Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

12 PÉNTEK, 1970. DECEMBER SS. Gazdagh István A FELADÓ ISMERETLEN ( — n ' . . . \ CÁgknens BARAKKVÁROS LAKÓI A

gyermekotthon tanári szobájában ültem és lapozgattam az ügyeletes nevelók naplóját. Apró események követték egymást, szinte szó szerint ismétlődve, ahogyan telnek a napok. Itt-ott fordult elő valami személyhez kötődő esemény, cselekmény. Valahogy így: Molnár Balázst meglátogatták a szülei és az ünnepekre magukkal vitték. A kisebbik Lakatos Járnos a délutáni pihenő idején az ágyba vizelt, öten kaptak levelet, egy csomag is érkezett Kürti Sándornak, nagyszüleitől. Általában ezzel a sablonos szöveggel zárták a napot"; „Más, különös esemény nem történt" Pont, aláírás. Becsuktam a füzetet és kérdőn néztem Miklós Tibor tanár úrra. — Semmi különös esemény, — ismételtem a jelentések utolsó mondatát — Te mit írsz a mai jelentésedben? — kérdeztem. — Majdnem ugyanazt mint a tegnapi. A szobákban a hőmérséklet huszonkét fok. Nyolcan raptak levelet és hárman csomagot. Legfeljebb azt jegyzem meg, hogy Pintér Vince csomagjának a feladója ismeretlen, mivel nem volt ráírva név. Az biztos, hogy Szegeden adták postára. Más különös esemény nem történt Pont, aláírás. A kis Pintér Vince december huszonnegyedikén töltötte be a tizedik életévét. Fanyar hangulataiban meg is jegyezte, hogy őt az Isten hozta karácsonyi ajándéknak. A kerek képű fiú gyakran szomorkodott, s ha nem látták társai, akkor sírt is. Esténként a nagy hálóterem ablakához szorította a homlokát és nézte a körút forgalmát örült annak, hogy jelzőlámpát szereltek fel a/, útkereszteződésnél, s azóta ha tilosat mutat a lámpa, megállnak a kocsik. Különösen a piros színű autókat szerette nézni. Karácsony elótt a kocsik is ünnepélyesebbek voltak, mint máskor. Szép fiatalasszonyok ülnek a vezető mellett hátul pedig jól öltözött gyerekek. Nem volt benne irigység, csak mérhetetlen szomorúság saját sorsa miatt Az intézeti élet nem fájt neki, inkább az, hogy nincsen rokona. Annyit tudott származásáról, hogy az apja előbb disszidált mint 6 a világra iött, az édesanyját pedig elütötte a vonat, s öt a váróteremből vitték el egy nevelőotthonba. A szegedi intézetbe akkor került amikor betöltötte a hatodik évét és beíratták az általános iskola első osztályába. Tanárai elégedettek voltak, négyesnél roszszabb osztályzatot nem kapott Az intézetben egyetlen haverja volt, az emeletes ágy felső lakója, Gaál Aurél. Fúrásának találta cimborája nevét Nem tudta elképzelni, hogy milyen emberek lehetnek azok, akiknek a vezetéknevében duplázódik a magánhangzó. Mondta is egyszer ijarátjánák hogy minek az az a-betű, sokkal egyszerűbb lenne, ha Gálnak hívnák. Aurélt persze senki sem szólította Aurélnak, hanem Pöttyösnek, ezért az előrelő utónevét nem is emlegették, szűkbe sem jutott Amikor a nevelő tanár esténként leoltotta a hálószoba villanyát Pintér Vince sokáig suttogott cimborájával. A szülők és a rokonság, meg a gyermek kapcsolata foglalkoztatta Vincét Emlékezett rá, hogy régebben örökbe akarták fogadni. Az otthon igazgatónője megjelent a szobában, mögötte pedig egy kövérkés férfi nézelődött A nagydarab ember rábökött az ujjával és azt mondta, hogy „Ez a fiú megfelelne". Vincét valami ismeretlen érzés kerítette hatalmába és csökönyösen elkiáltotta magát hogy nem megy senkihez. Megpróbálták rábeszélni. Jó