Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

V, SZERDA, 1070. DECEMBER 2. Egy ember - hat számjegy Működik a központi kartonozó a rende'őintézetben Száma: 58 10 15. Ilyen és hasonló hatjegyű számok jelölik újabban a pácienseket a szegedi rendelőintézet központi kartonozójában. Az idézett szám azé a fiatalé lesz, aki 1958. október 15-én született, és januártól a többi tizennégy éves szegedivel együtt a rendelőintézet nyilvántartásába kerül. A felnőttek közé. Arra a kis tasakra. amely sok tízezer társával a kartonozó 80 méternyi fiókfolyobóiban regisztrálja a tizennégy éven felüli szegedlek adatait, nemcsak a neve kerül rá, de ez a szam is. A tasakban található kartonokról, bármilyen panasszal is kerüljön a rendelőintézet orvosa elé, elolvashatják egészségügyi életrajzát. Van, aki nem tudja? Ehhez csak a személyi igazolványát kell felmutatnia mindenkinek. Ha történetesen abban az áll, hogy az új páciens — aki már járt a rendelőben. 1934. május 6-án született, akkor — 34 05 06 — azonossági száma alapján harminc másodperc alatt előkerül kartonja a megfelelő fiókból. Sokan háborognak a személyi miatt, előfordul, hogy azt is otthon felejtik, s ki ne emlékezne arra, hogy mikor született?! Ez is megtörtént. Idős bácsitól, akit sajnáltak hazaküldeni, megkérdezték születési adatait, de tasakja sehogy sem akart előkerülni, mégis haza kellett mennie a személyiért. Akkor derült csak kl. hogy „mindössze" három hónapot tévedett. A rendelőintézet ezért ragaszkodik ennek a fontos okmánynak a felmutatásához. A központi kartonozónak, amelynek megteremtése nem kis erőfeszítésébe került a rendelőintézetnek, sok előnye van. Nemcsak az, hogy minden szakrendelés véleménye megtalálható a Jelentkező „egészségügyi személyijében". s az illető orvos már az előző betegségek ismeretében tudja betegét megvizsgálni (azelőtt ugyanis minden szakrendelésnek külön nyilvántartása volt), nemcsak az, hogy most már a kezelésre járóknak pontosan meg tudják mondani, mikor kerülhetnek sorra, de rendet teremt a nevek dzsungeljében is. Tíz év vagy három hónap Eddig előfordulhatott az is. hogy egy-egy beteg nem a saját neve alatt szerepelt, hanem annak révén került nyilvántartásba, aki után jogosult volt az ellátásra. Például: a nyugdíjas özvegy Kis Istvánné, akinek — előző házasságából született — fia után járt az ellátás, mondjuk Nagy Péter név alatt szerepelt a rendelésen. Az ország különböző városaiban — ahogy dr. Salgó Gábor. a rendelőintézet igazgató főorvosa elmondta — többféle módon próbáltak rendet teremteni, amikor központi kartonozót hoztak létre. Az új makói rendelőintézetben nagyon radikálisan: minden — új vagy régi — páciens tiszta lappal, üres kartonnal indul. Ennek — egyszerűsége mellett — meg van az a hátránva. hogy sok értékes, régi adat elvész. Székesfehérvárott hosszú távra tervezték a központi kartonozó teljes megtelítését: amikor a beteg jelentkezik, akkor szedik össze a szakrendeléseken eddig összegyűjtetlenül heverő kartonokat, s csak akkor lesz teljes a gyűjtemény, ha mindenki, aki valaha járt a rendelőintézetben, ismét megfordul ott. A pécsi példa alapján az év elején kezdték szervezni a központi adatszolgáltatást, már minden idei beteg azonossági számot kapott. Amikor végre kialakíthatták a helyiségeket, és — kéthónapos késéssel — megkapták a „tasakokat", már bizonyos előnyük volt. Háromhőnapos, szombat-vasárnapi munkával sikerült aztán elérniük, hogy november közepére a teljes ábécét feldolgozták. Elköltöznek és elhunynak Tulajdonképpen így is r.