Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

KEDD, 1911. JANUÁR 19. 3 •• « I———'»« A legfőbb egység Szegedi munkásötök gyűlése Az cgyscggyűlcá elnöksége. Komócsin Zoltán üdvözölte a zászlóalj munkásöreil és köszönte ineg helytállásukat Mun kásőrök az ünnepélyes gyűlésen * Vasárnap délelőtt a textilmüvek művelődési termében a szegedi Gera Sándor zászlóalj munkásőrei tartották meg ünnepélyes egységgyűlésüket. -Ezen számot vetettek az elmúlt év eredményeivel és kitűzték az idei feladatokat. A gyűlésen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi/ Bizottság titkára, Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a szegedi városi tanács vb-elnöke, ökrös László, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, Mákos István, a Munkásőrség megyei parancsnoka, valamint a társadalmi és gazdasági szervek képviselői. A szegedi munkásőrök munkában és eredményekben gazdag esztendőt tudhatnak maguk mögött. Hiszen amellett, hogy helytálltak munkahelyükön és eredményesen elvégezték az 1970-re kitűzött kiképzési feladatokat, a katonákkal, szakemberekkel és a lakossággal együtt dolgoztak az árvíz elleni védelemben is. Makón és Szegeden összesen 120 ezer órát töltöttek szolgálatban az egység tagjai. Helytálltak a legnehezebb körülmények között. A tavaly végzett munkát Fükő József, az egység parancsnoka ismertette. A helytállás és a jól végzett munka jutalmául a szegedi munkásőrök „A megyei parancsnokság legjobb önálló egysége" címet kapták. A kitüntető címet szocialista versenyben nyerték el. Az egység parancsnokai közül „Kiváló parancsnok" címet kapott a Munkásőrség megyei parancsnokától Fükő József, az egység parancsnoka. valamint helyettese: Hnyilicza Mihály. Rajtuk kívül ebben a kitüntetésiben részesült Kiss László, Bánfi Károly, Simon Ferenc, Temesvári Lajos és Fekete István. A zászlóalj legjobb szakaszának az elmúlt: év eredményei alapján az első század második szakasza bizonyult. Nagyvára László szakaszparancsnok ..Kiváló Somogjf Károlyné felvételei Bogár Gyula leszerelő munkásőr jelképesen átadja fegyverét Kisistók Tibornak, aki most tette le az esküt „Kiváló munkásőr" jelvénynyel a zászlóalj huszonhat tagját tüntették ki. A legjobb egység cím elnyerése és a kitüntetések alkalmából Sípos Géza üdvözölte az egység tagjait és eredményes új esztendőt kívánt a munkásőröknek. Győri Imre és Mákos István adták át ezután az immár tíz éve szolgáló munkásőröknek a Szolgálati Érdemérmet, amellyel tizenöt munkásőrt tüntettek ki. A Munkásőr Emlékjelvényt nyolcvanötén kapták meg ötéves szolgálatuk elismeréséül. A leszerelő és tartalékállományba kerülő huszonhat munkásőrnek a Munkásőr Emlékérmet és emléklapot nyújtották át. A kitüntetettek és Ieszerelők nevében Lengyel Zoltán munkásőr szólt, köszönte meg az elismerést. Ezután került sor negyvenhat új munkásőr eskütételére. Esküjüket Sípos Géza fogadta. Bogár Gyula leszerelő munkásőr jelképesen átadta fegyverét a fiatal Kisistók Tibornak, aki most tette le az esküt. Megható szavak kísérték a fegyver átadását. Felszólalt az ünnepi gyűlésen Komócsin Zoltán is, aki az egységnek az elmúlt évben végzett eredményes és odaadó munkájáért a kitüntető cím elnyeréséért elismerését és köszönetét fejezte ki, és átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Az ünnepélyes egységgyülés az Internacionálé hangjaival ért véget. A kimagyarázkodás professzorai i égert voltak az objektív akadályok ,.. Ezekkel mindent meg lehetett magyarázni. Ha nem volt hus, ha sok volt a gázban a víz, ha nem lehetett járni a hótól... Mert az az idő még közel esett a valóban áthidalhatatlan objektív akadályok világához, a háború pusztításaihoz, a nincs legteljesebb idejéhez. Ma már nevetünk, ha valaki a köznapi szükségletek kielégítésének döccenöit ilyen argumentummal próbálná kimagyarázni. De az idő nem múlik nyom nélkül: változtat a magyarázkodás taktikáján is. Más esetekben a labda passzolása jött szokásba. Nem szállította az alkatrészt a kooperáló vállalat; a