük tud­tam meg, hogy papírokból ne okoskodjék az ember. Akkor kezdett megállni ben­nem az ütő, amikor kide­rült. hogy a három asszony közül kettő három mondatot sem tud mondani arról, aki­nek elsőszülött gyermekét odaadta, örült, ha van, aki viszi. — Jött a nyakunkra, hogy neki nincsen gyereke, azért szeretné. Legyen legalább, aki a nevét viseli. Csakhogy ez már a hato­dik gyerek volt. Mégis szív­ből jövő szókkal kívánta ?riás ©erekét az asszony. Mirt 6 kívánta jobban, az az igazság. Zsófi néni menhelyi gye­rek volt. Amikor fölcsöpö­rödött, a gazdasszony meg nem volt otthon, öregedő gazdája valahol a kazlak tövében elfelejtette, hogy ő törvény előtt védelmet ígért. Amikor észrevették, hogy rövidebb lett a kötény eleje, akkor ültették egyik lavórból a másikba, és mondták közben, hogy te ilyen, te olyan, te szégyen­telen. Minden idők legmocs­kosax. - szerszáma, a kötőtű pedig arról gondoskodott, hogy gyereke soha többet ne legyen. Az ágról szakadt sze­gény embert gyerekkel veri az isten, de azzal is áldja. Akit jobban kinéz magának, annak gyei-eket se ad. Hogy­ne kapaszkodott volna az el­ső után, akinek az anyja szülés közben halt meg a makai kórházban. Legyen legalább apja, mondhassa szegény majd azt is, hogy é lesanyám, csak menhelyre ne kerüljön. te, meg az újakét is. Ennek örült János. Az egyik anya olyan riadv tan fogad, mintha mindjárt a poklok tüzére vinném. Minden botlását jóvá akarja tenni. A nyomorúság vitte rá. Ö is menhelyi gyerek volt, nem vigyázott rá sen­ki. Két ©-erekét már vissza­fogadta, hozná a harmadikat is. de az egyelőre nem vál­lalja a családot. Sir az asz­szony szive, hogy amikor itthon volt, és együtt ettek, ebéd közben is arrébb csú­szott mindig a lány, hogy messzebb legyen az anyjá­tól. Ügy is fordult, hogy a vállát, meg a hátát mutassa. Biztosan az apjára ütött. Maga férjhez ment. de az ő ura is iszik, mint a kefekö­tő. Egyetlen ezresből élnek hárman. A másik asszonyon nem látok megindulást, ha eldobott gyefeke nevét emlí­tem. Gyógypedagógiai alany lett, mit kezdene vele. Adott még egy másikat is intézet­be, de négy másik — egytól­egyig széo gyerekek — itt­hon van. Iszik is, nője ls van KtSZ-titkérok továbbképzése Százhúsz szegedi KISZ- bizottság szervező titkára titkár részvételével téli to- a KISZ-szervezetek operatív vábbképző tanfolyamot ren- feladatairól szólott. Vargha deztek hétfőn és kedden István, az Expressz Ifjúsági Szegeden, az Ifjúsági Ház- és Diákutazási Iroda szege­ban. di kirendeltségének vezető­Az ifjúsági vezetők szá- je a fiatalok 1971-es utazási mára Hevér László, a KISZ lehetőségeit ismertette. Szeged városi bizottságának A tanfolyamok résztvevői titkára ismertette a tavaly — akik számára csoportos végzett munkát és jelölte foglalkozásokat is rendeztek meg az 1971-es tennivalókat. — tegnap, kedden délután Hingl József, a Nagyalföldi Sípos Gézával, a Szeged vá­Kőolajkutató és Feltáró rosi pártbizottság első titká­Üzem szegedi üzemének rávai és Papp Gyulával, a vezetője a pártkong- városi tanács vb elnökhe­resszuson szerzett élmé- lvettesével talákoztak, akik nyerről számolt be. Lenárt válaszoltak a fiatalok ker­Béfca, a-Szeg«i városi KISZ- dessna. A különböző társadalmi (forint, míg az orságos átlag rétegek táplálkozási szoká­740 forint. Másként alakulnak a pa­sai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. raszti és az úgynevezett ket- Például a parasztcsaládok tős jövedelmű háztartások sokkal zsírosabb koszton él­pénzjövedelmei, (Az utób- nek: náluk az évi zsiradék ­biaknál a családfő nem a fogyasztás szeméiyenként mezőgazdaságban dolgozik.) meghaladja a 25 kilogram­A parasztcsaládoknál az egy mot. a munkásoknál és az személyre számított évi ösz- értelmiségieknél csak mint­szes pénzbevétel 12 655 fo- e©' ÍR kilogramm. Baromfi ­rint — 4700 forinttal keve- húsból is jóval többet — sebb a többi réteg fóvedel- fejenként csaknem 20 kilo­ménél — azonban a saját grammot — fo©-asztanak a termelésből és a természet- paraszti háztartások, az egyéb beni jövedelemből származó háztartások fogyasztása en­csak a fele. A parasztság kevesebb — évente személyenként 84 ii­személyes fo©-asztás értékét nek a mennyiségnek ^effutómtavétri'elérik valamivel több mint munkás és szellemi háztar­tások átlagjövedelmét. Érdemes összehasonlítani, ter _ tejet fogyaszt, mint az mire költik jövedelmüket a munkás-és az értelmiségi, il­letve a paraszti családok A Sir az asszony szive •KSH adatai szerint elelmi­egyéb foglalkozásúak, akik­nél az évi mennyiség 94 li­ten Hites ura hagy­ta. Ha egyszer nem nél­külözheti a gyereket, még segített is neki. A közös munkából azzal vette ki leg­jobban a részét, hogy zseb­ben tartotta a családi pót­lékokat, amíg laposüveg nem lett belőlük. Más pénzt nem fogadott el soha. Eről­ködött az asszony, dolgozott, ahogy csak bírt, hogy ke­nyeret adjon a gyerekeknek, csakhogy nem győzte. Köz­beszólt a törvény, ő vitte a gyereket a gondozóba. Baj­nak baj, de csak addig, amíg úiabb elvetni való gyerek nem született valahol. Fél­szemével elaludt a hivatal, -meri, a- régi potlekot is-küld­Lefelé emeletes az egyet­len szoba, ahol Ró­zsi lakik. Asszony már, gye­rek is van. férje is. Ö szol­gál a legcifrább történettel. Szerelemgyerek ő is. öt ap­róhirdetéssel adta tovább anyja. „Háromhónapos lány­gyerekem örökbe adnám". — Pedig én úri családból szár­mazom, nagyapám állomás­főnök volt. Azért lehettem útba az anyámnak. — Ennél többet nem mond róla, csak később kanyarodik vissza néhány szóra. Ismeri, tudja, hol lakik, de semmi kapcso­latot nem tartanak. — Ki­rázná a hideg, hogy a la­kására fáj a lánya foga. Apjáról semmit nem tud, mégis arról beszél mindig. Mostanában vette föl az 6 nevét, pedig sose látta. Ke­resteti a Vöröskereszttel, megátalkodott hittel hiszi, no.©- megtalálja még. Mit akar vele? Soha nem segí • tette, vénségére ő akarja se­gíteni, amiért felé se nézett? Kapásból felel rá: — Uram, maga ezt nem értheti. Akinek apja, anyja van, az nem tudhatja, mi hiányzik nekünk. Megkere­sem az apámat. — Hogy élnek? Tükröt vesz elő, megnézi, látszik-e még az ütés nyo­ma. — Iszik is. nője is van, ha hazajön, üt-ver, tör-zúz. örülhet, hogy nem látja. Ügy látszik, a mi fajtánk ebböi a bajból nem tud ki­kecmeregni. Talán a Jancs az első, akit örö'-b? fog­tak, talán az nem veri & fel „égét. Itt őrzik mégis egyedül néhai Ütő János fényképét. Horváth Dezső \

Next

/
Thumbnails
Contents