ég 3—4 év ken, hogy zökkenőmentesen működhessen a körponti kartonozó, akkorra fordul meg Szeged és a jurás lakosságának megfelelő hányada a rendelőintézetben Valószínűleg bővíteni is kell a központi kartonozót. különösen akkor, ha nem épül fel a lárási rendelőintézet. (Arra az esetre is felkészülnek, hogy felépül: a járásból jelentkező betegek kartonjára nugy J betű kerül, hogy rögtön átadhassák az adatokat az új nyilvántartónak.) Az adminisztrációt eddig az is bonyolította, hogy felhalmozódtak az elköltözöttek és elhunytak kartonjai. Most azt is bevezette — a városi és járási rendőrkapitányságok segítségével — a rendelőintézet, hogy minden héten összegyűjtik azoknak a szegedieknek az adatait, akik meghaltak vagy elköltöztek s így nem hever évekig feleslegesen a kartonozóban nyilvántartásuk. Távoli terv lenne: ha minden hazai rendelőintézet áttérne a központi kartonozásra, az elköltözők új lakhelyükre magukkal vihetnék betegségeik addigi történetét. Az új adminisztrációs rendszer nem változtathat meg mindent néhány hónap alatt. Nem enyhíthet sokat például a rendelőintézet zsúfoltságán, hiszen annak oka az. hogy több mint 230 ezer ember tartozik ide. Abban mindenképpen segíthet. hogy a betegeket — akár telefonon is — jobban lehessen irányítani, hiszen nekik is érdekükben áll, hogy ne várakozzanak órákat. De ez is csak a szegediekre érvényes, hiszen a járásból csak délelőttre hívhatják be a pácienseket. Annyit azonban már most is elértek, hogy felszabadult néhány helyiség, amelyekben rendelőt — ez is enyhít a gondokon — és Szociális jellegű létesítményt helyezhetnek el. Veress Miklós Egy minikép ! — maxi múltja Nemcsak a könyveknek, a festményeknek is megvan a maguri históriája. A budapesti Szépművészeti Múzeum négydarabos Gvardí-gyűjteménye ugyancsak meglehetősen hányatott, viszontagságos múlttal dicsekedhet. Bizonyára zaklatott volt a jeles tizennyolcadik századi piktor képeinek útja már addig is, amíg a múzeum birtokába jutottak. Amikor a Szépművészeti Múzeum anyagát a fasiszta hatóságok „kimenekítették" az országból, egyszerre nyoma veszett a Gvardi-munkáknak, illetve a négy kis tájképből mindössze egyetlenegy maradt meg, ami vissza is került a többi értékekkel együtt Münchenből. Másik kettőre is ráakadtak az ötvenes években a múzeum munkatársai, amelyek annak idején a költözködés fejetlenségében „találtak gazdára". Az ellopott és megkerült két képpel immár majdnem teljes volt a híres Gvardi-sorozat, ám a negyedik hiánya sokat levont jelentőségükből. Sokáig úgy tűnt, a negyedik darab már nem is bukkan elő soha. Nemrég a Bizományi Áruház átvevőhelyén megvételre kínáltak egy 'kis méretű velencei tájat ábrázoló festményt. A tulajdonos szerint, aki maga is negyedkézből vette a művet, az „ismeretlen festő" képe egyszerű reprodukció, amely különösebb értékkel nem rendelkezik. Természetesen nagy volt a meglepetés, amikor a szakemberek megállapították, hogy a majdnem harminc esztendeje hányódó, kallódó Gvardi-munkára bukkant a múzeum. És ennek az értéke már korántsem 1000 forint, amennyit a mit sem sejtő eladó kért, hanem még óvatos becslés szerint is legalább 50 ezer dollár... B=ejiö«S ílc, korszerűsödik i szegedi járás A lakosság társadalmi munkával segít Közeleg az év vége, minden intézménynél, vállalatnál, termelőüzemnél számba veszik, mit is végeztek az eltelt 12 hónapban. Annál inkább, hiszen pár hét múlva, január elsejével új ötéves tervet kezdünk. A szegedi járás falvaiban, nagyközségeiben is akad bőven, ami bekívánkozik a mérlegbe. Hiszen évről évre csinosodnak a homoki falvak, egyre több új létesítmény hívja fel magára a figyelmet, nem ritkán emeletes házak, üzletházak. Nemcsak az új létesítményekre költenek milliókat, hanem a meglevők korszerűsítésére, felújítására is. Az elmúlt négy esztendőben fejlesztési alapból és költségvetésből a következőképpen használták fel a forintokat. 