Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

I S2SRDA. UTfl. NOVEMBER 11. Megalakult az Iparjogvédelmi Egyesület megyei csoportja Pezsgő gazdasági életünk számos területen követel újat. Ebbe az irányba hat az az esemény is, hogy Sze­geden megalakult a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei csoportja. Az alakuló ülésen részt vett és előadást tartott az iparjogvédelem je­lentőségéről, fejlődésének főbb kérdéseiről Szilbereki Jenő igazságügyminiszter­helyettes, az egyesület elnö­ke. A szegedi iparvállalatok szakemberei, a jogász tár­sadalom számos képviselője előtt elmondta a miniszter­helyettes, hogy a legutóbbi idők társadalmi-gazdasági fejlődése, különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése megnövelte az áru és pénzviszonyok jelen­tőségét, az állami és szövet­kezeti gazdálkodó szervek nagyobb önállóságát, továb­bá nemzetközi gazdasági kapcsolataik kiszélesedését. Mindez együtt jár az ipar­jogvédelem előtérbe kerülé­sével és megnöveli az ipar­jogvédelmi ismeretek jelen­tőségét. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület helyi szervezeté­nek létrejötte lehetővé teszi a megyében és Szeged vá­rosában is, hogy az iparjog­védelemmel foglalkozó szak­emberek, feltalálók és újí­tók alaposan megismerked­jenek az iparjogvédelem korszerű tudnivalóival, új szabályaival. A vállalatok a népszerűsítő munka révén közvetlen tanácsadással fel­világosítást kaphatnak olyan gyakorlati iparjogvédelmi ügyekben, amelyek anyagi­lag is igen jelentősek lehet­nek számukra. A tegnap megalakult szer­vezet megválasztotta tiszt­ségviselőit. A Magyar Ipar­jogvédelmi Egyesület megyei csoportjának elnökévé dr. Kemenes Béla egyetemi do­censt, a JATE állam- és jog­tudományi karának tanszék­vezető tanárát választották meg, titkárának pedig dr, Motika Dezsőt, a Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat dolgozóját. Ezzel a szerve­zettel a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei szervezetének a huszon­kettedik csoportja kezdte meg munkáját környeze­tünkben. Kihallgatás Nagy Attila szerzői estje Ezzel a címmel zajlott le problémáit mondhatja el. A hétfőn este az a nem min- mondanivaló kényszere to­dennapi „foglalkozás", amely vább feszül benne, ennek a a Afűrészklub huszonhetedik kényszernek egyik lehetsé­programjaként Nagy Attilát, ges levezetése a versmondás (a válogatás és az értelme­zés nagyobb szabadságot biz­tosít, mint a kötöttebb színpadi szerep), a másik az írás. Illetve: Nagy Attila előbb kezdett írni, mint a színészi pályára készülni. Gimnazista korában verseket, később no­vellát majd drámát, főisko­lás éveiben esszét, tanul­mányt, amelyek már akkor Vasú tas jPénteken este: öregek napja „Tíszöns innen — Dunán fül" a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas színészét mutat­ta be, ezúttal mint a kifeje­zés más — a színházzal nem feltétlenül kapcsolatos — útjain járó alkotót. A kérdezők Bárdos Pál és Sz. Simon István voltak. Mi kényszeríti a színészt a köz­lés, a végigszenvedett önál­ló gondolatsor, saját mon­danivaló a színházénál ke­vésbé áttételes, közvetlenebb és azóta is egyfolytában a elmondására: az írásra? választott hivatással kap­„Birtokbavenni a birtokba- csolatos kérdéseket járják vehetetlen világot" — mond- körül egyre táguló körökben. ta Nagy Attila. A színész játszhat jobbnál jobb szere­peket, nem biztos, hogy se­gítségükkel saját aktuális Ismét a buszról A 23-a6 