Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

KEDD, 1970, DECEMBER 8. A karácsonyi és az újévi munkaidőbeosztás és a bérfizetés A karácsonyi és újévi ban munkabér nem jár. Ez munkaidő-beosztásról és a esetben sem szabad a kieső bérfizetési napokról a követ- munkaidőt a munkaidő-bekező tájékoztatást adták a osztás megváltoztatásával Munkaügyi Minisztériumban, előre vagy utólag ledolgozilletve a Pénzügyminiszté- tatni. riumban Mivel az idén a karácsonyi ünnepek péntekre és szombatra esnek, a szokásos heti munkaidő-beosztás nem változik. December 24en a rendes csütörtöki munkaidő-beosztás szerint kell a munkát végezni. Üj év pénteki napra esik, tehát egy munkanap választja el a vasárnaptól, ezért a vasárnapi heti pihenőnapot a pénteki munkaszüneti nappal összevontan, szombaton lrell kiadni, csütörtökön pedig a szombati munkaidőbeosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően az év utolsó hetében a hatnapos munkahéttel dolgozó és az e héten szabad szombatot nem lartó vállalatoknál a munkaidő-beosztás a következőképpen alakul: 1970. december 31., csütörtök: szombati munkaidő-beosztás, 1971. január 1., péntek: munkaszüneti nap, január 2., szombat: heti pihenőnap, január 3., vasárnap: rendes munkanap (csütörtöki munkaidő-beosztás szerint). Az utolsó héten szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem változik, tehát január 2-áD szabad szombatot tartanak és január 3-a marad a heti pihenőnap. Természetesen ezeken a helyeken december 31-én a csütörtöki munkaidő-beosztás érvényes. Az emiitettektől eltérő munkaidő-beosztást sem a karácsonyi, sem az újévi ünnepekkel kapcsolatban nem szabad elrendelni, vagy engedélyezni, kivéve a korábbi rendelkezések alapján az év végi üzemszünetet tartó építőipari vállalatokat. Nem szabad a munkaszüneti napokat megelőző, vagy követő munkanapok előre, vagy utólag történő ledolgozásával szabadnapokat biztosítani, illetve a szabad szombatot áthelyezni és a munkaidő-boesztást ilyen módon megváltoztatni. Nincs akadálya azonban annak — ha ezt a kollektív szerződés előírja —, hogy két vagy több műszakos üzemekben december 24-én és 31-én az első és második műszak munkaidejét hat-hat órára csökkentsék, illetve a harmadik és negyedik műszakot elhagyják. A le nem dolgozott munkaidőre azonA Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi és januári bérfizetések napját. ber 21-én; a 24-i és 25-i béreket 22-én; a 26-án, 27-én, és 28-án esedékes béreket 23-án, a december 30-án, 31-én és január elsejen járó béreket december 29-én, a január 2-án és 3-án esedékes béreket pedig december 30-án fizetik. Változatlan azonban az állami és szövetkezeti építőEszerint a december 22-én és ipar december 23-i béríizeté23-án járó béreket decem- sí napja. (MTI) Nemzetközi szimpózium Az ENSZ európai gazdasági bizottsága december 7 és 12 között nemzetközi szimpóziumot rendez Varsóban, a technológiai előrejelzés problémáiról. Az értekezletre négytagú magyar delegáció utazott, dr. Nyilas József tanszékvezető egyetemi tanár, a Közgazdaságtudomány Egyetem általános -közgazdasáig karának dékánja vezetésével. A Tragédia operaváltozafa Elkészült a mű. az új magyar opera kétségtelenül legnagyobb vállalkozása, amelyet eredetileg a szegedi szabadtérre terveztek, de azután mégis csak Budapestnek jutott: Ránki György zenedrámája, vagy ahogyan maga a szerző nevezi, „misztériumjátéka" Madách Imre Tragédiájának szövegére. A mű, a legújabb magyar opera. Budapesten, az Állami Operaházban került a közönség elé. Pénteken, december 4-én, az első szereposztásnak (Adám Bende Zsolt. Éva Házy Erzsébet. Lucifer Udvardy Tibor, karmester Erdélyi Miklós), vasárnap, december 6-án pedig a másodiknak (Ádám Miller