Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

4 SZOMBAT, 1970. DECEMBER 5. 1 ÜM-MNfP i fjfj mSL SZEGED Egyesült de útra Cxpressz éí/ap ­több nyelven Hosszú ideig csak a pap- nagyobb tétel az rikatermelésben jeleskedtek Államokba utazott, a Szegedi Paprikafeldolgozó kelt sok kisebb szállítmány Vállalat dolgozói. De a hat- is. Svájc, Peru és a Szov­vanus évek elejére új célo- jetunió mellett jó néhány or­kut tűztek maguk elé. Neve- szág szerepel még a címzése­ken — a küldemények nagy része úgynevezett kiajánlás! minta. Ez is mutatja, hogy a magyar halászlé most keresi az őt megillető helyet a vi­lágpiacon. A helykeresés-piackutatás természetes szükséglet. Aminthogy az a törekvés is, ami a vállalati gyártmány­fejlesztést jellemzi: állandó a választékbővítés, ha valame­lyik termék iránt csökken az az úgyvezett expressz étla- érdeklődés, van mit letenni pon, ma már szép számban az asztalra az újakból, sorakoznak idegen nyelvű Természetes az is, hogy az feliratok is. Számottevű ex- Igények szavára nagyon fl­portot bonyolít le a Szegedi gyeinek. Egy aktuális példá­Paprikafeldolgozó Vállalat a val: a külkereskedelem tájé­konyháján" készült ételek- koztatja a vállalatot, hogy zetesen azt, hogy ne csak fű­szert adjanak a háziasszo­nyoknak, hanem a legkülön­félébb ételeket ls. Így szüle­tett meg u levesporprogram, ma nincs még egy olyan üzem az országban, ahol ezt a fajta ételkonzervet gyár­tanák. 1901 óta nagy felfu­tásnak lehettek tanúi az ér­dekeltek, elsősorbun u ma­gyar háziasszonyok. De a korszerű konzervek listáján, Bo'gár-förök vasúivonal Utolsó szakaszához érke­zett a bolgár—török vasút­vonul építése. Ez a közvet­len vasútvonal — Szvllen­grad, — Kapitan-Andreevo, — Kapukole-Odrin-Pehll­vankoj — 87 ktlométer hosz­szú lesz. Ebből 19 kilométer esik bolgár területre és 68 kilométer Törökország terü­letére. A bulgáriai szaka­szon az építés már befejező­dött, török területen pedig folyik a vágányok lerakása. Az új vasútvonal 17 kilomé­terrel rövidíti le a Szófia és Isztambul közötti utat. Üzembehelyezésével az áru­szállítás növekedése és na­gyobb számú turista érke­zése várható Törökország­ból, a Közel-Keletről, de Európából és Bulgáriából Törökországba is. vadas marhahús iránt mu­tatkozik kereslet a holland piacon. Mintát adnak. A „paprikások" a maguk vegy­konyháján elkészítik ennek A vállalat szárítóparkja a legnagyobb Magyarországon. Ez előfeltétel volt ahhoz, hogy a hatvanas években hagymából, burgonyából, ételváltozatát. „Mintha ebé­zöldségfélékből ls szárltmá- det főznének" — persze más­nyokat készítsenek. 1961-ben fajta ez a szakácskodás. Eny­a marhahúsleves, a gulyás- nyl hús, ennyi lé, ennyi ka­leves és a zöldségleves nyl- lórla stb. kell egy dobozba totta meg a sort a levespor- — számítgatják a szakembe­g.vártásban. Ezek a tasakba rek, s úgy kalkulálnak, hogy csomugolt készítmények — a szükséges összetevők bele­húsz vagon volt akkor az férjenek az adott töltősúlyba. évi termelés — még csak a A kóstolás fontos szerepet hazai boltokig jutottak el, játszik. A leendő konzervet itfiipn alapozták népszerűsé- négyen ízlelgetik, s ha meg­giiket. De nézzük tovább az felelőnek találják, a válla­ndatokat. I98ö-ra már meg- lati degusztációs zsűri elé tízszereződött — kétszáz va- kerül. Tizen bírálják Itt, s gonra nőtt ez a levespor- nemcsak szakemberek: a vál­lalatnál dolgozó háziasszo­nyok is képviseletet kapnak a zsűriben. Idén összesen harminc va­gon tyúkpörköltet szállítanak mennyiség. S ebből 133 va­gonnyit szállítottak külföld­re: a Szovjetunióba és a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Azóta sok egyébbel is gaz- az NDK-ba, ugyanebből hat­dagodott az expressz étlap, s bővült az exportcikkek köre is. 1967-től u leveskockák új famíliája, a Rekord család vonta magára a figyelmet. van mázsa „kóstoló" megy az NSZK-ba ls. A tokány­ból — félkilós dobozokban — tíz vagonnyi a VDK-ba