Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

SZOMBAT, 1970. DECEMBER 12. 3 »• 1 Öszi sugárzásban somogyi Károlyné íelvetele A száraz, hosszú őszt nemcsak a hajrában levő vállalatok sietnek kihasználni, de a legkisebbek is. A hűvösödő parkban a nem naptári ösz utolsó napfényes délelőttiéin nagy sétákat tesznek az Arany János utcai óvodások. Jobb is. mint bent a lakásból átalakított óvodai szobákban: egészségesebb a friss levegő Vagy már ők is a + 10 mozgalomra készülnélé, példát mutatva a felnőtteknek? A^kenderfeldolgozó ipar IV. ötéves tervéből Automatikus gépekkel korszerű termékeket A szemlélet változásai? A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új tervében világosan fogalmaznak: a korszerűsítés célja az, hogy a régi gépeket olyan nagy teljesítményű és termelékenységű berendezésekkel cseréljék fel, amelyek segítségével a csökkenő munkáslétszám mellett képesek a már elért termelést stabilizálni, sőt egyes termékcsoportok esetében bővíteni a kapacitást, ezzel növelni a termékválasztékot, szélesebb körben előállítani és feldolgozni a szintetikus alapanyagokat. Bevezetik a nemezgyártást A vállalat szövődéiben az összes gépeknek mindössze 40 százaléka automatikus. A negyedik ötéves tervciklusban ezt az arányt 80—90 százalékra szeretnék javítani. Újdonság is található a vállalat tervében: szovjet gépsor megvásárlásával megteszik az első lépéseket a nagy termelékenységű nem szőtt termékek technológiájának meghonosítására, bevezetik a tűzött nemezgyártást. A szövődéi rekonstrukció legnagyobb ..tétele'' az újszegedi új szövöüzem felépitese. A 68 millió forintos beruházáshoz már hozzáfogtak, a csarnok alapjai készen vannak. A 9500 négyzetméter alapterületű üzemben 1000 munkásnak biztosítanak jól felszerelt öltözőt és fürdőt. Egyébként a nagyvállalat a következő ötéves terv idején 228 millió forintot költ beruházásokra: építésre 61 milliót, gépekre pedig 167 milliót. Az összetételből is érzékelhető. hogy hatékony a fejlesztés, hiszen a gépekre szánt kiadások majdnem háromszor olyan nagyok, mint az építkezéseké. Az első tételnél a következő gépeket találjuk: 100 darab középnehéz csehszlovák gyártmányú szövőgép, 10 darab nehéz belga Picanol szövőgép. 2 darab NSZK gyártmányú lánchurkoló gép. 2 darab szovjet gyártmányú előhengeres felvetőgép, 1 darab összehengerlőgép és a már említett szovjet gyártmányú tűnemezelő gépsor. met (Victor Hugó utca) ki kell telepíteni Újszegedre. A nagyvállalat kap ugyan kártalanítást, de az az összeg kevés a két gyár újbóli talpraállásához. Egyébként a kitelepítés csak az ötéves terv végén válik lehetővé. Jelentősen megváltozik a műszaki színvonal a negyedik ötéves terv idején. A rekonstrukciós tervben ugyanis további 220 automata szövőgép beszerzése szerepel. Bár ebben az esztendőben üzembe helyeztek egy újabb fólia-gyártó gépsort, de a negyedik ötéves terv időszakában megint vásárolnak a híres COVEMA cégtől egy ilyen feldolgozó berendezést. Az automatizáltságot javítja újabb 2 darab foiiócentrifuga. -1 darab lánchurkoló gép és 2 darab automata gom'oolyítógép. A beruházások tételes felsorolásában sok mindennel találkozhatunk A pécsi gyárban a vízellátást rendezik. a jutaárugyárban a kazánokat alakítják át gáztüzelésre. gépesítik a raktári anyagmozgatást és igy tovább. Korszerűsítik és gépesítik az adatfeldolgozást. jű szintetikus ponyvák és más műbőrféleségek gyártását. Bevezetik a lánckötött — COVENIT — rendszerű műszaki textiliák előállítását, a szövött termékek helyett. A ponyvák változatosságát szeretnék bővíteni azzal, hogy a tiszta kender és a tiszta pamutponyvák mellett a félkender (pamutfláncú. és kendervetülékű) ponyvák gyártását is szorgalmazzák. Könnyű belátni, hogy az előbb felsorolt űj termékek a régivel szemben magasabb minőséget jelentenek és nagyobb termelékenységgel állíthatok elő. Ezek után végül majd arról, hogyan alakul a vállalat nyeresége, s a tiszta bevételt hogyan osztják el, mennyit költenek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására? G. I. T

alán meglepő, hogy egy különösnek semmiképpen sem nevezhető esettel kezdem. Olyannal. amelyet legalábbis következményeit tekintve egészen természetesnek lehet íeliogni. Alig két hete történt. hogy a Budapestről jövő esti gyors néhány órás késéssel, éjféltájba fűtöttbe Szegedre. Cegléd előtt egy kisebb műszaki baleset akasztotta meg a vonal forgalmát. Megtörténik az ilyesmi. nem is vette senki különösképpen zokon az utasok közül. Azt sem hogy éjfél táján Szegedre érve, gyalogszerrel indulhattak a városon át haza. Félreértés ne essék. az esetet, korántsem tartom tragikusnak. Az a kis séta nem életveszélyes. Megemlíteni csak egy kérdés kapcsán érdemes. Egy kérdés kapcsán, amely óhatatlanul felvetődik az emberben. Vajon eszébe jutott-e valakinek az állomás felelős emberei közül. hogy este 9 óra körül, amikor már valószínűleg tudni lehetett a vonat, érkezési idejét. felhívja az AKÖV-öt? Küldjenek három-négy buszt. A MÁV majd fizeti a költségeket. Ez azonban alig hiszem, hogy bárkinek is eszébe jutott volna. Az éjszakai sétából legalábbis erre kellett következtetnie az utasoknak. A példát valóban csak példának szántam. Esetek tucatjait lehetne még idézni, melyek hasonló következtetés alapjául szolgálhatnának. Nevezetesen egy olyan következtetés kiindulásául, hogy a buszok elmaradása, a gyaloglás egy furcsa szemléletmódra vezethető vissza. Már rengeteget beszéltünk arról, hogy a szemlélet, vagyis tulajdonképpen a tudat sokkal lassabban változik a létnél. Pontosabban csak meglehetős idő elteltével alakul hozzá a létezés új viszonyaihoz. Amikor negyed évszázada kitűztük célul a szocialista embertípus kialakítását, még nem számoltunk a tudat „tehetetlenségével". Később aztán rájöttünk, hogy a szocialista ember még jó ideig csak eszmény marad, még akkor is. ha manapság néhány fontos tényezője a legtöbb emberben már megtalálható. Tehát a tudat, a szemlélet csak késedelmesen követi a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkező változásokat Meglehetősen hosszú időt kellett annak szentelni, hogy az emberekkel megértessük, és az ifjúságot már eleve arra neveljük, hogy életüket ne a pénzéhség irányítsa. Hogy más, emberi-társadalmi szempontok fontosságát is felismerjék. Ezen a téren kétségtelenül sok eredmény született. A gazdasági élet fejlődése, az életszínvonal emelkedése azonban a pénz szerepét a korábbinál fontosabbá tette. És a szemlélet ezúttal gyorsabban követte a létezés viszonyainak változását, csakhogy kissé furcsa módon. Manapság már mindenki elvárja. hogy becsületesen elvégzett munkájáért a társadalmi vagyonból a neki járó ellenértéket megkapja. Helyes ez a szemlélet, így van rendjén. Hiszen a bővülő áruválaszték. az új lehetőségek, a becsülettel megkeresett pénz révén mindenki számára jobb. teljesebb életet tesznek lehetővé. Csakhogy a szemlélet kissé egyoldalúan alakult. Sokan elfeledkeznek arról, hogy pénzüknek csak akkor lesz értéke, ha ellenértékét, magasabb szinten előállítják. Nem