Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

PK111IK, 1979. DECEMBER 11. December 21-én kezdídik az iskolákban a téli szünet December 21-től 1971. ja­nuár 6-ig tart az általános és a középiskolákban a téli szünidő. A vakáció előtti utolsó tanítási nap december 19. szombat, a szünet utáni első, január 7, csütörtök. Amint illetékes helyen el­mondották, az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben a következő hetek az ismétlés jegyében telnek el. A pedagógusok elsősor­ban azoktól kérik számon az eddig elvégzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt hónapokban gyengébb ered­ményeket produkáltak. A jegyeket — a december 19-i helyeztnek megfelelően — a téli szünidőben sorra kerü­lő ósztályozó értekezleten zárják majd le és a szünidőt megelőző tanítási napon — az ellenőrző könyv útján — hozzák a szülők tudomásara. A korábbi évekhez hason­lóan, az általános iskolai napközi otthonok a szünidő alatt is működnek, s min­den tanintézetben gondos­kodnak a felügyelet ellátá­sáról. a napközis helyiségek folyamatos fűtéséről. Az Is­kolákban változatos progra­mot állítanak össze a napkö­zisek részére. NKPI KISLEXIKON a pálya­alkalmassági vizsgálatokról Ha a munkahelyen nem derülne ki, az or­vosnál mindenki meg­tudja, hogy az a munka, amelyet végez, milyen nehéz, vagy szervezetére mennyire ártalmas. Az olyan üzembe jelentkező dolgozót, ahol üzemi or­vosi rendelő nincs, mun­kaköri alkalmassági or­vosi vizsgálatra rendelő­intézetbe utalják. 0 Milyen vizsgálatok? Ilyen rendelés Szege­den az ötvenes évektől van, és lényegét össze­foglalva, azt mondhat­juk: teljes belgyógyá­szati kivizsgálás. A be­utalólapon megjelölik a munkakört, s aszerint az orvos tudja, hogy a szer­vezetnek milyen erőki­fejtésre van szüksége, milyen hőhatásokat, zajt, fényviszonyokat vagy ép­pen vegyi ártalmakat kell „tűrnie". Az úgy­nevezett belgyógyászati fizikális vizsgálatok mel­lett röntgenvizsgálat, la­borvizsgálat és szemé­szeti ellenőrzés után az orvos megállapítja, hogy a jelentkező egészségi állapota megfelelő-e, ké­pes lesz-e a vállalt mun­kakör ellátására. Bizo­nyos munkakörökben rendszeres orvosi ellen­őrzés mellett dolgoznak az emberek, negyed­vagy félévenként alapos vizsgálaton esnek át pél­dául a nyomdászok, ha­jósok, a röntgenasszisz­tensek, a mérgező anya­gokkal dolgozó laborán­sok, vagy a íestékgyárl munkások. 0 Naponta hány em­bert? Naponta átlag negy­ven embert vizsgálnak meg az SZTK erre ki­jelölt rendelőszobájá­ban, vagyis átlag havi 900 jelentkezőt ellen­őriznek. Az egyre sza­porodó üzemi rendelők mellett is meglehetősen sok munka hárul tehát a pályaalkalmassági vizs­gálatot végző rendelőre. Mint az oktatási szakem­berek hangsúlyozzák, helyes, ha a szünet idejére a peda­gógusok általában nem ad­nak külön feladatokat, hogy a tanulók a szünidő nagy ré­szét szórakozással, pihenés­sel tölthessék. Célszerű azonban, ha bizonyos időt arra is szánnak, hogy az el­ső félévben tanultakat fel­elevenítsék, gyakorolják. Azok, akik valamelyik tárgy­ból gyengébben állnak, jól teszik, ha a szünetben igye­keznek a hiányokat meg­szüntetni. Érdemes megszívlelni a pedagógia szakembereinek azt a tanácsát is, hogy a