Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

CSÜTÖRTÖK, 1910. DECEMBER 3. Kubai vendég látogatása Szegeden Tegnap Szegedre érkezett Luis Alvarez. a Kubai Kom­munista Párt Matanzas megyei bizottságának szervező tit­kára. az MSZMP X. kongresszusán részt vett kubai dele­gáció tagja. Délelőtt Luis Alvarez látogatást tett a megyei párt­bizottság székházában. Itt Győri Imre. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Délután a kubai vendég dr. Koncz Jánosnak, a me- ! rendezés gyei pártbizottság osztályvezetöjenek és dr. Varga Dezső­nek, a Szeged városi pártbizottság titkárának kíséretében felkereste a Paprikafeldolgozó Vállalatot. Itt Polák Zol­tán, a vállalat igazgatója ismertette az üzem tevékenysé­gét. Ezt követően Luis Alvarez megtekintette a paprika­feldolgozás folyamatát. Kubai vendégünk ma Fábiánsebestyénbe, illetve Csongrádra látogat el. majd visszautazik Budapestre. Ké­pünkön: Luis Alvarez Polák Zoltánnal beszélget a papri­kafeldolgozóban. Földgázból acetilén A kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát történetében júj fejezet kezdődött a párt I tizedik kongresszusának he­jtében. Magyar és külföldi szerelők közös összefogásá­val elkészítették a PVC II.­program utolsó és legfonto­sabb létesítményét, a parciá­lis oxidációs üzemet. Ebben la gyáregységben már nem ! karbamidból, hanem ha­zánkban először az olcsóbb földgázból állítják elő a PVC egyik alapanyagát, az acetilént. Az évi tizenhatezer tonna teljesítményű üzem beren­dezéseinek nagyobb részét egy olasz cég licence alapján a . Csehszlovák Szocialista Köztársaságban gyártották le és szerelésüket is olasz és csehszlovák szakemberek irányításával végezték. Az új üzem gyártási technoló­jgiájának bonyolultságára ! jellemző, hogy a végtermék, | vagyis az acetilén előállítá­| sához háromszázhatvan be­precíz és pontos együttműködése szükséges. Az új üzemben a héten kezdték meg a termelést és a dolgozók a pártkongresszusi versenyt folytatva vállalták, hogy óránként tizennégy­ezer köbméter földgáz fel­használásával az év végéig ötszáz tonna acetilént gyár­tanak. fl I, Szegediek kongresszusról Azt mondják az emberek, hogy a párt X. kongresz­szusa „nyitott ajtók" mögött végezte munkáját. Más szó­val kifejezve, nem volt semmiféle titok, bele látott és hallott mindenki a párt legfelsőbb fórumának tanácsko­zásába. Ezt mindenki jónak tartja. így könnyebb szót ér­teni egymással. Nem hiányolja senki a hangzatos jel­szavakat, de annál inkább örülnek a nyugodt légkörnek, a megfontolt és közvetlen hangú beszámolónak és vita­zárónak, a kongresszus irányt mutató határozatának, amelyet érdemes végrehajtani céljaink megvalósításá­ért dolgozni. fl hatalom nem személyeké Zárójelentés az árvízkárosultak megsegítésére indított akciérél Szeged egyik legnagyobb iparvállalata a textilmüvek, ahol háromezernél több nő dolgozik. Juhász Géza nem régen vette- át az igazgatói munkakört a gyárban. Olyan vállalattól került a textilmű­vek élére, ahol inkább fér­fiak dolgoztak. — Ezért is kísértem meg­különböztetett figyelemmel a kongreszus munkájában a nőket érintő felszólalásokat, megjegyzéseket. Nagyon megragadta a figyelmemet Kádár elvtárs zárszavában az a rész. amikor a nők megbecsüléséről beszélt. Az asszonyok második és har­madik műszakja, az anyaság becsülete és az egyenlő bé­rezés elve. A kongresszus véleményét, megállapításait összevetettem a nálunk le­vő helyzettel és bizony lesz mit tennünk a textilművek­ben is. Megbeszéljük lehető­ségeinket és tennivalóinkat a A tavaszi árvíz okozta se­bek begyógyítására indított országos mozgalom eredmé­nyeként — a tervezett 250 millió