Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

8 SZERDA, 1970. DECEMBER 9. íAz a hosszú szöktetés! Kalapot le a derék férfid előtt! Hol volt meg akkor a gyógvguriga, amikor ö már harcot hirdetett az ül­ve-elhájasodás civilizációs ártalma ellen! Szerencse, hogy akadnak e hazában olyan kiváló apostolai a sportnak, mint hősünk. Susnyovácz Zuárd, a Tili-Toli Tröszt Menlevél­menesztő Üzemének segéddiszpécse­re. kinek nevéhez nem kevesebb fű­ződik ... No. de ne vágjunk a dolgok elébe. Tisztázni kell bizonyos körülménye­ket is. Azt például, hogy a Menle­vélmenesztő Üzem a vidéki iparte­lepítés jóvoltából annak idején Al­só-Pelsöcön vert gyökeret. Továbbá, hogv kihasználva a kedvező talaj­adottságokat. a napfényes órák és a fekete túlórák igen nagy számát, szépen nőtt. terebélyesedett. Valósá­gos nagyüzemmé lett. amelyben azonban — a papír, a stempli és a könyökvédő lévén a termelőeszközök — túlságosan íróasztalukhoz kötőd­tek, s rendre tokásodtak, pocakosod­tak a derék kartársak. Már-már a teljes elhájagodás fenyegette a jobb sorsra érdemes hivatalnokokat, mi­kor Susnyovácz Zuárd imígyen szólt kollegáihoz egy értekezleten: „Ja­vaslom. tegyük folyamatba futball­csapatok szervezését, s ezen keresz­tül házi labdarúgó-bajnokság meg­indítását." Először a kövérek—soványak meccs lehetosegeit, latolgatták, de nyom­ban kiderült: baj van a súlycso­portokkal! s ilyenformán csak Kö­vérek 1.—Kövérek II. összecsapá­sokról lehet szó. Susnyovac nagy őrömére sikerült a házibajnokság fővédnökéül megnyerni a legfonto­sabb személyt: dr. Pozitív Zsito­mirt, az üzem főigazgatóját. Fontos volt ez azért is. mert ő kezelte telj­hatalmúlag a vállalat azon alapját, ahonnan a sport — s végveszély esetén a kultúra — céljaira pénzt lehetett leakasztani. Nos, attól fogva, hogy a kövérek első csapatának kapuját Zuárd oda­ígérte a fögórénak, a pénzkérdés nem létezett többé. Az ifjú me­nedzsernek már csak arra volt gond­ja, hogy maga is az első tizenegybe kerüljön. Tudván tudta, nem lesz olyan fenegyerek a második csa­patban. aki gólt merészeljen paszi­rozni abba a kapuba, ahol dr. Pozi­tív Zsitomir öpocakossága* a portás. Számítása tökéletesen bevált. Már az első mérkőzésen kitűnt hogy a huszonkét kövér ember közül — te­kintet nélkül a mezek színére — huszonegy azért játszik, hogy el­nyerje az árgusszemű hálóőr tetszé­sét. Birnbaum Tivadar igazgatási osztályvezető, a második csapat ka­pusa akkorákat „lepkézett" minden lövés után. mintha rovartani tanul­mányokat folytatna. Hulltak a gó­lok. A főnöki kapu pedig bevehetet­lennek bizonyult. Hiába voltak az ordító gólhelyzetek. Kutyulka III., az aktamolytalanitó részleg vezetője például egy ízben, mikor Pozitív Zsitomir kényesen elébegördúlt a ti­zenhatosig, s elterült nagy igyeke­zetében. minden erejét összeszedve lerogyott az ötésfelesen. Stébersé­gére jellemző, hogy a földön fet­rengve még lest is reklamált. Elképzelhető, milyen príma kon­dícióba került így a két csapat. Már a magyar bundafutball legjobb nap­jait idézően játszottak, mikor be­ütött a krach. És éppen az ünnepségen! Azon tudniillik, amit a főnök tiszteletére rendeztek, minthogy már száz mér­kőzésen megőrizte a Kövérek I. há­lóját a góltól. Dribli Tibold. a szép­reményű fiatal kettőskönyvelő és balszélső — mint a szondázás utóbb megállapította — ez alkalommal kis­sé bekonvakozott. Bár ne tette volna. Vagy legalább ne keveredett volna a labdával a tizenhatoson belülre. Mert amikor dr. Pozitív dagadó testtel kigurult az egyik irányba, a balszélsö egv ki­csit hosszabban szöketette magát, és a labda feltarthatatlanul döcögött a gólvonal