szülők elsősorban olyan ajándékokat vegyenek gyer­mekeiknek, amelyek nem­csak pillanatnyilag okoznak örömet, hanem hasznosakis. Helyes, ha a szülők figye­lemmel kisérik a rádió és a televízió műsorait és az arra alkalmasak .meghallga­tását, illetve megnézését ja­vasolják a gyerkeknek. Vé­gül még egy pedagóguské­rés az édesanyákhoz, édes­apákhoz: lehetőleg minél több időt töltsenek együtt gyermekeikkel; ha módjuk van rá, menjenek velük ki­rándulni, sétálni, vagy kü­lönböző rendezvényekre. Jó alkalmat nyújt a vakáció ar­ra is, hogy a gyerekeket el­vigyék a huzamosabb Időt igénylő egészségügyi vizsgá­latokra, fogászatra, szemé­szetre és — ha szükséges — más rendelésekre. A munkaügyi miniszter intézkedése szerint a szak­munkástanulók téli szünete december 21-től január 6-ig tart. Eszerint az utolsó ta­nítási nap december 19. Az új évben az első oktatási nap január 7. Meghalt Guczi Ferenc Nyolcvanhét éves korában elhunyt Guczl Ferenc móra­halmi veterán elvtársunk, aki a munkásmozgalomba már fiatalon bekapcsolódott. Részt vett a Tanácsköztársa­ság ideje alatt a mórahalmi direktórium munkájában. A pártnak 1918 óta tagja. Egész életét a munkásmoz­galomnak szentelte. Több ki ­tüntetés tulajdonosa. 1967­ben a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Szo­cialista Hazáért Érdemrend­del tüntette ki. Személyében a párthoz hű. forradalmár kommunistát vesztettünk el. Temetése december 14-én 14 órakor lesz a szegedi Bel­városi temető ravatalozójá­ból. MSZMP Szegedi Járási Bizottsága iker és vidéke Tanácskozás a haltenyésztésrö! Csütörtökön a Technika Házában hidrobiológusok és a gyakorlati szakemberek ta­nácskoztak arról, hogyan le­hetne gazdaságosabbá tenni a haltenyésztést. Szalay Mi­hály, a Haltenyésztési Ku­tató Állomás Igazgatója el­mondotta, hogy a halte­nyésztés fellendítésére ha­zánkban számos lehetőség kínálkozik. A nagykiterje­désű szikes területeken pél­dául mesterséges halastava­kat lehet létesíteni. A mái­meglevő vizekben ls tovább lehet javítani a tenyésztés eredményeit, ehhez azonban az eddiginél kifizetődőbbé kell tenni a haltartást. (MTI) Ismét árusítják a Inter-Start A KERMI — mint isme­retes — korábban ideiglene­sen megtiltotta a TA 4201­es típusú Inter-Star nevű te­levíziókészülékek árusítását, mert az ellenőrzések során egyes készülékeket érintés­veszélyesnek találtak. Időközben a Videoton az eladott és a kereskedelemben levő készülékeket megjaví­totta, s intézkedett a gyár­tás során az érintésveszélyt okozó festés megszüntetésé­ről. így a KERMI a TA 4201-es típusú Inter-Star ké­szülék árusítását ismét en­gedélyezte. (MTI) Jó sajtója van a szegedi Egyetemi Színpadnak. írnak róla napi- hetilapokban fo­lyóiratokban — írnak róla mindenütt. A cikkírók figyelmét Déry Tibor Az óriáscsecsemo cí­mű előadásával keltettek fel a fiatal színjátszók; azzal a produkcióval. amelyet a szei ző jelenlétében először Szegeden mutattak be, majd vendégszerepeltek vele Ba­latonfüreden és Pesten több­ször is. Balgaság lenne nem örül­ni a kis csoport sikerének, s nem örvendezni a sajtóvissz­hangokban oly gazdag elő­adássorozat felett. Balgaság lenne, mint ahogy balgaság lenne nem kívánni hasonlóan „jó sajtót" egyéb