Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

SZOMBAT, 1371. JA.NtAR 23. 3 Csehszlovák miniszter hazánkban Pénteken Budapestre érkezett Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi minisztere, hogy aláírja az 1971—1975. évekre szóló magyar—csehszlovák hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. A csehszlovák miniszter magyar partnerével, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel tárgyal a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. „Elhajtották" a jogot a Duna magyar szakaszáról A"z utóbbi napok enyhesége és a meleg eső következtében meggyorsult az olvadás. A domb- és hegyvidékeken a hólé bőségesen ellátta vízzel a palakokat, belvízcsartonákat. de szerencsére még általában csak a ineder 30—50 százalékát töltötte ki a víz. A gyors olvadás a Takta patakon indított-. el a viszonylag legmagasabb árhullámot. Igaz, hogy ! nagy veszélyt még ez az áradás sem jelent, de óvatosságból az Észak-magyar! országi Vízügyi Igazgatóság elrendelte az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Ugyanakkor a Keleti-főcsatorna torkolatában keszenlétbe állította kis jégtörő hajóit, hogy amint, a Tisza vízállása emelkedni kezd, azonnal feltörjék a jeget Tíszafcjk ésDombrád között. A Dunán sikerrel fejezték be munkájukat a magyar jégtörőhajók. A péntekre virradó éjszaka is dolgoztak. s négy-négy hajó támadta a Dusnok környéki mintegy nyolckilométeres, valamint a Baja és Szeretnie közötti hatkilométeres jégmezőt. Felhasították a jégmezők közepét, s ezt a hasítékot, csatornát tovább szélesítve, útjára indították a parthoz fagyott jeget is. Pénteken hajnalra mindkét jégmezőben összetalálkoztak a két-két oldalról tamadó hajók, s még a délelőtt folyamán sikerült „elhajtani" a jég utolsó maradékát i® as magyar Duna-szakaszról. Országos tervpályázat Közös otthont kapnak a szegedi könyvtárak és a levéltár Nemcsak a tudományos kutatók, hanem a diákok, a könyvtárba járó olvasók is jól tudják, hogy Szeged két nagy könyvtára, a Somogyi es az Egyetemi is kinőtte már mai helyét. Hiába vannak a jelentős és értékes könyv- és folyóirat-gyűjtemények, a szakirodalmi információkban gazdag dokumentumgyűjtemények, ha nehezen kezelhetők, nem eléggé hozzáférhetők. A könyválománv növelését, a munka továbbfejlesztését az is gátolja, hogy külön helyen működnek, s így nem tudnak kellőképpen összedolgozni. Mivel a megyei tanács székhelye Szegeden van, fde költözne a megyei könyvtárhálózat módszertani központja Is. Ennek szintén megfelelő hely kellene. A megyei levéltár jelenlegi állapota talán a legszomorúbb: anyaga öt helyen van, pincékben, az értékes levéltári dokumentumok védelme, üj anyagok begyűjtése szinte megoldhatatlan, a meglevők egy része is hozzáférhetetlen a tudományos kutatómunka számára. A város és a megye gyors gazdasági, tudományos és kulturális fejlődése, társadalmi átalakulása, a felsőoktatási intézmények oktatási és nevelömunkája színvonalának javítása szükségessé feszi « különböző gyűjteményeket magukba foglaló közművelődési intézmények összehangolt fejlesztését. Ezért született meg az elhatározás, hogy e négy intézményt közös épületben helyezzék el. Bár önállóságuk megmarad, az intézmények szakmai munkája és a könyvtári szolgáltatások szempontjából is nagy előnyökkel jár a. közös elhelyezés. A könyvtárkomplexum felépítésére kijelölt terület szinte adja magát: a Dóm tér. Rerrich Béla, e tér egykori tervezője annak idején be akarta fejezni a dóm közrefogását: a templom mögé zenepalotát álmodott, a Somogyi utca és Eötvös utca közötti szakaszon az egyetem központi