Lajos, Eva Laczó Ildikó, Lucifer Palcsó Sándor, karmester Oberfrank Géza) tapsolhattak és tapsoltak a nézők. Elöljáróban, kiindulásként mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az égvilágon semmire sem jutunk, ha Ránkj operájától Madách Tragédiáját kérjük számon. Ránki zenedrámája ugyanis szuverén mű. Azt is mondhatjuk. egy kiváló zeneszerző válasza Madách művéreszövegére. Olyan alkotás, amely Madách remekét, mint ihlető alapot, mint kiindulást használja fel. Az eredeti niű, Madách drámai költeménye, mint köztudott, filozófiai-gondolati alkotás. Ránki műve. az opera viSzabó Iván világa Most már nemcsak pesti és Néhány éve már választott vásárhelyi, de egy kicsit sze- anyaga szerint is visszatért gedi is kétszeres Munkácsy- a hajdan volt mestermüvédíjas szobrászművészünk, szek szerszámalávalójához: Szabó Iván. Szegedi, hiszen a fát farag, mint az erdón élők, Horváth Mihály utcai kép- ágakat, derekakat ékesít, tárban most látható önálló mint a hónapról hónapra makiállításán, meg a Bartók Bé- gukra maradottak ,.. la Művelődési Központban i)Az Pn világom" című, elhelyezett Bartók-portréjan Laczó Katalin szerkesztette, kívül ide köti az a vallomás m,nd rangosabb, mind népis, amelyet tegnap, hétfőn es- szerübb sorozat .soros" szete mondott el az említett mű- replöjeként életének, munvelődésí központ közönségé- kásságának ezeket a meghanek, eseményekben gazdag tározóit mondta el Szabó életéről, útját kereső, útját jván D. Fehér Zsuzsa művémogtaláló művészetéről. szettörténész kérdéseire felelHogy mihez maradt feltét- ve, s Béres Ferenc népdallenül hű sorsában is, szobrá- énekes meg Berek Kati színszi munkásságában is Szabó művész is arról a tiszta viIván? lágról vallott dalban és versNépe szolgálatához, a szer- ben, amely a faragott, metseőkhöz nem köthető alkotá- szett szobrok ilyeténvaló szüsok tiszteletéhez, szereteté- ;etését meghatározta. her- Szép, őszinte estén mutatEz a tudatos szenvedély k ^ Szabó Iyán a szp_ szerveztette vele annak idején a népi kollégiumokat, g Miieknek, akik — a tapsokgyűjtette. ápoltatta a népdal- ból ítélve — nemcsak műés néptánckincs újabb és vészként, de most már emújabb darabjait, s késztette bérként is illő módon tisztearra, hogy a szolgabicskákon, ük a kígyók, lovak, madarak pásztorkéseken tisztult moti- fábametszőjét, vésőjét, faravumokat használja fel mun- góját... káinak díszítésére. A. I* szont — ez a vállalkozás lényege — átemeli a művet a gondolati-intellektuális szférából a zene, tehát az érzelmek világába. Ha erről az „átemelésről" nem vagyunk hajlandók tudomást venni, Ránkj hibájának róhatják fel, hogy például a filozófiailag fontos mondanivalót közlő kórusrészletek többsége és a magánszámok egy része egyszerűen nem érthető. Ha ilyen hibát a Tragédia prózai változatának előadásában észlelünk, kritikánk jogos. Egy opera hibájaként azonban ezt felróni alapjában aligha mondhatunk a vállalértelmetlenség. A kérdés he- kozásról. érdemes-e, lehet-e Madách filozófiai indíttatású müvéből operát, azaz érzelmes műfajú alkotást létrehozni? A válaszunk: határozott igen. Annak ellenére is. sőt talán éppen azért, mert egy más alkatú, a hagyományokhoz ríem annyira kötött zeneszerző, mint Ránki, biztosan másképpen oldotta volna meg ezt a mindenképpen grandiózus feladatot. De Ránki operája nemcsak lehetséges megoldás, hanem értékes is. S ennél többet lyesen úgy hangzik, hogy az opera érzelmi intenzitása képes-e a maga módján az eredeti mű gondolati gazdagságának érzékeltetésére? Igen. képes. Ez az első. amit a bemutató után meg kell állapítanunk. A második, hogy éppen azzal képes, amiben elhagyja. túllépi Madáchot. a mai világ tapasztalatainak beépítésével. Ránki operájában