szegedi produkcióknak, ilyen és olyan művészeti teljesít­ményeknek. De hát — hiába minden kívánás, kívántatás. ha sok más szegedi produkciót, ilyen és olyan művészeti teljesít­ményeket nem kíséri akkora országos figyelem. Nem kísérj, bizony nem kiséri. mert azok túlnyomó többsége megmarad szegedi eseménynek. Itt születik, Itt él, s Itt ls felejtődik el. ma­ga után legfeljebb emléke­ket, mint maradandóbb nyo­mot hagyva. Feltehetőleg Ilyen sors várt volna a szegedi Óriás­csecsemőre is. ha előadása számára nem engedi át pó­diumát néhány pesti fórum, köztük a főváros Egyetemi Színpada. Dicséretére legyen mondva, átengedte, s a pro­dukció megtekintése így szá­mos fővárosi szakember, tott* forgató számára ls lehetővé vált. „Helybe" vitetett tehát a néznivaló: elővezettetett az, ami ugyanolyan jó, rangos, dicséretre érdemes volt, min­den elővezetés nélkül is. A vidéken termett — ha­sonlóképpen értékes — szín­házi előadások, kiállítások stb . stb. körül azonban csak igen kevésnek alakulhat [ ilyen szerencsésen a sorsa. Hívólevél csak ritkán, csak keveseket kér fel fővárosi bemutatkozásra, s ha fel is kér. a gesztus inkább hat kötelességteljesítésnek, mint őszinte érdeklődésnek (ez a minőségi különbség a fogad­tatás apróbb-nagyobb jelei­ből — „holtszezonra datá­lás", Ilyesmi — mindig fé­nyesen kiderül). Maradnak tehát többsé­gükben helyben, s így nagy munkával is kis visszhangot keltve az ilyen és olyan vi­déki produkciók. így maradnak, s hány művésznek meg művészcso­portnak okoz rossz órákat, napokat ez a vlsszhangtalan­ság, hányan kedvetlenednek el az annyira igenyelt, de meg nem kapott szakértői véleménymondás, a megér­demelt, de elmaradt hango­sabb biztatás miatt. Főképp színészeink mond­hatják el — s mondják is —. hogy milyen bántó, ambíció­szegő az egy-egy joggal „nagynak" hitt premier utáni csönd; az a szinte nap mint nap tapasztalható „lereagálési" gyakorlat, amely — egyikük keserű szavai szerint — „jobban figyel egy pár hete kimeszelt pesti pinceszínház amatőrjelnek dilettáns pró­bálkozására, mint egy vidé­ken játszó együttes több hó­napos munkával színreho­zott és tényleg mindenkép­pen értékese bemutatójára" Szegedi példával mutattuk be a kiugrás véletlen útját­módját — hozzunk fel most egy ugyancsak szegedi pél­dát. amelynek kapcsán a szintén megérdemelt, és már régóta késő. országos siker teljes elmaradását kell be­vallanunk. Pár hónapja nyílt. meg Dorogi Imre festőművész gyűjteményes kiállítása a Horváth Mihály utcai kép­tárban. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója. a ma élő, mun­kálkodó alföldi festők leg­nagyobb alakjának nevezte az idős mestert, s mindazok, akik szeretik és tisztelik n tiszai táj különös fényeinek áldott kezű vászonra rögzí­tőjét, joggal várták, hogy ki­nyomtatott méltatások is elégi ételt szolgáltatnak majd a jó fél évszázados művész­pályának. A helyi fórumok megemlékezésein kívül azon­ban épp hogy néhány hír tudatta a gyűjteményes ki­állítás létét. A város másik nagy festőöregének, Erdélyi Mihálynak gyűjteményes ki­állítása hasonlóképp .,jegy­zetten" maradt az elmúlt év­ben. Keseregni, a visszhangta­lanságot felpanaszolni, per­sze. meddő dolog. Az meg egyenesen