Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

2 HÉTFŐ, 1971. JANUÁR 4. « Moszkva (TA8ZSZ) Alekszuj Kos/.igin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke váltwzolt nz As/uhi című japán lap tudósítója által feltett kérdésekre. INDOKfNARÓL A szovjet minisztertanács elnöke hangoztatta: ..Nem lehet kétséges, hogy sem a/. Egyesült A,llamok Indokínai agressziójának nyílt kiszélesítése, sem a háború ,vietnamizálása' nem hozza meg a győzelmet az Egyesült Államok számira." „Az Egyesült Államoknak végül is a szovjet minisztertanács el nöke. A 8ALTTARGYAI VSOKROL A fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalásokról szólva Koszigin hangoztatta: „Üdvözölnénk, ha a stratégiai fegyverzetek korlátozása terén ésszé- , , „ rú, nem egyoldalú és nemcsak Népköztársaság között az egyik 1 ól számára előnyös merult minden kérdést megállapodás születne. Abból indulun',; ki. hogy a stratégiai fegyverkezési hajsza korlátozását és feltartóztatáDél-Vletnnmból kt kell von- sát szolgáló tényeleges lépéa * 'u, ... tp. sek nemcgak 'a S2ovjet és az amerikai nép, hanem a világ valamennyi népének érdekeit szolgálnák." nla az utolsó katonáját is. Ez elkerülhetetlen." Knszlgin emlékeztetett arra, hogy a vietnami kérdés megoldásának reulista alupiuként szolgál az a javaslat, amelyet a DIFK és a VDK kormánya terjesztett ető az amerikai csapatok Vietnamból történő kivonásáról és az Ideiglenes koalíciós kormány megalakításáról DélVietnamban. Kosztéin hangoztatta: „Ml szívesen segítenénk az amerikaiakat, hogy kivonuljanak Vietnamból, de felvetődik a kérdés, hogy ml tartja őket ott' vissza? Ügy gondolom, hogy semmi, eltekintve bizonyos attól a Dél-Vietnamban fenntartsák az Egyesült Államok órdeAZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutatott: a különböző társadalmi rendszerű európai országok között észrevehető az a törekvés. hogy csökkentsék a feszültséget és egymással jószomszédi kapcsolatokat létesítsenek. „Ebben nem kis szerepet játszik a kapcsolatok kedvező alakulása egyrészt a Szovjetunió és a többi szocialista ország, másamerikai köröknek részt Franclnország között, törekvésétől, hogy valamint azok a szerződések, amelyeket n Szovjetunió és Lengyelország írt alá a Német Szövetségi Köztársasággal." Koszigin kijelentette, hogy „a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatja a finn kormánynak azt az új jet—kínai kapcsolatok normalizalusának irányában: a két fél nagyköveteket cserélt, megállapodott a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésében és Pekingben kormányküldöttségi szinten tanácskozásokat folytat". ..Ami a szovjet felet illeti, kész mindent megtenni, hogy « Szovjetunió és a Kínai felaz egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és egymás törvényes érdekelnek figyelembe vétele alapján rendezzék. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok normalizálása azonban csak annak eredménye lehet, hogy a két ország erőfeszítéseket tesz ennek megvalósítására". ..Mindez nagymértékben szolgálná a nemzetközi béke szavatolását, a délkeletázsiai népek biztonságát, és nz imperialista agresszió ellen folyó harc ügyét" — mondotta Koszigin. Koszlgln megelégedéssel szólt arról is, hogy az utóbbi években tényleges haladás mutatkozott a Szovjetunió és Janán kapcsolataiban. „Szeretném remélni — hangsúlyozta —, hogy Japánban a megfontoltság erői jutnak túlsúlyba és az ország vezetői helyesen értékelik felelősségüket a béke fenntartásáért". Kalandozások kora 5. Rómát látni — és azután?... fltbaklaf az ember a sen gondoskodott, hídon — 23 vésette a római világbíró íveli át különben a városban dalom térképét is. gyengéd a Tiberist —, miközben célzásként az egy-két évtiagyában közhelyek zsong- zeddel későbbi utódok szartak: Rómát látni, azutan mára: lám, mekkorák lemeghalni. Meg hogy: Minden hetnémk! A római kispolgár út Rómábu vezet. Örök vá- se volt okosabb, körűitek!nros. A világ fővárosa stb. Csupa szuperlatívusz. S más nemzetbeli társánál: bemilven előkelő hatású a rö- dőlt e blöffnek. Később azvidités: SPQR, valamint tan keserves csalódasok árán ugyanannak teljes szövege kellett ráébrednie, hogy biis: Senutus Popul usque Ro- w>ny Európa is, Afrika is Sziklába kodhat. Ö egy irdatlanul napv diadaloszlopot, kapott, méghozzá a Forum Romanum egyik főhelyén, a Rostra. a szónoki emelvény mellett. E dicsőségére azzal a világraszóló hősi tettével szolgált rá, hogy 609-ben átnanus — a Szenátus és a Romai Nép. Divat is használni mindenütt. SPQR — ez van beleütve a csatornaaknák kovácsoltvas védőfödelébe. SPQR - rtkítanak a betűk a szemé t tartókon. SPQR — olvasod a nyilvános illemhelyen. Szenátus éá a Római Nép — lám. titeket is utolért a történelmi szükségszerűség. aprópénzre váltódott régi dicsőségetek. Mosolyogtató. Mint a Duce — Mussolini — egykori gigán tornán iája. Amely azért persze a múlt szépítő ködén át tűnik csak mulatságosnak. A II. Viktor F.manuelről elnevezett Corso-n megyünk, amely a Piazza Ven ez! áhá torkollik. A velencei palota erkélyéről szónokolt egykor a Vezér Élj vesz.élvesenl — ajánlotta mindenkinek. A feszült körülményekről személyetóbb és előrelátóbb bármely engedte a Pantheont, keresztény istentiszteletek rendezése céljára. De a korabeli keresztények nemcsak jutalmazni tudtak; büntetni is. A szent düh — pogányság örvén — keit kiszolgáló népellenes bábrezsimet és Dél-Vietnamot amerikai felvonulási térként erősítsék meg. Nyitva áll az út az előtt, hogy az amerikai hadsereg ktvo. nuljon Dél-Vietnamból." kezdeményezését, hogy az érKoszigin leszögezte: a Szov- dekelt országok Helsinkiben jetunló „a jövőben ls kész tartsanak megbeszélést az hozzájárulni ahhoz, hogy Indokínában politikai rendezés jöjjön létre". KÜZET.-KELETRŐL A Szovjetunió amellett foglal állást, hogy a közelkeleti válságot az Biztonsági Tanácsa által 1967. november 22-én hozott határozat és annak előírásai alapján rendezzék. „A politikai rendezés kérdése azonban nem jutott előbbre, mégpedig Izrael és az őt támogató Egyesült Államok obstrukclós 1 magatartásn miatt. Ha az Egyesült Államok nem adna pénzt és fegyvereket az agresszornak, úgy már régen sikerült volna felszámolni a közel-keleti tűzfészket" — jegyezte meg összeurópai értekezlettel kapcsolatos kérdésekről. A mostj kezdődő évben lehetőleg ml- I nél előbb meg kell kezdeni az ilyen találkozó előkészítését". A Nvugat-Berlinről folyó ENSZ tárgyalásokról szólva Koszigin »kljelentette: „Készek vagyunk arra, hogy megtegyük Változások ci csehszlovák kormányban # Prága (MTI) tosabb gazdasági ágazatok LudvLk SvobocLa, a Cseh- irányítását közvetlenül a szlovák Szocialista Köztár- föderációs szervek hatáskösaság elnöke a szövetségi rébe utalták, s új szövetségi törvényhozás felhatalmazása minisztériumokat hoztak létalapján vasárnap több vál- re a megszüntetett bizottsátozást rendelt el a központi kormányban. Ezzel egyidejűa megállapodáshoz vezetó leg a Cseh- és a Szlovák úton a magunk részét. Ha ! Nemzeti Tanács (köztársasáerre tárgyalófeleink is készek. úgy a problémát meg fogjuk oldani". A SZOVJET—KÍNAI KAPCSOLATOKRÓL A szovjet minisztertanács elnöke kitért a szovjet—kínai kapcsolatokra ls. Hangoztatta: „Az elmúlt évben történt egy-két lépés a szovgi parlament) is néhány változást hajtott végre a nemzeti kormányokban. Az intézkedésekre azután került sor, hogy a szövetségi gyűlés decemberi ülésszakán a föderációs állam jogi elrendezés működési mechanizmusának megszilárdítása, rugalmasabbá tétele és tökéletesítése végett a legfonHarmincéves brit okmányok Az angol levéltár titkaiból ft London (MTI) A brit állami levéltárak újabb évfolyamát tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a 30 éves titkossági határidő lejártával. Ezúttal az 1940-es háborús esztendő sok — bár nem minden — titkos Iratát szabadították fel. A háborús kabinet Jegyzőkönyvei, a külügyminisztérium iratcsomói és sok száz kötetnyi más állami okmány számos titkot árul el. Harminc évvel ezelőtt, 1940-ben történt Chamberlain leváltása, Churchill miniszterelnök kinevezése, Franciaország, Norvégia, Hollandia, Dánia és Belgium összeomlása, a dunkerquei tragédia és a brit légierő ..angliai csatája". Az okmányok tanúsága szerint 1940 májusának végén az öttagú háborús kabinet megvitatta a két konzervatív tag, Halifax külügyminiszter és Nevillc Chamberlain volt miniszterelnök juvnslatát, amely szerint Angliának nz akkor meg semleges Mussolini közvetítésével békét keltene kérnie Hitlertől, s e békekötés részeként fel lehetne ajánlani több Földközitengert területet. Illetve néhány volt német gyarmatot. A javaslat megbukott, mert a harmadik konzervatív tag Churchill miniszterelnök valamint a kabinet két munkáspárti tagja, Attlee és Arthur Greenwood határozottan ellenezte. Nem hiányoztak a közvetítési kísérletek sem: Gustnv svéd király, egyenesen VI. György angol királyhoz fordult egy béketervvel. Welles amerikai külügyminiszter Roosevelt megbízására próbálkozott a békekötés lehetőségeinek kifiirkészésével, de azonnal felhagyott kíséreteivel, amint Hitler lerohanta Dániát és Norvégiát. Az an\erikai tapogatódzásokban nagy része volt Joseph Kennedy londoni nagykövetnek — a későbbi John Kennedy elnök atyjának — aki oly nyíltan sürgette a Hitlerrel való békekötést, hogy az angol diplomácia egyik vezetője Vansittart szélhámosnak nevezte. Lord Brocket konzervatív főrend az akkor még semleges Magyarország fővárosából jelentette, hogy Welles amerikai külügyminiszter Mussolinival folytatott beszélgetésében elemezte egy szovjet—német konfliktus kilátásait. A budapesti jelentés idézi Wellest: „Ha Anglia és Németország békét köt, a Nyugatnak nem kell majd német agressziótól tartania, mert Németország Oroszországban a gyarmatosítás és szervezés oly gigászi feladataival lesz kénytelen megbirkózni, hogy elveszi kedvét egy Nyugat-Európa elleni agressziótól". Mussolini azt felelte Welles-nek, hogy • Rómában. Madridban és a Vatikánban pontosan ez a nézet uralkodik. Az 1940-es papírokban bukkant fel először De Gaulle tábornok neve: júniusban Churchill a háborús kabinet egyik ülésén örömmel szólt egy bizonyos De Gaulle tábornokról, aki a vele folytatott beszélgetésben sokkal kedvezőbb képet adott Franciaország harci szelleméről és elszántságáról, mint a többt francia vezető. Tartalmazzák az okmányok az angol kormánynak és Reynaud francia miniszterelnöknek azt az együttes Javallatát is. hogy Anglia és Franciarország teljesen és véglegesen egyesüljön. A Reynaud kormányt azonban hamar elsöpörték a háborús események és a harmadik köztársaság összeomlott. gok helyett. A köztársaság elnök Jindrich Zahradnikot és Jan Gregort miniszterelnök-helyettessé nevezte ki. Ezenkívül dr. Stefan Sutíkát közlekedési, Jaromir Matusek professzort (a karvinai bányaüzem volt vezérigazgatóját) tüzelőanyag- és energiaügyi, Josef Simont kohó- és gépipari miniszterré; Drahomir Koldert pedig miniszteri rangban a Csehszlovák Népi Ellenőrző Bizottság elnökévé nevezte ki. Vnclav Hula miniszterelnök-helyettest az Állami Tervbtzottság elnökévé, Karol Martinka minisztert az Állami Tervbizottság elnökhelyettesévé nevezte ki. Ladislav Supkát megbízta a műszaki és beruházásfejlesztési minisztérium, dr. Bohuslav Vecerát a mezőgazdasági és élelmezési. Karéi Hofímannt a távközlési minisztérium és dr. Ignác Rendeket a Szövetségi Árhivatal irányításával. A köztársasági elnök más megbízatása miatt visszahívta a szövetségi Kormányban betöltött funkciójából JcV-oslav Knizkát. .Tan Paulyt pedig saját kérésére felmentette a miniszteri tisztségből. Az új miniszterek vasárnap a prágai várban Lubomir Strougal miniszterelnök jelenlétében letették a hivatali esküt. •óval behintett térség a keb- ^VVHPJH lén r mai emlénycket me- sok mindent elpusztított az örök város értékei közül. A .szájhagyomány szerint Marcus Aurelius ma a Capitoliumon — egy Michelangelo alapzaton — álló remekbe sikerült lovas szobra is csak egy tévedés folytán, úszta meg a beolvasztást: Nagy Constantinusnak nézték u lovast márpedig ő szegről-végről kereszténynek Imperialt-t ezt a számított, felvonulási útvo- Később a középkor és reneszánsz kő- és márványéhsége fan föl sok mindent az ókori emlékekből. Iszonyatos mennyiségű egyszerű és nemes építőanyagot termeltek ki a római múlt csodálatos létesítményeiből, és gigantománlá- építettek be olykor esetleg kevésbé művészivé sikeredett alkotásokba. A szó szoros értelmében szinte lebontották a múltat. S még ma is csodálkozunk, hogy az akkor élt emberek, akik sok dologban ezer jelét adták művészi érzéküknek, hozzáértésüknek, hogyan és milengető olasz imperializmus számára. Mussolini időközben eltűnt n történelem süllyesztőiében, de a sziklatérkép ma is megvan. Legföljebb a rómaiak nézőpontja változott: reálisabban szemlélik. Különben a gignntománlában szenvedő diktátor vá" t.ta a város testébe a Via dei Fori hatalmas nalat is, amely egyszeriben bekanrsolta a világváros vérkeringésébe az ősi Rómát. Azon kevés cselekedete közül való volt. ez amelyek hatásukban túlélték őt. Persze ra akadt Itt különben példa is, előkép is. A késői utódok nagyzolását még úgy-ahogy meg lehe' érteni. Ám az ősinkókéra nincs magyarázat. Ha csak nem szorítkozunk a körülmények mentségére. II. Viktor Emanuelben a Risorgimento, az olasz egy- ért maradtak érzéketlenek a ség megteremtőjét tisztelte római múlt alkotásai Iránt? a hivatalos Olaszország. Majdhogynem elhordták a Emeltetett ls neki olyan em- Colosseumot ls. De ami meglékművet a város szívében, maradt belőle, azért még amelynek monumentalitását ebben a formájában is mocsupán stflustalansAga és numentális. Pedig közel, kétesetlensége tetézi. Az emlék- ezer éve áll, elbűvölve a ma mű tipikus példája annak az emberét elődeink találéesztétikal folyamatnak, ami- konyságával. Hiszen ötvenkor — nem is ritkán — a ezer néző foglalhatta itt el solc részletszépség, összege- helyét percek alatt. A küzződve önmag. ellentétébe döporond alatt műszaki becsap át. Ráaidásul e kolosz- rendezések — köztük sülyszus szemben van a Palazzo lyesztók — egész sora funkVenezia-val, úgyhogy van cionált. Ha az ízlés úgy kimivel összevenni. Hátat far- vánta, vízzel ls el lehetett dít viszont a Capitoliumnak árasztani az arénát, amely és a Forum Romanumnak. lolé rossz időben ponyvát Ez nem túl szerencsés gesztus — még egy emlékműtől sem. Napóleon katonáira még az évezredek tekintettek le az egyiptomi piramisokról. Ttt mégfordult a szituáció: néhány évtized teleszí tettek. Megtekinthető a császári páholy, lent, a földszinten. Szomszédságában kaptak helvét. a Vesta-szüzek főpapnői. Ma már nehéz eldönteni, hogy — ismerve az egymást kökint le gőgösen az évezre- vető római császárok habidekre. Úgyhogy: bármennyi lépcsőié van, bármennyi márványt építettek bele. bármiiven szép kilátás nyílik a környékre tetejéről, az ember bosszúsan mosolyog. Ügy érzi, ráültettek egv kolosszust n város nvnkárn. s ez n helyzet nem vált előnyére. A korabeli gigantománia tusát és karakterét — ez megtiszteltetést vagy inkább veszélyt jelentett-e számukra? ám ékszei rek tömkelegével felszerszámozott amerikai nők borzongva hallgatják az idegenvezetők magyarázatait a gladiátorok . _ _ ,, küzdelmeiről, az oroszlánokjuttatta háromnyílásos dia- kal ós mAs fenevadakkal dalkanuhoz Septimius Seve- fölfalatott vértanúkról. rus császárt. A patetikus stílusú emlékmű túlméretpj zett szimbóluma az uralkodó ! jóval csekélyebb mérvű, ' már-már jelentéktelen győzelmeinek. S inkább — noha bizonyára teljesen szánE közben göndör hajú, villogó fogsorú. hófehér ingbe öltözött fiúk ólálkodnak köröttük macskaléptekkel, olykor hozzájuk súrlódva, viszontpillantásukra várva, S nem eredménytelen ül. Elvégre, ami volt, elmúlt. déktalanul — a talpnyaló* Meg hát: Rómát látni — és nagyságát példázza. Hlszon azután? ,.. csupán a szolgai hízelgés képes arra. hogy a kis dolgok árnyékát meghosszabbítsa — egészen az irrealitásig. Pholcas császár se panasaMeg kell tanulni élvezni az életet. Az ősi romok legalábbis ezt sugallják. PAPP ZOLTÁN Következik: BOY VOKÖS LILIOM, IIAZAKHOL Hómunkásokat felveszünk a Berzsenyi utca 6. és alatti kirendeltségünkön, időpontban. a Somogyi Béla utca 10, szám éjjel-nappali munkára, bármely Szegedi Kommunális és Karbantartó Üzem