Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

fO VASARNAP, 1970. DECEMBER 20fl. Aj elmúlt évben, Csongrád megyében U4 termelőszövetkezet közül mintegy 107 és valumenynyl állami gazdaság foglalkozott szarvasmurha-tenyésztejsel. A sokirányú hasznosításon belül a növendéknevelés és marhahizlalás mellett a tehenészet bizonyult 4 legjelentősebbnek. Az 1009-es tavaszi állatösszeírás adatai szerint tehénállományunk 35,5 százaléka tsz-ekben, 10,5 százaléka állami gazdaságokban. 54,0 százaléka tsz háztáji es egyéni gazdaságokban volt Ha megvizsgáljuk az egyedi hozam szektoronkénti differenciáltságát, akkor legkedvezőbb kép az állami gazdaságoknál tapasztalható. majd ezt követi a termelőszövetkezeteké és a legalacsonyabb hozam a tsz háztáji, illetve az egyéni gazdaságokban mutatkozik. Természetesen ez nagyon sok tényező függvénye, hiszen minél magasabb szintű szektort vizsgálunk, annál inkább könynyebb a korszerű állattenyésztési feltételeket megteremteni, annál inkább kihasználhatók a nagyüzem adta lehetőségek. Ha a nagyüzemekben tartott — területegységre jutó — szarvasmarha-állomány Csongrád megyén belüli alakulását elemezzük, akkor szembetűnő a Szeged környéki koncentráltság mellett a megye keleti, északi es középső részének határozott kiemelkedése. Különösen kiugró a tszt.ehénállomány Hódmezővásárhely, Makó. Szentes. Csongrád, Szeged és Székkutas településekben. Ha vizsgálat alá vesszők a termelőszövetkezeti tehenészeteket olyan szempontból, hogy a létszám és a hozam közti kapcsolatot emeljük kl. akkor az országos a<iatokat elemezve, azt tapasztaljuk. hogy az egyenes arány a két érték között csak egy darabig áll fenn. Ez az érték 154 tehénnél Húzható meg. A statisztikai adat azt mutatja, hogy e körül a létszám körül egy bizonyos stagnálás tapasztalható, majd pedig a tehénállomány további növekedése a tejhozam enyhe csökkenésével Jár. Csongrád megyében még inkább szembetűnő az a tény. hogy a tehénállomány koncentrációjának növekedésével párhuzamosan u/. átlagos tejhozam nem nő az állomány maximális értékéig. A 2801—3100 liter fejéeátlagú téeszek ig egyenes arány áll fenn a tehénlétszámmal, de a 3100 litert ts meghaladó állomány átlagos tehénszáma csupán 114. Az állami gazdaságok esetében más a helyzet. Itt a tsz-ekre levont fenti következtetés nem áll fenn. ugyanakkor állami gazdaságonként a fejési átlag szóródása lényegesen kisebb (2393— 2930) és a kevés számú termelőegységből a törvényszerűség kevésbé rajzolódik ki. Kétségtelen, hogy egy termelőszövetkezet tehenészetének fejési átlaga igen nagy mértékben függ a szelekció mértékétől, az Istállók színvonalától, az optimális tenyésztési feltételek megközelítésétől. a gondozás milyenségétől. a takarmány összetételétől de úgy gondoljuk, nem szabad teljes mértékben figyelmen kfvül hagynunk a létszám koncentráltságának a tejtermelésre gyakorolt hatását. Ez különösen aktuális probléma napjainkban, amikor szarvasmarha-tenyésztésünk fellendítése fontos feladatunk. Ügy gondoljuk, hogy a megyénkben most épülő nagy tehenészeti telepek üzembehelyezésénél és a tenyésztés megindulásánál nyújt hasznos tájékoztatást a bemutatott gyakorlati eredmény. hisz az új telepek átlagos tehónlétszáma mintegy 300 darab lesz. ezzel szemben az optimális létszám az elmúlt évben a fent említett 154 darab volt. Az optimális telepnagyság kiválasztása és az igényeknek lehető legjobb kielégítése teszi lehetővé a magas munkatermelékenységű es lövedelmező tehenészetek fenntartását. a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjainak lerakását é$ teljes kibontakoztatását. Abonyi Gyuláné dr.. Kovács József Horváth Dezső Butéliák BAROMORVOSTÓL AZ ÁLLATORVOSIG Olvasmányos kis füzetet adott ki az agráregyesület megyei szervezete ünnepi évfordulóinkra az állategészségügy múltjáról és mostani napjairól. Olvasmányos es tanulságos is. Abból a közkézen forgó megállapításból, hogy a parasztember hamarabb fordult orvoshoz, ha a lova volt beteg, és sokáig nem fordult, ha magát vagy a családját kerülgette a nyavalya, könnyen levonjuk a következtetést: az állatorvosnak ment legjobban a sora. Ez a kis füzet némi fönntartásokkal is szolgál. Külső és belső betegségekről A szentesi levéltár egyik irata mondja, hogy a barmokat orvosló Tudományoknak közönséges királyi Professora tudtára adja mindenkinek, akinek illik, hogy Kováts István Nagy Körösről, Pest vármegyéből való Kováts legény — 23 esztendős, a Lovak neveléséről, külső szép formájok, termetek és hibáik megismeréséről. azoknak rendes patkolásáról, felboncolásáról, külső és belső Betegségekről, nem különben a Marhadögről, és annak orvoslásáról tartott tanításokat húrom esztendeig szorgalmasan hallgatta .,. stb. Azért idézik ezt az érdekes bizonyítványt ilyen hosszan, mert gyanítják, hogy ez a derék Kováts-legény volt megyénk első állatorvosa. Hogy merre léptünk azután? 1862-ben a Barornorvos fizetése éppen annyi. mint a szegődményes pusztázóé. A sándorfalvi képviselőtestület 1901-ben sokallja az állatorvos fizetését, mert az sokszor tétlenül ÜL A dorozsmaiak még 1926-ban is azt vallják, hogy az állatorvosi állás fölösleges és hiábavaló. „Volt egyszer egy ló..." Németli István korál latprvos igy fakad ki egyik cikkében: Nemcsak a laikus nagyközönség, de még emberorvosoknak nagy részében is az a Hit él, hogy a mi szakunk nem komoly tudomány. hanem valami olyan mesedélután, ahol a tanár kiáll a pódiumra, és elkezd mesélni, hogy — „Volt egyszer egy ló" ... Farkas Dezső a csongrádi magisztrátustól mikroszkópot kér, hogy a vágóiiidon használhassa. A képviselő testület 15 szóval. 9 ellenében az előterjesztésnek helyt nem ad. mert e drága műszert nem tartja feltétlenül szükségesnek. Csodálkozhatunk-e. ha jól táplált járványok. Marhadög, veszettség, arbánc, sertéspestis, baromfikolera, lépfene. gümőkór, takonykór, sercegi üszük és mások léptek az ilyen gáncsoskodások nyomába? A Vásárhely) Reggeli Üjság még 1939-ben" is így kiált föl a ragadós száj- és körömfájás országos méreteiről szólva: Itt már csak égi csoda segíthet. Mint az úr az urak között Ezeket az állapotokat mostani viszonyainkkal talán párba állítani is fölösleges. A könyvecskét tovább olvasni azonban nagyon is érdemes, mert van abban ilyen fejezet is: Amikor nevettünk. Egy rokkant elejű csődör sértett gazdája így felel az állatorvosnak, amikor hallja, hogv lovát ivartalanítani akarja: „Pedig ez a ló mindég vót olyan a lovak között, mint az úr az urak között!" A patikus, aki eredeti németben olvasta a Brehmet, és úgy tudta belől®, hogy a megvadult állatnak ha az ember szigorúan a szeme közé néz. akkor az megjámborodik, egy tehénriadalom alkalmával akarta kamatoztatni tudását. Kiállt a tehénnel szembe, igyekezett szúrósan a szeme kijzé nézni. A hiba ott lehetett, hogv a tehén nem olvashatta eredetiben a Brehmet, mert minden teketória nélkül föllökte a jámbor lelkületű patikust. Ilven és hasonló, szomorú vagy derűs történetek összegyűjtésére vállalkoztak megyénk állatorvosai, ezeket szerkesztette kötetbe a megyei íőállatorvQs, dr. Szabó János. n. D. A Szegedi ÁG az egyik legkedvezőtlenebbül tagolt állami gazdaság Ivét járás területén fekszik, és földjei 12 község ha tárában terülnek el. 180—200 Ura utazás szükséges ahhoz, hogy a gazdaság Szegeden levő központjából kiindulva, valamennyi termelőegységet érinteni lehessen. Az átszervezések során egymástól eltérő adottságú gazdaságok kerültek összevonásra. Az összevont gazdaságok profiljába tartozik a kísérleti Intézet üzemi kiszolgálása, a kertimag-termelés, a szétszórt területeken folytatott szőlő- és gyümölcstermelés, a haltermelés is. Így gazdaságunk az önálló vállalati gazdálkodás bevezetésének időszakában inkább központi irányítás aJatt álló kisüzemek csoportosulásának volt nevezhető, mint korszerű nagyüzemnek. Fejlesztési célkitűzéseinknek az alábbi követelmények megvalósítását kell biztosítani: a) Az egymástól és a gazdaság központjától nagy távolságra levő termelőegységeket kell természeti és közgazdasági viszonyaikat figyelembe véve. specializált középüzemekké fejleszteni, hogy az egymásközti költséges és nehézkes kooperáció minél kisebb térre szűküljön. b) Figyelembe kell venni azokat a hagyományokat (Fehértó haltenyésztése), melyek jelenleg is népgazdasági igényt elégítenek ki, ég fejlesztésük a nyereségtömeg emelkedését eredményezi. e) Azon ágazatok fejlesztését kell elsősorban előirányozni, melyek a nagy termelési értékkel és nyereségtömeggel, az iparral azonos szintű