felé. Tibold hiába próbált utánavetődni, a többiek is hiába li­hegtek. hogy megakadályozzák a végromlást, a kataklizmát — elvé­geztetett! Bent lapult a hálóban a labda. Másnap a vállalatnál senki sem csodálkozott, hallván, hogy gazda­sági érdekekre való hivatkozással felmondtak a szegény kettőskönvve­lőnek. Jobb is ez így -- mondták neki még a legjobb barátai is —, egy ilyen gól után ezen a pályán úgyse rúghatnál labdába! Simái Mihály RÉGISÉGKERESKEDÉS. Miskolc szívében, a Déryné ut­cában, az egykori mükereskedésekhez hasonló üzlet nyílt. Képünkön: Böngészők a boltban A kövek „koboldjai" KISZ­OKLEVÉL Dr. Matkó Idát és Oláh Juliannat, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem KISZ­istáit a KISZ Központi Bi­zottsága dicsérő oklevéllel tüntette ki. HLDROLÖGL'KOK TANÁCSKOZÁSA A Magyar Hidrológiai Tár­sasag szeRedi csoportja az idei tiszai árhullám vízho­zamainak alakulásáról ren­dez előadást ma. szerdán dél­után fél 4-kor az MTESZ Kossuth Lajos sugárúti ter­mében. Előadó: ifj. Bogárdi Jano6. BARTOK­HANGVERSENY A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola szegedi ta­gozatának KISZ-szervezete rendez Bartók-emlékhang­versenyt holnap, csütörtökön este 7 órakor az intézet Le­nin körúti hangversenyter­mében. A műsorban az aka­démiai tagozat növendékei működnek közre. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS Tegnap, kedden délután Újszegeden, a Haladás Tsz központjában küldöttközgyű­lést tartottak. Dr. Csizmás Sándor, a téesz elnöke is­mertette az idén elért ered­ményeket. s a legfontosabb tennivalókat. KOSZORÚZÁS Kedden délelőtt koszorú­zás! ünnepséget rendeztek Kőszegen, a mártírhalált halt Kiss János altábornagy sír­jánál. A munkásgyászinduló hangjai mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit, a határőrség kerületi parancs­noksága, valamint Kőszeg vá­ros párt-, tanács-, népfront- és KISZ-szervezeteinek küldöt­tei, képviselői. Kiss János al­tábornagy lakóházán a ne­vét viselő általános iskola úttörői helyezték el a ko­szorút. ALBERT LASZLÖ KAMARAKIAEEITÁSA Albert Lászlónak, a sze­gedi képzőművészkor tagjá­nak kamarakiállítását rende­zik meg a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A hol­nap, csütörtökön este fi óra­kor sorra kerülő tárlatnvitó után — 7 órai kezdettel — beszélgetés hangzik el a XX. század festészeti irányzatai­nak kialakulásáról. A be­szélgetést László Anna ve­zeti. A nagy fogás A gondolat ereje Egyedül 1969-ben 3 200 000 találmányt és újftási javas­latot vezettek be a Szovjetunió népgazdasagaban, és ez évi 2.7 milliárd rubel megtakarítást eredményezett. •Jurij Makszarev, a Szovjet Találmányi Bizottság elnöke a közel­múltban nyilatkozott a tudományos-műszaki haladás fő fejlődési irányai és a találmányok szerepéről. Makszarev elmondotta, hpgv a Szovjetunióban a műszaki haladás tör­vényszerű folyamattá válik a korszerű tudományos felfe­dezéseken es találmányokon alapuló technika és technoló­gia megújításában. 1909-ben például az alapos szakértői vizsgálatok ered­ményeként a bejelentett találmányok 94 százalékát elfo­gadták. A fennmaradó 6 százalékot további beható vizsgá­latnak vetették alá. A találmányokon egyaránt dolgoznak különálló teltalálók és hatalmas nlkotókollektivák. A ter­vezett találmányok ugyanis általában egv egész alkotói kollektíva együttműködését megkívánják. Így például a fo­lvamatos acélöntő berendezés 146 különböző találmányt foglal magában. E találmányok szerzője mintegy 300 sze­mélv. ök valarnennvien részt vettek annak a közös elgon­dolásnak a megvalósításában, amely hatalmas fordulatot hozott a szovjet fémkohászatban. ARAMSZUNET Értesítjük [ogyasztolnkat. hogv 1970. december 13-en 7.30" oratol 13.43 oraig. a Hunyadi J. sgt.