ugyanis atombomba robban, néhány pillanatra felidéződik a náci haláltáborok világa. Helyet kapnak tehát mindazok a veszedelmek, amelyeket a XX. század hozott az emberiségnek, s amelyekről Madách még mit sem tudott. i s nyilvánvalóan nem is tudhatott. Mindebből következik, hogy nem az az igazi kérdés. mennyire azonos Madách drámai költeménye és Ránki György operája, hanem az. hogy Ránki szuverenitása mennyire fontos a mai ember számára. Nagyon leegyszerűsítve ezt a problémát. a kérdés úgy hangzik, ö. L. HiTKÖZHinPOK Megint a verebek Ismét súlyos természeti csapás sújtotta a Széchenyi teret. Nem tájfun, fanyűvő szél, szürke kis természeti csapás. Visszatértek a verebek. Csivitelésüket még a kanyarban idegesen felvisító villamos sem tudja félbeszakítani, s már jóval a havazás előtt fehérre varázsolják a bíróság épülete előtti útszakaszt. Nem mintha különösebb kifogásom lenne a verebek ellen, hiszen — ahogy egy több színben pompázó Kabos-vígjáték is hangsúlyozta — a veréb is madár. Csak nagyon szapora. S bár a becsapós kérdésből már gyerekkorunkban értesülhettünk arról, hogy a veréb egyet se lép egy esztendőben, ugrálni azért tud. Mást is. Cato a római szenátusban állítólag arról volt híres, hogy minden egyes alkalommal elmondta: Karthagot el kell pusztítani. Meg is történt. Két éve pedig hasonlóképp indított lapunk inváziót a verébinvázió ellen, mígnem nagyszabású lövöldözéssel sikerült — akkor az hittük: hosszabb időre — megszabadulni városunk csipogó lakóitól. De hát múlik az^ idő, s a mozi felé ismét csak nagy kerülővel mehet az ember, mert új. szürke, de nem kevésbé szemtelen verébgeneráció nőtt fel híres platánjaink oltalmában Elnézést kérek az állatbarátoktól: ismét csak azt mondhatom: a verebeket pedig el kell pusztítani. Tarján térképei Hosszú ideig csak gödröket, vasoszlopokat és valamitéle színes kartonpapírt lehetett látni az új városrész bejáratainál. Aztán egy derűs napon az is kiderült, hogy olyan kezdeményezés alkatrészeit láttuk. amely után régóta sóvárgunk: útikalauznak, építési tájékoztatónak is kiváló térképeket állítottak fel a Tarjánba bevezető utak torkolata mellett. Olyanokat. amelyekről bárki leolvashatja: hogyan jut el. mondjuk, a 105-ös házhoz. Csupán egy baj van velük: olyan is akad, amelyiken már most sárfoltok éktelenkednek, s félő. hogy úgy járnak, mint némely, ugyancsak tarjáni, hirdetőtábla. amely elhagyottan dülöngél. Nem tud védekezni a jókedvű hajlitgatók ellen. Jó lenne, ha ezek a táblák — ellenállva az időjárás viszontagságainak — legalább addig kitarthatnának. amíg a most még üres téglalapokkal jelölt, csak tervezett házak is felépülnek. Ehhez azoknak a jóindulata szükséges, akik ott laknak, azokban az épületekben, amelyeket a térkép késznek jelöl. • Veress Miklós A jó művészetnek rangja van Szeged jugoszláviai testvérvárosában, Szabadkán — ez derült ki vasárnap a szabadkai és szegedi képzőművészek első közös kiállításának szabadkai megnyitóján. Nemcsak az jelzi ezt, hogy a jeles alkalomra eljött a belgrádi magyar nagykövetség kul túrattasé ja, Svraka István, de az is, hogy a helyt állami és politikai vezetés meg a vajdasági sajtó a legmagasabb szinten képviseltette magát. A legfontosabb azonban mégis a tömegérdeklődés és az a meleg baráti légkör volt, amellyel a szabadkai művészetbarátok a kiállítást, illetve a közös tárlatot méltató kettős megnyitót — I. Jerkovitynak, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadkai Városi Közgyűlése titkárának és Úrban Jánosnak, a Magyar Szó szabadkai főszerkesztőjének a szaKépernyő Kérdőívek a szövetkezetben Tanulságos riportműsort őket, hogy szóljanak bele. közvetített Zalavárról vasár- Alkalmat is adnak a rendnap délután a televízió Tu- szeres beleszólásra a szövetlajdonosok vagy munkavál- kezet vezetői. A közgyűlés lalók című adásában. A rí- nagy horderejű kérdések port kulcskérdése az egész tisztázását szokta vállalni, szövetkezeti mozgalomnak is nem is szívesen beszél ott kulcskérdése: tulajdonosnak mindenki, bátorsága, vagy érzi-e magát, magáénak vall- szókincse nincsen hozzá — ja-e szövetkezetét a „sima" hallottuk az egyik tag beszétéesztag? Bár külsőségekben déből — de a kérdőívekre a riport alatta maradt kép- megadja mindenki a maga lernyőről ismerős elődeinek, válaszát. Télen kutatják a nyakkendős emberek fehér közvéleményt, ilyenkor érnek ingben, kicsit ünneplősen rá jobban, megkérdeznek nyilatkoztak erről a fontos mindent, ami a szövetkezet dologról, a munka csak né- életében fontos lehet. Ennek ma staffázsként szerepelt, de köszönhető, hogy híres szöamit mondtak, őszintének vetkezet lett a zalavári. hatott. Beleszólnak az em- Érdemes lenne nálunk ls berek a szövetkezet ügyeibe követni a példát! lépten-nyomon, sőt kérik is H-D. badkai művelődési közösség végrehajtó bizottsága alelnökének köszöntő szavait — fogadták. A közös katalógussal is dokumentált kiállítás — amely egyedülálló kezdeményezés kulturális kapcsolataink történetében — jól jelzi, hogy a két város művészeinek barátkozása már mühelykapcsolatokká mélyült az elmúlt évek során. Mind a Képzőművészeti Találkozó Galériájában megtartott tárlatnyitón, mind pedig a galéria esti hangversenyén fellépett a Kardos Pál vezényelte szegedi Bartók-kamarakórus, amely a szabadkai „Pro Musica" szegedi vendégszereplését viszonozta. Ha azt írjuk, hogy a Bartók-kamarakórus és a szólisták minden képzeletet felülmúlóan rászolgáltak a szabadkai közönség várakozására, akkor is túl szerényen fogalmazunk, hiszen az együttes műsorának minden száma elemi erővel ragadta magával a hallgatóságot. A szólisták — Veszely Gabriella és Faragó Laura — Schubert-, Liszt- és Ravel-dalok, illetve magyar és csángó népdalok előadásával aratott nagy sikert; Dclley Józsefet zongoraszólójáért tapsolták hosszan. A tárlatnyitó közönsége szép előadásban hallhatta Simái Mihály két versét. Varga József A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése A Magyar Kereskedelmi Kamara hétfőn, az Építők Szakszervezetének székházában tartotta közgyűlését. A kamara legfőbb szerve, a közgyűlés, harmadik alkalommal ült össze, s a tanácskozáson több mint 300 tagvállalat képviseltette magát. Jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, s a gazdasági élet számos vezető képviselője. Kallós Ödön, a kamara elnöke beszámolójában ismertette a kamarának a tavaly októberi közgyűlése óta végzett munkáját. Kifejtette: a kamara míg 1968 előtt csupán a szorosan vett külkereskedelmi apparátust látta el, addig ma már 308 tagvállalatnak áll rendelkezésére, amelyekhez 700-n; J több gazdálkodó egység tartozik. A tagvállalatok zöme termelő üzem, s ezek állitják eló az exportra kerülő termékek több mint 70 százalékát. A kamara széles tevékenységi kört alakított (ti a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. A jelenlegi közgyűlés elsősorban nem a feladatkörök további szélesítésével foglalkozik, hanem azzal, hogyan töltsék meg a kialakult kereteket hasznos tartalommal. Összkomfort a pusztán Csongrád megye egyik legkiterjedtebb táján, a eserebökényi pusztaságban üde színfoltot jelent a szentesi Termál Tsz új lakótelepe. A közös gazdaság itt eddig húsz takaros házat épített a várostól távoli üzemegység állattenyésztési dolgozóinak. Az összkomfortos: kétszobás, előszobás, fürdőszobás lakások egyenként mintegy kétszázezer forintba kerültek, s a benne lakók alig több mint száz forint lakbért fizetnek havonta.