autóbuszjárat út- nem a Dél-Alsóváros lakos­vonalának megváltoztatása ságának gondjait volt hivat­már jó néhány ellenvéle- va megoldani. A most kije­ményt szült Most Szécsi lm- lölt útvonalon a járat szinte re (Kossuth utca 6.) tanács- felesleges, mivel Ságvárite­tag fordult hozzánk levél- lepen keresztül Mihálytelek­ben, melyben kéri, hogy te- re rendszeres járat közieke­gyük közzé véleményét. Lé- dik. A tanács napirendre nyegében a következőket ír- tűzte a busz megrongálódott ja: Az autóbuszjárat meg- útvonalának közeli felújítá­szüntetését az út rossz álla- sát, erre körülbelül 9* millió potával indokolják, holott a forintot áldoznak majd. most használhatatlannak Ugyanakkor a közlekedési minősített útvonal semmi- vállalat nem vállalja a né­véi sem rosszabb, mint a hány százméteres út kelle­járat megindulása óta bár- metlenségeit. Furcsasága még mikor volt. A Szécsi utca az intézkedésnek, hogy a mintegy 5—6 négyzetméteren kérdéses útszakaszt a kerü­kátyús, óvatosan azonban leti tanács október utolsó lehet rajta közlekedni. Az napjaiban állította helyre, útvonal megváltoztatásával a Szabadság tér és környé­kének lakói nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Az új út­vonal ellentmond a járat eredeti céljának is, amely nem a ságváritelepiek, ha­Figyelem! Gyümölcs- és díszfaiskolai lerakatalnk az árusítást megkezdték. Kiváló és b« fajta választékkal állunk rendelkezésre. Lerakatalnk a következő helyeken áru­sítanak : SZENTES. József Attila u. 27. APATFALVA, MEK-telep MAKÓ, Szegedi utca 32. ORSZAGOS ULTETVENY­TERVEZO VALLALAT, S Z Ö R E G. Panasz a sötétségről Tokai Sándorné (Újszeged. Kendergyári út 45.) olvasónk kéréssel fordult hozzánk. Már két hete sötétségbe bur­kolózik a Kendergyári út. ö ugyan jó néhányszor szólt már az áramszolgáltató hi­bajelentőjének, de máig sem történt semmi. Az utcán sö­tét van, ami azért is kényel­metlen, mert a járda sem a legjobb. Sokan járnak arra, akik három műszakban dol­goznak, és nekik a sötét ut­cán naponta végigmenni nem a legkellemesebb. Vajon mi­kor lesz világos a Kender­gyári úton? Köszönet Král József (Oskola utca 7/b) olvasónk szeretne köszö­netet mondani a főposta két dolgozójának, akik október 27-én 18 óra 40-kor bedobott bélyegtelen levelét kérelmé­re a rengeteg levél közül tíz­tizenöt perc alatt megkeres­ték. „Előzékenységükért és udvarias magatartásukért fogadják tiszteletteljes kö­szönetemet" — írja Král Jt> zsef. A színészi és színházi maga­tartás változása az idők fo­lyamán külsőségeiben és a társadalomban elfoglalt mo­rális szerepében is egy ember pályája során — ez a legfőbb témája ma is. Kár, hogy erről a tevé­kenységéről nem kaphattunk teljes képet, mert a közön­ség végül is a versmondó Nagy Attilát óhajtotta halla­ni, s így az alcímben meg­hirdetett szerzői est a kon­vencionálisabb előadói estbe hajlott. Kétségtelenül nagy és megérdemelt sikerrel! K. E. öregek napját rendezett tegnap délután a vasutas­szakszervezet területi bizott­sága és a szegedi vasutasok nyugdíjas szervezete a vas­utasok művelődési otthoná­ban. A megjelent 225 idős ember között két 90 éven felülit is ünnepeltek a részt­vevők. Tízen a legidősebbek közül — bár nyolcan nem tudtak megjelenni —. vala­mint a jó munkát végzett bizalmiak pénzjutalomban ré­szesültek. Az öregeket a Sze­ged állomás KISZ-bizottságá­nak képviselője és a Haza­fias Népfront kerületi bi­zottságának titkára. Sziládi Sándor üdvözölte. A