épületét gondolta elhelyezni. Ezt a területet 1938 óta a városi és egyetemi könyvtár elhelyezésére tartja fenn a városrendezés. Szeged közművelődési intézményeinek fejlesztési tervével összhangban a városi tanácf) végrehajtó bizottsága és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium most országos tervpályázatot hirdet a szegedi könyvtár és levéltár építésére vonatkozó tervjavaslatok beszerzésére. A pálvázat — mely a szokásos feltételek között nyilvános és titkos — kiírását és m mellékleteit január 25-fől lehet áttenni az ÉVM gazdasági hivatalában (Budapest, V., Beloiannisz ü. 2— 4."). A beküldési határidő: május 31., a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya címére. Az eredményhirdetés június 30-án lesz. Díjazásra 340 ezer forint áll rendelkezésre. A pályaművek egymáshoz viszonyított értékét is figyelembe véve az első díj 75 ezer f»rintnál több, egy-egy megvétel összege 15 ezer forintnál kevesebb nem lehet. A díjazott és megvásárolt pályaműveket a Magyar Épitörmivészek Szövetsége nyilvánosan is bemutatja. A pályázata kiírás szerint a könyvtár-levéltár épülete a Dóm tér—Somogyi Béla utca—Zrínyi utca—Eötvös utca által határolt területre kerül. A Zrínyi utcában a villamos áramátalakító állomásának épületét meg kell hagyni, a két sarokház is meghagyható. A tömb Dóm tér felőli részén a lehetőség szerint zárt. a Dóm téri együttesbe illeszkedő, a tér jellemző párkánymagasságához alkalmazkodó beépítést kell tervezniük a pályázóknak. Javasolja a kiírás, hogy a Dóm téri oldalon legalább 4 méter széles árkádsor legyen, illetve megengedi, hogy tömbbelsőben magasabb épületrész is legyen. Összességében tehát 'érzékelhető, hogy a könyvtárépület elhelyezése és külső megjelenése nem lesz idegen Rerrich Béla elképzeléseitől, de természetesen mai lesz, modern. A tervpályázat kiírása első lépés ahhoz, hogy a város újabb reprezentatív intézménye megszülessen. A díjazott és megvett pályaművek a város tulajdonába kerülnek, a bennük található megoldásokat és javaslatokat a beruházás előkészítése és tervezése idején felhasználják. F. K. Az érzékenység útvesztőiben tajrft tehet egy fiatal, ha megbántják? m Volt idő, amikor semmit sem tehetett. lefojtotta magában a keserűséget, legfeljebb sírt is titokban, de aztán könnyeit bosszúvá fagyasztotta, s mikor felnőtt lett, ugyanúgy viselkedett, mim az. aki annak idején — igazságosan, igazságtalanul — megbántotta. Manapság más a módi, mert más a világ. Nyugaton például a halált megvető bátorság helyébe a halált megvető érzékenység lépett, a valaT miért megbántódott ifjú egyszerűen fölgyújtja magát. Így tiltakozik. S a tűz ölökre felszárítja a könnyet. Tavaly-tavalyelőtt még azért tették ezt az érzékeny lelkű fiatalok, mert le akarták vágatni hosszú hajukat, s nem árt emlékeztetni arra. hogy eredetileg az önégetés a politikai tiltakozás egyik formája volt. Tiltakozás a vietnami háború elfen. A tartalom megváltozott, a forma megmaradt. Nemrégiben olvastuk valamenynyien egy rövid hírben, hogy egy olasz inas felgyújtotta magát, mert mestere — a hentes — megdorgálta. S mit tehet ilyenkor egy elkeseredett fiatalember? Fáklyát gyújt magából. tiltakozásul az idősebb korosztály kiváltságai ellen. A kis szenzációs hírbe természetesen nem fért bele. hogy melyiküknek volt igaza: okkal s joggal tett-e szemrehányást a mester a tanítványnak, vagy csak mérgét akarta rajta kitölteni, mert bal lábbal kelt fel. Lényeges lehetne ez is. de nem annyira, mint az affölötti meditáció, hogy miért vagyunk — mert nem csak fiatalokra vonatkozik ez — ilyen „halálosan" érzékenyek, Nálunk. Magyarországon — ez-fs lényeges különbség — senkinek sem támad olyan kedve, hogy petróleummal öntözze magát fiatal korában. De az sem kevésbé elgondolkoztató, hogv — nemrégiben hallottam egy történetkét — a fiatal ipari tanuló annyira lelkére veszi, ha kifogástalan munkát kívánnak tőle. ha a hibákért felelősségre vonják, hogv a ma már kissé groteszkül hangzó „önkritika" helyett a válasznak azt a sajátos módját választja, hogy vállat vont kilépéssel fenyegetőzik. Teheti, mert munkáskézre nagyon sok helyen szükség van, s így akár jobban is járhat, mint előző munkahelyén. Esetleg bírálat helyett több pénzt kap. Társadalmunknak van egy mérhetettemil nagy előnye ma már: az igazság tiszteletére — legyen az történelmi, társadalmi. erkölcsi — neveli az új nemzedéket. Arra például, hogy a „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életed legyen a földön" igazsága mereven csak egy történelmi korra vonatkozott, illetve minden olyan társadalomra, amely a keresztény erkölcsöt tartotta támaszának. S bár — például a kapitalizmus korában — annyira kinyílt már a fiatal csipája, hogy látta: olyasvalaki is hosszú életű lehet a földön, aki nem nagyon tisztelte atyját, s anyját, ennek az erkölcsi normának a merev betartása mégis biztonságot nyújtott neki is. Aztán eljött a szocializmus építésének az a kezdeti korszaka. amelyben szinte kimondták: ne tiszteld őket. ha nem méltók rá. s egyszeriben megváltozott a helyzet. Nem véletlen hogy ez a bizonyos korszakra jellemző igazság is szült igazságtalanságot, hiszen 1945 óta számtalan irodalmi karikatúrájával találkozunk az ilyen helyzetet kiaknázó konjunktúralovagnak, de a régi dogmákat mindenesetre felborította. Csakhogy az új normák érvényesülése mindig nehezebben megy. S könnyebb az érzékenységre hagyatkozni. Vagy talán így: könnyebb a világot krfc tizáfni. mint számot vetni önmagunkkal, tehetségünkkel, tetteinkkel. Valahogy ékharapódzott az a szokás, hogy a szülök — még pedagógusok is — mértéktelenül adnak igazat a gyerekeknek nevelőikkel szemben. S ha valaki csak néhány ezer emberrel való beszélgetéseiből indul ki — mondjuk egy külföldi —, akkor azt hiszi, hogy ebben az országban csak méltatlanul mellőzött zsenik vannak. Ezt vallja a diák. aki nem jut be az egyetemre, ezt a szülő, akinek fia nem jutott be az egyetemre. holott a család, a rokonság megállapításai szerint ott lenne a helye. Így szenveleg az ipari tanuló, aki valamelyest megtanult gitározni, és emiatt valódi mun. káját nem képes elvégezni. S ugyanígy füstölög magában, mondjuk, az az igazgató, akit ma már a társadalom nem érdemesít erre a posztra, mert — uramisten — elfelejtett a társadalommal együtt fejlődni. Ez a drámai pillanat. Ennek vagyunk tanúi. Annak, miként formálódik az az ifjúság, amelynek éppen ez a társadalom tette lehetővé, hogv a teljesebb igazság birtokába jusson: amely a hősöket, eszményképeket a maguk emberségében mutatja. Hogy is érthetné hát azokat — szüleit, idősebb barátait, ismerőseit —, akikben többfajta erkölcsiség keveredik még? Hiszen éppen a fiatal az. aki legjobban igényli, hogy megértsék: túlzásaival, hóbortjaival együtt. E