forint helyett — 336 millió 500 ezer forint gyűlt össze, s a külföldi adomá­nyok összege csaknem 44 millió forint — jelentette be az árvízkárosultak megsegí­tésére alakult országos tár­sadalmi bizottság szerdai záróülésén Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára. A Vöröskereszt szék­házában megtartott tanács­kozáson az árvízkárosultak társadalmi segélyezéséről ké­szült zárójelentés elismerően szól a megfeszített építő­munkáról. a lakosság áldo­zatkészségéről, a különféle társadalmi szervek összefo­gásáról. A megleptésszerüen táma­dó árvíz a kitelepített la­kosság részére rendkívüli ellátást igényelt. Munkások, parasztok, értelmiségi dol­gozók, társadalmunk vala­mennyi rétege egy ember­ként állt a természeti ka­tasztrófa sújtotta lakosság mellé. A katasztrófa után a természetbeni adományok áradata indult el az árvíz sújtotta emberek segítésére. A ' bajbajutottak részére gyorssegélyként összesen 21.5 millió forintot fizettek ki, s ezt az összeget a szak­szervezetek több mint 4 700 000 forinttal növelték. A vállalatok összeállítható faházakat és sátrakat küld­tek az ideiglenesen áttelepí­tett emberek részére. A Sza­bolcs megyeiek között ösz­szesen mintegy 120 millió fo­rint értékű közszükségleti cikket osztottak ki. A Szamos menti árvíz súj­totta lakosság 85 millió fo­rint segélyt kapott elpusz­tult ingóságai pótlására. A helyi társadalmi bizottságok összesen 8223 családnál vé­geztek pontos helyzetfelmé­rést. A segélyösszegek meg­állapításánál figyelembe vet­ték az anyagi kár nagysá­gát, de mérlegelték a csalá­dok szociális helyzetét is. Ezt követően megindult az árvíz áldozatául esett la­kóházak újjáépítése. Ingat­lansegélyként Szabolcsban 111, Csongrádban 35 millió forintot fizettek ki, s a szak­szervezetek ezenkívül 5 200 000 forint ingatlanse­gélyt juttattak a rászoru­lóknak. A KIOSZ több csa­lád házát ingyen helyreál­lította, 37 házat pedig rész­ben társadalmi munkában épített fel. Az építkezéseken rendkívül nagy segítséget je­lentett a rendőrség, a mun­kásőrség áldozatvállalása. Kiemelkedő volt. a KISZ tá­mogatása. A fiatalok erejük­höz mérten segítették a baj­bajutottakat: az árvizes tá­borokban 7 turnusban több mint 16 000 fiatal dolgozott az építkezéseken, köztük 210 Magyarországon tanuló vi­etnami fiatal, akik szorgal­mukkal mindenütt a legna­gyobb elismerést vívták ki. Ugyanakkor, szinte felbe­csülhetetlen annak a mun­kának az értéke, amelyet dolgozóink a gyárakban, üzemekben — az árvízkáro­sultak megsegítésére irányu­ló — a nemzeti jövedelem terven felüli egyszázalékos túlteljesítésére vállaltak. Számokkal nem mérhető az az áldozatkész segíteniaka­rás sem, amely a bajbajutot­tak ideiglenes ellátására, megfelelő egészségügyi vi­szonyok kialakítására irá­nyult. Mintegy 180 vöröske­resztes egészségügyi szakasz és a szervezet több száz ak­tivistája vett részt az em­berek közvetlen segítésében, ideiglenes szállások, kórhá­zak. elsősegélyhelyek, oltási központok előkészítésében. Az országos társadalmi bi­zottság eleget tett feladatai­nak, tevékenysége lényegé­ben lezárult. Az árvíz súj­totta lakosság támogatására azonban jelenleg is folyama­tosan érkeznek a hazai és külföldi adományok. Az út­törők, az árvízkárosult isko­lákért mozgalomban részt vevő pajtások például eddig 3 200 000 forinttal növelték a Vöröskereszt árvizes csekk ­! számláját. gyár pártszervezetének és szakszervezetének vezetőivel egyszerű emberekhez, és remélem előnyös intézke- csupán Kádár elvtárs déseket hozhatunk. Segíteni szeretnénk a gyermekeiket egyedül nevelő és nagycsalá­dos asszonyokon. Ilyen terü­letek a hárommüszakos be­osztás. az éjjeli