Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

nyek növekedése folytán várhatóan kimozdul a stagnálás állapotából és nagyobb mértékben fejlődik. O A megye mezőgazdasági termelésében az 1970. évi visszaesés •llenére az országosnál gyorsabb ütemű fejlődést kell biztosítani. Ehhez megyénk mezőgazdaságában a feltételek adva vannak, de ez a mezőgazdasági üzemektől nagy erőfeszítést követel meg. a) A mezőgazdasági termelés területén 1971. évben a legfontosabb feladat a növénytermesztés termelési értékének az 1969. évi színvonalra való emelése. Ez a növénytermesztésben 1970. évihez viszonyítva IS—20 százalékos növekedést jelent. Az őszi vetések előkészítése, a munkák minősége a körülményekhez képest kielégítő volt. Tavaszi ápolással és gondos betakarítással elérhető, hogy a szántóterület egynegyedét kitevő kalászosgabonák terméseredményei elérjék az 1969. évi rekordszínvonalat. Az egyéb árunövényeknél a területegységre eső hozamok növelése. a minőség javítása és a betakarítás további gépesítése a legfontosabb feladat. A takarmánytermesztés terén — o növekvő állatlétszámot figyelembe véve — jelentős feladatok vannak. A szálastakarmány biztosítása érdekében javítani kell az évelő pillangósok területi arányát, a beltartalmi értékek megóvása érdekében korszerűsíteni a betakarítást és a felhasználást. A gyepterületeknek — töliavítással és telepítéssel — nagyobb szerepet kell biztosítani a szála stakarmány-ellátásban. Az abraktakarmány termesztésében a döntő súlut képviselő kukorica termésátlagának növelése mellett a betakarítás, a tárolás korszerűsítése a legfontosabb feladat. A kertészeti kultúráknál tovább kell növelni a termésátlagokat. A szőlő-, gyümölcsös területekből a kiöregedett, kisüzemi ültetvények kiselejtezését célszerű tovább folytatni. A szántóföldi zöldségtermesztésben a minőségi követelményeknek jobban megfelelő termékek, illetve fajták termelését kell előtérbe helyeznünk. A már meglevő termálkutak és a helyszínen rendelkezésre álló gázenergia hasznosítása, továbbá az értékesítési lehetőségek szükségessé teszik a hajtatott zöldségtermesztés feilesztését. A fejlesztési elképzeléseket azonban a megváltozott közgazdasági környezethez kell Igazítani b) Az állattenyésztést — a szakosított telepek termelésbe lépésével — már 1971-ben gyorsabb ütemben lehet fejleszteni. Terv szerint jövőre 45 ezer hízósertésés 4200 tehénférőhely megépítését kell biztosítani. Ezzel — korszerű telepeken — a szarvasmarha-áoatatnil mintegy 10 százalékos állománynövekedésre. a sertéságazatnál pedig 20 százalékkal több hízott sertés termelésére lehet számítani. Minden feltétel adott, hogy az állattenyésztés termelési értékét jövőre 5—6 százalékkal növeljük. c) Az új szabályozó rendszer lehetővé teszi hogy a termőhelyileg guetiga termelőszövetkezeteknál ii c jelenleginél hatékonyabb gazdálkodás valósuljon meg. E szövetkezetek gazdálkodási rendszerének, termelési szerkezetének ésszerű kialakítása érdekében a terület adottságaihoz igazodó növények termesztését kell szorgalmazni, A lehetőségekhez képest talajjaJavítással. megfelelő szervesanyagbiztosítással elő kell segíteni a jó talajszerkezet kialakítását, a talaj termőképességének növelését. Gondot kell fordítani a gyepesítésre, a rét- és legelőgazdálkodásra, amivel a területeken jelentősen elősegíthető a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése. A jövőben is segíteni kell a helyi viszonyoknak megfelelő kiegészítő tevékenység bővítését, amely a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodásában jelentős szerepet tölt be. d) A megye mezőgazdaságában a befejezetlen építési beruházások állománya igen magas. Ezért 1971ben a legfontosabb feladat a folyamatban levő beruházások befejezése, komplettírozása. A gépesítés terén tovább kell folytatni az elavult, kiöregedett gépek lecserélését és a lehetőségekhez képest növelni az új, korszerű betakarító gépsorok beszerzését. A meliorációs munkáknál továbbra is a koncentrált, komplex megoldásokat kell szorgalmazni, előtérbe helyezve azokat a területeket, ahol öntözőfürtök létesülnek. A Megyénkben a beruházások összértéke várhatóan megközelíti az ötmilliárd forintot. Ebből 400— 120 millió forint a vállalatok saját fejlesztési alapja, amelyet várhatóan főleg gépbeszerzésekre fordítanak. Beruházási tevékenységünkben továbbra is előtérbe kell helyezni: — az egyedi nagyberuházások: a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, a szegedi házépítő kombinát és az MTA biológiai kutató intézetének építését; — állattenyésztő telepek építését; — a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó beruházásokat; — a jobb lakossági ellátást biztosító gáz-, víz-, csatornaépítéseket; — az építőipar anyagi bázisát erősítő beruházásokat; a szentesi téglagyár, az alföldi porcelángyár csempegyárának építését, a FüTOBER csongrádi gyárának bővítését; — a megyén áthaladó főközlekedési utak — az E—5-ös út és 43-as út — korszerűsítését, a hídépítéseket, a vasút korszerűsítését. 5

Az építőiparnak az építési kapa• citás és az építési igény közötti feszültség feloldása érdekében az országos átlagnál jóval gyorsabban, mintegy 10—12 százalékkal kell növelnie építésszerelési teljesítőképességét. A kapacitásnövelést segíti elő, de egyben jelentős szerkezeti változást is hoz a szegedi házépítő kombinát, amely 1971. II. negyedévében megkezdi a próbaüzemelést. Z A munkaerő-gazdálkodás továbbl javításával, a termelési eszközök és gyártási technológiák korszerűsítésével, a munkaszervezés megjavításával is biztosítani kell, hogy a termelés növekedésének mintegy 75— 80 százaléka a termelékenység novak MdiwUKt, Az exporttermelés növeléséra a »• lehetőségek adottak. Ezért arra kell törekedni, hogy az 1970. évi mérsékelt növekedést egy nagyobb arányú fejlődés váltsa fel. Miután kivitelünkben a legnagyobb részarányt az élelmiszer adja, ezért « területen különös súllyal esik latba a gazdaságos exportstruktúra kialakítása, a választék bővítése, a minőség Javítása. E mellett a textilipari és nehézipari vállalatoknál is lehetőség van az exportra való termelés gyorsabb ütemű növelésére. 8

A közlekedés területén légionto• sabb feladat a kialakult szűk keresztmetszetek felszámolása, Illetve enyhítése, és ezáltal a beruházási tevékenység, az ipar és mezőgazdaság^ valamint a lakosság ellátásával öszszefüggő feladatok maradéktalan ellátása. A közületi szállítások mellett biztosítani kell a lakossági Igények kielégítését is. Körültekintő szerveKési intézkedésekkel el kell érni, hogy a darabáru-fuvarozásnak a VOLÁN által való átvétele a vasúttól ne Járjon átmeneti zavarokkal se. A személyszállításban erőfeszítéseket kell tenni a kulturáltság további javítására, a városi közlekedés mennyiségi Igényeinek kielégítésére. O Az 1971. évi életszínvonal-poli* • tikal célkitűzések megvalósítása, az életviszonyok további javítása megköveteli, hogy e feladatokat a vállalatok és a különböző szervek kiemelt és megkülönböztetett politikai kérdésként kezeljék. A jövedelmi viszonyokat, az áruellátási és a szolgáltatások iránti igényeket az simult években kialakult tendenciák érvényesülése határozza meg. Ezek: — a megye lélekszámának erőteljesebb növekedése; — a foglalkoztatottság emelkedő* te; — az ipar ágazati szerkezetének a nehézipar javára való átalakulása, a termelés és gazdálkodás színvonalának növekedése, a mezőgazdasági termelés fejlődése következtében a jövedelmek növekedése; — az idegenforgalom fejlődése; — a mezőgazdasági lakosság önfogyasztásának csökkenése; — az iparcikkek és szolgáltatások iránti igényesség erőteljesebb növekedése; — a rövidített munkaidő következtében a megnövekedett szabad idő kulturált eltöltéséhez a feltételek javítása; — a dolgozó nők tehermentesítéséhez a feltételek megteremtése. a) A Jövedelmi viszonyok és életkörülmények javításának számos halyi, Illetve vállalati lehetősége van, Ilyenek a munkahelyi javadalmazás, a vállalati szociális, kulturális és egészségügyi ellátás anyagi forrásainak növelése és körültekintő felhasználása. A vállalatok és Intézmények megfelelően éljenek a munka szerinti elosztás elvével, a teljesítményekkel összefüggő keresetek differenciálásával. A jövedelmi viszonyok oldaláról Is — a bérezési elvek megtartása mellett — segítsék elő az alacsony keresetű dolgozók anyagi helyzetének Javítását. b) A lakosság áruval való jobb ellátása és szolgáltatási igényeinek kielégítése alapvetően kétirányú —egymással szervesen összefüggő — feladatot jelent: — az áruforgalmazó bázis szélesítését; — az árukínálat javítását. Az áruforgalmi bázis szélesítése pwgköveteli: — a különböző szektorok is vállalatok kiskereskedelmi tevékenységének az eddiginél is fokozottabb fejlesztését. (Ez szükségessé teszi a társulások bátrabb életre hívását és általában a bátrabb vállalkozói készséget); — a nagykereskedelem demigrosa tevékenységének fejlesztését, illetve a különböző társulásokban való fokozottabb részvételét; — a nagykereskedelem raktárbázisának fejlesztését; — a meglevő állami és szövetkeseii kiskereskedelmi bolthálózat bővítését, különösen előtérbe kell helyezni a városközpontok rekonstrukciója mellett a külvárosok és lakótelepek üzlethálózatának ktemelt fejlesztését; — a szállodai kapacitás bővítéséi, A lakossági Igények jobb kielégítése érdekében az áruforgalmi munkában néhány szemlélet és módszer megváltoztatás ára van szükség. — Nem lehet fenntartani azt as állapotot, mely szerint az ellátás feladatait alárendelik a gazdálkodásnak. — Az árpolitikában a szolid árak alkalmazására kell törekedni. Ne a* áremelésben rejlő lehetőségek kihasználása, hanem a vállalati és fogyasztói érdekeket egyaránt szolgáló forgalom növelése és ( árukínálat javítása legyen fő módszere a gazdasági mutatók javításának. — Az ellátás szükségleteinek, a döntésekhez szükséges feltételeknek is követelményeknek megfelelően növelni kell a bolti dolgozók, mindenekelőtt a boltvezetők készletezéssel és általában az áruforgalmi munkával kapcsolatos hatáskörét, biztosítva ehhez a szükséges anyagi, pénzügyi feltételeket, ugyanakkor növelni felelősségüket az adott terület lakosságának ellátásáért is. — Javítani kell a kereskedelem áttekintöképességét a piaci helyzetről. Ez, vaUzmint az ellátás feladatai megkövetelik az ipar és a kereskedelem, valamint a kis- és nagykereskedelem jobb együttműködését. — A kereskedelmi munka sokrétűsége, a különböző szektorok egyre nagyobb arányú részvétele az ellátási munkában parancsoló szükségszerűségként veti fel az Irányító Szervek koordináló tevékenységének fokozását, hatékonyabbá tételét. — Az áruforgalom belső szerkezetének alakításánál megkülönböztetett gondot kell fordítani az olcsó és napi tömegfogyasztási cikkek folyamatos biztosítására, elősegítve ezzel is az alacsonyabb keresetű dolgozók életviszonyainak Javítását. — A nők helyzetével kapcsolatos párthatározatból az ellátásért felelős szervekre és vállalatokra is jelentős feladatok hárulnak. Mindenekelőtt a második műszak megkönnyítésére keli erőfeszítéseket tenni a különféle félkész- és konyhakész termékek kínálatának bővítésével, háztartási kisgépek olcsón és kellő választékban való kölcsönzésének biztosításával és különféle egyéb kereskedelempolitikai intézkedésekkel (házhoz szállítás, előfizetéses étkeztetés bővítése stb.). c) Az életviszonyok javításának fontos tényezője a lakásépítés, a kommunális, a szociális, egészségügyi és kulturális ellátás. 1971-ben e területeken is jelentős fejlődésre van szükség. — Megyénkben ebben az évben mintegy 3500 lakás felépítése szükséges. Ennek egy része az elmúlt évben az ár- és belvíz következtében tönkre ment lakások pótlását szolgálja. A tanácsok és kivitelező vállalatok összehangolt munkával biztosítsák a lakásszám megépítését. — Kiemelt feladatként jelentkezik ebben az évben a lakásépítéshez kapcsolódó óvoda, bölcsőde, iskola, üzlethálózat építésében levő lemaradások pótlása. 1971-ben e munkákra jelentős erőket kell összpontosítani, hogy az elmaradt létesítmények átadása minél előbb megtörténjék. A tanácsok és vállalatok közösen munkálkodjanak a bölcsődei és óvoáUii férőhelyek növelésén, ezzel is elősegítve a dolgomó nők helyzetének javítását. — Tovább kell folytatni a kommunális ellátás javítását. A megépült városi víz- és csatornahálótatokra minél több fogyasztót kell rákapcsolni. A külvárosokban és községekben továbbra is fontos feladat a járdák és közvilágítás korszerűsítése, a városközpontokban a rekonstrukciókkal összefüggő út- és parképítés. — A gázprogram megyei végrehajtásának meggyorsításával: fokozni Szegeden a földgázra való áttérést, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon növelni a kiépített gázvezetékre a fogyasztók rákapcsolását, előkészíteni Makó bekapcsolását a földgázhálózatra, elvégezni a szükséges vizsgálatokat Kistelek, Mindszent gázhálózatra való rákapcsolásához. — A kulturális és egészségügyi ellátás javítása érdekében szorgalmazni kell a kivitelezés alatt levő művelődési házak építését, a filmszínházak felújításának befejezését. A falusi kulturális és szórakozási igények jobb kielégítése érdekében a mezőgazdasági üzemek is segítsék • feltételek megteremtését. ÜJ körzeti orvosi rendelők építésével. a Szeged járási rendelőintézet építésének megkezdésével segítem kell as egészségügyi ellátás megjavítását, a zsúfoltság csökkentését. Ez évben elő kell készíteni a szentesi és csongrádi rendelőintétet építését. d) A javító-szolgáltató tevékenység Iránti igények gyors — a termelőtevékenység és a jövedelmi viszonyok ütemét meghaladó mértékű — emelKcoesfevel számolunk. Az ilyen tevékenységét foiytato gazdálkodó egységek fő feladata tehát a jelentkező igények maradéktalan kielégítése. Ezért fejlesztési eszközeiket elsősorban a szolgáltatások fejlesztésére fordítsák. Ugyanakkor a tanácsok az Ilyen célra rendelkezésükre álló öszszegeket is az igényekkel és a vállalati törekvésekkel összhangban használják fel. — Az elektromos- és háztarlásigép-javítás terén a hálózat bővítése és a külterületi lakott helyeken jelentkező igények kielégítése a feladat. Az elektromos berendezések gyors választékbővülése, valamint a típusok változása szükségessé teszi a javítást végző dolgozók rendszeres képzését és a nagyobb követelményekkel együtt járó munkadíjazás javítását. — .4 ruhatisztítás terén a jelenlegi kapacitás elegendő. Viszont fontos feladat új felvevőhelyek létesítése. — A gépkocsijavitást illetően a szervizhálózat bővítését és a dolgozók szakképesítésének javítását kell megoldani. — Az egyre nagyobb arányú lakossagi gázfogyasztás megköveteli a szerelési és javítási kapacitás lényeges bővítését. — Várhatóan növekszik a lakd* házjavítási, felújítási. korszerűsítési tevékenység iránti igény is. Ennek kielégítésére az ingatlankezelőnek, a város- és községgazdálkodási vállalatoknak és a szövetkezeti építőiparnak megfelelő kapacitás létesítésével kell felkészülnie. Területünkön jelentős tényező az Idegenforgalom. Ugyanis az országos határforgalomnak közel egyötöde megyénk határátkelőhelyein bonyolódik le. Ezért az idegenforgalom fejlesztésére hozott 1968. évi megyei pórtvégrehajtóbizottsági határozat teljesítését az e területen dolgozó kommunisták fontos feladatuknak tekintsék. Az idegenforgalomban rejlő gazdasági és politikai előnyök kihasználását az idegenforgalmi kínálat kibővítésével is elő kell segíteni. Ezért ebben az évben meg kell kezdeni a röszkei határátkelőhely új létesítményeinek építését, egy korszerű turistaszálló és egy reprezentatív — 400 —50Ö személyes — korszerű szálloda létesítésének előkészítését. Tovább kell fejleszteni a szegedi Ipari vásárt. A fejlesztés a határozott profil kialakítására, a gazdasásoolltlkai jelleg erősítésére, a feltételek Javítására és a nemzetközi részvétel fokozására Irányuljon. III. A pártszervek és -szervezetek 1970. évi gazdaságszervező tevékenységének tapasztalatai A városi. Járási pártszerveink és pórtalapszervezeteink igényesebb, célratörő gazdaságszervező tevékenysége megyénkben jól segítette a gazdasági építőmunkát. E tevékenységüket Jól kapcsolták össze a kongresszusi felkészüléssel. A megyei pártbizottság 1970. évi állásfoglalására alapozva, számba véve az elmúlt gazdasági év tapasztalatait, sikerrel teremtették meg alapvető kérdésekben a helyi feladatok és a gazdaságpolitikai célkitűzések összhangját. Alapvetően helyesen szabták meg és közvetítették a gazdaságpolitikai feladato'caí, folyamatosan végezték a