anyagi érdekeltséget biztosítanak, illetve melyekben az élőmunka foglalkoztatottsága iparszerűen szervezhető. d) Szeged város és Csongrád mégye hallak valamint szarvasmarha- és sertéshússal való ellátása részben saját üzlethálózaton, részben pedig a területen levő , élelmiszeripari üzemekkel létesítendő kooperációval. Vállalati terveink szerint gazdaságunk a következő termékek előállítására specializálódik: a) szőlőtermelés és borászat; b) te]-, sertés- és szarvasmarhahús-termelés; c) haltermelés. E feladatok megvalósítása érdekében földterületünk művelési ágak szerinti megoszlása is változik: Jelenleg Terv szerint szántó 3051 4410 szőlő 901 1335 gyümölcs 163 200 rét 498 498 legelő 735 723 erdő 126 334 halastó 2251 2250 nádas 218 318 egyéb m. alól kivett 429 430 Összesen: 10 361 10 100 A növénytermesztés ágazatai közül a legtöbb fejtörést a szőlészeti, borászati ágazat okozza. A jelenlegi szőlőterületünkből 216 kh korszerűtlen, ennek a kiselejtezése szükséges. Így összesen 650 kh borszólöt kell telepítenünk ásotthalmi kerületünkben. A korszerű művelési mód segítségével az 1 holdra eső termésátlagot 45 mázsára emeljük, mely mellett összes borszőlőtermelésünk 60 000 mázsa lesz. Megoldásra váró feladat — átvétel vagy építés útján — a korszerű feldolgozás és .árolás rendezése. A gazdaság állatállománya a jelenlegihez viszonyítva 1030-ra a következők szerint alakul: Létszám db 1970.1.1. 1980. XIL 31. szarvasmarha összesen 900 2000 ebből tehén 405 600 sertés összesen 3535 15 000 ebből koca 350 960 juh 1041 — baromfi 17 250 — Á tejtermelés tíz, esztendő alatt 1.1 millióról 2,1 millió literre, a marhahús-kibocsátás 17 vagonról évi 60 vagonra, a sertéshúseladás 40 vagonról 280 vagonra, s a .halértékesítés az idei 93 vagonról 130 vagonra emelkedik 1980-ra. Most évi 163, a fejlesztési időszak végén 470 vagon összes húst adunk el évente. Halászati üzemünk szép hagyományokkal rendelkezik. A termelest a jelenlegi tófelületen kell folytatni, fokozva a jövedelmezőséget és hatékonyságot. Meg kell oldani a nehéz fizikai munka gépesítését és a lehalászás központosítását. Megoldásra vár a haltenyésztést, illetve árutermelési célnak megfelelő ipari takarmány előállítása. Rendezni kell az értékesítést, míg a feldolgozás más üzemekkel való kooperáció útján biztosítható. A legdöntőbbnek — mivel az egész szerkezetünkre kihat — az ipari takarmányelőállítást tartjuk. A sertéstenyésztési ágazat létszámának és termelekeuységének fejlesztése érdekében folyamatban van egy 480 kocaféröhelyea tenyésztő. és hizlalótelep építése. A későbbiek során ezt további 480 férőhelyes fiaztalóval kívánjuk kiegészíteni. A hizlalásra kooperációs megoldást keresünk. Szarvasmarha-tartásunk fejlesztése a következő 15 évben kétirányú lesz. Létesítünk egy 600 férőhelyes komplett tehenészeti telppet, s az. ásottba! mi kerületünkben épül egy 1000 férőhelyes marhahlzlaló-telep. Űjszerű terveken dolgozunk a telep és a környező háztáji gazdaságok szerződéses kapcsolatainak a kiépítésére, a hízóalapanyag ós a takarmányellétás megoldása érdekében. A fejlesztési célkitűzések meg. valósításához 343 millió forint beruházási forrás szükséges. Ebből 150 millip forint saját keret rendelkezésünkre áll. A hiányzó 198 millió forint, fedezetéül szolgál egyfelől az ártámogatás, mely a jelenlegi beruházási konstrukció szerint 114 millió Fejlesztési célkitűzéseink hiteligénye tehát mintegy 84 millió forint. A fejlesztési célkitűzések gazdaságosságát vizsgálva választ kell kapnunk arra. hogy a vállalati nyereségtömeg biztosítja-e a szükségéé hitel visszafizetését. Az egyes ágazatokból az alábbi nyereség elérését várjuk. Szőlőtermelés és borászat sertéstartás szarvasmarhatartó halászat egyéb ágazatok Összesen várt évi nyereség 8000 m/Ft 9000 m Ft 5000 m Ft 3000 mFt 3000 m Ft 30 000 m/Ft Ez a nyereségtömeg a szintentartáshoz és a további fejlesztéshez elegendőnek látszik. és biztosítja a termékek előállításában, feldolgozásában és forgalmazásában részt vevő dolgozók fokozott anyagi érdekeltségét is. A nyereségből a jelenlegi érvényben levő felosztási és jövedelemelvonási elvek szerint 9,9 millió forint fejlesztési alap képződik, mely 9 év alatt garantálja az igéd)'be vett hitel visszafizetését. \