-Partlzan u.. Zászló u., Batthyány u. által hatarolt területen áramszünet lesz kabelszekrényeaere munkák miatt. Fogyaszlót szíves elnézését ken DEMA3Z Szeged városi Klrenúeltsege Közérdekű közlemcov A Délmagyarországi Építő Vallalat értesiti az érdekel­teket, hogy 1970. december 10-én 00 órától december 10-én 04 óráig a Városi és Járási Rendőrkapitányság engedélyével a Szeged-Tarján Északi krt. 310. 1. épü­let és a 413. j. épület közötti ÚTSZAKASZT GÉP ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MIATT A KÖZLEKEDÉS ELÖL LEZÁRJA. SZOVJET JOGÁSZPROFESSZOR SZEGEDEN Alekszej Szurilov profesz­szor, a jogtudományok dok­tora, az odesszai egyetem pártbizottságának titkára, aki a szégedi és az odesszai egyetem között kötött egyez­mény alapján tanulmány­úton tartózkodik városunk­ban, kedden, tegnap délelőtt a JATE állam- és jogtudo­mányi kara és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat rendezésében előadást tartott A jogi oktatás re­formkérdései címmel a tu­dományegyetem jogi karán. A nagy érdeklődéssel kísért előadást számos hozzászólás és konzultációs kérdés egé­szítette ki. Az ülésen dr. An­talffy György professzor, a jogi kar dékánja elnökölt. ÚJ ÁRUHÁZ Tegnap, kedden délelőtt Kisteleken új áruházat ava­tott az áfész. Az impozáns ÁBC-aruház nagvon kellett már a nagyközségnek. Már az első napon sok vásárló kereste fél. A MEGYE LEGKORSZERŰBB TÉESZGÉPJAVÍTÓJA Csongrád megye legkorsze­rűbb termelőszövetkezeti gépjavító üzeme készült el Makó határában, az Űttörő Tsz-ben. A száztizenhat mé­ter hosszú és húsz méter szé­les épület ötmillió forintba került, s a közös gazdaság oriolgozói rekord idő. mindösz­sze egy év alatt építették fel és rendezték 1 TÓBB CEMENT A hejöcsabai Cement- és Mészrpú dolgozói a létszám növelése nélkül — jobb szer­vezéssel, műszaki fejlesztés­sel. a termelékenység növe­lésével nemcsak a korábbi elmaradást szüntették meg, de határidő előtt teljesítet­ték az éves tervet. A gyár dolgozói eddig több mint 440 ezer tonna cementet készí­tettek és adtak át az építő­iparnak. Az év végéig saját klinkerúkből 10 000. más vál­lalatoktól kapott alapanyag­ból pedig 5000, összesen 15 ezer tonna cementet gyárta­nak. ISMÉT AZ ITAL Varga János büntetett elő­életű, Szeged. Április 4. űtja 29. szám alatti lakost a rend­őrség a Fáklya presszóban tartóztatta le. Már ittas volt, amikor oda beállított. Nem szolgálták ki, ezért durván szidalmazta a felszolgálókat, székeket, asztalokat döntött fel. üvegeket tört össze. A helyiségben több vendégre rátámadt. A rendőrség ga­rázdaság miatt indított elle­ne eljárást. Hála az öregasszonyoknak, amiért „nyarukat" annyira kitolták az idén, hogy iga­zán nem lehet rá pana­szunk. Már decembert írunk, s az évszakhoz képest enyhe az időjárás — vigasztal ben­nünket a meteorológiai je­lentés. Más esztendőkben ilyenkor már pillésedett a víz, sőt muzsikálva, egymás­hoz kocódva vonultak a jég­táblák a Tiszán, hogy aztán valahol megrekedve, páncél­ba merevítsék a folyót. A Tisza olyankor is szép, de mostani meztelen állapo­tában — amikor a partokon már levetkőztek a fák — ta­lán a legszebb. Tükrét csak a szél töri meg és a halá­szok fiatalabbjainak moto­ros ladikja. Máskor ilyen­tájban jeget kényszerültek vágni, s a ruhájukra, a csiz­májukra rögtön ráfagy a balta nyomán felvágódó víz, hogy már a tavaszra gondol­va megfoghassák és bárkáz­zák a men.vhalat, amellyel a nagy harcsákat csalják majd horogra. Januártól novemberig ugyanis a vizek alá szórt kövek rései között, vastag gyökerek