káros, és idegen is minden müvészszámba vehe­tő művésztől, hogy ne a ma­ca publikumának dolgozzon, játsszon, hanem különféle manőverekkel próbálja ma­gára irányítani a pesti kri­tikát. Az viszont feltétlenül ki­mondásra vér, hogy hiába minden Jószándékú „letekln­tésl" igyekezet, visszhang­keltő próbálkozás, a kö­rünkből való teljesítmé­nyeknek sajnos nincj igazi mércéié; az esetek nagy többségében — az arra hi­vatottak érdektelensége, ké­nyelmessége. oda nem fi­gyelése miatt — elmarad a különben megérdemelt si­ker. Márpedig a teljesítménye­ket önmaguk értéke szerint kell mérni — e gondolat ott parázslott több kongresszu­si felszólalásban is —. elte­kintve attól, hogy hol szü­lettek. v Bárha a gazdasági élet számos súlypontáttevődése, az ott tapasztalható reáli­sabb szemlélet a művészeti termékek megméretésénél ls éreztetné hatását. Minden különösebb helybevivés, minden szerencsés véletlen nélkül... Akácz László Képernyő Előzetes üel tatról A félszemű serif f Ijesztően csökken a mozik látogatottsága. Ma 41,3 szá­zalékkal kevesebben járnak moziba, mint tíz esztendővel ezelőtt. Csökken a mozik száma is. Az elmúlt évtized­ben Budapesten például pon­tosan 50 százalékos volt ez a csökkenés, amely egyéb­ként változatlanul folyik: az ország fővárosában évente két-három mozit szüntetnek meg. Az üzemeltető vállalatok és vezető hatóságaik most minden erővel arra töreked­nek, hogy ennek a folyamat­nak a további szélesedését megakadályozzák, Az, hogy teljesen megszüntessék, való­színűleg nem több puszta il­lúziónál. A mozik verseny­társa, a tévé nagyon erős. Akármit beszélünk ls, a fő okot világszerte ebben lát­ják. A mozik nézőszámának csökkenese ugyanis nemcsak nálunk zajlik, hanem a vilá­, gon mindenütt. Sőt, mi még viszonylag jól állunk. Ná­lunk minden lakosra évi nyolc mozilátogatás jut. s ezziel a Szovjetunió és Bul­gária után a harmadik he­lyen vagyunk az európai él­mezőnyben. A tévé hatásai ellen sem­mit sem tehetünk. Ilietőleg csak egyet: változtathatunk a mozik műsorán. Ennek a változtató-módosító szándék­nak egyik jele a Szabadság és Vörös Csillag mozi újdon­sága, A félszemű seriff cí­mű amerikai film. Ez ugyan­is az első olyan hamisítatlan western, amely hosszú idő óta a magyar mozik műsorá­ra került. Nyilván azért, hogy visszahódíthassák vele elvesztett nézőiket. A számí­tás nem alaptalan. A filmre Szegeden napokkal előre nem lehet jegyet kapni. Sőt: a film nem rossz, a forgalmazók nem erkölcste­lenül cselekedtek. A félsze­mű seriff vadnyugati tün­dérmese, romantikus, sok­S szar naiv kalandfilm. De semmi olyasmi nincs benne, amit művészileg vagy társa­dalmilag arnorálisnak nevez­hetnénk. A tündérmese az elvlaelhetőség keretein belül van. A főhős, a félszemű se­riff például kövér, részeges öregember, nem a sokszor látott amerikai szuperférfi. Csak ne legyen ebből dömping. Mert azért ez a film lényegében kívül esik a művészet kategóriáján, ha a művészet feladatának a valóság elemzését tekintjük. Márpedig azt tekintjük. A félszemű seriffet még el­nézzük. De ha western özönt zúdítanának, ránk, az ellen már, úgy érezzük, tiltakoz­nunk kellene. Ugyanis akár­milyen súlyos a pillanatnyi helyzet, a moziknak tudniok kell, hogy közönséget csak jó filmekkel szerezhetnek, Illetve tarthatnak meg. ö. L. Ha élne Heltai Jenő, 99 éves lenne. A kiegyezés utáni években született, messze a múlt században, de több mint felét végigélte a mienknek. a mainak, a hu­szadiknak is. Jövőre cente­náriuma lesz, s a televízió elésletett: erre az alkalomra hozta képernyőre a Tündér­laki lányokat. Hegedűs Gé­za szép bevezetőjével, mely portrét rajzolt, bemutatott, kedvet adott azoknak is, akik eleddig nem ismerték Heltai sajátos humorát, mű­vészetét. Azét az íróét, aki eleget tett, hogy a Heltai névnek zamata, csengése le­gyen a magar irodalomban. A képernyő tehát elébe úetett a centenáriumnak, milyen kár, hogy a „kelle­mes színjátékot" tévéjáték­nak adaptáló-rendező Dohai Vilmos is kissé elsiette dol­gát. Beérte annyival, hogy leíilmezte a színházi elő­adást. Igaz, remek színészei­nek engedve át a terepei, közülük Béres Ilona, Lado­merszky Margit, és Toma­nek Nándor Igazi tehetséggel játszott, s az egyetlen Már­ton András felhangjait, za­varóun-harsány gesztusait le­számítva, a többiekre sem lehet panasz. A Tündérlaki lányok vérbeli szalonvígjá­ték. Am a Molnár Ferenc-1 eleganciával, szellemességgel vezetett figurák többet mon­danak az őket mozgató kö­rülményekről, társadalmi elő­ítéletekről, paradoxonokról, hogysem a nézőt meghagy­ják a szabványvígjáték fel­színes haszonélvezésénél. A szerelem áldozat — mondja Heltai Jenő, s a szerelem ára, az áldozat ára is ugyanaz, a pénz. A darab iróniája, hogy az erkölcs álarcában jelentkezik a leg­nagyobb erkölcstelenség, és viszont, s hogy a kettő: őszinte erkölcs és hazug er­kölcs nincs egymás nélkül — az utolsó szó joga min­dig a pénzé. Tulajdonképpen ennyi tanulság a mára is elég. N. L Előadás Makó városának A színház műsornaptárá­nak december 13-i, vasárna­pi rovatában, a délutáni Lu­xemburg grófja előadásának bejelentése után a követke­ző mondat áll: Előadás Ma­kó városának. Hogyan ke­rült ez a szokatlanul hang­zó mondat a színház pla­kátjára? Érdekes akció áll mögötte. Az akciót dr. For­gó István, a makói városi tanács vb-elnöke kezdemé­nyezte. Ismeretes, hogy a nyár -lején, amikor a Maros meg­duzzadt vize elöntéssel fe­nyegette a várost, a makól­ak milyen példás helytállás­sal védték városukat a ve­szedelemtől. Áldozatos mun­kájuk legnagyobb jutalma, hogy megvédték Makót a fenyegető víztől. Egy ta­nácskozáson. amely nemré­giben Makó tanácsának ve­zetői, a színház igazgatója és a Művelődésügyi Miniszté­rium képviselői között folyt le. felvetődött, nem lenne-e helyes, ha az árvízvédelem­ben leginkább kitűnt makói­aknak a szegedi színház ju­talomelőadást tartana. An­nál Inkább, mert a színház, tervezett tavaszi vendégjá­téka, éppen a veszély miatt, mint Ismeretes, gyorsan fél­beszakadt A színház vállal­ta az előadást, u minisztéri­um a költségeket: így kerül sor a vasárnapi bemutatóra. A jegyeket — mintegy 950 darabot — a makói üzemek­ben. vállalatokban, terme­lőszövetkezetekben. intéz­ményekben osz.tották szét. Akinek jutott belőlük, va­sárnan különvonaton érkez­nek Szegedre, a Luxemburg grófja naeysikeerű előadásra és ugyanazzal a különvonat­tal utaznak majd haza.

Next

/
Thumbnails
Contents