Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

PÉNTEK, 1819. DECEMBER 18. A sütőipar fejlesztése Csütörtökön a MÉM-ben a sütőipari szakemberek tar­tottak országos találkozót. Az értekezletet dr. Soós Gá­bor, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első he­lyettese nyitotta meg, majd Szilágyi Sándor MÉM-főosz­tályvezető az iparág fejlesz­tésének terveit ismertette. Elmondotta, hogy 1975-re az egy főre jutó napi kenyér­fogyasztás — amely most 32 deka — 3,5 százalékkal csök­ken majd. A kenyérfogyasz­tás csökkenése mellett a sü­tőipari termelés áruösszeté­tele jelentősen módosul. A jelenlegi megfigyelések sze­rint a péksütemények iránt fokozódik az érdeklődés, el­sősorban nem is zsemléből és kifliből akarnak többet a vásárlók, hanem például bri­ósból, császárzsemléböl és töltelékkel ellátott péksüte­ményekből nő a kereslet. A szakemberek arra számíta­nak, hogy az ipar szempont­jából igen munkaigényes árufélék termelését tovább kell fokozni. Mindez nem azt jelenti, hogy a kenyérgyárakban vissza kell fogni a terme­lést, .ellenkezőleg, 1975-ben a jelenleginél 5 százalékkal több kenyérre lesz szükség. A falusi lakosság ugyanis időközben teljesen ' felhagy majd a házi kenyérsütéssel, a vidéken élő' emberek is a mindennapos kenyérvásár­lók közé tartoznak majd. Kisebb az öröm, ha késve jön A postások nehéz napjai Meleg a télben A karácsony és az újév napja az örömszerzés ünne­pe, s ez a szép hagyomány igen kemény munkát jelent a postásoknak. Kilószám hordják meg az üdvözlő­lapokat is, a csomagok özö­néről nem is szólva. Hogy időben megérkezzen az ajándék, nemcsak rajtuk múlik, ne késlekedjen hát senki, időben adja fel a jókívánságok lapjait, az örömszerző csomagokat. Nagyon megkönnyíti a postások dolgát, ha gondo­sak vagyunk: tartós, biz­tonságos csomagolással, a cím gondos felragasztásával (a címmásolatot helyezzük el a csomagban!), lehetőleg gondos írással kitöltött szál­lítólevelekkel egyszerűbbé tesszük a kézbesítők mun­káját, mert nyomozásra most aligha van idejük, s ha ké­sik a csomag, vagy a leve­lezőlap, kisebb az öröm. De akkor is, ha portót kell fi­zetni ... Külföldre rokonoknak és barátoknak kiviteli engedély nélkül küldhetünk a keres­kedelmi forgalomban levő vagy a házilag készített ajándéktárgyakból, ha a bel­földi forgalmi érték nem haladja meg a 400 forintot. Vagyis ne küldjük ki a nagypapa antik aranyóráját, mert hátha drágább és nem sajátkezűleg készült, de nem lehet pénzt, bélyeget, nemes­fémet, az élelmiszerek közül pedig szalámit, kolbászt, nyers vagy füstölt húst, zsírt és olajat külhonba küldeni, az előírás szerinti mennyiségben. Az ajándék levél vagy csomag formájá­ban adható postára, a vám­áru-nyilatkozatot segítik ki­tölteni a postahivatalban. Az ünnep első napján is kiviszik házhoz a csomagot, azokon a helyeken, ahol rendszeresen házhoz kézbe­sítik különben is, de de­cember 26-án és 27-én vi­szont csak az expressz és a gyorsan romló tartalmú cso­magokat kézbesítik. A Szeged 8. számú posta­hivatal nyitvatartási idejét december 24-én 18 óráig meghosszabbítják, hogy azok a tarjántelepiek, akik az­nap kapták meg az értesí­tést az ajándékcsomagról, át­vehessék a 8-as postahiva­talban. December 25-én a Tarján-városrészben lakók címére érkezett csomagokat is — kivételesen, karácso­nyi ajándékként — házhoz viszi a Szeged 2. számú postahivatal. Kevés a munkaerő a pos­tán, óriási a feladatuk ezek­ben a napokban — de sokat segítünk nekik, ha nem adunk többletmunkát. Ha gondosan betartjuk a fel­adási szabályokat. Válaszol az illetékes Megbüntették a felelőst December 9-1 számunk­ban, az Olvasóink írják ró­va L..an közöltük Török Já­nos (Oskola u. H/a) pana­szát. Olvasónk leírta, hogy november 29-én a tejszínes üvegek alján kakaó mara­dékot talált, s az Oskola utcai élelmiszerboltban min­den tejszines üveg hasonló­an kakaófoltos volt. Ezt az üzletvezető azonnal jelentet­te a tejipari vállalatnak. A Csongrád megyei Tej­Ipari Vállalat szegedi üze­mének főmérnökétől kap­turó- választ a panaszra. Közölte, a bejelentés után a tejszínit kivonták a for­galomból és megfelelő mi­nőségű habtejszínt is bizto­sítottak a boltoknak. A vizs­gálatot is azonnal megkezd­ték és megállapították, hogy rossz csapváltás miatt keve­redett a kakaószirup a tej­színbe. A vállalat vezetősé­ge a hibát igen jelentősnek tartotta, armak ellenére, hogy az nem higiénés ere­detű volt. A gyártást irányí­tó technikus a végtermék minősítését nem végezte el, így munkaköréből azonnal leváltották. Biztosítják a tévénézést Lapunk november ' 26-i szama ban Tévénézés bo­nyodalmakkal clm alatt közöltük K. András, ásott­halmi lakos panaszát, mi­szerint az ásotthalmi mű­velődési ház gazdasági veze­tője november 22-én este 8 óra után hazaküldte a 16 éven aluli tévénézőket., majd rendőrt hívott. Olvasóink azt kifogásolta, hogy fia szülői felügyelet mellett sem néz­hette meg a nemcsak 16 éven felülieknek vetített filmet Borosok Szilveszter, a művelődési ház igazgatója válaszolt, s levelében leírja, he*" aznap este a rendőr­ség Asotthalom valamennyi szórakozó helyén ellenőrzést tartott s noha a rendelet, amelyre a rendőrség hivat­kozott, kizárólag vendéglá­tói pari egységekre vonatko­zik, valóban hazaküldték olvasónk fiát is. Eddig az cetig korhatár nélküli fil­meknél megengedték, hogy a 16 éven aluli nézők, ha szüleikkel voltak a művelő­dési házban, végignézhessék a műsort Ügy vélik, az is­kola vezetőjére, illetve a szülőkre tartozik, hogy en­gedélyezik-e a gyerekeknek a tévénézést. Sérelmezi azt a ki nem mondott, de érez­tetett célzást hogy talán a művelődési ház vezetőségé­nek „forinthaszon-szemléle­te" lenne az oka, hogy a tévénézőket állítólag nem látják szívesen a művelődési házban. Szerinte téves ol­vasónknak ez a véleménye, mert a tévénézést belépődí­jas rendezvények esetében is mindig biztosították, és a jö­vőben is ezt teszik, éppen azért, mert tisztában van­nak a tévéműsorok közmű­velődési és szórakoztatást jelentő szerepével. Ban Sándor estje Főpróba a villamosított vasútvonalon A Budapest—Miskolc— Szerencs—Záhony, valamint a Budapest—Szolnok—Deb­recen—Nyíregyháza vasútvo­nal utolsó szakaszán, Deb­recen és Nyíregyháza között is befejeződött a villamosí­tás és most tartják az átadás előtti próbákat. Szerdán a felső vezetéket helyezték fe­szültség alá és áramszedő­vel haladt végig egy moz­dony a vonalon. Az utat üzemzavar nélkül tette meg. Csütörtökön került sor a terhelési próbára. Délelőtt Nyíregyházáról Debrecenbe, délután Debrecenből Nyír­egyházára továbbítottak egy 1700 tonnával megterhelt te­herszerelvényt. Pénteken in­dítják az első villamos von­tatású személyvonatot, amely nagy sebességgel teszi majd meg a két város közötti tá­volságot. A szakemberek sze­rint a vonalat a tervezett időben átadhatják a forga­lomnak. Ez azt jelenti, hogy december 20-án nulla órá­tól megváltozott menetrend szerint közlekedhetnek a vo­natok Budapest—Debrecen —Nyíregyháza között. A dolgozókról való gon­doskodásnak sok ága van, olyan is, aminek a nap­tárhoz, az időjáráshoz kell igazodnia. A tél beálltával újólag előtérbe kerül a hi­deg, az időjárási ártalmak elleni védekezés kérdése. A télen át szabadban végzett munkák próbatéte­lét nagyban könnyíthetik a védőfelszerelések. A meleg kesztyű, a fülvédős sapka, a bélelt védőruha, bundás­kabát, csizma — olyan dolgok, melyekre szüksé­gük van ilyenkor a kint munkálkodóknak. De azok­nak is, akik a körülmé­nyekből adódóan hideg he­lyiségben dolgoznak. Ren­delkezés rögzíti, hogy eze­ket a kellékeket a vállalat köteles biztosítani munká­sai számáru. S gondoskod­nia kell a hideg évszakban szabadon dolgozóik meleg teával való ellátásáról ls. Most, hogy időszerűvé vált, nem árt újra felele­veníteni mindezeket, mert a téli kellékekről egyszer­másszor még elfeledkez­nek. Elvileg, „intézménye­sen" biztosított az ilyen ellátás, de azért akad egy­egy személy, akinek intéz­kednie kellene — mégpe­dig előrelátóan, időben —, s elfelejti ezt a kötelessé­gét. Holott Inkább arra kel­lene törekedni: a szokott­nál figyelmesebben lássák el a szabadban didergőket Ügy is „újíthatnának" egy­ben-másban, hogy az em­berek szíve is megmele­gedjék — érezve a gondos­kodó igyekezetet. S. M. Két színpad Utóbb már nem vitatják a műkedvelő művészeti moz­galmat. Utóbb a viták sajá­tos arculatát, szerepét kere­sik a kultúrpolitikában. Sar­kosan vitatják, még mindig, maradjon műkedvelés, tisz­tán amatőr, öntörvényű moz­galom, vagy kérjen teret — még tisztázatlan hivatásos szándékkal — a művészet szférájából. Hagyományos elnevezése, formailag, komp­romisszum: műkedvelő mű­vészeti mozgalom. Persze tartalmában már régen fel­oldotta a művészet és mű­kedvelés ellentmondását, egyszerűen úgy, hogy nem értelmezte egyenesen a hi­vatásos és amatőr megjele­nés dilemmájának. Alább két országosan is méltányolt szegedi színpadról szólunk. Amikor a városi pártbizott­ság a népművelés feladatait elemezte, s a műkedvelő csoportok támogatására hív­ta fel a figyelmet, arra is biztatott, keressük tovább helyüket, lehetőségeiket Sze­ged kulturális életében. BAR A MINERVA SZÍN­PAD új címtábláját alig há­rom éve viseli, jogelődjével, a KISZÖV-színpaddal, múlt­ja már évtizedes. A három patronáló szerv (KISZÖV, tanács, KISZ) anyagi támo­gatása megnyugtatja, de a többszempontú kívánságok olykor esetlegessé teszik működését. Mindhárom sa­játjának vallja, orientálja, ami nem okozna feltétlenül hangzavart munkájában, de nem is marad nyomtalanul. Tény, a Minervának nincs még önálló profilja, maga­választotta, kitaposott ös­vénye az amatőr mozgalmon belül — noha tévészereplé­se, díjai, trófeái révén „lab­dába rúg" az országos me­zőnyben. A dokumentumjá­ték kivételével