véletlen, hogy a párt X. kongresszusának határozatában kiemelt szerepet kap a termelékenység, a gazdasági hatékonyság növelése. A szemlélet kérdése leginkább talán a szolgáltatásokban közelíthető meg. a mindennapi tapasztalatokban. És itt viszatérhetünk az éjszakai gyalogláshoz. Az embernek sajnos igen gyakran az az érzése, hogy pénzét nem veszik komolyan. Vagyis: az utas kifizeti a vasútnak az útiköltséget, és a vasút ezért nem érzi kötelezve magát arra. hogy valóban utasként kezelje a megvásárolt jegy tulajdonosát. És példákat sajnos szép számmal lehetne idézni a szolgáltatások más területéről is. Főként azt. hogy a bevétel összessége számít, de — néhány kivételtől elteműanyagból UÍ helyen A kormány által jóváhagyott városfejlesztési terv szerint a kötélgyárat (Tolhuhin sugarut) es a hálóüzeA kenderfeldolgozóipar gyártmányfejlesztési terve még a laikus számára is sokatmondó, mivel a korszerűsítés dominál benne, egyre jobban elterjed a műanyag ebben az iparágban. A fonodái programban ilyen elképzelésekkel találkozhatunk: a viszkóz- és szintetikus szállal. valamint a polipropilén fóliarosttal kevert kenderfonalakat állítanak elő a meglevő berendezéseken. Tiszta viszkóz- és szintetikus fonalak termelésének fejlesztésére azért kerül sor, mert szebb, jobb és nagyobb választékban kívánnak gyártani lakástextíliákat. A rostosított és hasított fóliaszalagokból műszaki szöveteket és ponyvákat készítenek, de ugyancsak ebből az anyagból bővítik a zsinegek és a cérnák választékát is. A gumiipari hevederekbe kerülő szöveteknél áttérnek a szintetikus fonalak felhasználására. Szeretnék kifejleszteni a szintetikus alapszövetü, rétegezett ponyvákat. A kísérleteket már befejezték és a következő ötéves terv időszakában nagyüzemi meretekben megkezdik a lanckoíött alapkelmeJanuár l-től^ Szigorítás a gépjárművezető-képzésben Az elmúlt öt esztendő alatt kétszeresére növekedett a 100 háztartásra jutó személygépkocsik száma. A Merkúr csupán az idén több mint 43 ezer autót értékesített. s a következő ötéves terv előírása szerint mintegy félmillióra növekszik a gépkocsiállomány. A biztonságos közlekedésnek egyik alapfeltétele, hogy képzett, a vezetés csínját-bínját ismerő vezetők üljenek a volánhoz. Ezért is módosította kormányrendelet a gépjárműoktatás és vizsgáztatás rendjét egy esztendővel ezelőtt. A magasabb követelmények a jelölteket jobb felikészülésre ösztönzik, s az a 60— 70 000 személy, aki egy évben jogosítványt kap, biztonságosabban kapcsolódhat be a forgalomba. Január 1-től újabb módosításokat vezetnek be a gépjárművezető-képzésben. Külföldi tapasztalatok alapján bevezetik az úgynevezett tanulóudvari képzést. Ennek lényege az, hogy a forgalomból teljesen elzárt területen, az oktató magyarázata után a hallgatóik egyedül ülnek a gépkocsiba, önállóan gyakorolnak, szerzik meg az alapvető vezetési ismereteket. A uiz&gázlatasnáJ. bevezetik a műszaki tesztet, a gyakorlati vizsgánál pedig növelik az elérendő minimális pontszámot. A képzés reformjának, a magasabb követelményeknek nem a bukások növelése a célja, hanem az, hogy jobb gépkocsivezetők kerühessenek a volánhoz. A szigorítást egyébként néhány adat is mutatja. Az idén fél év alatt a teher- és személygépkocsi kategóriában 3200 jelölt közül 800, a személygépkocsivizsga 6000 jelöltje közül 1400 nem tudta elsőre teljesíteni a követelményeket. A szigorúbb rendszer különösen a motorkerékpárosoknál hozott lényeges változást, 17 000 vizsgázó közül tízezret buktattak meg. kintve — a vevőnek vagy megrendelőnek nincs módjában azt érezni, hogy az 5 pénze is nyom a latban. És ez nemcsak a vállalati szemléletről mondható el. Sőt, arról egyre kevésbé. Mostanában inkább az a szembetűnő. hogy az üzletben vagy műhelyben levő alkalmazott nem is gondol arra. hogy a megrendelő állal kifizetett pénzből fizetik többek közt őt is. Egy sajátos, fordított viszony aíakult ki. Az alkalmazottnak eszébe sem jutna az. hogy a megrendelő tulajdonképpen neki is szívességet tesz azzal, hogy munkát ad neki, pénzével és igényeivel hozzáfordul. Sokkal inkább a vevő érzi szí. vességnek azt, ha udvariasan foglalkoznak vele. és ha érezetik azt. hogy a pénzére valóban szüksége van a vállalatnak és az ügy intézőjének. S

zolgáltatások. Az ösz-: szefoglaló név maga is sokat mond. Lényege: emberek és vállalatok abból élnek, hogv más emberek megrendeléseinek a törvényes taksa ellenében eleget tesznek. És itt gondoljunk ismételten a X. pártkongresszus határozatának két szempontjára: nőve. kedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe". A szövetkezeti iparról szólva pedig: „Munkájuk központjába a szolgáltatóipari tevékenységet kell állítani." Vagyis az elkövetkezendő időszakban — éppén az életszínvonal javulásának következtében — az eddiginél sokkal nagyobb szerep vár a szolgáltatásokra. Ezt pedig a családoknál felszabaduló pénz teszi lehetővé. A keresőknél levő szabad összegek pedig szükség, szerűen növelik a pénzviszonyok szerepét. Ebből következően a vállalati, és sokkal inkább az egyéni szemléletnek nagyot kell változnia; Tudatosulnia kell annak, hogy a megrendelő pénze szolgáltatja az egyén jövedelmét is. Kétségtelenül jó, ha az emberek lelkiismereti kötelességüknek tekintik munkájuk kiváló elvégzését. Csakhogy a lelkiismeret gyakran üres frázis marad. Helyette sokszor hasznos lenne inkább az érdekekre hivatkozni. Tudomásul venni a társadalmi munkamegosztás alapvető tényét, azt, hogy a szolgáltatásban alkalmazottak abból élnek, amit a többiek megtermelnek. És a termelt javakból aszerint részesednek, ameny"nyit a javak előállítói fizetésükből. bérükből nekik juttatnak. Még akkor is. ha egyelőre helyenként az állami támogatás ezt az alapvető tény sokak szemében elködösiti. Szávay István Tapasztalatcsere a lakásfelmérésekről Tegnap az I KV-nál a délmagyarországi ingatlankezelő vállalatok vezetői találkoztak, s kicserélték a lakások felmérésében eddig szerzett tapasztalataikat. A tanácskozáson először Csabai Béla, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselője szólalt fel. Altalános tájékoztatót tartott a lakásfelmérésekről, beszélt az ingatlankezelő vállalatok jövő évi feladatairól és a negyedik ötéves terv során megvalósítandó célokról. Ezután a vállalatok képviselői kaptak szót. A szegedin kívül kilenc vállalat (a pécsi, debreceni, békéscsabai, makói, kecskeméti, szolnoki, szentesi, vásárhelyi és a csongrádi ingatlankezelő) képviselői jöttek el a megbeszélésre. Beszámoltak a lakásfelmérések helyi tapasztalatairól. A tapasztalatcsere többek közt azért is jelentős, mert az itt összegyűlt információk űj szempontokkal járulhatnak hozzá a lakbérekre és a bérleti viszonyokra vonatkozó rendeletek végleges kidolgozásához. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Komját Irénnek, a ( MUOSZ alelnökének a sajtó j területén kifejtett tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend aranyfokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára es Barcs I Sándor, a MUOSZ elnöke is,'