köszön­tő után a vasutas művelődési otthon népi zenekara — Or­mándi Vendel vezetésével — és Kiss Gyula magyarnóta­énekes szórakoztatta az idős embereket. A rádió népszerű „Tiszán innen — Dunán túl" című ve­télkedőjének elődöntőjeként Csongrád megye Vas megyé­vel versenyez november 13­án, pénteken este. A' fél 8­kor kezdődő adásra nagy igyekezettel készülnek a Csongrád megyeiek. Mind hosszabban kígyózik a plusz­pontokat érő járda, s mind ja a feladatokat, emellett mintegy húsz községben gyűlnek majd össze nagyöbű csoportok. Biztosítják a tele­fonösszeköttetést is a külön­böző színehelyek között. Érdekessége az előkészü­leteknek, hogy több „hír szerző" járt Vas megyében Csongrád megyéből, hogy az ottani kulturális, művé­vastagabbak a várható kér- szeti életről, gazdaságról dések feleleteit tartalmazó adatokat gyűjtsön. jegyzetek. A műsor ezúttal is a ha­gyományos módon bonyoló­dik majd le. Csongrád me­gyében két „nagycsapat" — a szegedi és a makói — vár­A vetélkedő műsorrende­ző szekciójának vezetői ez­úton is kérnek mindenkit, hogy figyelje az adást, és r lehetőségek szerint segítse i Csongrád megyeiek csapata Nem voltak tettestársak Ékszerek a földben A dorogi járásban érdekes régészeti leletekre bukkan­tak. Pilismaróton egy XI. századi sírt tártak fel, amely­ben szép ékszereket, bronzból készített karpereceket, gyű­rűket é6 egy nyakéktöredé­ket találtak. A lelet azért értékes, mert az oklevelek csak a XII. szá­zadtól kezdve említik Pilis­marót nevét. A sír feltárása azt bizonyítja, hogy XI. ^eázadban Í6 laktak itt emberek. (MTI) A Szegedi Medikémia Ktsz — ismertebb régi nevén a Gyógynövényfeldolgozó és Gyógyszeralapanyag Előál­lító. Értékesítő Szövetkezet —, valamint vezetőinek ka­landos ügye hónapok óta foglalkoztatja Szeged közvé­leményét. Vizsgálat vizsgá­latot követett, eddig meg­nyugtató képet mégsem si­került megvonni. A Csong­rád megyei NEB, illetve a KNEB annyit azonban kide­rített. hogy Arday Lajos és társai nem tiszta eszközök­kel vezették a szövetkezetet. Ellenük különböző bűncse­lekmények miatt indult bün­tető eljárás. A Népszabadság tegnapi, keddi száma „Tette­sek és tettestársak" címmel terjedelmes cikkben foglal­kozik az üggyel. Minden bi­zonnyal a KNEB vizsgálata alapján, hiszen az alapos felderítő rendőrségi és ügyészségi vizsgálat — amint már a megtudtuk — cssak nemrég kezdődött meg. A megyei fő­ügyészség tájékoztatása sze­rint a vizsgálat befejezésé­Tűz o falemezgyárban Tűz ütött ki a DEFAG sze­gedi falemezgyárában hétfőn este néhány perccel nyolc óra után. A Budapesti úti telep félkészáru-raktára a lángok martaléka leti. Az üzemrészben dolgozók arra lettek figyelmesek, hogy hirtelen magas lángok csap­tak fel az acélszerkezetű, vaslemezzel fedett épületből, s a helyi tűzjelző készülék kel riasztották a délutáni műszak dolgozóit és termé­szetesen a tűzoltó hatósá­got is. A félkész raktár leégésé­vel, valamint a közeli min­tateremben elhelyezett de­korációs berendezési tárgyak­megsemmisülésével — becs­lések szerint — mintegy 1 millió forint kár keletkezett Az acélvázas épület tető­szerkezete beomlott, az acél­tartók a tűzben összegör­bültek. A körülbelül 225 négyzetméteres területen romhalmazzá változott a munkaterület. A tűzoltók ügyességét dicséri, hogv a félkész raktár melletti mű­helyek — amelyekben szin­tén gyúlékony faanyagot dolgoztak fel — jelentősen nem károsodtak. Kállai József, az üzem fő­mérnöke elmondotta, hogy