pótlék ösz­szege és még több minden. Elgondolkodva említette Juhász Géza, hogy a szege­di textilművekben mindösz­sze két nő van osztályveze­tői beosztásban. Kevesli, va­lószínű joggal. Külön is fel­jegyezte füzetébe a kong­resszus anyagából, hogy ná­lunk a hatalom nem a sze­mélyeké, hanem a munkás­osztályé. Ebből következik, hogy a vezetők kiválasztása mennyire felelősségteljes fel­adat. Érdemes egy-egy veze­tői kinevezés, vagy éppen leváltás esetén a beosztot­takkal is tanácskozni, mert nem biztos, hogy azonos a véleményük azokéval, akik döntenek ilyen ügyekben. — Nagyon jólesett a párt­kongresszus őszinte hangne­me. Ügy érzem, hogy ezzel a kongresszussal, ezzel a mun­kastílussal a párt még köze­lebb került a néphez, az Nem nyüt és őszinte hangú beszámoló­ja, vitazárója volt ilyen, ha­nem szinte minden küldötté, aki szót kapott -a tanácsko­záson. Javítsunk a dolgozó nők helyzetén A kábelművekröl azt hin­né az ember, hogy ott a fér­fiak vannak többségben, pe­dig nem így van: az összes dolgozóknak több mint a fe­le — pontosan 53 százaléka — nő. Oskó Lajosné párt­titkár talán ezért is nagyon örül annak, hogy a párt­kongresszuson komoly teret kapott a dolgozó nők hely­zete. — Nem ls emlékszem, hogy valamikor is ennyire nagy megbecsüléssel beszél­tek volna a dolgozó nőkről, mint a párt X. kongresszu­sán. Jó lenne, ha nem ma­radna meg ez csupán a kongresszusi jegyzököny­vekben. hanem életre kelve, a valóságban gyümölcsözne. A férfi vezetőkön sok mú­lik: úgy vegyék és úgy ér­tékeljék a női dolgozókat, ahogyan a kongresszus tette, és ahogyan Kádár elvtárs beszélt a nőkről. Én. mint párttitkár mindent megte­szek. hogy nálunk a kábel­gyárban a lehetőségeket tel­jesen kiaknázva javítsunk a dolgozó nők munkakörül­ményein. szociális ellátottsá­gukon és fizetésükön is. Áchim-ünnepségek Jubileum a DELÉP-nél * Átadták a tízezredik lakást A Délmagyarországi Építő Vállalat huszonegy- eszten­dővel ezelőtt létesült Szege­den. Jelentéktelen építési kapacitással. néhány száz A DÉLÉP intenzivebben 1956—57 után kezdett hozzá lakásépítésekhez, s különö­sen a harmadik ötéves terv idfején építettek nagyobb redi-k lakás is. Reméljük, hogy a húszezredikre nem kell huszonegy évig várni. fllapamunka Horváth Miklós tizenöt év­vel ezelőtt végezte el Buda­pesten a faipari techniku­mot, s friss bizonyítványával a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában jelentke­zett munkára. Azóta dolgo­zik ebben a kollektívában, beosztása művezető. Élmény­nyel kezdi: — Engem a munkafegye­lem különösképpen érdekel, mivel feladatom annak biz­tosítása. Nagyon sok javíta­nivaló van ezen a téren mindenütt. így nálunk is. Lassan valóban oda lyuka­dunk ki, ahogyan Kádár elvtárs mondta zárszavában, amikor egy csepeli munkás­gyűlés felszólalójára hivat­kozott, s megemlítette, hogy valamikor kényszer volt a munka, majd dicsőség, de sokan manapság már szíves­ségnek tekintik. Persze így nem lehet, hiszen csak a jól végzett munka, az általa lét­rehozott javak tehetik szeb­bé az életünket, csak azáltal növekedhet az életszínvona­lunk is. Én azt tartom, s a kongresszus is valahogv így foglalt állást, hogy nálunk annak lehetnek jogai, süti eleget tesz a kötelezettségei­nek. Részletesen elmondta Hor­váth Miklós, hogy üzemré­szükben teljesítménybérezés van. de az egyéni normák mellett csoportos elszámo­lást alkalmaznak. Tehát mindenkinek tudása legjavát kell adnia, nem lóghat sen­ki. hiszen akkor legközvet­lenebb munkatársát csapja be. A munkaverseny segítő erejét nagyra becsüli és pél­dákat említ, hogy a Novem­ber 7. nevet viselő szocialis­ta brigádjuk a kongresszus tiszteletére olyan