Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

^G FROLET ARJAI, EGYESÜLJ ETEK! r co >J • vor MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTLAPjA 61. évfolyam, 17. szám 1971. JANUÁR 21„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Fock Jenő látogatása Finn ország ipari központjában Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar személyiségek szerdán egész napos vidéki körutat tettek Finnország déli vidékén. Jóformán fel sem virradt — télen ugyanis Helsinkiben kilenc ónakor még reggeli szürkület van —, amikor a magyar vendégek — Arne Berner finn kereskedelemügyi miniszter társaságában elindultak Finnország ipari központjába. Űtjuk első állomása, Hyvinkaeáe. A látogatás célja a Kone részvénytársaság liftgyárának megtekintése volt.. A vállalat tárgyalásokat fMytat magyar kereskedelmi vállalatokkal is. Ebben az üzemben évente háromezer felvonó készül, a termékek csaknem háromnegyed része exportra kerül. Fock Jenő és kísérete ezután Tamperébe, Miskolc testvérvárosába indult. A szép természeti környezetben elhelyezkedő ipari város tanácsa hívta meg miniszterelnökünket, akit a helyszínen Pekka Paavola polgármester üdvözölt, s bemutatta a város más vezető személyiségeit. Ezután díszebéd következett, majd délután Fock .Jenő és kíséréte városnézésre indult. Amint a helyi vezetők elmondták, a városnak mintegy 400 gyára van, ezek a helyi adottságok ügyes kihasználásával alakultak ki az idők folyamán. A város egyik nagyvállalatát, a Tampella részvénytársaságot keréste fel ezután a miniszterelnök. Ni lá Björklung vezérigazgatóhelyettes tájékoztatta a vendégeket Finnország egyik legrégibb és legnagyobb gyárának tevékénységéről. Az üzem körülbelül nyolcezer embert foglalkoztat. Három fő termelési ága van: a fafeldolgozás, továbbá á gép-, illetve a textilgyártás. Gépgyárában főleg fafeldolgozó berendezések készülnek, ezeket a világ minden részén — például hazánkban, h csepeli papírgyárban —, felhasználják a termelésben. A gyár vezetői bemutatták üzemüket, majd a Tammer szállóban fogadást adtak vendégeik tiszteletiére. A fogadáson külföldi újságírók kérdést intéztek Fock Jenő miniszterelrtökböz: véleménye, szerint a politikai, vagy a gazdásági témák szerepeltek-e hangsúlyosabban a finn—magyar hivatalos tárgyalásokon. A kérdésre miniszterelnökünk így válaszolt: — A politikai kapcsolatok erősítése magával hozza, hpgv gazdasági kérdésekben is könnyebben szót érthetünk. Megbeszéléseinkről általában azt mondhatom — tette hozzá —, hogy a politikai kérdések — kiváltképp az európai biztonság ügyévél üsszefüggő problémák — elsőbbséget kaptak. Ez annál inkább természetes, mert politikai kérdésekről a miniszterelnökök általában ritka időközönként tudnak véleményt cserélni. Ugyanakkor gazdasági, kereskedelmi szakembereink közül évente mintegy százan látogatnak el Finnországba és onnét is hasonló számban érkeznek hozzánk szakemberek. A konkrét gazdasági kérdések megtárgyalása az ő dolguk, a miénk, politikusoké pedig, hogy ehhez megfelelő légkört teremtsünk — mondotta Fock- Jenő. A miniszterelnök és kísérete az esti órákban tért vissza Helsinkibe. Csongrád megyében Eredményeinkkel megteremtettük továbbfejlődésünk alapjait Apró Antal elvtárs előadása az MSZMP megyei ós Szeged városi aktivaiüósón Résfal az algyői gátnál, szivárgó rendszer Tápénál Elkészült az olajmezö árvízvédelmi programja Apró Antal elvtárs a megye pártEnyedl Zoltán felvétel* és állami vezetőinek társaságában Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon elkészült a szegedi szénhidrogén-medence árvízvédelmi programja. A nagy kiterjedésű olaj- és földgázmező hazánk egyik legmélyebben fekvő területe alatt húzódik és ennek a vidéknek a folyógátjai egyébként is felújításra szorulnak. Már korábban készültek