Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Á w VILÁG PROLI 0 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA G Y A R S Z O G I A Ll S T A M U N K Á S P ÁR T L A P ) Á 61. évfolyam, 18. szám 1971. JANUÁR 22., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Fock Jenő látogatásai a finn tővárosban Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finn­országi látogatásnak prog­ramja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminisz­terrel és kíséretének többi tagjával együtt a délelőtt folyamán felkereste a finn főváros fontosabb intézmé­nyeit. Először a parlament­be látogattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a látogatókat és szívélyes hangú eszmecserét folytatott a magyar állam­férfiakkal. A házigazdák ezután bemutatták vendé­geiknek a parlament hatal­mas gránitépületének helyi­ségeit. az üléstermeket. az épület bglsö berendezését. A Nemzeti Múzeumban a Finnország népének törté­nelmi múltját szemléltető gazdag, néprajzi gyűjteményt tekintette meg a magyar küldöttség. Északi rokona­ink ősi kultúrájának doku­mentumait Ville Luho, a múzeum igazgatóhelyettese mutatta be. Ezután a Finn Nemzeti Színházban tett látogatás következett. A társulat igen nagy érdeklődést tanúsít kü­lönböző magyar darabok iránt, nem egy magyar szín­padi művet sikerrel előad­tak már Helsinkiben, s jer lenleg is magyar szerző da­rabját. Szakonyi Károly „Adáshiba" című művét próbálják. Délben a helsinki városi tanács ebédet adott Fock Jenő tiszteletér?. A városi tanács dísztermében rende­zett baráti hangulatú ese­mény alkalmával a két, test­vérváros — Helsinki és Bu­dapest — kapcsolatainak továbbfejlesztéséről is szó Dr. Urho Kokkonen. a Finn Köztársaság elnöke az elnöki palotában fogadta Fock Jenő miniszterelnököt Szovjet-amerikai együttműködés , az űrkutatásban kW<> A finn parlament epülete, ahol a mag.var—finn tárgya­lásokat folytatják esett, s a finn főváros ve- ság elnöke köszöntötte a v:etői\átnyújtották Fock Je- miniszterelnököt és felesé­nőnek Helsinki emlékérmét. Rét, valamint a többi ma­_., .. , , , gvar vendeget, es bemutatta Délután a miniszterelnök JJ^ a több mint 20 éve a Finn—Magyar Tarsaságba működő társaság vezetőit, látogatott el, ahol Kaarina Keikonnen professzor, el­Vi rolainen asszony, a társa- nökhelyettes ismertette a ^^^^^^^^^^^^^^^^^ társaságnak a finn—magyar kapcsolatok ápolásában ki­| fejtett sokoldalú tevékeny­i ségét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterel­nyos Akadémiája és a NA­SA képviselői a tárgyalások eredményeképpen megálla­podtak abban, hogy egyes a Szovjetunió területeken máris ftsszehan­Akadémiájá- golják tevékenységüket és megvizsgálják, az együttmű­ködés további lehetséges irányait. Többek között megállapodás született ar­ról, hogy kicserélik a két ország birtokában levő hold­kőzet mintákat. Ezenkívül a felek meg­egyeztek abban, hogy ki­dolgozzák az űrkutatások céljainak és eredményeinek Moszkvában hivatalosan közölték, hogy január 18 és 21 között a szovjet főváros­ban MsztyiszLav Keldis akadémikus, Tudományos nak elnöke és George M. Low, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) ügyvezető igazgatója között több találkozóra került sor, amelyen más érdekelt intéz­mények felelős képviselői is részt vettek. A megbeszélé­seken véleménycserét foly­tattak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr kutatása és a békés közös megvizsgálására vo­célú felhasználása terén fo­lyó együttműködés fejleszté­sének lehetséges irányairól. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája és a NA­SA véleménye szerint az űrkutatási együttműködés nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem a többi ország érdekeinek is megfelel. A találkozókon a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának elnöke és a NASA ügyvezető igazgatója méltat­ta a korábban létrejött meg­állapodások jelentőségét, többek között az 1970. októ­ber 28-án kelt záródoku­mentumot arról, hogy biz­tosítsák az ember vezette űrhajók közlekedési és ösz­szekapcsolási rendszereinek összehangolását. A Szovjetunió Todomá­natkozó ajánlatokat. Foglal­koznak továbbá a jelenleg folyó meteorológiai adat­csere tökéletesítésével, a meteorológiai rakéták segít­ségével folytatott kutatások­kal ,a természet tanulmá­nyozásának módszereivel, az űrbiológiai és orvostudomá­nyi adatcsere kiszélesítésé­vel és egvéb együttműködési javaslatokkal. George M. Low elutazása előtt a repülőtéren sajtóér­tekezletet tartott. Elismerés­sel