dolga lesz, szülei lesznek és így tovább, de ő hajthatatlan maradt Barátjának akkor annyit mondott csupán, hogy az idegen ember nem rokon. Elte a nevelőintézet egyhangú napjait Lelke csak akkor rezdült, amikor társainak levele, csomagja, esetleg látogatója érkezett Az intézet gyermekei vasárnaponként kimenőt kaptak. Legtöbbjüket várták a szülők, rokonok, egy-egy gyermeket elvittek a gyárak szocialista brigádjai hét végére. Vincét senki sem hívta. Sétálgatott az utcán és nézte a kirakatokat A folyót is szerette nézegetni. A Tisza-szálló sarkánál megállt és elhatározta, hogy pénzt kér a vendéglőből kilépő emberektől. „Bácsi kérem, adjon egy forintot" Mire a kimenője lejárt, negyvenhét forint volt a zsebében. Mivel az intézetben minden pénzt le kellett adni a tanáriba, zsebkendőjébe kötötte, hogy ne csörögjön. Az ünnepek előtti vasárnapon izgatottan várta a kimenőt Minden üzlet nyitva volt A csemegében két narancsot vásárolt, majd betért a játéküzletbe, ,s egy lendkerekes autót kért A narancsért tíz forintot, az autóért harminckettőt fizetett Megkérte az eladót, hogy nagyobb dobozba tegye az autót Szívesen adtak dobozt sőt papírt és zsineget is, hogy becsomagolja Az autó mellé tette a két szép narancsot ós tetejükre egy vonalas írkalapot összehajtva. A főpostán szép zsinorfrásával megcímezte a csomagot. „Pintér Vince részére, fiú nevelőotthon, Szeged, Londoni körút 15." Hazament és vacsora után gyorsan elaludt. Másnap este az ügyeletes nevelő kihirdette, hogy kinek jött postája. „Csomagja van Ábrahámnak, Gajdosnak, Sikorának és Pintér Vincének." Nagyot dobbant a szíve, s óvatosan körülnézett társain, hogyan fogadják a nagy bírt. Nem vett észre senkin semmiféle változást. Csupán Pöttyös nézett rá értetlenül. A hálóteremben nagy ovációval fogadták Pintér Vince csomagját Legalább tízen körülállták, hogy mit kapott Vince szép nyugodtan kibontotta a csomagot a címzést gyorsan lehasította, majd félretette a levelet amely a narancsok fölött volt Az egyik narancsot odaadta Pöttyösnek, hogy hámozza le és osztja el a cimboráknak. Saját írását olvasta .félhangon: „Kedves Vince! Az ünnepekre sok boldogságot kívánnak Rokonaid". Takarodó után fe'ére húzta a paplant és a lepedő sarkával törölgette te pergő könnyeit L

iliputi város a város szélén. Lakói azonban nem mesehősök — a mindennapok főszereplői: olajmunkások, fúrósok. A keskeny járdák mentén húzódó egyforma házacskák, barakkok utcákat alkotnak. A latoknak — főleg hajdú-bihariaknak, hevesieknek, Szolnok megyeieknek — külön boltjuk van a városkapun belül, orvosi rendelőjük, kultúrotthonuk. Család nélküli otthona hatszáz embernek ez a húsz házból épült, utakkal, parkkal fölszabdalt „város". Az ajtó felett 4-es szám. Belül az öltözőszekrényekkel kirakott keskeny folyosóból nyílik a fürdő, a szárító, konyha és hat lakószoba. Benyitunk egyikbe, öt ágy, éjjeliszekrények, vacsoramaradékról árulkodó asztal, székek. Kiss Ferenc fúrómester — fején már a kucsma — munkába készül, a harmadik műszakban dolgozik. Délután ért vissza a szokásos, négynapos szabadságról, melyet Geyénházán töltött, a családnál. Este újabb 12 napig tartó kemény munka veszi kezdetét. — Hát bizony hiányzik a család. Két fiam van, egy 10 és egy 8 éves. Panaszom nincs rájuk, mindkettő jó tanuló. A család egy keresetből él? — Igen, a feleségem nem dolgozik. Én a fizetésemet haza tudom