' rdemes megfigyelni. hogy ugyanazok a fiatalok, akik dühödten hadakoznak mindenfajta tekintélytisztelet ellen, hogyan hullanak lélekben térdre az új próféták előtt. Igaz. a beat prófétái óvakodnak is attól, hogy az önmagukat is érintő igazság bajnokaiként lépjenek fel. Ök'kivül akarnak maradni a deheroizáoión. Így bujkálnak sokan az érzékenység útvesztőiben. Fiatalok, de idősebbek is. Talán homályosan abban bíztak, hogv' az a demokrácia, az az igazság, amit kezükbe vettek, valamiféle csodálatos Adriadnefonal, s nem eszmélnek rá: csak az a baj, hogy nem tudnak bánni vc-le. Ilyenkor jön az idegesség, a kapkodás, az önigazolás. Csak éppen az egy ember élete nem olyan, hogy az egészet legombolyitani sikerüljön. Azt át kellene adni tisztességgel az utódaiknak, hadd végezzék azok is, amiért az ember született. A küzdésért. S ha belátnák, hogy a küzdés célja az ember maga. talán jobban ügyelnének annak az egésznek az igazára, amelyet történelemnek neveznek, amely nem nagyon ügyel az egy érzékenységére, hagyja, hadd kínlódjon vele, ha mást nem tud — ő továbblép. Veress Miklós Párbeszéd az ifjúsággal Az ifjúságpolitikai határozat meghozatala óta Szegeden is érzékelhető szemléletváltozás következett, be: •az üzemekben dolgozó, az iskolákban, felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalokkal többet és alaposabban foglalkoznak. Így például nagyszabású felmérést folytattak a konzervgyárban, ahol a 30 éven aluliak helyzetét vizsgálták, valamint a Rostkikészitö Vállalatnál, ahol a személyzeti osztály •külön feladatként hajtotta végre a fiatal dolgozók életkörülményeinek elemzését, tandó ifjúsági parkról tárKülönösen érdekes kezde- gyaltak a KISZ-vezetők. ményezésre került sor a gu- Mindezt a KISZ Szeged migyárban, ahol „az ifjú- városi bizottságának tegnap, ság kérdez, az igazgató va- pénteken délután az Ifjúsági laszol" címmel párbeszéd Házban megtartott ülésén kezdődött az üzemen belüli Hevér László, a bizottság élet és a termelés problé- titkára mondotta el. s máiról. Az ifjúság gondjait ugyancsak ő szólt a KISZmind jobban magáénak érzi szervezetek előtt álló ujabb a város vezetése és számos, feladatokról is. a fiatalok mindennapjait r- • , közvetlenül érintő .vállalat ,„n° - r^K^ je" is. így többek között a ,meg többek kozott a _ . ,. ,. lányok es fiatalasszonyok Csongrád megyei Vendegla- mozgalmi munkájának az to Vallalat. amellyel az uj- eddiginél erőteljesebb segiszegedi Vigadóban kialaki- tését valamint a különböző politikai és termelési mozÖRlAS GÉP. A Gagarin Hőerőművet szolgáló Thorez külszíni lejtésű lignitbányában újabb, NDK gyártmányú óriás gépet állítottak munkába. Képünkön: dolgozik a toaldlma s kotrása? Nyár az üvegházakban A Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő telepén az üvegházakban nyár van. A védett helyen több mint négyezer tenyészedényben nevelnek búzát. Közülük a legkorábbiak már június eleji fejlődési szakaszhoz érkeztek és kalászolnak. Ilyenkor igénylik a legtöbb fénymennyiséget, körülbelül annyit mint ami nyáron éri a kalászosokat. A természettől ezt most nem kaphatják meg, ezért a hiányzó napsugarakat mesterséges megvilágítással pótolják. Borult, ködös időben még nappal is fényíürdőztetik a búzákat. Tizennyolc órán keresztül eri termeszetes vagy mesterséges fény a növényeket, tehát csupán hat órát vannak sötétben a kísérleti gabonák. Nyolc éve létesült a kiszombori telep, ahol évente — az üvegházi termesztés beiktatásával — kétszer nevelnek búzát és így sikerült az űj fajták előállítási idejét a felére Kaoditeni. galmak kiterjesztését. Az enilftettek'en túl rendezni kívánják az Ifjúsági Ház státuszát is. tágasabb helyet teremtve elsősorban a városi KISZ-bizottságnak. A KISZ Szeged városi bizottságának tegnapi ülésén — amelyen részt vett és felszólalt Joö Ferenc, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára — második napirendi oo"0-'"1* • bizottság és a végrehajtó bizottság idei első féléves üléstervét tárgyalták meg Lénárt Béla szervezőtitkár ^előterjesztése álapján.