Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

KEDD, 1970. NOVEMBER 10. 3 Napirenden: A felsőfokú esti és levelező oktatás új feladatai A Művelődésügyi Minisz­tériumban elemezték a fel­sőoktatás nappali tagozaton kívüli képzési rendszerének — az esti, a levelező és egyé­ni levelező, illetve a kiegé­szítő, továbbképző oktatás — főbb problémáit, a tovább­fejlesztés lehetőségeit. Az eddig elért eredményekről és a tervezett újabb megoldá­sokról a következő tájékoz­tatást adták: — A felsőoktatásban a nappali tagozaton kívüli képzési formák az elmúlt évtizedek során nagy szolgá­latot tettek annak érdeké­ben, hogy a munkásosztály és a parasztság saját sorai­ból teremtse meg önmaga értelmiségét. A munka mel­letti tanulás nélkül a kultu­rális forradalom lassabban érte volna el célját; társa­dalmunknak elengedhetet­len szüksége volt a sok tíz­ezer felnőtt felsőfokú képzé­sére; többségük meg is állja a helyét, jól hasznosítja tu­dósát. Az érettségire épülő és az alapdiploma megszer­zését szolgáló esti-levelező képzés jelentősége tehát nem csökkent, de a szerepe megváltozott. Már betöltötte korábbi hivatását, hogy biz­tosítsa a felsőfokú tovább­tanulását mindazoknak, aki­ket ebből a tőkés társadalom kizárt Ma is adódnak azon­ban olyan társadalmi körül­mények, amelyek indokolják a munka melletti tanulás le­hetőségének további fenntar­tását. Jelentős azoknak a fiata­loknak a száma, akik érett­ségi után anyagi, családi okokból vagy éppen helyhi­ány miatt nem tanulhatnak közvetlenül nappali tagoza­ton az egyetemeken és a fő­iskolákon. Különösen gya­kori ez a jelenség a fizikai foglalkozású szülők gyerme­keinek körében, akik hátrá­nyos helyzetük miatt sokszor csak később próbálkoznak a továbbtanulással. Mindezek­nek az lett a következménye, hogy valósággal megfiatalo­dott. az esti-levelező tagoza­tosok életkori összetétele: míg korábban a hallgatók­nak 60—70 százaléka 30 év­nél idősebb volt az elmúlt tanévben már minden 100 elsőéves esti tagozatos közül 67 huszonöt évesnél is fia­talabb volt. a levelező tago­zaton pedig 100 hallgató kö­zül 53 nem töltötte be a 25. életévét. — De más is indokplja a munka melletti oktatás lehe­tőségének további biztosítá­sát. A szakmunkásképzés új rendszere például lehetővé teszi, hogy a fiatal szak­munkások munka mellett, idöbeszámítással szerezhes­sék meg középiskolai vég­zettségüket. Társadalmilag is indokolt tehát, hogy az ő soraikból elősegítsük minél több tehetséges fiatal felső­fokú továbbtanulását. Ugyanakkor a társadalmi élet különböző területein ma is és a jövőben is gyakran neveznek ki különböző ve­zető posztra rátermett, te­hetséges munkásokat és pa­rasztokat, akiknek tovább­képzése fontos feladatot je­lent. — Erőteljesen növekszik a jövőben a munka melletti tanulási formákon belül a továbbképzés, a speciális és a kiegészítő képzés szerepe. Ezért várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a szakmérnök, a szakközgazdász, a szakjo­gászképzés, illetve a mér­nökök és jogászok közgazda­sági képzése, valamint ehhez hasonló második diplomák megszerzésének lehetősége. — Ezek a tények máris lehetővé teszik, hogy a felső­oktatáson belül jelenleg a hallgatók egyharmada esti és levelező tagozatos, s ará­nyuk a jövőben várhatóan