vállalást tett, hogy társadalmi mun­kával keresett pénzen tele­víziót vásárolnak egy falusi iskolának. Teljesítették fel­ajánlásukat, munkájukkal elősegítették a gyár terme­lését, amely elmaradt az ár­víz elleni védekezés idején. Saját beosztásáról mondja: — Én, mint művezető igyekszem úgy szervezni a csoportok munkáját, hogy a legnagyobb hatékonyságot biztosítsam a gyárnak. Nem szeretem az olyan- embere­ket, akik félvállról veszik a munkát és a munkahelyüket. Ezek rontják a morált és a gazdaságosságot is. S állítom, hogy ebben a nagv vándor­lási lázban a vállalatok leg­alább annyira hibásak, mint azok, akik cserélgetik mun­kahelyüket. Megbecsüléssel, igazságos bérpolitikával .mérsékelni lehet a fluktuá­ciót. A mi gyárunk munka­körülményeiről és szociális helyzetünkről nem beszélek, azt csak az új bútorgyár or­vosolja majd. ha felépül. munkással kezdték. Szinte mennyiségű lakást. Az el­az egész város csodájára járt múlt öt esztendőben több a Borbás utcában és a Fa- lakás épült Szegeden is, mint ragó utcában megkezdett la- a megelőző tizenöt év során, kőházak építésének. Az volt Az újszegedi oldalon levő az állami építőipar első pro- Odessza lakónegyedben hu­dukciója Szegeden. S azóta? szonhét házat építettek 886 lakással. A Bécsi körút és az Békéscsabán megalakult a nagy magyar parasztpoliti­kus. Áchim L. András cen­tenáriumát előkészítő bizott­ság. amely 1971. március 15 é& április JfS között rendezi meg az emlékünnepségeket. Országos emlékülés is lesz, neves történészek tartanak előadást Áchim munkásságá­ról, életéről, eszméiről. (MTE) Sajnos nagy számokról nem beszélhetünk, de a vál­lalat mégis emlékezetes és feljegyezni való dátumhoz érkezett el. Tegnap, decem­ber 2-án átadták az ezredik lakást, amelyet már korsze­rűbb építési anyagokból és korszerűbb építési technoló­giával készítettek el a sze­gedi Tarján városnegyedben. A szolnoki házgyár termé­keiből összeszerelt 329-es jelű tízemeltes lakóházban az egyik lakás ajtaja fölé elhelyeztek a kis táblácskát: 10 000. lakás, epitette .a>. DÉL­IES. Alföldi utca térségében nyolc épületben 498 lakást alakítottak ki. Az utóbbi években a sze­gedi Tarján városnegyedben folyik nagyobb arányú la­kásépítkezés. 1968-ban 409, 1969-ben 935 lakást adtak át az új lakóterületen. Ebben­az esztendőben október else­jéig 556 lakást, s még de­cember végéig újabb 518 la­kást ad át az építőipar. Vagyis a tarjáni városrész­ben évvégére több mint 2400 lakás lesz. s az utóbbiak között található a DÉLÉP munkásai által epitett üzez­Csecsemőruházati ellátás A Központi Népi Ellenőr- nyüipari Minisztérium a Bizottság a lakosság Belkereskedelmi Miniszté­riummal együttműködve a vizsgálat tapasztalatai alap­ján több soron kívüli in­tézkedést tett. Az év hátralevő részében a pólyagyártáshoz szükséges többletanyagot is biztosít­ják. Belső intézkedéssel ren­dezi az ipar az egyéb cse­csemőruházati cikkek (kis­Vig, bébiágynemű, rugdaló­zó stb.) termelését, illetve azok 1971. évi anyagfedeze­tét. Az intézkedések ered­ményeként már ez év ne­gyedik negyedévében 15 szá­zalékkal több pelenka kerül az üzletekbe. zesi észrevételei alapján meg­vizsgálta a esecsemőruházati ellátás helyzetét, a termelés és forgalmazás problémáit. A forgalom általában bő­vült, de az ellenőrzés meg­állapításai szerint egyes ter­mékekből mennyiségi hiány mutatkozott, helyenként pe­dig szűk volt a választék. A nem kielégítő ellátást részben kapacitáshiány, rész­ben érdekeltségi problémák okozzák. Abból kiindulva, hogy alapvető követelmény a zavartalan és megfelelő el­látás biztosítása csecsemö­önhazati cikkekből, a Kony-

Next

/
Thumbnails
Contents