küldeni, az 500 forint külszolgálati átalányból és a 150 forint szállásköltségből kijövök magam. Mivel tölti a szabad idejét? — Nem járunk sehova — mondja. Elgondolkozik, vajon mit is szeret csinálni, majd rávágja: — Szeretek főzni, meg fütyülni. Vendég érkezik, hamiskás mosolyú, borostás arcú bácsi. — Gyüjjön csak, aptya! — hívják a többiek. Kojzinger József mindig felvidítja a társaságot. Hat hónapja van a nyugdíjig, de nyoma sincs rajta a fáradtságnak. Szeret viccelődni. Büszke hat érettségizett gyerekére, a kisunokára. Mikor azt itteni életről beszélgetünk, az emberekről, barátokról, és megkérdezem, kit szeret legjobban, azt válaszolja: hát a feleségemet! Egyre többen kukkantanak be a szobába a vendég hírére. Tréningben, fiatalabbak farmerben, amúgy otthonosan. Kíváncsi vagyok a „város" hírességére, Bohácsi Imrére. Bekopogtatunk hozzá is. Újságolvasás közben zavarjuk meg. Az ablakban kimosott zokni szárad egy spárgán. Az éjjeliszekrényeken üvegek, újságok, hinlőporos doboz és cipőtisztító. Az ágy alatt egy pár csizma. A kályhán edények. Hallottam, hogy híres pikhercsfőző! Büszkén Vállalja hírnevét. Elém rakja a lábast: — Sajnos, elfogyott. Kár, hogy nem tudtam előre, hogy jön. Megvendégeltem volna. Nézze, van aki a húst szereli, én az öreglebbencset. A főzésen kívül mivel telik szabad ideje? — A városba nem járok. Rádió, tévé van, és minden szobának egy Délmagyarja és Népszabadsága. Hogy mi hiányzik? Egy fogorvos. Hetek óta szedem a Demalgont, és jó tenne egy fodrász is, kapun innen. A fiatalok inkább eljárnak itthonról, nekik hiányoznak a lányok. Akik megelégszenek a íérfitársasággal is, a kultúrotthonban tévéznek, biliárdoznak, vagy iszogatnak a „dühöngőben". A „dühöngő" a kultúrotthon épületében van. Az asztalokkal és iddogálókkal zsúfolt terem falát egy lakó „freskója" díszíti. A korsós lány még stílszerű ebben a helyiségben. A pult előtti sorbanállók fölött megpillantom az olajosok Sinkovitsát, aki ezúttal a sörkimérő szerepét játszsza. Munka után ó az egyik legnépszerűbb ember. Sikerét nem hinném, hogy kizárólag a színésszel való hasonla tussá gának köszönhetné. A másik teremben a legfiatalabbak biliárdoznak, néhányan kosárlabda-mérkőzést néznek a tévében. Vakulya József 18 éves, három hónapja lakója a városnak. Lakatos szakmunkás képesítést szerzett. Egyébként motorkezelő. — Hogy miért jöttem ide dolgozni Kunszállásról? A pénz hajtja az embert. Itt megkeresem a 2500—2700-at is. A 19 éves Boross János mezőgazdasági gépszerelő, a vállalat üzemlakatosa. Szeretne a közgazdasági technikumba beiratkozni. Érdeklik a műszaki könyvek ... Az olvasóterem ajtaja mellett megyek el. Benyitnék, de zárva van. SZEGENY EMBER KARÁCSONYFÁJA ; Szokatlan külsejű kis karácsonyfát állított az idén Zöldy 1 Pál nyugalmazott postaforgalmi igazgató. Szülőfaluja, Topolya hajdan volt szállási szegény embere készített ilyeneket még a század elején. Fenyőfa ritkán jutott ki a pusztára, ha jutott volna, akkor meg a pénzből nem futotta volna. Szegénység ide. szegénység oda. a gyereknek azonban csalt keltett a karácsony. ISövényekbe;] vágott koronafa — glédicsfa — nagy tüskéjű ágait kötözték-hajtogatták úgy, hogy megálljanak az asztalon. A tüskére szúrták ra aztán az almát, diót. mogyorut, a szaloncukrot, fügét, szentjánoskenyeret és az aszalt szilvát. Gyermekévekre emlékezve és a néprajzosok érdeklődésére készült el most Szegeden, a Horváth Mihály utcában ez a furcsa hangol ilot idéző koronakarácsonyfa. KOLTOI HANGULAT Mai keresztrejtvényünkben Juhász Gyula, a nagy szegedi költő karácsonyi verséből idézünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet második része. (A függőleges zárt betűk: A—ö—V—W.) 12. Csorogni kezd. 13. Kerek szóm. 14. Ellentétes kötőszó. 15. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg egyik vezetője volt (Oszkár). 16. Üdülőhely Jugoszlávia szlovéniai részén. 17. A trombita szava. 18. Megtörtént dolog. 19. Belpolitika, erősen" rövidítve. 20. Közöl. 21. Társasrag. a-val párja. 22. „Olyan, mintha égne, s folyna..." (Petőfi). 23. Híres szegedi író, az utolsó kockába keresztnevének kezdőbetűje kerül. 24. Igevégződés. 25. A sivatag hajója. 26. Régi torok rang. 27. Az ünnepek elótt nagy forgalmat bonyolított te. 29. Betűszomszédok. 30. Kötelezi magát 32. Igényli. 33. A jég németül (EIS). 34. Sertéshús. 35. ... -telek (helység a Kiskunságban). 36. A vízen sportol. 37. I. A. É. 38. A vét ige félmúlt alakja. 39. Vágja a kenyeret. 40. vRómai 50-es és 100-as. 41. Ruhát néhány mozdulattal helyére állít. 43. Légi, idegen összetételekben. 44. A stúdióból történik. 45. Kicsinyítő, a-ka párja. 46. Gyümölcs. 48. Szeged környékének kincse. 49. Düledező épület. 50. Szerencséje van a lottón. 51. Hivatalos papír. 52. Sárga németül (GELB). 53. Régi mongol államfő. 54. Mértani fogalom. 55. Önköltség, idegen szóval. FÜGGŐLEGES: 1. Az ünnepekre jó szórakozást ígér. 2. Tárgyalások. 3. A pedagógus teszi. 4. Drót, szláv nyelven (DRAT). 5. Érdekli, de csak a magánhangzók! 6. R. D. 7. Operaénekesnő (Gabriella). 8. Az idézet kezdete. 9. Z. E. D. 10. Cipészszerszám. 11. A banya resze. 16. Versmondó színésző. 17. „nincs halotti... Toldi Lőrincnének" (Arany). 19. Budai Vilmos névbetűi! 20. Ebben a percben. 22. Földbe helyezi a magot. 23. Kicsi, szláv nyelven (MALI). 25. A csomagolás súlya. 26. Borbála. 27. Megkettőzött mássalhangzó! 28. Picasso 1949-ben készített híres plakátja. 29. Tengeri kikötőváros az NSZK-ban. 31. Város Ausztriában. 33. Mókus. 35. Légoltalom. 3(1 az is. 37. Az idézet befejezése. (A vízszintes zárt belük; ű—E—-E.) 38. Költemény. . j— J r* 6 1 7 u io | il 12 1 V 13 1 % 14 15 ** lt 1 17 18 l<20 21 1 22 25 | s 26 , 1 28 •v * 30 31 32 31 34 35 H 3í •te 34U 4, , 421 "a 43 I". 44 1 1 IS 46 4' 45 4^ 50 1%. 51 52 53 "Si 54 55 u 39. Az arc része. 41. A tenger németül (MEER). 42. Támpont. 43. ... a telke mindennek. 45. Város Csehszlovákiában. 47. Nagyüzem. 48. Hegycsúcs. 49. Régi történet. 51. Erre a helyre. 52. G. E. B. 54. Római 99-es. 55. Rátonyi Róbert. Beküldendő a versidézet. A megfejtéseket levelezőlapon kérjük. A beküldési határidő mindig a megjelenéstől számított egy hét. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A december 13-i rejtvény helyes megfejtése a következő: Hunyadi László siratása. Kuruc és labanc. Dózsa népe. Az ónodi országgyűlés. Dobozi. — A megfejtők közül könyvvasarlási utalvanyt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban, ahol azért ott vásárolhat: Dér Gyula Vilmos, Etelka sor, Rábai József, Fadrusz u., Szabó Lajosné, MÁV Nagy állomás, Szendrey Erzsébet, öthatom u., Udvari Kálmán, Debreceni u„ ifj. Váradi Antalné, Szövetség u. Könyvet kapott postán: Hlavács Ildikó, Alsógöd, Siska Ágnes, Sándorfalva. Mclzgci Károly /