még növekedni is fog. Az új körülmények megváltoztat­ták, kibővítették az esti és levelező oktatás feladatát és helyzetét, a legfontosabb te­endők megtervezését tehát napirendre kell tűzni. Eddig ugyanis lényegében teljesen esetleges volt ezeken a tago­zatokon a beiskolázás: a fiatalok szándékán, érdeklő­désén és elhatározásán múlt, hogy jelentkeznek-e egyál­talán. és hová, milyen kar­ra, szakra pályáznak. A jö­vőben a vállalatoknak és az intézményeknek tervszerűb­ben kell gondolniok szak­ember-utánpótlásuk ilyen formáira is — a társadalmi erdekek érvényesítésére — nagyobb anyagi, erkölcsi erőfeszítésekkel és a tanu­lási feltételek kedvezőbb biztosításával. Ugyanakkor az esti és le­velező oktatás színvonalát, követelményrendszerét kö­zelíteni kell a nappali tago­zatéhoz. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek mindezt biztosítják. A fel­vételik során előnyben kell részesíteni azokat a fizikai dolgozókat, akik a felvételi vizsgán megfeleltek —, még abban az esetben is, ha munkakörük nem indokolja felvételüket, vagy a munka­helyük éppen ezért nem ja­vasolja továbbtanulásukat. A fizikai dolgozók továbbtanu­lásának elősegítésére gon­doskodni kell arról is, hogy a jelenleginél nagyobb tá­mogatást kapjanak az egye­temektől, a vállalatoktól is. Ki kell dolgozni részleteiben is az oktatás tartalmát és legcélszerűbb formáit. Ahol erre lehetőség van és össze­hangolható a társadalom ér­dekeivel: ki kell alakítani a magánhallgatói rendszert is —, hangzik befejezésül a mi­nisztériumi nyilatkozat. SZEGEDI MUNKASELET o Az irodalom és legföljebb a bírósági akták őrzik már csak, milyen volt a paraszt ragaszkodása a röghöz. Je­lentett ez válságos helyzet­ben példa nélküli helytállást, csöndesebb időkben beteges oldalhajtásai látszottak in­kább. Az emlékezet már nem képes hiteles képet rajzolni, mert az emlékeket szóba fogalmazó agyteker­vények régen más utakon járnak. A változást se tud­juk nyomon követni, hiszen mire rögzíthetnénk, hányan mondtak búcsút végleg- a mezőgazdaságnak, akkor már kapjuk az új jelzése­ket: visszafelé szív a szö­vetkezet. Tóth C. János, a szegedi ládagyár kulcsembere, a deszkametsző keretfűrész — gatternak ismerik ezt a ma­sinát jobban — példás igye­kezetű kezelője klárafalvi parasztból lett munkás — hallom az irodán. Sokan vannak itt hasonlók, a gyár dolgozóinak legalább 70 százaléka a környékbeli községekből jár be, de vele beszéljek először — mond­ják a biztatást. Két rönk közé teszünk egy frissen metszett deszkát, rá­ülünk. mint a kocsiülésre. Munkás lett, vagy csak munkás munkakörben dol­gozó paraszt? Kezdem a ne­héz kérdéssel: — Sajnálja-e a földet? — Egy szemet se! Amikor nősült, még egy barázdája sem volt. Két hol­dat kapott a demokráciától, négyet örökölt, ötöt pedig ragasztott hozzá a maga em­berségéből. Vitte mindet a téeszbe, négy évig tag is volt. Amikor a szövetkezetet a makóival egyesítették, ak­kor jött a ládagyárba. Ha igy is utazni kell, úgy is, akkor inkább ide jön. — A maszekkorát se saj­nálja? — Ha el tudnám választa­ni a fiatalságomtól, akkor tudnék erre választ monda­ni. Azt gondolom, nem tud­tam volna átvészelni, hogy gépesítés alá vontak min­Már ISO ezer métert fúrtak A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi olaj­bányászai az idén több mint 150 ezer métert fúrtak a föld gyomrába olajért és földgazért. Túlnyomórészt az algyői medencében. Ebből 4200 méternyi furatot az esedékes ter­ven felül készítettek, ami megfelel két algyői szintű olaj­kútnak, s ez 1200 méterrel meghaladja azt is, amit a kong­resszusi verseny eddigi szakaszára vállaltak, a kivizsgált rétegek száma több mint 280. s néhány kivételével olajat és földgázt találtak bennük, ebben a munkában is túl­szárnyalták az előirányzatot. (MTI) Gyorstisztító szalon nyílt Szegeden Próba­úton Az AEROFLOT szovjet légiforgalmi társaság hamaro­san forgalomba állítja a TU—134—A típusú utasszállító repülőgépet, amely a TU—134 továbbfejlesztett változata. Az új gép 76 utas szállítására alkalmas, teherbírása két tonnával több. mint elődjének, s a legkorszerűbb navigá­ciós műszerekkel szerelték fel. A IV. ötéves terv keretében két ilyen típusú utasgépet kap a magyar légiforgalom is. Tegnap délelőtt Szegeden, a Károlyi utca és a Lenin körút sarkán levő bolthelyi­ségben megnyitották a Pa­tyolat Vállalat új gyorstisz­tító szalonját. Ezzel a vá­ros első ilyen üzletét átadták a közönségnek. Gyorstisztító szalon. A Pa­tyolat szolgáltatásainak szá­munkra eleddig ismeretlen típusát jelöli a név. Ilyen még nem volt Szegeden. Két helyisége van, az előtérben padok, asztalok várakozók részére, a nőni és férfi öl­töző ajtaja innen nyílik, a belső teremben vasalóberen­dezések, hatalmas progra­mozható tisztítógép. Mindez több mint hárommillió fo­rintba került. Építését a ta­nács finanszírozta. Persze nemcsak a helyiség berendezései az újak. Ez ez üzlet jó néhány új szolgálta­tás bevezetését is lehetővé teszi. Mindenekelőtt talán a felsőruha tisztítás határideje érdemes említésre, amely az azonnal megvárhatótól há­rom napig terjed. Kétségte­lenül jó dolog az ilyesmi a belvárosban, hiszen étterem­ben, presszókban gyakran előfordulnak „balesetek". Néhány csepp zsír, kávé vagy fagylalt a ruhán. A szalonban nemcsak ru­hatisztitást, hanem foltkeze­lést, és tisztítás nélküli vasa­lást is vállalnak. Az üzlet kapacitása lehetővé teszi, hogy évente mintegy 45—50 ezer felsőruhát tisztítsanak ki. Mindezzel a Patyolat hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltatások színvonala kulturáltabb, jobb legyen Szegeden. Sz, Z Hidegebbre fordul az idő Hétfőn az átlagosnál 3—4 fokkal kevesebbet mutatott a hőmérő, a köd és a nyirkos­ság még barátságtalanabbá tette az időjárást. A meteo­rológiai intézet előrejelzése szerint — sajnos — a továb­biakban sem számíthatunk javulásira, sőt a következő napokban meg hidegebbre fordul az idő. A sarkvidék felől ugyanis több hullámban Nyugat­Európán és a Brit-szigeteken át hideg levegő érkezik Kö­'Zép- és Kelet-Európába. Eaek a hullámok egymástól 500— 800 kilométeres távolsagban követik egymást. Az első, amely hétfőn még nem érte el hazánkat, nem hoz lénye­ges lehűlést, mert a földfel­színnel érintkezve időközben valamelyest felmelegedett Minden jel arra mutat, hogy ez az első hullám — amint a meteorológusok elmondot­ták —, felhős, szeles idő­járást alakit ki. Még az is lehet, hogy megismétlődnek a kisebb havazások, főkép­pen az északkeleti hegyvidé­ken. Nem valószínű azon­ban, hogy a hótakaró