társkivitelezö késedelmesen végezte el a munkát; anyaghiány van... Ma már ezek is gyenge érvek. Legalábbis a főimentéshez. Ma már mind többen úgy gondolkodnak az emberek: „Engem kevésbé érdekel, hogy milyen nehézségekkel, mekkora gonddal és szervezési készséggel, hány munkással, öreg vagy modern gépekkel csinálják meg, amit elvállaltak — engem csak az érdekel, hogy meglegyen!" Igen, hogy meglegyen! Mert nem viszszafelé kell számolni általában, hanem előre. Géppel, emberrel, anyaggal, időjárással. partnerekkel, mindennel. Emlékeznek még olvasóink, a sajtó — különböző noszogatásokra — minden esztendőben megírta, hogy ez meg az a vállalat hogyan készült fel a télre, majd a nyárra; hogy nem lesz akadály sem a hideg, sem a kánikula. Lehet majd közlekedni, szállítani, fűteni és hűteni; lesz majd meleg sapka és fürdőruha, jó ellátás és jó program... Lett amilyen lett. de sosem olyan, amilyet ígértek. Ebből már tanult azóta a sajtó: nem közöl ilyen jóslatokat. De tanultak a vállalatok is: sajtóértekezletek helyett többet foglalkoznak munkaszervezéssel, tartalékok képzésével. A kimagyarázkodásnak azonban mégsem fellegzett be. Űj körülményben új stílus született. Az az alapállása, hogy a mi népünk felnőtt, okos nép, tisztában van a realitásokkal és nem vár csodákat. A mi népünk térjyleg ilyen. Tökéletesen megérti, hogy nem kolbászból csináljuk a kerítést; hogy nem tudjuk kétszeresére emelni a béreket meg a nyugdíjakat; hogy nem szállíthatjuk le a nyugdíjkorhatárt... és így tovább. De ezen az elven vajon miért lenne megértő minden hibával és bosszúsággal szemben? Miért nyugodna bele, ha rossz a közlekedés szervezése vagy akadozó az ellátás olyan cikkekből, amelyekből közismerten gazdagon termelünk? Miért fogadna el magyarázatoKat hanyagságra, vállalatvezetési tehetetlenségre, szállítási ügyetlenkedésre? Több ügyben megfigyelhettük már, hogy milyen példás szivósággal mozgósított egyegy vállalat minden erőt a bizonyítvány megmagyarázására. Egy csöppnyi gloszszánkra például több napig fogalmazta a választ az egyik vállalat minden vezető embere. Kioktattak ebben bennünket alapfokon marxizmus—leninizmusból; középfokon etikából; felsőfokon pedig a kötelességeinkről. A megbírált tényeket nem tudták ugyan megváltoztatni, sem azok összefüggéseit, de hiszen azok már el is vesztek hatalmas, tanulmány terjedelmű válaszukban. S ami a legszomorúbb: azok már nem is voltak fontosak számukra! Már csak a presztízs, amely különvált, önállósult, mindennek fölé emelkedett. Persze, ellenpéldát is hozhatunk. Van olyan vállalat is, amelynek igazgatója — bár állandó közfigyelem és sok bírálat éri munkájukat — nem magyarázkodik, hanem korrektül kivizsgálja a dolgot, társadalmi érdek szerint intézkedik, és azt szánja válaszul. Egyszer meg is kérdeztem tőle, milyen elgondolás vezérli ebben a korrekt eljárásban. S a válasza nagyon egyszerű volt: „Fogyasztók tízezreivel állunk kapcsolatban naponta. Nincs fonf tosabb számunkra, mint hogv munkánk színvonalával és a kifogások megszüntetésével állandóan élvezzük a bizalmukat." A

magyarázkodásnak csak akkor és ott van helye, ahol a megértés, a megértetés is elegendő, mint orvosság. Ahol intézkedni, szervezni, gondoskodni kell, s ahol van is ehhez erő, anyag, lehetőség — a kimagyarázkodás legdörzsöltebb professzora sem érhet el tartós sikert. Le kell hát szokni erről a presztizsvédő dacról. Leginkább azért, mert közösségellenes, és semmi megoldást nem jelent, nem ígér — legfeljebb pillanatnyi megnyugvást a magyarázkodónak. Hiszen elég éber a mi közvéleményünk ahhoz, hogy akár végig is kövesse a magyarázat logikáját és ellenőrizze annak részleteit. Megtörtént, hogy magunk is utánajártunk máshová címzett kifogásnak, továbbpasszolt felelősségnek, akár a végső forrásig is. Sokszor pácban maradt a kimagyarázkodás igen tanult professzora is. Jobb tehát, ha mindenki szépen, gondosan teszi a dolgát, s a kifogásokra, a bírálatokra azzal a készséggel hegyezi a fülét, hogy mit kellene tenni — a megoldásra. így a munka professzorai lehetnek, ami szebb és elegánsabb státusz. Sz. Simon István Csehszlovák műszaki hét Tegnap délelőtt a Technika Házában dr. Ajtai Miklós. a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke megnyitotta a II. csehszlovák műszaki hetet. Az ünnepségen beszédet tartott Jan Gregor, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettese is. A műszaki hét keretében január 19-én egésznapos műszaki filmbemutató lesz a Technika Házában, ahol a csehszlovák ipar termékeit. műszereit, berendezéseit és gyártástechnológiai eljárásait mutatják be. Papírlapon a korai retek magja Röszkén már szorgalmasan készülődnek a tavaszra. A kertekben takarítják a havat és ahol az olvadás után megfagyott a hólé, ott gázpalackokra szerelt kis lángszórókkal olvasztják a jeget, hogy minél előbb felhúzhassák a fóliasátrakat. Bent a szobákban pedig a csaiáKeteti pályaudvar Elektrovizuális utastájékoztatás „Elcsendesedett" a Keleti pályaudvar, elhallgattak az amúgy is nehezen érthető hangszórók, eltűntek a különféle kopott táblák — helyettük korszerű elektrovizuális rendszer tájékoztatja az utasokat a legfontosabb tudnivalókról, a vonatok érkezési, indulási idejéről, helyéről, esetleges késéséről. A Visinform utastájékoztatót hétfőn helyezték üzembe. A pályaudvar mind a 11 vágányanak végén egy helyi, az érkezési és az indulási oldalon pedig két-két közparancsnok" jel vényt kapott.- ponti összesitotablat szereltek fel. A helyi nem. igényel. táblák az egyes vágányokról induló, s az. oda érkező vonatokról adnak felvilágosítást, s ezek adatait összesítik a központi táblák. Valamennyi táblát egy diszpécserközpontból, előre programozott lyukszalagról vezénylik, mód van azonban különféle szövegek közvetlen kiírására is. A berendezés magyar találmánya alapján, úgynevezett szilíciumos logikai egységekből épült fel, energiafogyasztása minimális, programvezérelhető>, karbantartást dok apraja-nagyja szorgoskodik: négyzetméter nagyságú papirivekre ragasztják nagy türelemmel a korai retek magját. A községben hagyományosnak mondható a piros, hónapos retek termesztése és a röszkeiek ötletes „agrotechnikát" kísérleteztek ki a vetés megkönynyítésére, gyorsítására. Szemenként ragasztják a papírra a magot és amint az időjárás megengedi, leteregetik majd a fóliaházakban az íveket, homokot szórnak rá és megöntözik. Az ügyes, leleményes módszerrel úgy kel ki a növény, hogy nem lesz vele külön munka, nem kell ritkítani. A Kossuth Termelőszövet'kezet gazdái eddig csaknem négymillió csomó korai retek átadására kötöttek szerződést és a házi kiskertek áruját közösen, a szövetkezet útján értékesitik. A téeszben pedig egyéb zöldségféléket nevelnek. A tavaly elkészült termálkút energiájára alapozva üvegházakat építettek és nagy területet hasznosítanak fóliás termesztéssel. T. B Kiemelkedően dolgozó Kisszervezetek A KISZ szegedi járási bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan most is minősítette a járás KlSZ-szervezeteinek munkáját. Többek között figyelembe vették, hogy készült-e az alapszervezetnél akcióprogram. milyen sikereket értek el a nevelőmunkában. a KlSZ-oktatásban, a honvédelmi nevelésben. a termelést segítő tevékenységben. a gazdasági munkában; emellett tekintettel voltak arra is. hogy a KISZ-szervezeteknek milyen a kapcsolatuk a községi pártszervezettel, a tanáccsal, a gazdasági vezetéssel. Az alapos és sokoldalú értékelés szerint „kiemelkedő munkát végző" alapszervezetnek nyilvánítottak tíz KISZ-alapszervezetet. Ezek a közösségek oklevelet és pénzjutalmat kaptak. „Jól dolgozó" alapszervezet 28 lett, ezeket oklevéllel jutalmazták. Az említetteken túl 25 alapszervezet a „közepesen dolgozó", 14 pedig a „gyengén, rosszul működő" minősítést kapta. Minősítették a csúcsvezetőségeket is. Kiemelkedő minősítést ezúttal egy KlSZ-vezetőségnek sem ítéltek oda: „jól dolgozó" KISZ-vezető ségnek nyilvánították viszont a tápéi, a mórahalmi, a röszkei és a szatymazt csúcsvezetooeget.