végigzongo­rázták az irodalmi színpadi skálát (olyan sorozatot in­dítottak, mint a Fiatal Mű­vészek a Pódiumon), együt­tessé váltak; közönségük — és az idei évadban ismét ve­gyes műsortervük van. Kon­ter László, a színpad vezető­je abban látja további esé­lyeiket, hogy az irodalom és a színház területén önkép­ző műhelyt alakítsanak ki, nem hivatalos művészképzőt, de többet a produkciók egy­szeri betanulásánál. A hiva­tásosak profiljával kacér­kodnak, jóllehet, nem akar­nak többet a kacérkodásnál. Kiderül ez két tényből. Idén először bérleti előadá­sokat hirdettek, ami lénye­gében profibélyeg, ugyanak­kor bemutatóikon hivatásos színművészek is szerepelnek. Annyiban feltétlen igaza van Konter Lászlónak (aki ma­ga az amatőr színpadról ke­rült a színházba), hogy va­lamely művelődési otthon­ban véglegesen letelepedve, szakmailag megalapozottabb munkát, szélesebb fvű tevé­kenységet végezhetnének — jelenleg a Bartók művelő­dési központ égisze alatt a postásoknál játszanak. Egy­szóval: otthont akarnak, cégtáblával. AZ EGYETEMI SZÍNPAD jóval kedvezőbb helyzetben van. Pontosabban, került az utóbbi hónapokra, amióta beszédes sikerei láttán az egyetem párt- és állami ve­zetése bőkezűen támogatja. Megdolgoztak érte: Déry Ti­bor Öridscsecsemőjének fel­fedezésével, országos vissz­A Sirály születése Maroknyi, lelkes hallga­tóság előtt folytatta a akadémia szegedi tagozata Beethoven szonáta-soroza­tát szerda este a konzerva­tóriumban. A nézőtéren zömmel az intézet növendé­kei ültek, bensőséges, me­leg hangulatot teremtve a házikoncertnek. Bán Sándor, a főiskolai tagozat művésztanára a G­duf, E-dúr, c-rpoll (Pathe­tique) és f-moll (Apassiona­ta) szonátákat játszotta. Ro­konszenves művészettel, a szónak abban az értelmében, amilyen feszültem figyeli a zene belső hangjait, mozgá­sát, s ahogyan a legkisebb kísértéseket is elkerüli a felszínes bravúrmutatvá­nyokra. Bán Sándor ritkán szere­pel nagyközönség előtt, koncertjeire visszaemlékez­hetően mindig alapos, rend­kívül gondos felkészülés, műhelymunka után jut el. Ezért is nagyobb érdeklő­dést érdemelne! Epizódok Csehov életéből — igazit el a moziplakát Szergej Jutkevics új filmjé­nek tartalmáról. L. Mai­jugin forgatókönyve termé­szetesen nem vállalkozik életrajzra, noha a filmben többre, teljesebbre törekszik egyetlen dráma, a Sirály születésének körülményeiről. Lika Mazinova levelét idézi. Erről a szerelemről készült a darab, melynek korabeli fogadtatása, premierje, a nagyherceg személyes jelen­léte dacára sem sikerül va­lami fényesen. Lika és Csehov finom kapcsolatának, mély barátságának hangula­ti vonalában filmre kerül az író közvetlen környezete, ba­rátai, az orvos páciensei (közismert Csehov orvos volt), de Jutkevics felmentést kér valamennyi életrajzi epizód kibontása alól. Egyszerűen akart csinálni. Epikusát, szándékosan lassú tempóval, ahol a cselekményesség szüntelenül valamiféle ál­lapot érzékeltetésére igyek­szik, tehát exponálásának pillanatától fokozatosan ve­szíteni kezd lendületéből, előrehaladásából. Akkor vált újabb epizódra, amikor a tempó szinte teljesen meg­áll. Pusztán ezzel a módszer­rel unalmas lenne a film (a lankadó tempó olykor-olykor el is fárasztja a nézőt), de Jutkevics mesterien tudja idő- és képsíkokra bontani­gyűjteni az emlékezés és a jelen képeit. A film a darab bemutatója előtt indul, s a premier utánra ér végéhez, így tulajdonképpen alig tör­ténik jelen időben valami. A hatás felkeltéséhez így szembetűnőbb, mennyire kel­azért, mert csehovi filmet lettek a film színei — bár végső fokon ezek sem ele­gendők a fentebb említett fá­rasztó tempótlanságok el­lensúlyozására. Milyen ez a szerelem? Olyan, mint a szerelem ál­talában Csehov drámáiban (ez Jutkevics intuíciója), a felhőtlen boldogságba is el­vegyülő cseppnyi boldogta­lansággal, a jó békebeli idő­ket elhozó időtlenséggel, a nyugalmat; és nyugtalansá­got harmóniával feloldás folytonos igyekezetével. A szovjet filmet jó előre Ma­rina Vlady vendégjátéka ha­rangozta be a sajtóban — méltán. A Csehovot megfor­máló Nyikolaj Grinykóval megértették a rendező szán­dékát, a szerelem szép tör­ténetét eszköztelenül, finom lírával örökítik meg a film­vásznon. N. L hangjával, a szegedi feszti­válon aratott sikerekkel — de még inkább annak az év­tizedes útnak állomásaival (Euripidésztől, Szofoklészlöl Albee-n, Mrozeke n, Pin­térén, Becketten, Dürren­matton át Illyés Tűvéte­vőkéig), melyeken az együttes kialakította sajá­tos stílusát. Paál István színpadvezető (aki részben szintén „amatőr útról" ju­tott a hivatásos színházba) ezt a stílust az intellektuális és groteszk hangvétel külö­nös harmóniájával jellemzi. A kompozíció, a mozgásdra­maturgia is ezt a gondolatot sugallja, dinamikus, cselek­vő színpadokon megőrzik a harsány-diákos hngvételt, a commedia del arte hangula­tát is. Az egyetemisták mun­kára elszánt, önkéntes tár­sulásában szegedi fiatalok gondolatébresztő színházát ápolják — az előzmények köteleznek rá. a művészeti kollégium, később ifj. Hor­váth István színjátszó tár­sasága, majd a „fényes sze­lek" korának falujárása, nyitott teherautós népműve­lése. A Minervához képest könnyebb helyzetben van­nak azért is, mert profiljuk az amatőr mozgalmon belüli sajátos helyzetükből fakad: a jó értelemben vett avant­gárdé. Ami önmagában még nem program, hiszen száza­dunkban minden mű, isko­la avantgarde-nak számít a születés pillanatában. Az Egyetemi Színpad viszont nem éri be az újdonság in­gerével, stílust kovácsol be­lőle. Csak így képzelhető el például, hogy legsikeresebb produkciójuk (az Óriáscse­csemő) tavasszal 25. előadá­sához érkezik — amatőr színpadok történetében rit­ka bravúrhoz. Az országban legtöbb abszúrd drámát vit­ték színre (egyedüli alkal­mat adva a közönségnek, hogy olvasmányemlékét élő színpadon visszakapja) — de a divathullám elültével to­vább léptek, s ma is profi­tálnak belőle. „Dramatur­giai-írói alkotóműhely a cé­lunk — véli Paál István —, ahová pályakezdő fiatalok merik küldeni darabjukat, azokkal foglalkozunk, dol­gozunk, az érdemeseket fel akarjuk fedezni. Tudjuk, ho­gyan játsszunk, szüntelen keressük, mit játsszunk!" A tervekhez tartozik még: ott­hagyni kézjegyüket a bonta­kozó stúdiószínpadon. Erre a szcenikailag jól felszerelt Auditórium Maximum mel­lett objektív lehetőséget kí­nál az Ady téri egyetem pincéjében megnyíló stúdió­terem. A jelek biztatóak: » nagy múltú Szegedi Egyete­mi Szinpad egyenesben van. Nikolényi István

Next

/
Thumbnails
Contents