utazik. Az idén exportált 16 Az Olaszországból importált vagon gulyáslevespor nagy korszerű kockázógép alkal- része szintén a Vietnami De­mazásával jelentós mennyi- mokratikus Köztársaság bolt­séget gyártottak ezekből a jalbn került. S még nem termékekből. Megjelenhetett szóltunk a Delikát 8 ételíze­a piacon a szegedi halászlé- sítőről, amelyből tizenegy va­kocka is. A tavaly gyártott tizen­nyolc vagon hulaszlékockából egy vagonnal exportáltak. Idén összesen két vagon megy a szegedi ételspeciali­tásból a határokon túlra. Egy gonnyit ugyancsak exportál­nak az idén. Mindez világo­san tükrözi, hogy van keres­let, érdemes az expressz ét­lapot bővíteni, termékeit Ide­gen nyelven is ajánlani. M ORZSAK A napokban, mint ilyenkor év végén szokás, az ember siet beszerezni a jövő évi naptárt, mert később esetleg már nem kap. Be is men­tem az egyik papírüzletbe, s mintául vittem az idei elő­jegyzési naptártömbömet, hogy a jövő évit a régi tar­tójába tegyem. Kaptam ls éppen olyant, amilyen kel­lett. Amikor megkérdeztem, hogy mibe kerül, a csinos kis eladónö közölte, hogy négy forint 30 fillér. Ránéz­tem a múlf évire és láttam, hogy az három forint 30 fil­lér volt. Az eladónő, látva csodálkozó arcomat, anélkül, hogy kérdeztem volna vala­mit, jó humorérzékkel máris felelt: — Hát Igen, az évekkel a forintok is emelkednek... * Általában tudott dolog, hogy a gyógyszerellátás is rendszerint hiányos. Így van ez a közismert Sevenaletta nyugtatóval is. Ritkán lehet kapni, s akkor ls hamar el­foRy. Egy ismerősöm meséli, megkérte az orvosát, hogy írja ezt fel neki. Az orvos erre azt mondta, hogy in­kább felír valami más ha­sonló hatású nyugtatót, mert, sajnos, jelenleg nemigen le­het kapni. — Egyébként mi­ért ragaszkodik ehhez? — kérdezte az orvos? — Azért — felelte a pá­ciens —, mert olyan jó ér­zés néha mégis kapni vala­mit — ami nincs. Jenő István Saját erőforrás a zárszámadásból Értékesítési prémium - Kedvező lehetőségek Az élelmiszergazdaság 1970—75. évi fejlesztésére vonatkozó tervvel párhuza­mosan jóváhagyták már a szabályozórendszert is. A negyedik öteves tervben szükséges termeléspolitikai árintézkedések egy részét a kormány már megtette. Ez év elején emelte a vágómar­ha, a tej. a sertés, a vágójuh felvásárlási árát, ugyanak­kor bevezette az állati és növényi eredetű fehérjék, a takarmánykoncentrátum és ke\ eréktakarmányok maga­sabb áron történő szabad forgalmazását. Mérsékelte a szarvasmarha és sertés beruházásokhoz nyújtott támogatás mérté­két, de a szabályozók együtt­véve, összességükben növel­ték e.z állattenyésztés jöve zánkban a cukorrépaterme­lés helyzete nem a legopti­málisabb. A jelenlegi árak mellett a termőterület jelen­tősen csökkent. A lakosság biztonságos ellátása, a nö­vekvő igények viszont meg­követelik a cukorrépaterme­les stabilitását is. A szabályozórendszer ki­dolgozásánál nem feledkez­tek meg a különböző beru­házások ártámogatásáról sem. Igaz, jó néhánynál csök­kent az állami hozzájárulás mértéke, de még így is na­gyon jelentős az az összeg, amit a népgazdaság magára vállalt. Fennmarad a támo­gatási rendszer automatiz­musa is. A mezőgazdasági nagyüzemek a jogszabályok­ban meghatározott feltételek fennállása esetén a rendel­napjainkig igen nagy gond volt, hogy a korábbi évek­ben a részben már elavult, elhasználódott épületekben, így a szegedi járás igen sok termelőszövetkezetében ls fel­számolták a sertéstenyész­tést. Éppen ezért egy igeh ésszerű javaslattal értékesí­tési prémiumot adnak azok­nak a gazduságoknak, ame­lyeknél az 1968. január elseje lásábsn is nagyobb tervsze­előtt épült férőhelyeken ál­lítanak elő hízott sertest, minden kiló után 2 forintot. Ez 1971. január elsejével lép életbe. Az elkövetkezendő évek­ben sem csökken a cukorré­pa ára. a szabályozók elké­szítése idején felvetődött ugyan a cukorrépa árának esetleges csökkentése. Ezzel néni éltek a közgazdászok, annál inkább nem, mert ha­rűséget visz. Ugyanis egy-egy termelőszövetkezet a már meglevő saját anyagi erejé­hez, pénzeszközéhez köti le az állami támogatást Termelési tevékenységgel összefüggő támogatások is nagymértékben szolgálják majd az elkövetkezendő öt évben a nagyüzemi mező­gazdaságot. A mezőgazdasági üzemek jó része, mintegy egyhar­Horgászok Mikulása -7(eaí/up Szabó t.Hz i6 — *Tp*nrk'W ÍÉ|ifi §p|PfjM .l-l ivv3 "1 « Jfc »•'• •*>*«« Kémek a búvárhajón 28. Dasch és Burger egy kabinba kerültek, a cso­port többi tagjai kénytelenek voltak egy-egy függőággyal megelégedni. Linder kapitány rö­videsen felkereste egyre betegebbé váló utasa­it. Dasch kedvtelenül hallgattu, amint elmon­dotta, hogy a búvárnuszád most délkeleti irány­ba hajózik a Firüsterre-fok felé. — Igyekszünk az út nagy részét felszínen vagy a felszín közelében megtenni, de gyakran ala kell majd merülni, mert újabban az angol es amerikai repülőgépek radarkészülékekkel van­nak felszerelve, és rendszeresen vadásznak ránk. Elég nagyok a veszteségeink emiatt — közölte Linder, ami egyáltalán nem nyugtatta meg Daschsőt bármilyen betegnek érezte magát, most felkapta a fejét: — S ha nem veszik őket észre idejében? Ha meg'átnak bennünket? — Ilyenkor azt csinálják, hogy az alámerülés környékét teleszórják bombákkal. Nem kellemes érzés, igaz, volt már egy-két ilyen tapasztalatom, de ki lehet bírni — mondta kissé fanyar mo­sollyal Linder, aztán megnyugtatta a két ügy­nököt, hogy legyenek csak nyugodtak, mindent megtesznek az akció tökéletes sikere érdekében. Daschék másnap az egész napot ágyban töltöt­ték, s csak estefelé tértek valamelyest maguk­hoz. Teltek a napok. Amikor aztán körülhajóz­ták a Flnisterre-fokot, Linder megadta az új Irányt. — Az Azori-szigetek felé! Az öt ügynök végre friss levegőt szívhatott, felkapaszkodhattak a fedélzetre, s amikor elér­ték az Azori-szigetek egyik kis rejtett öblét, va­lamelyest még fel ls lélegezhettek, mert rövid pihenő következett. A hajón néhány apróbb ja­vítás vált szükségessé. Reggel indultak ismét útnak, de alig mentek néhány órát, amikor egy hajót vettek észre a távolban. Megszólalt a riadóharang, és a búvár­naszád periszkópmélységbe merült. Kár volt a riadalomért, mert csak egy halászhajó úszott el a közelükben. Az út nagy része zavartalanul telt el. Egy napon azonban ismét megszólaltak a tengeralatt­járó riadóharangjai. Két bombavető gép tűnt fel az égbolton, s az U—Boot, amilyen gyorsan csak tudott, alámerült. De későn... A repülő­gépen észrevették őket. Linder leállíttatta a motorokat, s Daschék most tisztán hallhatták az amerikai repülőgépek óriásmotorjainak egyre közeledő zúgását. Néhány másodperc múlva fülsiketítő robba­nás hallatszott. A búvárnuszád megremegett, mint egy folyóvízbe dobott gyufaszál. Minden fény kialudt. De ez még csak a kezdet volt. Mert a két bombázógép szakadatlanul a merülés helye fölött keringve, könyörtelenül bombázta a vizet. Egy jó órán át szórták — kisebb-na­gyobb időközökben — bombáikat, nyilván abból a meggondolásból, hogy a tengeralattjáró vala­hol alattuk, a közelben rejtőzködik. S valóban egy bomba olyan közel rebbant fel, hogy a náci búvárnaszád utasai ugy érezték: menten össze­roppan a vaskalitka. Néhány pillanat múlva fel is hangzott a vészkiáltás: — Vízszlvárgás a hajó orrában! Linder kapitány, felhagyva a korábban magá­ra erőltetett nyugalommal, rémült arccal rohant a csapóajtókon át a naszád orrához. Csak ak­kor nyugodott meg valamelyest, amikor tapasztal­hatta, hogy a repedés nem nagy, gyorsan be le­het szegecselni. S valószínűleg a náci búvárna­szádot végül is ez a kis repedés mentette meg, mert olaj került a vízbe. Az olaj felfutott a fel­színre, s a bombázók, abban a hlszepiben, hogy végezlek a naszáddal, abbahagyták a támadást. Motorjaik zúgása egyre inkább elhalkult, majd teljesen elhalt a távolban. Az acéltestben sírt csend uralkodott. Az ügy­nökök — ezek a