Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

I I PENTEÜU 13*1. JANUÁR 22. A Lunohod irányítása Fotó TASZSZ — MTI — KB A Lunohod—1 szovjet automatikus űrállomás — mint már jelentettük — jó minőségű képeket továbbított a Földre. Képünkön a Lunohod—1 holdautó távirányítá­sát ellátó szovjet szakemberek egy csoportja az űrkuta­tási távvezérlési központban A vásárlók „fárasztása" Milyenek a Videoton tévéi? Nemrég éppen a Délma­gyarországban olvastam ar­ról. hogy miként „fáraszt­ják" az új tévétípusokat a Videoton Rádió- és Televí­ziógyár minőségellenőrzési főosztályán, összefoglalva: egy-egy készüléket kiválasz­tanak, rázzák, ejtik, fagyban és kánikulában tartják, ki­belcapcsolják, utaztatják, hogy az így talált hibákat a sorozatgyártásnál kiküszö­böljék. A vásárlók fárasztó­sáról egy szót sem ejtett a gyári információ, holott az utóbbi hónapokban erre is adott példát a Videoton. A múlt év utolsó negyedé­ben körülbelül ezer televí­ziókészülék kelt el a szegedi Centrum Áruházban. Video­ton készülék: Sztár, Favorit, Olympia, Fortuna. Egy-egy vásárlónak átlagosan tiz da­rabot kellett megmutatni ahhoz, hogy egyet kiválaszt­hasson, s haza merje vinni. A gépek többségének nem volt hangja, vagy ha volt hangja, nem volt képe. ha volt képe, szellemképe volt. vagy ha az sem, fényereje bizonyult elégtelennek. Szó­val valósággal csődbe jutot­tak. Órákat vitt el a legna­gyobb karácsonyi forgalom­ban egy-egy vevő kiszolgá­lása, s még így is előfordult, hogy hazaszállítás után még háromszor újra kellett ki­cserélni. A hibás készüléke­ket a Videoton márkaszer­vizének helyszínre érkező szerelője napokon át javítot­ta. Tehát a „jó" tévék már javított állapotban találtak gazdára. A Centrum műszaki osz­tályának forgalma van ak­kora, hogy tapasztalataikat bátran általánosíthatjuk: az elmúlt év végén olyan ké­szülékeket dobott piacra a Videoton, melyeket nem lett volna szabad kiadniuk ke­zükből, nemhogy a gyári „fárasztáson" nem estek át, de a minimális minőségi el­lenőrzésen se igen. Tudjuk, hogy' a Videoton tulajdonképpen egyedural­Gyors aluadas kezdődött Az országban nincs influenza Tegnap reggelre felolvadt az utakat borító jégpáncél, s szemerkérő eső hatására nagyrészt megszűnt a síkos­ság, gyors olvadás kezdődött. A buszjáratok valamennyi vonalon közlekednek, he­lyenként — á vizes, latyakos utak miatt — a szokottnál lassabban. Az országban mindenütt jó a közlekedés — jelentette a KPM útügyelete. Európa területének legna­gyobb részére déli, délnyu­gati széllel óceáni, illetve földközi-tengeri eredetű, eny­he, nedves levegő áramlik. Hazánk időjárását ma is az enyhe légtömegek hatá­rozzák meg. Hozzánk egye­lőre a földközi-tengeri ere­detű enyhe, nedves levegő érkezik, s ezért is többfelé esőkre számíthatunk. A Ferihegyi repülőtéren az eső nem zavarta a közleke­dést. Ezúttal a magyar fő­• város repülőtere segítette ki a külföldi légitársaságoknak más űticéllal közlekedő gé­peit. Bukarestben és Szófiá­ban ugyanis nem fogadhat­ták — a rossz időjárás miatt — -a menetneodaíerd járato­kat, és így Ferihegyen szállt le három repülőgép. Az egészségügy ősszel-télen működő „érzékszerve", az influenzafigyelő szolgálat leg­újabb jelentése szerint sem Budapesten, sem az ország más részén nincs influenza. A fővárosi KÖJÁL-ban nyil­vántartott adatok szerint pél­dául az év második hetében a hét napon belül gyógyuló betegekre eső táppénzes na­pok száma a száznak vett szeptemberi átlaghoz képest 167 volt, ami teljesen meg­felel a járványmentes téli időszaknak, hiszen a meghű­léses megbetegedések java része erre az időre esik. A megfigyelt iskolákban a hi­ányzás mindössze . 3,3—3,6 százalékos volt, tehát egészen kis méretű. Nagyobb számú csoportos megbetegedést sem a fővárosban, sem másutt egyetlen kollektívában sem észleltek. Bár az influenza­szerű meghűléses betegségek­ben szenvedőktől számos esetben küldtek be toroköb­lítő folyadékot, a víruslabo­ratóriumok egyetlen esetben sem mutatták ki az influenza varusaL kodó a hazai kereskedelem­ben : Orion tévékészüléket ritkán lehet kapni. Azt is tudjuk, hogy a Videoton­készülékek csak minőségben nem, de'árban hasonlóak az Orion gyártmányúakkal: 6000 forinton alul nemigen adják őket. Manapság, ami­kor a piac már a telítődés felé jár, azok vesznek fő­ként tévét, akiknek eddig nem volt rá pénzük. ' tehát a kiskeresetűek, OTP-hitel­re. Vagy természetesen azok, akik már egyet elkoptattak, s most cserélik. Videotont vegyenek? Azt is saját bő­rén tapasztalja 'mindenki, akinek már romlott _el ké­szüléke — s ki ne járt vol­na így? —, hogy milyen gyatra az alkatrészellátás, milyen torturával jár egy­egy javíttatás. Nem a két­éves garanciavállalás. ha­nem a jó minőségű tévéké­szülékek kiadása, a gyári „fárasztás", s nem a vá­sárlók fárasztása a megol­dás. A Videoton sok pénzt kolt reklámra, propagandára. A villamossági üzletek kiraka­taiban nem is igen látni mást Videoton gyártmányon kívül. A jó bornak is kell cégér (ez már bebizonyoso­dott), de a rossz bort reklá­mozni — enyhén szólva nem ildomos (erről ip kiderült már, hogy a piaci erkölcs alaptörvénye). A kereskede­lem tehetetlen, hiszen az áru darabonkénti minőségi átvétele meghaladja erejét. De a vásárlók ezrei még te­hetetlenebbek. Mi több, ilyen körülmények között, kiszolgáltatottak. Legújabb értesülés: csak az év végi csúcsforgalom ért véget a kereskedelemben, lévén az új év elején va­gyunk. A Videoton tévéivel változatlanul sok baj van. • Fehér Kálmán H a valami nem úgy megy. ahogy kellene, gyakran kéznél van bizo­nyos körökben az ítélet: „No, per­sze, ezt is a mechanizmusnak köszönhet­jük." Akár a sárgarépáért kér többet a termelő a piacon, akár a reklámozott mo­sóporért kell hat boltot bejárni, akár va­lamelyik szolgáltatás akadozik, sokan és hamar rávágják ezt a szentenciát. Pedig a. gazdaságirányítás új rendszerét nem kell megvédeni — eddig is megtette a magáét. Nem is aprósagokkal. hanem fő­benjáró dolgokkal, amilyen például a jö­vedelmezőbb termelés, a gazdaságosság szemléletének társadalmi méretű tisztele­te, a jövedelmek érdemi differenciálásá­nak ígéretes kezdő lépései, a hiánycikkek listájának zsugorodása, a kereskedelmi szemlélet nagy változásai stb. összefog­lalóan akár úgy is mondhatnánk: az ész­szerűség térnyerése. Nagyon érdekes ellentmondása a köz­napi gondolkodásnak és szemléletnek, hogy olyan emberek száján is kicsúsznak efféle ráí'ogások, akik egyébként akár közgazdasági alapossággal is beszélni tud­nak a reform elveiről és eddigi eredmé­nyeiről. Sokszor azonban egyszerűbb és olcsóbb bizonyos gondok, problémák elemzésénél a kéznél levő közhely alkal­mazása. A sok • apró példa mellett egy súlyo­sabb , ráfogásról szeretnék azonban szól­ni. A társadalmi és gazdasági életnek egy olyan allergikus pontjáról, amely napon­ta felizgat közösségeket. A kispolgáriság tüneteiről. Arról, hogy a kispolgári szem­lélet maradókai és újjászületése ismét csak a reform számlájára íratik bizonyos tévelygések vagy könnyelmű ítélkezések miatt. Önzés, harácsolás, anyagiasság, a közösség rovására történő szerzés, vissza­élés van elég. Nem hiába háborog ellene a társadalom minden dolgos rétege. Nem hiába türelmetlen ezekkel szemben a pártközvélemény éppúgy, mint a becsü­letes emberek teljes köre. A nyomozók meg a bírók a megmondhatói: a törvény­tevésnek is sok dolgot adnak a tisztáta­lan kezűek. De azért gondolkozzunk! A reform tette volna? Az önállóság és a felfelősség növelése? A gazdálkodás na­gyobb szabadsága és jobb lehetőségei? Netalántán a gazdasági szabályozók ré­sei vagy az ösztönzők sikerületlensége? Akkor azélőtt egyszerűen, nem léteztek volna ilyen visszaélések. Pedig léteztek, s az arányok között nincs is kiáltó különb­ség. Hiszen az említett fogalmakhoz olya­nokat is kapcsoltunk, mint hatékonyabb ellenőrzés, tisztább, áttekinthetőbb ügy­vitel, fejlettebb társadalmi morál! Éppen a reform mozgósított tíz- és százezreket arra, hogy gazdálkodjanak, osztozzanak a termelés, az ellenőrzés, a munkaszervezés gondjaiban. Éppen a reform indította el széles körben a munka demokratizmusá­nak folyamatát, ami eleven gát a gazda­sági ügyeskedések, a jogtalan szerzés, a visszaélések előtt. Ezekkel együtt pedig a társadalmi érzékenység is hatalmasat fej­lődött Ma sokkal, de sokkal érzékenyeb­bek vagyunk, ha valaki' törekvéseinket vámolja, mert közelebb kerültünk a gaz­dálkodás és a termelés gondjaihoz, ered­ményeiben pedig messze érdekeltebbekké váltunk! Nyugodtan meg is fordíthatjuk hát a tételt: a reform nem hogy kedvez­ne a kispolgáriságnak altalában, vagy a kispolgári anyagi szemléletnek — sokkal hatékonyabb módot ad az ellene való harcra. Ebben a harcban a becsületes em­berek egész tömegeit mozgósítja. Az ügy oly mértékben vált közérdekké, hogy ta­lán éppen annak a folyamatnak az opti­kájában túlozzák el egyesek a veszélyt és annak arányait. Általában egyre szűkül a kispolgáriság társadalmi bázisa, még akkor is, ha néhol ellenkező tapasztalatok adódnak. Kétség­telen, hogy egy időben „divatos" volt pél­dául a termelőszövetkezeti melleküzem­ágakban a saját zsebre történő üzletelés. Más időben az újítások körüli korrupció vagy zsarolás. Hagytunk tehát felüle­teket a tisztességtelen anyagi törekvések­nek. Azt is megfigyelhettük, hogy az er­re berendezkedett emberek éppen asze­rint áramlottak a népgazdaság vagy a szövetkezetek egy-egy szektorába, hogy hol maradtak rések. Csakhogy ez mindig is így volt. S ha az alapkérdésnél mara­dunk — hogy a reform váltotta-e ki? — újra meg újra egyértelmű nemmel kell felelni. A reform gazdaságirányítási gya­korlata igenis hozzásegített ezek leleple­zéséhez! A termelőszövetkezetek vállalat­szerű gazdálkodása, bizonyos státuszok jogi rendezése, a felügyelet színvonalá­nak növelése stb. a társadalmi ellenőrzés, a kollektív érdekeltség mellett ügyviteli rendet, áttekinthető gazdaságirányítási módszereket követelt meg mindenütt. Gazdasági bázist hiába keresnénk a kis­polgári mentalitáshoz az épülő szocializ­mus viszonyai között. Társadalmilag sem lehet „bekeríteni", hiszen bármely osz­tálybelit megfertőzhet. Ez olyan fajta szemlélet, amely túlélte és még túl is éld a saját eredetét kiválté gazdasagi-társa­dalmi bázist, s csak lassan,' a szocialista közgondolkodás fejlődésével arányosan szorul mind hátrább, hogy a kommunista embereszmény megvalósulásával moráli­san teljesen tarthatatlanná váljék. H a meggondoljuk, már megvan a sok-sok ráfogás eredete is. Ez is szemléletbeli. Bizonyos értelemben a tájékozatlanság vagy a közgazdasági is­meretek hiánya is hozzájárulhat, de lehet éppen a kispolgáriság takarója is. Vala­miféle mentőöv. Olyanfajta újabb ráfo­gás, hogy „alkalom szüli a tolvajt". Mint­ha az erre berendezkedett ember nem menne az alkalom után, vagy nem igye­kezne céljaihoz alkalmat teremteni. Régi vagy új mechanizmus, a kispolgá­riság szemléletével megvert ember szem­be kerül a társadalommal. De minél in­kább felismerik ezt a közösségek, és men­nél inkább élnek éppen az új szisztéma szerint adott jogaikkal és kötelességeikkel — annál szűkebb térre szorítják vissza az alantas indulatokat. Ehhez a szembe­szálláshoz pedig egyebek között arra is szükség van, hogy felismerjük: könnyel­műek, hamisak, igaztalanok a ráfogások. Egyébre nem valók, minthogy beszugge­rálják frekünk a kispolgárisággal szembe­ni tehetetlenségünket és harcképtelensé­günket Sz. SIMON ISTVÁN Május 9-től: nep Békahónap Békehónap lesz május 9-től kapcsolódik a laoszi június 9-ig — erről, s a bé- támogatására szervezendő kemozgalom idei tervéiről nemzetközi szolidaritási nyilatkozott Sebestyén Nán- héthez. dorné, az Országos Béketa- A béketanács rendezésében nácS titkára tegnap, csütör- június 6-ón megemlékeznek tökön. a Dél-vietnami Ideiglenes A hagyományos tavaszi bé- Forradalmi Kormány meg­kehónapot megelőzően május alakulásának második évfor­5-én megemlékeznek a kam- dulójáról. bodzsai nemzeti egység ki- — Békemozgalmunk — rályi kormánya megalakulá- mondta Sebestyén Nándorné sának első évfordulójáról, és — az idén is tovább erősíti demonstrációt rendeznek, az arab népekkel vállalt szo­amelyen szolidaritásukat lidaritást, támogatja Igazsá­nyilvánitják a függetlensé- Sós harcukat, s elitéli Izrael géért harcoló kambodzsai agresszív politikáját. A Bé­néppel. ke-világtanács kezdeménye­.... .. . „„ . .. .... zéseit követve segítséget Május 17 es 23 kozott a adunk egy oly£m nemzetközi magyar békemozgalom is konferencia megrendezésé­hez, amely az arab népek tá­Magyar-szovfet belkereskedelmi árucsere Sz. Szemicsevnetk,- a Szovjetunió összszövetségi keres­kedelmi miniszterhelyettesének vezetésével — az 1971. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere-tár­gyaié sokra — csütörtökön belkereskedelmi küldöttség ér­kezett Budapestre. A küldöttség tárgyal a magyar belke­res! icdelem vezetőivel a két ország belkereskedelmet érin­tő időszerű kerdesekról • is. mogatására hivatott. Az év elején arab szolidaritási na­pot tartunk. A napokban indítjuk útjá­ra a korábban felajánlott adományunkat az arab me­nekülttáborba. és dele­gációt is küldünk az arab országokba. Április 9-én megmelékezünk a palesztinai menekültek napjáról, őszi rendezvénye­ink között, novemberben, arab szolidaritási hét lesz. (MTI> Magyar olajkutatók sikere Irakban Irakban több mint féleve dolgozik a Dunántúli Kuta­tó és Feltáró Üzem, egy harmincöt főből álló fúró­brigádja. Megbízásukhoz híven egyelőre két olajku­tat fúrnak az INOC — az Iraki Nemzeti Olajtársaság — részére. Az elsőt, amely 3300 m mély, novemberben adták át a megbízó vállalat­nak, a második kutat feb­ruár elején adják át, az el­sőhöz hasonló mélység el­érése után. A szakemberek mellett a sivatagi vidéken iraki munkások dolgoznak, akiket a magyar szakembe­rek fúrási szakmunkásokká képezik ki. Az INOC veze­tői most újabb tárgyaláso­kat kezdeményeztek a Che­mokomplex külkereskedelmi vállalattal, hogy a magyar fúrósok vállalják el az ira­ki olajmezökön szükséges további kutak íurasi mun­kait.

Next

/
Thumbnails
Contents