1966-ban fejlesztési alapból 5 millió 050 ezer, költségvetésből 5 millió 028 ezer, 1967-ben fejlesztési alapból 6 millió 343 ezer, költségvetésből 4 millió 948 ezer, 1968-ban fejlesztési alapból 3 millió 290 ezer, költségvetésből 6 millió 067 ezer és 1969-ben fejlesztési alapból 1 millió 907 ezer, míg költségvetésből 8 millió 278 ezer forintot költöttek. összesen ez 51 millió forint. A lakosság egyre inkább részt vállal a falvak csinosításából, társadalmi munkával. 1966-ban 3 millió 533 ezer forint, 1967-ben 5 millió 501 ezer forint, 1968ban 6 millió 911 ezer forint és tavaly 15 millió 839 ezer forint értékben végzett társadalmi munkát. Vagyis ez egyben azt is jelenti, amfg 1966-ban az egy főre jutó társadalmi munka értéke a szegedi járásban 32 forint 70 fillér volt, addig tavaly már 146 forint 19 fillér. A kereskedelmi ellátottságba most már az fmsz-ek mellett besegít a MÉK. a termelőszövetkezetek, különböző vállalatok és 58 magánkiskereskedő. Csengelén, Forráskúton, Domaszéken, Kiskundorozsmán, Zsombón új vendéglátóegység nyílt. Megépült hat új üzletház is, ezekben élelmiszer és vegyesáru kapható. Ugyanakkor a kereskedelmi hálózat hat élelmiszer-, hét kenyér-, öt zöldség-gyümölcs-, és három húsbolttal bővült. Négy gázcsereteleppel és három tüzelőteleppel gazdagodott a járás. Sok egységet korszerűsítettek, így Kisteleken, Mórahalmon, Kiskundorozsmán, Ullésen, Szöregen, Deszken, Tiszaszigeten, Sándorfalván és Zsombón. Igaz, akadnak még hiányosságok is, egyes helyeken, Kisteleken, Tápén, Sándorfalván, Röszkén, Gyálaréten, ŰJszentivánon nem fejlődik az igényeknek megfelelően az üzlethálózat. Szöveg nélkül Kémek a hú várhajon 24. — Pompás! — válaszolta kissé fanyalogva Lahousen. — De hát megmondaná, hadnagy úr, mit értenek ezek az emberek a kémkedéshez, s van-e egyáltalán sejtelmük arról, hogyan kell egy szabotázsakciót végrehajtani? — Ez semmit, de semmit sem számít, ezredes úr! — felelte a hadnagy, hanyag legyintéssel. — Ezt nem nehéz megtanulni... Néhány hét múlva Kappe hadnagy már tíz önkéntest oktatott az Abwehr különleges iskoláján, hogy az útmutatások szerint előkészítse őket a vállalkozásra. Kappe mellé beosztottak néhány öreg A bwehr-ügynököt ls, akik azután elmagyarázták a tanítványoknak, hogyan kell majd az Egyesült Államokban vis^'kedniük. — Természetesen kizárólag csak angolul szabad beszélni, s úgy kell viselkedni, mintha született amerikaiak volnának... — szólt a szigorú utasítás. — Nekünk mondja? — néztek össze kuncogva az ügynökjelöltek, az SS-ből, a náci pártból toborzott alakok, valamennyien az Egyesült Államokból szökött németek. A tíz leendő kém azért tanult szorgalmasan, hogy mielőbb elsajátítsa a kémkedés alapelemeit és a szabotázstechnika legalapvetőbb módszereit. Amikor másfél hónap múltán befejeződött a tanfolyam, Kappe, az időközben „válalkozásparancsnokká" előléptetett hadnagy, két csoportra osztotta őket, mivel nem utazhattak egyszerre egy tengeralattjárón. Lahousen naplójegyzetei örökítették meg azt a mozzanatot is, amelyet a tanfolyam befejeztekor tapasztalt: egy Wenner nevű szudétanémetnek lelkiismeret-furdalásai keletkeztek, s amikor már a szabotázsakciók minden csínját-bínját kitaníttatták vele — köztük azt is, hogyan kell könnyen, gyorsan emberek ezreit a levegőbe repíteni —. azzal állt elő, hogy becsületérzése nem engedi meg az ilyen cselekmények végrehajtását. Wennert sürgősen besorozták a keleti frontra, s többé senki sem hallott róla ... Megalakult tehát a két csoport: az egyik élére egy volt amerikai tisztviselő, bizonyos Dasch került. Az 6 csoportjába került Burger. Schmidt, Henck, Quirin, míg a másik csoportot egy Kerling nevű náci vezette, aki sokáig dolgozott az amerikai németek között. Lahousen ekkor magához rendelte Dascht és Kerlinget. Jelen volt a parancskiosztáson Kappe is. — Önöket Long Island közelében szállítják majd a partra — fordult Dasch felé. — Önöket pedig Floridában teszi ki a tengeralattjáró — mondta Kerlingnek. Aztán még egyszer megbeszélték és tisztázták a tennivalókat, majd néhány kérdést intézeti hozzájuk, hogy a szobába belépő Canaris Is lássa. tudjék-e a feladatukat. — Csoportjaik között Burger tartja majd az összeköttetést, aki Chicagóban propagandairopát nyit. Schmidt Kanadában egy farmot vásárol, s nála készítik majd elő az akciókat, illetve a pokolgépeket. — Mikor jöttek az Egyesült Államokba? — tette fel az ellenőrző kérdést Canaris. — Sohasem hagytuk el az Egyesült Államok területét! — válaszolta határozottan Dasch, — Okmányaink is bizonyítják ezt. amelyeket mindig magunkkal hordunk. — Mi történik akkor, ha az utcán valaki önt megüti? — kérdezősködött tovább a tengernagy. — Ilyesmi nem fordulhat elő, illetve, ha előfordul, nyomban el kell tűnnöm. Verekedésben, tömegmegmozdulásokban, botrányokozásban nem vehetek részt... — Igen, önökneik feltétlenül békés, nyugodt életet kell élniük, mielőbb állást kell találniuk, nehogy felfedezzék magukat... — mondta Canaris lágyan, szinte szentimentálisan, mintha legalábbis arra szólította volna fel ügynökeit, hogy utazzanak az Egyesült Államokba, tulipánt termeszteni ... A szabotőrök valamennyien amerikai szabású ruhákat kaptak; a legutóbbi amerikai divatlapok alapján, Berlinben varrták az öltönyöket. Aztán 15 nap szabadságra küldték a két csoportot, csupán Dascht és Kerlinget tartották vissza az Abwehr központjában. Mind a ketten egy-egy zsebkendőt kaptak. Ennek az anyagára láthatatlan tintával felírták azoknak a náci kémeknek a nevét és telefonszámát, akik túlélték az FBI nagy letartóztatás! ukcióját, s akikkel a két csoportnak adott esetben fel kellett vennie a kapcsolatot. Végül Dasch is, Kerling is kézhez kapott némi márkát, aztán mindkettőt elengedték a hátralevő napokra. 1942 május elején, egy vasárnap estén volt a találkozó Berlinben. A civil ruhába öltözött Lahousen búcsúvacsorát rendezett uz Amerika felé induló szabotőröknek. Ekkor közölték velük, hogy a vállalkozás .a Pastorius fedőnevet viseli. Dániel Pastorii)s, az Egyesült Államokba kivándorolt németek első szervezetének az elnöi ke után, > (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a KST-ről Az üzemi, munkahelyi „házibankok", Kölcsönös Segítő Takarékpénztárok 1953—54-től léteznek. Szegeden elsőként a nagyüzemekben — a textilgyárban, a kenderfonóban és a ruhagyárban — alakultak meg 1953-ban. £ Szervezete? KST-csoportot ötven taggal lehet szervezni. A havonta befizetett összeget zárszámadáskor 3 százalékos kamattal együtt kapják vissza a tagok. Ha év közben valakinek pénzre van szüksége, már 3 hónapi tagság után kérhet rövid lejáratú kölcsönt, amit 4 hónap alatt, 6—8 százalékos kamattal fizet vissza. A „házibankok" alaptőkéjük 50 százalékát adhatják ki kölcsönbe, a takarékossági év kezdetén viszont — amikor az alapállomány még kicsi — az OTP engedélyezheti, hogy a tőke 70 százalékáig hitelt adjanak a tagoknak. # Előnyei? Még az is takarékoskodik, ha KST-tag lesz, akiben nem különösebben erős ez a hajlandóság — noha az egyéni takarékosság, a saját betétkönyvek száma a KST-től függetlenül is nőttön nő, ami egyben hőmérője is annak, hogy gazdasági rendszerünk szilárdságában bíznak az állampolgárok. Előnyös a KST-tag számára az is, hogy gyors kölcsönt kaphat a közösség pénzéből, kedvező feltételek mellett, záráskor pedig nagyobb pénzösszeghez juthat. Az állam számára is fontos gazdasági tényező, mert egy éven keresztül jelentós lekötött pénzösszeg gyűlik. # Hány mlllió7 November—decemberben fizetik vissza a megtakarított pénzt. Csongrád megye és Szeged az ország legtakarékosabb vidékei közé tartozik, sok a KST-alapszervezet is. Szegeden az 1969— 70-es szezonban 139 KST-szervezet volt, 21 ezer taggul. Az évi megtakarítás 35 millió forint, egy tagra átlag 1700 forintos megtakarítás jut. A hatalmas alaptöke után járó kamat is szép összeg, több mint 600 ezer forint.