és iszapos bemosá­sok alatt húzódik meg félve ez a fajta hal, és csak ak­kor merészkedik elő, amikor legádázabb ellensége, a har­csa vére már annyira lehűlt, hogy a szürke rablót téli vackolásra készteti a meder­ágy bemarásaiban. S ilyen­kor merészkedik elő a meny­hal, a kövek koboldja, ame­lyet a népnyelv téli har­csának is nevez. Falánksága szinte határtalan, amint a horogra tűzött csalira kap. Ha az első erőteljes húzás­ra későn válaszolunk, ak­kor búcsút mondhatunk ho­rognak és ólomnak, mert a vizek koboldja rögtön besza­lad vele a kövek alá. A zsi­nórról leszakadva olt pusztul el. gyomrában a horoggal. A menyhal olyan sűrún Jár most a 4—6 fokos víz­ben, mint nyáron az apró­harcsa. A fáradhatatlan ha­lászok most a menyhalból pénzelnek. Elégséges csak néhány varsát lerakni, hogy azután kiló számra szórják szárazra az angolnához ha­sonlóan, síkos-fürge „kobol­dokat", amelyeknek öregebb­jei elérik súlyban a másfél kilót is. A „retúrméret" azonban leggyakrabban a 40 —90 dekás. Roston vagy kirántva süt­ve tartja csak meg jó izét a menyhal, halászlébe egy­általán nem kívánkozik. A januárban ívó-petéző meny­hal ikrája, „teje" más ha­lakéhoz viszonyítva jelentős mennyiségű. Egy 50—60 de­kás méretűt véve alapul: különösen a mája nagysága a meglepő, nagyobb, mint egy tyúké, vagyis hasznos belsőségének súlya testének körülbelül egyharmada. Ha a frissen szákolt menyhal ha­sát bottal megcsapkodjuk — tartja egyik-másik halász —, hogy az epe persze ne fa­kadjon el, a mája szefnlá­tomást megduzzad, „megnő". Innen is származik a mon­dás: hány deka egy félkilós menyhalnak a mája? A fele­let „természetes": 60 deka. L, F. CSALT — LEBUKOTT A rendőrség csalás miatt indított eljárást Jakab Já­nosné Szeged, Gergely utca 1/c alatti lakos ellen. Július­ban a KIOSZ adóközösségé­nél dolgozott. Ekkor több kisiparossal is megismerke­dett. Később kilépett mun­kahelyéről és korábbi isme­rőseitől kisebb összegeket — összesen 1610 forintot —kért kölcsön. Maga az összeg nem nagy. Az viszont mindenkép­pen elgondolkodtató, hogy a károsultak minden további nélkül „segítette'^' megcsa­lójukon, akiről úgy vélték, hogy függnek tőle. Hideg a Tisza Nemcsak a vize. de a Ti­sza Szálló terme is. A nagy­terme mindenképpen az. Reprezentatív értekezletet hívtak ide össze a minap, messziről jött emberek fa­gyoskodtak végig a tanács­kozást. A reprezentatív nor­mákkal nem vagyok tisztá­ban, nem tudom, hogyan il­lett volna melegebb kedvre deríteni a hallgatóságot. Jó meleg forralt bor az ás­ványvíz helyett nagyon jót tett volna. Meleg lábvíz az asztal alatt még inkáb,k>. Szépen olpancsikoltunk vol­na a hozzászólások közben. De a hátulsó pár előre fuss elnevezésű gyerekjáték egy­két más fogócskával kombi­nálva se utolsó. Legjobb azonban az lenne, ha pályázatot írnánk ki: mit tegyen a szegény ember rep­rezentatív környezetben, ha egyszerűen, csak úgy közön­ségesen fázik. Ha fűteni nem tudunk, legalább ennyit te­gyünk meg a dolgozókért! H. D. Közlemény Modern larsaslanclanfolvam indul december 12-en. (szómba ion) 16 órakor a Juhász Gvul Múvelödesi Küzpontban (Vörö marty u. 5.. I. em.). Jolentkez « helyszínen. Táncpedagógus Kertész Eva. Ok. 13> DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szoctalisia Munkáspár! Szegeri városi bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szégrd. Magyar Tanácsköztársaság ül ia 10.. lelefon: 13-335. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. - A lapot nsomja: Szegedi Niomda vallalat. Szeged. Bajcsy-Zsilinszky u. 38. sz. (Index: 39 053). — ElőfizetesI díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents