Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

5 SZOMBAT, 1970. NOVEMBER 7. Válaszol az illetékes A grillcsirke ára Október 21-i lapunk Olvasóink írják rovatában megjelent Reklámtól a grill-csirkéig című írásra választ kaptunk a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalattól. Az írásban többek közt szerepelt az is. hogy Budapesten olcsóbban. 62 forintos áron lehet kapni a grill-csirkét. A vendéglátó vállalat igazgatója, Szabó József válaszában leírja, hogy a csirke ára attól is függ, milyen minőségű alapanyagból állították elő. A tisztított baromfit ugyanis három osztályba sorolva lehet kapni, különböző beszerzési áron. A szegedi bisztrók (Boszorkánykonyha. Napsugár) I. osztályú áruból készítik a grül-cslrkét, ezért a jelenleginél olcsóbb áron nem tudják forgalomba hozni. Elkopott gyalog átjáró Lapunk szeptember 30-i számában közöltük K ondász Istvánná kérését hogy a II. számú kórház előtti villamosmegállóhoz jelöljenek ki gyalogátkelőhelyet. Kérésére a Móra Ferenc lakásszövetkezettől kaptunk választ, melyben közlik, hogy a lakásszövetkezet igazgatóságának javaslatára a III. kerületi tanács építési és közlekedési osztálya a gyalogátkelőhelyet már május 17-én kijelölte. A Lendvay utca és a Tolbuhin sugárút kereszteződésében az úttestet le is festette. Az átkelőhely előtt mindkét irányban 30—30 méter távolságra a KRESZ-ben előírt figyelmeztetőtáblát is felállították. A levélírót bizonyára az téveszti meg. hogy az átjáró festését májusban elkészítették, és az alig egy hét után lekopott. Azóta sem festették újra. A . járművek pedig a táblák figyelmeztető jelzését nem veszik figyelembe. Dr. Biczó György hazaérkezett A Testvérvárosok Világszövetségének végrehajtó tanácsa a napokban tartotta szokásos ülését, melyen — mint azt már jeleztük — részt vett dr. Biczó György, a szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a Testvérvárosok Világszövetsége végrehajtó biozttságának tagja is. Az ülés részint a leningrádi kongresszuson hozott határozatok végrehajtásáról, megszervezéséről tárgyalt, részint a testvérvárosoknak a béke és biztonság kérdésében betöltött feladatával foglalkozott. U Thantnak küldött táviratában az ülés felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy tegyenek meg mindent a béke és biztonság megszilárdítására. A végrehajtó tanács ülésén felmerült az európai testvérvárosok konferenciája megrendezésének gondolata is. Az ülés végeztével dr. Biczó Gvörgy a franciaországi Le Havre-ból hazaérkezett Szegedre. Ár- és belvizes házak helyreállítása A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legutóbbi jelentése öszszegezte az ár- és belvízkárok helyreállítását. Bevezetőül megállapítják, hogy az átlagosnál csapadékosabb években megyénk jelentős területén rendszeresen károkat okoznak a belvizek. A kárveszélyt fokozza, hogy e területek lakóépületeinek "többsége elavult, régi építésű. nagy részük vályog-, illetve sárfalazatú. Az elmúlt igen csapadékos tél. a Tisza völgyében levonuló rendkívül nagy és hosszan tartó árhullám példátlanul nagy károkat okozott. Amíg a korábbi belvizes években általában 100—200 lakóépület ment tönkre, most több mint 4000 lakóház károsodott, s ennek helyreállítása több mint 400 millió forintba kerül. A belvíz miatt 3 ezer 716, árvíz miatt pedig 587. tehát összesen 4 ezer 303 lakóház rongálódott meg Csongrád megyében. Ezek közül 2 ezer 713-at újjá kell építeni, míg 1590 javítással helyreállítható. A lakásállomány károsodása a községek közül Kiszomborban — itt a lakások 17 százaléka károsodott —, Mindszenten. Algyőn és Tápén. a városok közül Makón. Csongrádon és Hódmezővásárhelyen volt a legnagyobb arányú. Viszonylag rendben és gyorsan intézkedtek a helyreállításért. Az eredeti helyükön újjá nem építhető házakhoz a helyi tanácsok a távlati rendezési terv alapján időben biztosították a szükséges telkeket. A megyében ajánlott típus- és családiház-terveket díjmentesen bocsátották az építkhzők rendelkezésére. Az építkezők soron kívül, kedvezményes építési hitelben részesültek. A helyreállítás építési igényének ismeretében felmérték a rendelkezésre álló és a más megyéből igénviendő építőipari kapacitást, javaslatot tettek ennek területi szétosztására. s felkérték az illetékes szerveket és hatóságokat. hogy jelöljék ki a vállalatokat. és szövetkezeteketa munkák elvégzésére. Az intézkedések ellenére az árvízi védekezés megszűnése óta eltelt közel négy hónap alatt az újjáépítési-helyreállítási munkák nem haladták a kívánatos ütemben, s az a helyzet, hogy jó részük áthúzódik a következő esztendőre. Október közepéig az újjáépítendő 2 ezer 700 lakóház közül 1700 építéséhez még hozzá sem kezdtek. Mindössze negyven épület készült el. további 53-ban már egy helyiség lakható. 290 épület tető alatt van, 373-nak a falait felhúzták, csak a tető van hátra, s 289 épület még ennél alacsonyabb készültségű. A helyreállításra szoruló 1600 épületből 300-at rendbe hoztak már. de közel 600-hoz még hozzá sem kezdtek. A célkitűzések megvalósítását. a károsultak otthonainak mielőbbi felépítését számos körülmény hátráltatta, illetve hátráltatja. Kitűnik a jelentésből, hogy az építkezéseket legnagyobb mértékben a téglahiány gátolta. Az országos szervek nem tudtak 1970-re az ár- és belvízkárok előtt szerződéssel lekötöttnél több téglát biztosítani. Az év második félében — amikor az újjáépítés megkezdődött — még a megígért mennyiség sem érkezett megfelelő ütemezésben a megyébe. Augusztusban 7 millió helyett 5. szeptemberben 13 millió helyett 3 és fél millió darab tégla érkezett. Tehát október végéig a szükséges és megrendelt téglamennyiségnek csak a fele érkezett meg. A rendelkezésre álló tégla területi és építkezők közötti elosztása sem volt megfelelő, nem sikerült megoldani a károsultak elsődleges kiszolgálását. A tégla mellett hiány van kavicsból, vasbteongerendából. parkettából. Emiatt sok helyen a födémeket fagerendával építik, parketta helyett pedig hajópallót raknak le. Nagy gondot okoz az építtetőknek. hogy az építőipari szervezetek által épülő házak ára nem. vagy csak részben ismeretes, az árak maximálására — Szabolcshoz hasonlóan — az ígéretek ellenére nem került sor. Az építőanyagok ára — főként a más megyéből történő szállítások miatt — emelkedett, s a kivitelezők azt. áthárítják a károsultakra. Létfontosságú, hogy a fedél nélkül maradt családok minél hamarabb beköltözhessenek új otthonukba, vagy annak legalább egy helyiségébe. a megrongálódott épületek helyreállítása pedig még a tél beállta előtt befejeződjék — vonják le a végső következtetést a jelentés készítői. Mit lehet hozzátenni mindezekhez? Csak annyit, valóban égetően fontos, hogy a károsulták feje fölé minél előbb tető kerüljön. G. I. PIAC Csökken a felhozatal, ingadozó árak Tagadhatatlanul közeledik a tél — mutatja ezt a tsz-ek és a termelők felhozatala is. Az áruválaszték korántsem olyan gazdag, mint egy hónappal ezelőtt. A pincék, raktárhelyiségek megtelnek a hidegebb időkre eltett zöldségfélékkel. A múlt. hetihez képest most 0,50—1 forinttal növekedett az egyes gyümölcsök. zöldségek ára. Paradicsommal már csak elvétve találkoztunk. A csirke ára továbbra is ingadozó — de cjlég alacsony — határok között mozog. 20 —26 forintért árulták a tegnapi piacon kilóját. Tojást 1.70-ért, 1,80-ért is lehetett ugyan kapni, de legtöbb helyen 2 forintot kértek érte. Aru Ára -tói -ig burgonya, kg 3,00— 3,50 sárgarépa, kg 2,50— 3,00 gyökér, kg 4,50— 5,00 vöröshagyma, kg 4,00 fokhagyma, kg 18,00—20,00 fejes káposzta, kg 2,50— 3,00 kelkáposzta, kg 3,50 saláta, db 0,80— 1,00 karalábé 3,00 karfiol, kg 5,00— 6,00 zöldpaprika, kg 6,00— 8,00 főzőtök. kg 2,50— 3,00 paraj, kg 7,00— 8,00 sóska, kg 6,00— 7,00 alma, kg 4,00— 6,00 körte, kg 5,00— 6,00 szilva, kg 6.00 szőlő, kg 5.00— 7,00 dió, kg 13,00—14,00 szárazbab, kg 17,00—18,00 savanyú káposzta, kg 7,00 mák U 30.00—32.00 Társadalom, tanulóifjúság, nevelés A

marxista megközelítés alapelve leszögezi, hogy az ifjúság — eredményeivel és hibáival együtt — a társadalom része. Az ifjúság nevelése a társadalom, egészének feladata és felelőssége. A megítélés alapja; a* fiatalok hogyan vesznek részt a szocialista társadalom építésében, illetve milyene hatékonyan készülnek jövendő életpályájukra. A megítélésnél nem feledhetjük a lenini megállapítást: minden kor ifjúsága más körülmények között és más formában jut el a szocialista eszméig, mint apáik. Ez azonban nem generációs kérdés, hanem a társadalom mozgásának függvénye. A burzsoá megközelítés tagadja a társadalmi rendszerek különbözőségének jelentőségét az ifjúság helyzetének megítélésénél. Napjainkban világméretű „generációs összecsapásról" beszélnek, a fiatalokat „éretleneknek" tartják arra, hogy aktívan részt vegyenek saját sorsuk, jövőjük alakításában. A tőkésországok naponta ismétlődő ifjúsági és diákmegmozdulásainak pedig a kapitalizmusban gyökerező okai vannak. Ezekben az országokban a tudományos-műszaki forradalom megelőzte a szocialista forradalmat. A burzsoázia igyekszik a tudomány és technika eredményeit hatalma erősítésére felhasználni — és e törekvésében átmeneti eredményekre is képes —, az alapvető jelenség mégis az,'hogy a tudományos-műszaki forradalom tovább mélyíti a kapitalizmus antagonisztikus ellentmondásait. Sőt az alapvető ellentét — a munkásosztály és burzsoázia konfliktusa mellett — új jelenségként az ifjúság és a burzsoá állam összeütközése is megjelenik. Ez utóbbi lényeges előidéző eleme az oktatás-nevelés krónikus tartalmi és strukturális válsága,, a fiatalok jelentős részének perspektivátlánsága. Az oktatás nem készít fel a permanens lépéstartásra a tudományos-műszaki-társadalmi fejlődéssel. A társadalom antidemokratikus jellege nem teszi lehetővé az oktatás demokratizmusának kialakulását, az ifjúság öntevékeny, alkotó közéleti emberré nevelését, A burzsoáziának azonban egyre kevésbé sikerül az a törekvése, hogy az ifjúság nevelésével reprodukálja a fennálló társadalmat. Ez az ifjúság mást akar, tagadja a fennálló rendet. De a fiatalok közül sokan a szocializmus mai megvalósulási útját is tagadják. A tőkésországok ifjúsági és diákmegmozdulásait mégis a kapitalizmus általános válsága mai szakaszának új és figyelemre méltó jelenségének tekintjük. A

mi ifjúságunk más körülmények között él. Ami nálunk gond és probléma, az a tőkésországok tömegei, ifjúsága számára gyakran távoli sikerek halvány reménye. Nálunk indokoltan gond. hogy egyetemeinken a munkás-paraszt gyermekek aránya csak 35—40—45 százalékos, ott örülnének a 15—20 százalékosnak. Mi elavultnak minősítettük az 1949-es szakmunkástanuló-törvényt, az NSZK-ban a 100 éves iparitanuló-törvény alapján folyt a képzés még néhány éve is. A mi ifjúságunk a szocializmus ifjúsága. Élete természetes közege a szocializmus építése. Jövőjét tekintve kettős feladat vár rá. „Reá vár az a feladat — fogalmazott Kádár János elvtárs az ifjúságpolitika tárgyalásakor a KB-ülésen —, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését véghezvigye. És feltehetően még a mai fiatal nemzedék életében jelentkezik a kommunizmusra való átmenet előkészítésének feladata. Ezenkívül és eközben — más országok ifjúságával együtt — a szocialista társadalmi rend világméretű győzelmének előmozdításában is segítenünk kell." E nagyszerű hivatására akkor készíthetjük fel jól ifjúságunkat, ha a jövő iránti társadalmi felelősséggel végezzük nevelését, bizalommal vagyunk iránta, és munkájukban magas, de teljesíthető követelményeket támasztunk számukra. Szükségees a társadalom és iskola alkotó kapcsolata, melynek művelésén munkálkodni közös felelősség. De hasonlóan nélkülözhetetlen a család és iskola szoros együttműködése a közös célért, a harmonikus szocialista ember felneveléséért. A kulturális fejlődésben, a közoktatásban, az ifjúsággal való társadalmi törődésben előbbre tartunk, mint a gazdaságilag nálunk fejlettebb országok. Ez a szocializmus eszméjéből fakad, amelynek célja, hogy a jövő társadalmának forradalmi alkotójaként önmagánál különbet, fejlettebbet hozzon létre. Olyan generációt kell nevelnünk, amely Lenin szavait megszívleli: „Önök előtt az építés feladata áll" — mondotta „Az ifjúsági szövetség feladatai" című beszédében —, s ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha képesek lesznek a kommunizmust készen kapott, betanult formulákból, tanácsokból, receptekből, előírásokból, programokból olyan eleven erővé változtatni, mely egységbe foglalja az önök közvetlen munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezérfonalává tenni." A lenini gondolatot napjaink valóságában cselekvően alkalmazni, ez meghatározza a mai ifiúság forradalmisáfiának tartalmát is. H

iszen a szocialista építés mai szakaszának is sok-sok forradalmára van, és még többre van szükség. A szocialista embert forradalmárnak tartjuk. És forradalmárokra mindig az volt a jellemző — hogy életüket az emberi haladás ügyének szentelték, a mi korunkban és hazánkban ez elsősorban a szocializmus szolgálatát jelenti. A szocialista ember — közösségi ember. Nevelőmunkánk központi feladata a marxizmus—leninizmus ideológiájával felvértezett szilárd világnézetű szocialista Közösségi ember nevelése. E munkának a nevelés egész folyamatát át kell hatnia. A „világnézetünk alapjai" tantárgy ehhez jobb feltételeket biztosított a korábbiná . de nem mentesíti a nevelőtestületet, az ifjúsági szeervezetet az ismeretek alkotí képes meggyőződéssé fejlesztésében reájuk háruló felelősség alól. A szocialista személyiség leglényegesebb vonásaihoz tartozik az alkotó, öntevéken.i közéletiség. A társadalom demokratizmusának növekedése szükségessé teszi, hogy a felnövekvő nemzedéket megtanítsuk helyesen élni a lehetőségekkel. A gyakorlatban sajátítsák el. hogy a demokrácia jog és kötelesség, lehetőség és felelősség egyszerre. Helyesen élni vele csak magas szintű szocialista öntudattal lehet. Ehhez a nevelőmunka és a nevelők példamutatása szükséges. Iskoláink belső demokratizmusa jó iráyban fejlődik, de az ütemmel és hatékonysággal nem lehetünk elégedette';. Nem téveszthet]tük össze az ifjúsági szervezet önállóságának biztosítását és a munkájához nélkülözhetetlen helyes politikai irányítást és pedagógiai segítséget. A demokratizmus kibontakozásának az ifjúsági szervezet belső életének jó irányú fejlődése is fontos feltétele. A pártszervezet irányításával, az iskolavezetés, a nevelőtestület és az ifjúsági szervezet önkormányzatának hatékony együttműködése az iskolai demokrácia pillére, a tanulók alkotóképes öntevékenysége kibontakozásának biztosítéka. H

azánkban a tudományos-műszaki forradalom a szocialista forradalom keretében bontakozott ki. A tudományos-műszaki fejlődés minden eredménye a dolgozó embert szolgálja, de nem automatikusan, hanem azáltal, hogy az ember muunkájában cselekvően alkalmazza azokat az ismereteket, amelyeket szűkebb munkaterületén az emberiség felhalmozott. Az ismeretek pedig rohamosan bővülnek, a tudományos felfedezés és a gyakorlati alkalmazás közötti — korábban emberöltönyi idő — 8—10 esztendőre csökken. Ez azt jelenti, hogy a jövő embere aktív életében a termelés 3—4 gyökeres átalakulását érheti meg. E rohamos fejlődésre fel kell készíteni a fiatalokat. Ennek érdekében — a tárgyi tanítás mellett, előtérbe kerül a dinamikus szellemi magatartásra nevelés, a dialektikus materialista gondolkodásmód szerves beépítése a tanulók egyéniségébe. Az iskola feladata a felkészítés, konvertibilis ismeretek biztosítása, a lépéstartásra nevelés. A tanulók feladata az. hogy felkészüljenek az ideológiai-szakmai-közéleti feladatok növekvő követelményeinek megfelelni. A társadalmi-tudományos-műszaki fejlődés egyformán állít új és új követelményeket saját munkaterületén minden alkotó ember számára. Ezért is nagyon fontos, hogy a felkészülés a jövendő életpályára magas színvonalon és mindenki számára azonos feltételek között történjen. Az azonos típusú iskolák közötti szintkülönbségek felszámolása, a hátrányos körülmények kiküszöbölése nagy társadalmi, közoktatáspolitikai feladatunk. De iskoláink a mai feltételek között is sokat tehetnek még a teljesítményképes tudás elsajátíttatása érdekében. Nemkülönben sok még a tennivaló a helyes pályairányulás, a választott életpálya megszerettetése terén. Hiszen a növekvő követelményeknek megfelelni csak az tud, aki munkáját nemcsak szakmájának, hanem élethivatásának is tartja. P

:rtunk ifjúságpolitikai programja nagy gonddal és felelősséggel fogalmazza meg munkánk fő elveit. A párttagfelvételi korhatár leszállításának javaslata, pártvezetőségeink, bizottságaink „megfiatalodása" a választások során az ifjúság iránti bizalom gyakorlati bizonyítása. A IV. ötéves terv programja hasonlóan kiemelten foglalkozik az ifjúság helyzetének javításával. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása egyik fontos közoktatáspolitikai és szociális kérdéssé lett. E néhány példa is jelzi, hogy az ifjúságpolitikát pártunk nemcsak elhatározta, hanem megvalósítását folyamatosan napirenden tartja. A párttaggyűlések zöme. a nevelőtestü letek novemberben vitatják meg helyi fel adataikat. Nagyon fontosnak tartjuk, hop' az el°mzé-«!c az iskolák konkrét kérdései vei foglalkozzanak konkrét nronramo1 szülessenek, és a jövőben pártszervezet0 ink. nevelőtestületeink folyamatosan értékellek a végzett munkát és jelöljék ki a? újabb tennivalókat pártunk ifjúságpolitikája szellemében. Dr. KONCZ JÁNOS