erre vonatkozó tervek, amelyeket azonban a tavalyi fiagy árvízveszély tapasztalatai alapján módosítottak. A hosszú árvizi időszak szinte megjelölte a szakemberek számára a legfontosabb teendőket, hogy melyik szakaszon milyen technológia alkalmazása a legcélszerűbb a töltések megerősítésére. A tervek szerint Tápé és Algvő körzetében tizenöt kilométer hosszúságban erősítik a gátakat. Már az idén megkezdik a munkálatokat és öt év alatt fejezik be, hetvenmillió forintos költséggel. Mindkét községben régebben közvetlenül a töltés lábánál is épültek házsorok, amelyeket a folyó fakadó vize nagyrészt tönkretett. Éppen ezért a jövőben nem engedélyezik az ilyen közelségben az építkezést és a töltéslábtól tízméteres távolságban levő területsávot kisajátítják. Így lehetővé válik a védelmi vonalak legmegfelelőbb szélesítése, feltöltése. A gátakat negyvenhetven centiméterrel magasítják. A szélesítést egyedül az algyői templomnál nem tudják elvégezni a mentett oldalon, mert egészen a templomig nyúlna a gát lába. Itt a vízoldali részen erősítik meg a védelmi vonalat. Előzetes számítások szerint, folyóméterenként átlagosan mintegy ötven köbméter földet dolgoznak majd be. A nagy mennyiségű anyagot a helyszínen, a hullámtérről nyerik. A korábbi elképzelésekhez képest lényeges módosítást végeznek az algyői szakasz korszerűsítési tervében. Itt közvetlenül a községet védő gát rézsűjébe föld alatti résfalat építenek. A vízoldali részen nyolc és fél méter mélységben, negvven-hetven centiméter mélységben kiemelik a földet és helyét vízzáró agyagréteggel töltik ki. Ez képezi majd a résfalat és akadályozza meg a vizek áttörését. Ehhez hasonló készült az ősszel Makó határában a buzgárcsoporttól annak idején veszélyeztetett szakaszon. Tápénál pedig úgynevezett szivárgó rendszert építenek, amelynek rendeltetése a szivárgó vizek összegyűjtése és elvezetésé. T. B. A Lunohod—1 felvétele a Holdról Részlet abból a körpanoráma-képből, amelyet a Lunohod—1. szovjet automatikus űrállomás továbbított a Földre január 18-án. A kép bal szélén a Lunohod első nyomai láthatók, amelyeket két* hónappal ezelőtt hagyott a Holdon. A háttérben a Föld világos kontúrja a fekete égen. Telefotó: TASZSZ—MTI—K3 Kedden az esti órákban Szegedre érkezett Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Megérkezése után a megyei pártbizottságon megbeszélést folytatott Győri Imre elvtárssal, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, dr. Komócsin Mihály és Rózsa István elvtársakkal, a megyei pártbizottság titkáraival, Sipos Géza elvtárssal, a Szeged városi pártbizottság első titkárával. A megye és Szeged időszerű problémáiról és a feladatok megoldásának módszereiről tájékoztatták a megye vezetői a Minisztertanács elnökhelyettesét. Szerdán részt vett és felszólalt a megyei és a Szeged városi bizottság aktívaülésén. Győri elvtárs megnyitója után Apró elvtárs mindenekelőtt rámutatott arra, hogy az 1971. év elején nemcsak egy újabb évet kezdünk el, hanem egyben a negyedik ötéves tervünket is. Az a körülmény, hogy a közelmúltban fejeződött be pártunk X. kongresszusa, gyakorlatilag most kerül sor a kongresszus határozatainak feldolgozására, majd később azok fokozatos megvalósítására és mindez kapcsolódik a negyedik ötéves tervhez — különösen megnöveli valamennyiünk felelősségét. A következőkben foglalkozott a közelmúltban lezajlott X. pártkongresszus nemzetközi visszhangjával, majd áttért a nemzetközi pblitika 1970. évi mérLegének megvonására, szólt az turópai biztonság időszerű problémáiról és a kormányfőnk vezette magyar delegáció finnországi látogatásának' jelentőségéről. A továbbiakban beszélt a világban lezajló gazdasági folyamatokról és elemző tá! jékoztatást nyújtott hazánk nemzetiközi gazdasági kapcsolatainak egy részéről, valamint a KGST-országok integrációjával kapcsolatos időszerű kérdésekről és a jövőben megoldandó feladatokról. Előadói beszédének végén foglalkozott Csongrád megye legfontosabb jelenlegi feladataival, a párt, tömegszervezeti és gazdasági aktivisták, vezetők tennivalóival. — A megye gazdasága 1970-ben alapvetően a tervnek megfeielően fejlődött — állapította meg a Minisztertanács elnökhelyettese. A gazdálkodásban kialakult kedvező tendenciák tovább erősödtek és megfelelő alapot teremtettek az 1971-es év. illetve az ezt követő időszak fejlődéséhez. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen természeti tényezők — a nagy árvíz és belvíz — hatására nehézségek jelentkeztek. amelyeket egész évben sem lehetett teljes egészében megszüntetni. Az idei év legfontosabb gazdaságpolitikai feladatairól szólva felhívta i — többek között — a figyelmet arra, hogy a megye vállalatai. szövetkezetei a negyedik ötéves tervüket az előző évek gazdasági eredményeinek és hiányosságainak alapos elemzése után a központi és a megyei célkitűzések teljes figyelembe vételével végezzék el. Fontos ez azért, mert az 1971-es vállalati tevékenységnek a negyedik ötéves terv szerves részévé kell válnia és biztosítania kell annak kedvező beindulását. Természetesen fontos feladat még a váflalati gazdálkodás továbbjavítása — az üzemi belső erőforrások további feltárásával és hasznosításával biztosítani kell a termelékenység megfelelő emelését, a jobb hatékonyságot, s nem kevésbé fontos feladat a hazai és a nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a szállítási és fizetési- fegyelem betartása. A továbbiakban szólt arról, hogy a végrehajtandó korszerűsítések és a folyamaiban levő beruházások biztosítják a megyében az előző éveknek megfelelően az ipari termelés országos — 6 százalékos — előirányzatának nagyobb mértékű, mintegy 8—9 százalékkal való növelését. A legdinamikusabban továbbra is az olajbányászatnak kell fejlődnie. Reményét fejezte ki, hogy a könnyűipar, főleg a textilipar termelése az igények növekedése folytán várhatóan kimozdul a stagnálás állapotából és nagyobb mértékben fejlődik. Hangsúlyozta: a megye mezőgazdasági termelésében az 1970. évi visszaesés ellenére az országosnál gyorsabb ütemű fejlődést kell biztosítani. A mezőgazdaságban a legfontosabb a növénytermesztés termelési értékének az emelése. Ez az 1970. évihez viszonyítva 18—20 százalékos növekedést jelent. Az egyéb árunövényeknél a területegységre eső hozamok növelése, a minőség javítása és a betakarítás gépesítése a legfontosabb feladat. Szólt az előadó a megyei beruházásokról is és felhívta a vezetők figyelmét az ezzel kapcsolatos legfontosabb szempontokra. Az aktívaülés előadója a következőkkel fejezte be be-, szedet * — Áz előttünk álló feladatok bonyolultsága, újszerűsége állandóan növekvő követelményeket, új módszereket igényel a pártszervek politikai munkájában és gazdaságszervező tevékenységében. Az egyes területi egységek eltérő adottságainak. gondjainak figyelembevétele. sajátos feladatainak kimunkálása elsősorban a helyi szervekre hárul. Jó megoldásuk, a politikai, a gazdasági szervezőmunka továbbfejlesztése igényli a pártszervezetek önállóságának és kezdeményező készségének. aktivitásának növelését. Erre felhívta figyelmünket pártunk X. kongresszusa is — mondotta az előadó. — Csongrád megye kommunistái mindig helytálltak, erőiket nem kímélve harcoltak a párt politikájának megvalósításáért. 'Biztosak vagyunk abban, hogy ez így lesz a jövőben is és mindent megtesznek a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, a negyedik ötéves népgazdasági terv teljesítése érdekében. Az aktívaülés Győri Irnr» elvtárs zárszavával ért véget. Apró Antal elvtárs a kora délutáni órákban visszautazott Budapestre. Szabó Endre j