meg is marad, hiszen napközben 10 fokra melegszik fel a le­vegő. Ellenben a második hideghullám a hét közepe­táján az elsőnél már komo­lyabb lehűlést hoz, ami el­sősorban a mezőgazdászókat figyelmezteti arra: igyekezni kell a betakarítással és a termények tárolásával. A meteorológusok .jelenté­séből tehát, kiderül: jó. ha mielőbb kikészítjük a mele­gebb öltözékeket. dent, meg a jószágok ete­tését is. Itt akkora géppel dolgozik, hogy nehéz megérteni, miért attól a másik gépesítéstől félt. Olyan érzés lehetett benne, mintha én a progra­mozott oktatásra gondolok. A másikat próbáltam. Ideiglenesen jött ide. — Majd meglátjuk, merre for­dul. Csak olyan szedett-ve­dett segédmunkás voltam eleiben. 64. április 6-án elő­léptem, tőkehordó lettem, meg szemetes a gatternál. (Minden számbajöhető dá­tumot ilyen pontosan mond az életéből.) A géphez még nem kellett nyúlnom, csak olajozni legfeljebb. Otthon széles ez világon semmi géppel nem volt dolgom. Szecskavágó, répadaráló csak. Néztem a gépet, nem lehet nehéz ezt megtanulni. Egy kis ügyesség, meg egy kis odaadás kell hozzá, gon­doltam, jelentkeztem a tan­folyamra. Akkor még öt embernek kellett összedol­gozni, most csak három­nak, de a másik kettő már hozzám igazodik. Szeret dol­gozni mindegyik, muszáj is nekik, itt nincs mellébeszé­lés. Nézze ezeket a portéká­kat, van itt előttünk négy­méteres rönk is, ezeket egy ember hiába ösztönözné, ezt csak közös akarattal lehet megemelni. A gép csak zö­rög, de kínálni kézzel kell. Annyira azért megmaradt parasztnak, hogy a városi népet szóbahozza, de nin­csen éle a szavának: — Nincs közöm a városhoz, se a népéhez. Filozófiát is kap­csol hozzá, mint régen az eke szarvánál: — Vándorol a nép, üldözi a sors, vagy fogalmam sincs miért. Egy­formák vagyunk. A pénzért, világéletemben úgy tudtam, dolgozni kell. Ügy tudja a városi ember is. Mi különb­ség lenne közöttünk? Hogy becsülöm-e őket? Meg ök engem? Hát olyan munka­társakkal. akiknek minden­nap köszönök, akikkel együtt keressük a kenyeret, hogy civakodhatnánk? Mi bajunk lehet egymással? Ö is ke­resni akar, én is. Legföljebb én jobban, mert beláttam, hogy sok időm már nincsen hátra, ezt meg kellene fogni. Amíg paraszt voltam, azon igyekeztem, hogy öregségem­re megélhetésem legyen. Most ugyanaz a nóta, csak nyugdíjnak mondják a meg­élhetést. De dolgozni kell, hogy kapjon valamit az ember. Ha nem igyekeztem volna, még mindig tőkehor­dó lennék. — És a feljebbvalók? — Tisztelet. becsület a tudás előtt. Én becsülöm mindet. Csak azoknak se szabad elfelejteni, miből lettek. Miből lesz a csere­Bogár? Csimaszból. Ezt nem , szabad elfelejteni egynek i se. Én becsülöm őket. de az emberségemet ne bántsa senki! Ha igazam van, nem bánom, térdig érő szakálla van is a másiknak, én meg­mondom neki. Olyan szigorúan mondja az igét, azt hinné az ember, mindennap összeütközik va­lakivel. Kérdezem is. — Nekem? Még az életem­ben nem volt ebből bajom egyszer sem. De amit hozzátesz, az még 1 paraszti észre üt vissza, i Ügy hangzik, mint amikor a legszebb kukoricát vagy a jószágot nézik: most még szép, de ki tudja meddig? — Eddig még nem volt. De én már úriember nem tudok lenni, iskolát nem tu­dok végezni, csak a kezem után élek. a. D.

Next

/
Thumbnails
Contents