mindenre elszánt és látszat sze­rint mindenre vállalkozó, megrögzött nácik — szentül meg voltak arról győződve, hogy életük utolsó óráit élik. Linder Ismét faarcot öltött, s mint aki mind­végig hidegvérrel viselte el a támadást, fensőbb­séges mozdulattal nyugtatta meg alkalmi vendé­geit, hogy az ilyen csaták elkerülhetetlenek, ve­lejárói az atlanti-óceáni háborúnak. Másnap újabb riadót jeleztek. A ködből fel­bukkant egy nagy angol hajókaraván — a bú­várnaszád sietve merült a víz alá. Szerencséjé­re a konvojt kísérő hadihujók nem vették ész­re a naszádot, s így nem ls támadták meg... Tizenhat napi hajózás után Linder kapitány Dasch elé állt, s így szólt: — Még néhány óra, s partra szállhatnak. Az öt németnek már jártányi ereje is alig volt. Azóta, hogy útra keltek, Idegeiket egyfoly­tában igénybe vette a tengeri utazás, s most csupán egyetlen kívánságuk volt: mielőbb szi­lárd talajt érezni a lábuk alatt. A fregattkapitány pontos utasításokat kapott, mielőtt elindult, hol tegye partra az ügynököket. A parancs úgy hangzott, hogy annak a falunak a közelében kell megállnia, ahol annak idején (Folytatjuk.) mada az átlagosnál rosszabb feltételek között gazdálko dlk. Mugusabb itt a költség­ráfordítás és alacsonyabbak a hozamok. Éppen ezért a kedvezőtlen adottságú — gyenge termőhelyi — mező­gazdasági üzemek megkü­lönböztetett állami támoga­tása a negyedik ötéves terv­ben is igen fontos része ma­rad a szabályozó rendszer­nek. Mindezek ellenére bizo­nyos korrekciót hajtanak végre. A támogutási rend • szert úgy fejlesztik, hogy az a gazdaságokat a gazdaság­politikai célkitűzéseknek megfelelően orientálja. delmezőségét. Mindenesetre kezesre álló kereteken belül saját beruházási döntéseik alapján kapják meg a támo­gatást. Új viszont az az in­tézkedés, miszerint az építési beruházásokhoz szükséges saját erőforrást az előző évi zárszámadásból kell előte­remteni. Ez az intézkedés a beruházási kereslet-kínálat egyensúlyát szabja meg, és az ártámogatások felhaszná­HIIPI KISLEXIKON A forgalom­irányító lámpákról A városi közlekedési balesetek nagy része az útkereszteződésekben történik. És többnyire ezek a balesetek a leg­súlyosabbak is. Szeged sajnos nem éppen jó helyet foglal el az or­szágos baleseti statisz­tikában, és a város forgalma rohamosan, a számításoknál jóval gyorsabban nő. A bal­esetek elhárításánuk egyik módszere a for­galomirányító lámpák felállítása. 4 Az elsők? Az első berendezést a Lenin körút és u Kossuth Lajos sugárút kereszteződésében állí­tották fel még a múlt évtizedben. Eleinte ké­zi kapcsolással műkö­dött, a szolgálatos rend­őr Irányította. Vezérlő automatát csak . később építettek bele. Ezt a lámpát csak a hatvanas évek közepén követte a második, a Nagykör­út és a Tolbuhin su­gárút kereszteződésé­ben levő berendezés. Automatikájuk még egyszerű, kétirányú forgalom irányítására alkalmas. 4 Az újak? Az új lámpáknak egyelőre még csak „vá­rosképi" szerepük van. Ha működni fognak, automata vezérlésük már bonyolultabb fel­adatokra lesz képes. Többek közt megoldja azt, hogy a kanyarodó járművek a gyalogos forgalmat ne keresztez­zék. Lámpaüvegük szerkezete kiküszöböli a „fantom jelenséget", azaz az erős napsütés­ben ls jól láthatóak a színek. 4 A Jövő? A KPM és u rendőr­ség felmérése szerint Szegeden jelenleg még sokkal több csomópont van, ahol szükséges lenne lámpát felszerel­ni. Pénz hiányában egyelőre azonban csak a kereszteződések egv részére lehet gondolni. A következő ötéves tervben mindenekelőtt a hídfő és a Nagykör­út közti „zöldhullám­terv" figyelemre méltó. Ezzel gyorsabbá és biz­tonságosabbá teszik majd u Nagylak felé Szegeden átmenő for­galmat. A zöldhuilám főként a gyorsaság szempontjából fontos. A lámpák működési ide­jének egveztetésével a minteyv 50 kilométeres sebességgel haladó jár­művek ezen az útvona­lon végig szabad utat kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents