Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

fi KEDD, 1971. JANUÁR 19. Waltaer Mihály búcsúztatása Néhány héttel ezelőtt, de- és a muskásszínpad kereté­cember 24-én, 70 éves korá- ben tevékenykedett. A fel­ban meghall Waltner Mihály szabadulás után is különbo­nyugdíjas, a forradalmi moz- ző funkciókban dolgozott, galom régi szegedi harcosa, Sokat betegeskedett, 1959 Nevelőszülőknek. Zárszámadás e/őtt a Móra Tsz-ben a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje. A munkásmozgalomba vasmunkásként, már 1917­ben bekapcsolódott, 1918-tól kezdve tagja volt a pártnak is. A Tanácsköztársaság ese­ményeiben való részvétele miatt 1920—21-ben rendőri felügyelet alatt állt. A Horthy-korszakban különös­képpen a munkás dalegylet óta rokkan!sági nyugdíjban volt. Helytállása elismerésé­ül 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrend, 1970­ben a Felszabadulási Emlék­érem kitüntetést kapta meg. Hamvasztás utáni búcsúz­tatása január 20-án lesz 15 órakor, a Belvárosi temető kolumbáriumában. Az MSZMP Szeged várusí bizottsága Elhunyt dr. Tömörkény László Január 17-én. életének 76. évében elhunyt dr. Tömör­kény László nyugdíjas fő­mérnök. Nemcsak nevét is­merték az egész városban — hiszen Szeged nagy írójának. Tömörkény Istvánnak volt a fia —, hanem őt magát, a kiváló embert és szakembert is. Negyven évig dolgozott a Szegedi Kenderfonógyárban. Vezetésével a gyár világhír­nevet szerzett az első vi­lágháború után. Nagy szak­mai tekintélye, pontos, kö­vetkezetes munkája párosult igazságos és megnyerő embe­ri tulajdonságaival, s ezért Kenderfonógyárban dolgozott és igen hamar a gyár mű­szaki vezetője lett. A felsza­badulás után Is teljes tudá­sával és odaadásával dolgo­zott; kiemelkedő tevékenysé­géért 1957-ben megkapta a Kossuth-díjat is 1961-ben. 66 éves korában ment nyugdíj­ba. de azután is állandóan segítette értékes tapasztala­tainak átadásával a magyar textilipart. A műszaki munkáján kí­vül a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben fejtett ki — egészen halá­láig — igen aktív és ered mindenki által elismert, nép- rnényes társadalmi tevékeny­szerű vezető és munkatárs volt a gyárban. 1895-ben született. Szege­den végezte középiskolai ta­séget. Húsz éven át az egye­sület elnöki tisztét töltötte be, közmegelégedésre. Elhunytával a magyar tex­nulmányait. majd Budapes- tilipart, Szeged műszaki ér­ten, a Műszaki Egyetemen telmiségét, valamennyi is­szerzett gépészmérnöki okle- merősét, barátját nagy vesz­velet. 1920-tól a Szegedi teség érte. Felemelt gondozási díj Életbe lépett a művelő­désügyi miniszter utasítása a nevelőszülőket megillető gondozást díj emeléséről. Ennek értelmében a nevelő­szülők a rájuk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az eddiginél több mint 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek javítasát, igényesebb nevelését, gondo­zását is. Előnyös változás a múlthoz képest az is, hogy a nevelőszülőknek ezentúl nem héromhónaponkénl, ha­nem havonta folyósítják a pénzt a gyermek- és ifjú­ságvédő Intézetek. Másik újdonság: figyelem­mel arra, hogy az életkor változásával párhuzamosan növekednek egyebek közt az élelmezésre fordított családi kiadások is, az eddigiektől eltérően a nagyobb gyer­mek után a jövőben maga­sabb összegű gondozási dí­jat fizetnek. A miniszteri utasítás úgy intézkedik, hogy ha a gyermek súlyos betegség miptt kórházi vagy gyógyintézeti ápolásra szorul, a nevelőszülő ebben az esetben is felveheti a gondozási díj 70 százalékát. Az is gyakran előfordul, hogy a gyermek tartósan betegeskedik, vagy hosz­szabb ideig tart gyógyulása valamilyen betegségből. Mindkét esetben fokozott ápolásra, gondozásra van szüksége, hogy egészsége helyreálljon. Ezért a rendel­kezés a betegség, illetve a lábadozás időszakára módot nyújt a gondozási díj emelé­sére. Á szorgalom forintjai Szegeden, a Móra Ferenc A szakmai átgondolás so Termelőszövetkezetben az kat jelentett. Naponta érté elmúlt évben többször szóba kelték a feladatokat, mun került a víz. A mostoha idő, kákát és módosítottak a ter a komisz tavasz és az ijesz- veken, hogy megéljenek. Az szen több m(nt 2 millió fo tő, elszomorító, milliókat el- átlagok sorba igazolták a vivő árvízveszély. A főköny- törekvést, a szorgalmat. Azo­velő fél évkor képletesen kon a területeken, ahol rené Tsz nem teljesíti. De nem lesz mérleghiány, a ter* vezett jövedelmet kifizetik, és ez nem kis dolog. Hi­íg.v nyilatkozott a gazdaság helyzetéről, pénzügyi prob­lémáiról; ha egyszer kilá­tok a vízből, jó lesz. Ak­kor derékig ért a víz. Há­romnegyedévkor; ha az or­runk kilátszik, jó lesz. És most kilátszik. Vagyis a Móra Ferenc Termelőszö­megmaradt a növény, ott szépen is fizetett. Búzából például a tervezett 18 má­zsás holdanként! átlag he­lyett 21,1 mázsát takarítot­tak be. Jól fizetett a lucer­numag is. 70 holdról a 75 kilogrammos átlag helyett 132 kilogramm magot fog­vetkezetben az elrriúlt rossz tak, a harmadik kaszálásból. év ellenére kifizetik a já­randóságot. a jövedelem nem csökken, az emberek fárad­ságos munkájuk után meg­kapják, ami megilleti őket. De nehéz, nagyon nehéz év volt az 1970-es. A rendkívüli időjárás ugyanúgy szorította ezt a gazdaságot is, mint bárme­lyik mast. Sőt, az elnök is sokat betegeskedett. Mégis a szorgalmat siker koronázta. Hogyan? A növénytermesztés nem fényeskedett. 7 millió fo­rintnál több volt a kiesés, ami nem is csoda, hiszen Így takarmány is több lett. Burgonyából szintén terven felül fizetett a föld, holdan­ként 58,2 mázsát, A kukori­ca nem váltotta be a re­ményeket, rintot törlesztett vissza a gazdaközösség az elmúlt év­ben, s a rendkívüli követ­kezmények ellenére serrt kaptak lényegesebb dotáci­ót. Csökkentették a költsé­geket és kihasználták a melléküzemágakban levő le­hetőségeket is; a vendéglátó üzemükben és a piaci árusí­tásban. Jellemző, hogy a szegedi piaci forgalomra 537 ezer forintot terveztek, s helyette 1 millió 800 ezer lörlnt bevételre tettek szert. De a Móra Ferenc Termelő­szövetkezetben a fő tevé­Az állattenyésztés kitett kenység a mezőgazdasági magáért. Terven felül hoz. termelés volt és marad, hi­Igaz, mi mást tehettek vol- szen az alaptevékenységen na a szövetkezetiek, amikor kívüij bevétel nem haladja már látták, milyen szűkös, meg az összbevétel 27 szá­kemény az esztendő, az zalékát, adottságokat kihasználva, többet alapoztak az állatte­nyésztésre. A tervezett 15,5 Bármennyire is szűkös volt a 70-es esztendő, jutott iin V TJV íj* " f.w 2 milliónál több „saját erös" 350 holdat egyaltalan nem millióval szemben kettőmll- „„ , vés. S ami ettől is több, lióval többet fizet ez a fő Bábok, minitársulattal sugárúti iskolából már ket­tő, s a több mint húsz sze­gedi iskolából csupán ki­lenccel tartanak — jobbáda személyi ismeretségek révén — kapcsolatot. Kiesnek a bábosok vonzásköréből az óvodások is, pedig bizonyá­ra szívesen jönnének. A szervezésben segítségre len­ne szükségük. Mert a társulat igyeke­zete, lelkesedése példás. Ma­gad uram, ha szolgád nincs: a több mint négyszáz báb-, egész állatseregletet kitevő garnitúrájukat csakúgy ma­guk varrták, farigcsálták, mint a felmérhetetlen pad­lásraktáron tárolt 20 előadás díszletelt vagv a világítási A szegedi bábszínház 1700 mutanak be új produkciót, eszközöket. Szűk is, szegé­előadást tartott a Dózsa a szezon októbertől júniusig nyes js a bábszínház Icülle­A Tündér Ibrinkó egyik jelenete a szegedi bábszínházban György utcában. Szentben tart, mint a nagyoknál, a Hungária bejáratával, bol­ti redőnyök mögött 17 esz­tendeje várja Hamupipőke, Óz. Csalavári kis közönsé­gét a legfiatalabb színház­barátokat. Több mint hat­van bemutatót tartottak; Móra, Mészöly Dezső, Tatai Sándor, Grimm, Hauf. An- , , - . ,,,, . „,, , dersen ismert mesejátékai varosban. Az utóbbi fel ev Inkább a boszorkányok A bábelőadások sokáig igen népszerűek voltak a me, ráférne a festés, tata­rozás. Hogy hosszú évek szorgalmas munkája mél­tóbb környezetben kamatoz­zék a város szivében. N. L tudtak bevetni egész esz­tendőben, 150 holdon pedig , M I I csak késői másodvetés dísz- a8azah Ez nem lebécsulen- fáradtságot ^ pénzt nem letk Ar?' nf™ adot! teljes dfl. A gazdaközösség húster- kimé] megalapozták az erteku termest. Amikor ki- melése jelentős, hiszen 65 kijárt a bizottság, nézte a vagonnal adott piacra. Sze.' hatart, felbecsülte a káró- * . „ kat. bizony lehangolva, el- varos fogyasztáséba is szomorodva, csüggedten tért besegített, 500 ezer csirké­vissza. Még nyáron is sok vei tavaly, s táblán csillogott a víz. s a szükségletét fűszerpaprikának kijelölt te­rületen május közepén még vadkacsák úszkáltak. A kö­zös gazdaság területének 60 százaléka mély fekvésű. Lé­nyegében a tavaszi munká­kat nyáron kezdték. Ami­kor már ültetni kellett vol­na a paprikát, ők még ak­kor tudták szántani a ta­lajt. 185 holdon díszlett a piros arany, legalábbis ter­vek szerint. De csak 162-ről takaríthatták be a termést, a víz kivitte a többit. Cso­dálkoztak is a szövetkezetl­ek, sokan nevettek, nem lesz abból semmi. Ilyen ké­sőn nem lehet fűszerpapri­kát kipalántálni. Nem tehet­tek mást, új termelési mód­szerrel próbálkoztak, a szántás mellett alkalmazták rögtön a rotációs kapát és a talajerő-visszapótlásról sem feledkeztek meg. Sike­rült. Holdanként 48 mázsa 90 kilós átlagot takarítot­tak be, ami még jó eszten­dőkben sem megvetendő. Hát még 1970-ben. A terv­ben 40 mázsa fűszerpaprika szerepelt. S ha nem jön a korai fagy, akkor nyilván 00 mázsát is fizetett volna a föld holdanként. ez a varos baromfiból csaknem egészében kiszol­gálja. Nem mondtak le a marhahizlalésból adódó jö­vedelemről sem. Az 51 milliós halmozott termelési értéket a Móra Fe­197l-es évet. Az idő is ked­vezett erre, jó hosszú ősz járt, betakarították a ter­mést, nem maradt kint sem­mi, fölszántották a terüle­tet, elvetették az ősziek magját. Jöhet a tavasz, a biztató, többet ígérő eszten­dő. Megérdemlik. Sz. Lukács Imre mellett saját feldolgozásokat, tizedben mérséklődött a far­mintha Bagdadi tolvaj Rendszeres előadások Kevesen tudják, hogy a legkisebbek színházában tizenhétezren látták az elő­adásokat, javarészt termé­szetesen gyerekek. Miként rájuk szabott a műsorpoliti­ka is, bár tartanak kifeje­zetten felnőttbemutatókat, mint legutóbb a Lysistrate volt. A mozikban, a tévében rendkívül vegyes a kínálat, a mesevilág itt tárulkozik, éppoly társulat dolgozik, ki igazán a gyerekek előtt, mint "a nagyszínházban. Per- A társulat igyekszik ked­sze mlnitársulat. 11 játékos vükben járni, a tapasztala­és négy főnyi műszaki stáb, tok szerint inkább a hagyo­Iggfeljebb az itteniek nem mányos mesefigurák, a bo­hivatásosak, tiszteletdíja- szorkány, a bűvös tűzszer­sok. Hivatásos együttes egye- számok gyújtják fel a kis­dül az Állami Bábszínház, emberek fantáziáját, a mo­ám az amatőr mozgalomban dern kor rakétajátékainak különleges hely illeti meg a kisebb a vonzása, szegedieket: úgynevezett félhivatásosak. Annyiban «u| __ J __ nőtték ki az amatőr kerete- rla^aU UFOIII ••• ket, hogy a békéscsabaiak, pécsiek, debreceniek és má- A jó színházhoz elenged­sok alkalmi jellegű szereplé- hetetlenül szükséges a pro­sei mellett itt állandó szin- paganda. S bar a bábelőadá­)iaz működik, rendszeres sok látogatottak, Kövér Bé­vasárnapi előadásokkal, bér- la, az együttes vezetője még­leteskkel és bérletszünetek- is úgy gqndolja. több isko­kél. Szervezetileg a Novem- lát mozgósíthatnának. Igaz, bor 7. Művelődési Központ- a Ságvári gyakorlóból 80 hoz tartoznak, hat hetenként bérletesük van, de a Szilléri A felkészülés csodája Párbeszéd 1971 januárjában Szegeden — Nahát ez felháborító! hogy nem fenyeget annyira Még mindig nem vitték el! a fertőzésveszély. — Tőlünk se. De mi van — Legyen ... ezen felháborító? — Igen, még a legyeken is — Hogyhogy mi? Hát ma- kifogtak. Ilyenkor nem száll­guknál nem állnak a dugig- doshatnak ingajáratba a rakott kukák az utcán? Nem konyha meg a jcukák között, tornyosodik a házuk előtt a N<a, ugye! Ahogy mondtam, szemét? ez a felkészülés csodája. — Már hogyne állna. Sta- Most már remélem, tisztába porodik is szépen. Csak már jött a piszok • köztisztasági nem háborgunk miatta. Át- mikéntjével. láttuk ugyanis... — Mi az, most mért hall­— Hogy hiába, mert elké- gat? Megkukult? Képernyő Ha a teáról elhisszük, hogy Sose fagyunk meg nemrég kakaó, a zöld flkuszról, hogy lila. a valószínűtlen kapcso­latokról. hogy valószínűek: tulajdonképpen egészen jó kis darab a Bözsi és a töb­biek. Feliratán látom, már a harmadik fejezeténél tart, de bosszúságra semmi ok, különösebb hiányérzetem sincs, úgy érzem, nem ma­radtam le az előzményekről. Pongrácz Zsuzsa szombat esti tévéjátéka korábbi tar­tozékai nélkül is megáll a lábán, egyharmadából látno­ki tehetség híján is belátha­tó az egésze. Miről szól a darab? Sza­márságainkról. buta kis ha­zUdozásainkt;ól. flörtjeinkről. apró kis ügyeinkről, melyek a családi fészek melegén, megértő társak között, csen­desen elsimulnak. És miről feledkezik el a darab? Arról az apró szépséghibáról, mely bemutatta ellenpéldáját. a családi tűzfészket is. íyiűfajl különbségeket sem találha­tunk, legfeljebb elváltozáso­kat: a Bözsiék vidámabb víg­játék. csevegő helyszínrajz, ártatlan fullánkokkal. Távirati stílusban még a hétvége más műsorairól. A Jékely Zoltánnal készített lí­rai riport inkább lírai volt, mint riport (bár ez esetben nem bántuk), a Báíitit Endre festőművészhez látogató szí­nesebb, szélesebb optikájú kamera helyet talált a társ* művészeteknek. Maigret fel­ügyelő ezúttal ls Rupert Davies volt, aki a kezei közé kerülő peches bűnözők mel­lett már vidéki kollégáit is lemosolyogta. Kloss kapi­tány pedig másodszor is el­búcsúzott a nézőtől az utób­bi évek egyik legsikeresebb sorozatátfal. A Daktarl vál­a valóságban általában mo- tozailanul ígéret, egyelőre tlválni szokta a házastársak beváltatlan, művészi filmél­kis üeveit: a sziszegő szó­váltásokról, a haragszomrád napokig elnyúló duzzogásai­ról. a pofonokkal fűszerezett viharosabb családi jelenetek­ről. Ne menjünk messzire, a ményt egyedül A szép Serge szolgáltatott. Észre kell ven­ni a szombat éjszakai elő­adások választékos műsorát! N. L pesztően.. — Ugyan már. Mi rájöt­tünk, hogy éppen ellenkező­leg. Ez a felkészülés csodája. — Uram, ha önt felbérelte a vállalat, mert így akar lét­számot megtakarítani... — Enyje, ejnye, maga kis rosszhiszemű. Látom, hogy nem érti. A vállalat nagyon jól tudta, hogy tél jön. — Naná! — De azt is tudta, hogy a téli hidegben kisebb a bom­lás, rothadás, a bűz. Tudta, Én nem. Csak a kör­nyék, a városrész, ahol la­kom. De az annyira, hogy jobban már nem is lehetne. — Látja, már megint té­ved. Kis naiv. maga azt kép­zeli, hogy ez a felkészülés, a felkészülésnek ez a csodája csak egy-két hétre szól? Lá­tom, sohasem fogja megérte­ni ezt a rendkívüli, ezt a hi­permodern koncepciót! — Én már csajt ilyen va­gyok. Soha! S. M, Kisfilm készül József Attila életéről A makói József Attila em- ziumot, ahová Attila iskolába lékbizottság kezdeményezé- járt, bemutatja az egyik sére kisfilm készül a tra- osztálytermet, azt a padot, gikus sorsú költő életéről, ahol a költő ült és ahol most elsősorban a Maros-parti jutalomképpen a légjobb városban töltött éveinek magaviseletű és legjobban emlékeiről. A 20 percesre tanuló diákok foglalhatnak tervezett kisfilm bemutatja helyet. Filmre veszik a Jó­a költő szülőházat, családjá- zsef Attila nevét viselő helyi nak tagjait, ma is élő e / - intézményeket, a tsz-t. a kori makói osztály tarsai, s , ..... ... , ,, . tanárai élőszóval emlékez- koIto sznbrat' a n®1™1 nek József Attilára. A kópia tózkodási helyeit megörökítő megörökíti az öreg gtmná- emléktáblákat.

Next

/
Thumbnails
Contents