a leégett munkaterületen, üzemrészben mintegy 90 ember dolgozott két mű­szakban; az üzemrész na­ponta !5 ezer forint értékű munkát végzett. A sajnála­tos eset Után 50 munkást szabadságra küldtek, negy­vennek máshol biztosítottak elfoglaltságot. Az üzem ter­meléskiesése naponta 15 ezer forint. Somogyi Károlyné felvétele A romeltakarítás a tönkrement üzemcsarnokban A rendőrség és a tűzoltó­ság szakértők bevonásával megkezdte a tűzeset ekainak kivizsgálását. Érdekes, hogy a félkész raktár az utóbbi öt évben már harmadszorra égett le, illetve gyulladt ki. A vizsgálat főleéppen azt igyekszik tisztázni, hogy mű­szaki hiba vagy valamilyen más külső körülmény hátát sára lobbant lángra a tárolt anyag. Az eddigi jelentések­kel ellentétben a helyszínen mentésben résztvevők közül senki sem szenvedett súlyo­sabb sérülést mindössze egy tűzoltó lett rosszul, egy ön­kéntes tűzoltó az anyagok eltávolítása közben a lábán megsérült. hez több hét szükséges s csak ennek eredménye alap­ján lehetséges hitelt érdem­lő képet rajzolni az ügyről, a valódi felelősökről. Egy körülmény azonban mindenképpen világosnak látszik az ügy eddigi isme­retében. Az hogy a Mediké­mia Ktsz valamennyi dolgo­zója aligha vádolható cin­kossággal, aligha vádolható azzal, hogy eltűrte a mani­pulációk sorozatát és hallga­tott. A szövetkezet műszaki dolgozói nevében tegnap Pallai Péter vegyész, KISZ­titkár és Chikán Tibor gé­pészmérnök levelet juttatót' el szerkesztőségünkhöz. Eb ben elmondják az általun is ismert eseményeket. Az hogy „a szövetkezetnél vol­tak olyanok, méghozzá nem kevesen, akik megtették a szükséges bejelentéseket. Ép­pen az 6 bejelentéseik alap­ján indították meg a vizsgá­latokat, az ő küzdelmük árán derült fény Arday és társai manipulációira. Sőt, mint ír­ják, nemcsak a manipulá­ciókra derült fény, hanem véleményüknek, a szövet­kezet dolgozói valamint ve­zetői előtt nyíltan hangot adtak." Ennek aztán meglett a következménye: félreállí­tották, illetve elbocsátották legtöbbjüket — Bordás Fe­renc vegyészt. Szabó Lajos főkönyvelőt. Szűcs Anikó technikust. Békési Zoltán v egyészt. Hoffmann Ferenc könyvelőt és Pallai Péter KISZ-titkárt. Az indokok majdnem minden esetben az átszervezés, illetve a lét­számcsökkentés volt. Sőt, a vezetőség — amely jelenleg is a ktsz élén áll — a szep­temberi közgyűlésen csak | azoknak adta meg a lehető­séget. hogy tagok legyenek; akik elvtelenül egyetértettek a vezetőkkel, vagy legalábbis csendben maradtak. Kizár­tak mindenkit a közgyűlés­ről — így az újságírót is —• akik a törvényes eljárás, il­letve a törvények betartását igyekeztek előmozdítani. Érdemes megemlíteni, hogy iiye i lehetetlen körülmények közö t a bejelentők kitar­tottak munkahelyükön, sőt igyekeztek a gazdasági tevé­kenységet a nagyobb válság­tól megóvni. Tény, hogy ők ma is a szövetkezet valódi érdekeiért dolgoznak. A vizs­gálat természetesen tovább folyik Arday és társai ellen De az élet nem állhat mef a szövetkezeiben sem — .« ezért a becsületes munkások és műszakiak töreKvéseit végre el kell ismerni. A ktsz-en belül biztosítani kell számukra azt a lehetőséget, hogy — miként a manipulá­ció földerítéséhez hozzájá­rultak — most elősegíthes­sék a kibontakozást. Amint a Népszabadság is írja, a szövetkezetből virágzó vál­lalkozás lehet akár féléven belül is. Éppen ezért nem szabad a becsületes bejelen­tőket egy kalap alá venni a bűnösökkel. M. L

Next

/
Thumbnails
Contents