szólt a Lunohod-kísérlet kiváló eredményeiről, s ki­jelentette: a kutatás auto­mata és ember által .végzett formái kiegészíthetik egy­mást. George M. Low és az ál­tala vezetett. NASA-küldött­ség csütörtökön hazautazott Moszkvából. nőknek. Fock Jenő meleg szavakkal mondott köszöne­tet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség ajándékképpen rádiót és lemezjátszót nyúj­tott át a társaság vezetőjé­nek. Este Rónai Rudolf, helsin­ki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszter­elnök és a kíséretében levő magyar személyiségek tisz­teletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, ba­ráti légkörű találkozón részt vett Kekko'nen finn köztár­sasági elnök. valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. A cél: gyors és korszerű rakodás A népi ellenőrük vizsgálata Tegnap délelőtt ülést tartott a Csongrád megyei és Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Különösen fon­tos témaként szerepeltek a napirenden á vasúti kocsik kirakásának Csongrád megyei tapasztalatai is. Mint ismeretes, a Gazda­sági Bizottság 1970. július 25-én kelt határozatában in­tézkedett a vasúti teherko­csi-forduló meggyorsításáról. Határozatban szögezték le: az 1970. augusztus 15-től 1971. február 28-ig terjedő időszakra a késedelmesen ra­kodó vállalatoknak, gazdál­kodó szerveknek a korábbi­nál jóval súlyosabb bírságot kell felszámítani. A cél az volt, hogy a vállalatokat mindinkább érdekeltté te­gyék a gyors ki- és berako­dásban, a vasúti teherkocsik mielőbbi kiürítésében. •Megyénkben azóta számot­tevő javulás tapasztalható. Ezt bizonyítják a MÁV Sze­gedi Igazgatóságára vonat­kozó adatok. Míg 1970 júli­usában a késve kirakott ko­csik száma 7167 volt az igaz­gatóság területén, augusztus­ban már 4510-re csökkent, s fokozatosan csökkent a to­vábbiakban is. A vasárnapi és munkaszüneti napokon na­gyobb volt a rakodási kész­ség. Míg 1970 júliusában ilyen napokon átlag 437 ko­csi kirakásával késlekedtek a vállalatok, addig november hónapban már csak 242 ko­csival maradtak „adósak". Eredményként könyvelhet­jük el, hogy a határozat rá­irányította a vállalatok veze­tőinek figyelmét: tegyenek meg minden intézkedést, amivel a rakodást meggyor­síthatják. Ezt hét Csongrád megyei vállalatnál vizsgál­ták. A fuvarigényes áruk egy részét a Szegedi Konzerv^ gyár és a Csongrád megyei Gabonafelvásárló Vállalat közúti forgalomra terelte át. A vállalatok többsége a tá­rolóteret is bővíti, hogy az áruk elhelyezését biztosíthas­sák. A rakodási munka gé- i pesítésére, s így gyorsítására ugyancsak megnyilvánult a j szándék. Megvalósítását vi- | szont gátolja, hogy elegendő és megfelelő rakodógépet nem lehet beszerezni. Más­részt: a régiekhez sem tud­nak megfelelő alkatrészeket kapni. Jellemző, hogy míg autódaruból és targoncából az igény mintegy 30—40 da­rab a vállalatok részéről, ez­zel szemben évente mintegy 5—6 darab áll rendelkezésre. A nehézségek , között emlí­tik a' népi ellenőrök, hogy a MÁV-nál a rakodóterület burkolata nem eléggé alkaj­mas a rakodógépek haszná­latára. A rakodói létszámot sem tudták kellőképpen nö­velni a vállalatok. Egészé­ben mégis megállapítható, hogy a határozatot követő gyakorlati intézkedések meg­gyorsították a vasúti rako­dást. Arra azonban, hogy ez az eredmény megszilárdul, a nagyobb kocsiálláspénz meg­szűnte után aligha lehetne számítani, ezért célszerű a progresszív kocsiálláspénz fenntartása február 28-a után is. A bírságolás mértékét azonban — javasolja a NEB — differenciáltan célszerű megállapítani. A különbség­tevésnél azt a körülményt is mérlegeljék, ha a vasúti te­herkocsik nem ütemszerűen érkeznek, s ez ' hozza nehéz helyzetbe a vállalatokat. A kérdést ugyanis nem le­het egyoldalúan vizsgálni. Hiszen a vasútikocsi-rako­dást akadályozzák a vasút munkájában fellelhető hibák is. Például gyakori eset, hogy nem adtak, vagy helytelen információt adtak a kocsik érkezéséről. Miután a késedelmes rako­dás miatti felelősség meg­oszlik a MÁV és a fuvaroz­tatók között, így — állapítja meg a NEB — a konzekven­ciákat is célszerű lenne meg­osztani. Vagyis egyenrangú partnernek tekinteni p MÁV­ot és - ü.varoztatókat. Ilj törvénytervezetek elfiészílése Dr. Korom Mihály tájékoztatója a jogalkotási faladatokról Pártnap az egyetemen Tegnap, csütörtökön dél­utó- a Szegedi József Atti­la Tudományegyetem aulájá­ban pártnapot tartottak. Ezen az egyetem oktatói és Tudományegyetem pártbi­L' igának titkára nyitotta meg, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád hal, atói vettek részt. Ott megyei pártbizottság első volt a pártnapon dr. Márta titkára a X. pártkongresszus­Ferenc akadémikus, az egye- sal összefüggésben válaszolt tem rektora, az MSZMP az oktatók és a hallgatók Központi Bzottságának tag- számos kérd&fére. A kérdé­ja, valamint dr. Koncz Já- sekre adott nagy érdeklő­nos, a megyei pártbizottság déssel kísért válaszokban osztályvezetője is. jelentős részt kapott az ok­A népes pártnapot dr. tatásügv és az ifjúságpoliti­Papp Ignác, a József Attila ka témaköre. Dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter csütörtökön az Országház Gobelin-ter­móben tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási feladatairól. Egyebek között elmondot­ta, hogy az Igazságügymi­nisztérium — a többi mi­nisztérium és országos főha­tóság tevékeny közreműkö­désével — elkészítette az 197*1—1974-ben megalkotásra kerülő legfontosabb jogsza­bályok — törvények, tör­vényerejű rendeletek — programját. A négy évre szóló távlati terv elkészítésénél az alap­vető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határozatai jelentették; Most egész társadalmunk előtt az a nagy feladat áll. hogy magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését, s eb­ből természetszerűen követ­kezik. hogy a jogrendszer további építését, fejlesztését is magasabb színvonalra kell emelni. A programban szereplő feladatokról szólva elsőként említette meg a miniszter az alkotmánymódosítást. Az ez­zel kapcsolatos jogszabály­előkészítő munkák tervszerű­en folynak, s minden re­mény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást illető­en az országgyűlés ez év vé­gért állást foglalhasson. Az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszaka elé kerül az új tanácstörvény, amely­nek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogad­ta. Ebben az évben terjesz­tik az országgyűlés elé az if­júsági törvényt is. Most fo­lyik a törvénytervezet éitája. s a felmerülő észrevételek összegezése után — a tervek szerint — március végén ter ieszti az igazságügy-minisz­ter a törvényjavaslat terve­zetét a kormány elé. majd azt követően kerülhet par­lamenti megtárgyalásra. Ez évben kerül az ország­gyűlés elé az egységes szö­vetkezeti törvény is. Ez a szövetkezeti mozgalom min­den szektorára vonatkozik, olyan értelemben, hogy a mozgalom, az egyes szövet­kezeti formák általános vo­násait rögzíti. A törvényja­vaslatban természetesen megfogalmazzák majd a szövetkezés önkéntességének elvét, a szövetkezeti önkor­mányzat vonásait. Megfelelő figyelmet fordítanak az ál­lami felügyelet gyakorlásá­val kapcsolatos kérdésekre, ennek formáira, módszerei­re, tartalmára. Az egységes szövetkezeti törvény elfoga­dásával — a benne megna­táfozott elveknek megfele­lően |— bizonyos tekintetben módosítások válnak szüksé­gessé a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre vonat­kozó jogszabályi rendelke­zésekben. Emellett, a tervek szerint, áz idén ágazati szö­vetkezeti jogszabályokat is kiadnak —- törvényerejű rendeletek formájában. Ezek az egységes szövetkezeti tör­vény rendelkezéseit kőnkre-, lizálják az egyes szövetke­zeti ágakra, s elősegítik a töi*vény végrehajtását. Az egészségügyi törvény is előreláthatólag ebben az esztendőben kerül a parla­ment elé. Megalkotása már csak azért is indokolt, mert az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás még 1876­ra nyúlik vissza, A törvény­matuzsálem ugyan ma már inkább csak nevében él, mert 1945 óta nagyon sok jogszabály rendelkezett az egészségüggyel kapcsolatosan különféle kérdésekben, s ezeket is indokolt korszerű egységes keretben szabá­lyozni. A törvényjavaslat a többi kőzött kiterjed a gyó­gyító-megelőző ellátással, a nők fokozott védelmével, a gyermekegészségüggyel kap­csolatos kérdésekre, az alko­holisták, az elmebetegek gyógykezelésére. Az alkoho­listák gyógykezelésével kap­csolatban gyógyító, munka­terápiás intézmények létre­hozására is gondolnak. 1972-ben módosítják a bí­rósági szervezeti törvényt is. Ezzel kapcsolatban sor ke­rül arra, hogy a gazdasági és munkaügyi megvei dön­tőbizottságokat gazdasági, il­letve munkaügyi bíróságok­ká alakítják át. A bírósági szervezeti törvény módosí­tásának egyik leglényege­sebb vonatkozása, hogy meg­oldják a bírák választásának régóta esedékes kérdését.. Módosítják továbbá az ügyészségről szóló törvényt, növelik az ügyészi munka hatékonyságát a bűnüldözés,' az állapolgárok jogainalff védelme terén egyaránt, jf

Next

/
Thumbnails
Contents