Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

PÉNTEK, 1970. NOVEMBER 6. 3 Kitüntetettek november 7-e alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából, eredményes munkásságuk elismeréseként a különféle munkaterületek dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. A Vörös Zászló Érdemrendet kapta Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Csongrád megyéből: dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb. titkára, Eitlerné Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője, Góg Mihály, az MSZMP Csongrád városi bizottságának első titkára, Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyújtották át: Forgó Pálnak, a megyei pártbizottság munkatársának. Móczárt Lajosnak, a textilművek nyugállományba vonult igazgatójának, Modróczki Jánosnénak, a textilművek munkásnőjének, dr. Varga Dezsőnek, a Szeged városi pártbizottság titkárának. Csörgei Sándornak, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójának, dr. Havasi Zoltánnak, az Egyetemi Könyvtár igazgatójának. n Tiszatáj főszerkesztőjének. dr. Somfai Attilának, ÍJ Szegedi Kőolajfúró Üzem területi főgeológusánák, Pofán Józsefnek, az NKSZV főfúrómestérének, dr. Horváth Károlynak, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigazga tójának. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki: Berta Istvánt, a megyei pártbizottság munkatársát, Farkas Jánosoét; a" Szeged városi pártbizottság adminisztrátorát, Kovács Józsefnét, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság munkatársát, Jánosi Györgyöt, a DÉLÉP fömechanikusát, Pádi Imrénét, a Minőségi Cipőgyár szegedi dolgozóját, Andó Józsefnét, a Szegedi Ruhagyár dolgozóját, Huszta Gézát, a mórahalmi áfész elnökét, Farkas Ferencet, a DÉMÁSZ üzemvezetőjét. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Miskolczi Istvánné, Perecz Vincéné, Hegyes Dezső, Gyuris József. Csonka Ferenc és Juhász Vedres Istvánné (textilművek), Tátrai Györgyné és Pópity Lajos (szegedi szőrmeárugyár). Kovács II. Sándor, Nagy Vendel, Stumpf Henrikné és Pataki András (szegedi cipőgyár). Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozoja kitüntetésben részesült: Prohászka Ottó és Sánta Antal (Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat). .4 Nehézipar Kiváló Dolgozója: Malmos Lajos, Szalai Károly, Gerzonics József (DÉMÁSZ). A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtották át: dr. Erdei Péternek és Fogarasi Lajosnak, a Gabonatermesztési Kutató Intézet dolgozóinak. A munkásörségben végzett kiváló munkásságáért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapták: dr. Teiszl István, Fekete László, Angyal Sándor, Hegyi György, Lakatos Jenő, Török László és Ocskó Imre: ezüst fokozatot Ábrahám József, Braun Lajos, Csende János, Rakity Áron, dr. Somogyi Árpád és Virágos Kiss Mihály. Az érdemérem bronz fokozatát adták át Balogi Sándor, Döme József, Dudás Imre, Falkenstein János, Juhász László, Tóth Imre munkásoröknek. KISZ KB Dicsérő oklevelet nyújtottak át az Ifjúsági Házban szegedi KlSZ-vezetöknek. Gyarmati Katalin (ATIVIZIG), Palatinusz Gizella (cipőgyár), Molnár József (MÁV), László Géza (kábelgyár), Tivadar Endréné (textilművek), Isaszegi György (10. sz. AKÖV), Ruzsáli József (nagyalföldi kőolajfeldolgozó), Pásztor Sándor (Szeged városi ifjúgárda), Illés József (DÉLÉP), Lányi Pál (gumigyár), Veres Gyuláné (konzervgyár), Kesztyűs Lajos (ruhagyár), Nagy Ilona (Rózsa Ferenc gimnázium), Masa Anna (Majakovszkij kollégium), Kemény Éva (Tömörkény gimnázium), Illés Mihály (Zeneművészeti Főiskola), Huszár László (Felsőfokú Vasűtforgalmi Technikum), Mánya Gyula (Felsőfokú Vasútforgalmi Technikum), Kovács László (KSZV), Siket Mária (kábelgyár) és Molnár Gábor (SZOTE) vette át. Bőven termő óriás csövű paprika Sikeres évet zárnak a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, kalocsai fűszerpaprika-telepének kutatót. Az új fajta jelöltek között megtalálták a nagyüzemi követelményeknek legjobban megfelelő fajtát, a K—504es hibridet. Ezt tartják akalocsai fűszerpaprika termőkörzet jövendő sztárjának. Bőven termő, óriás csövű, kis •magházú. festéktartalma valamennyi eddig isimert fajtáénál magasabb. (MTI) A IV. ötéves terv számaiból VÁGÓÁLLAT-TERMELÉS ÉS A1LATI TERMÉKHOZAM ALAKULÁSA iMARHAHÚslítMOfl (1970-1975) 900,01 tSERTÉSHÚSlfiooot) 2S4M ' lEGYÉB HÚSl 84,31 lás i. .\ esti _ 1332,0* iBAROMFIHÚSlftDQOfl 1975 (lOOOjJ 68,8t A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságit akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutatómunka között, s nem fejlődik kielégítően az irányijás és a tervezé? módszere és gyakorlata". (Az MSZMP EX. kongresszusának határozatából.) Kongresszustól kongresszusig Tudományos életünk időszerű kérdéseiről. az elmúlt, időszakban elért eredményekről és a célokról dr. Antalf'Ly A tudományos kutatás helyzete és lehetőségei a tudománypolitikai irányelvek tükrében György professzor, az állam- és jogtudományok doktora nyilatkozott, válaszolva kérdéseinkre. 1970 1975 1-S?SAiiiliá1 ^250 roülíőT fct égV TSre JülS fogyasztás alakulása. 180.0kg 1970 1975 •ITEJTERMÉKI Í4,0*g 2690 db\ 3300db <19701 / jf 1975 1970 1975 Az egy (őre jutó fo.si 10 JA Sí fjjgy^zitt alakulása (millió darab) lGYAPJÚf (4000 .1370 W? ® Az elmúlt kongresszus óta megjelentek a párt tudománypolitikai irányelvei, mely alapján megyénkben is megtárgyalták a tennivalókat. Kérjük, summázza ezek lényegét. — Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottságai 'széles körű előzetes felmérés és elemzés után — egv kiküldött munkabizottság jelentése alapján — foglalkoztak a tudományos kutatás Problémáival. Ennek során reális képet, vázoltak fel a tudományos kutatás jelenlegi helyzetéről mind a társadalomtudományok, mind pedig a természettudományok vonatkozásában. — A tárgyalt anyag a kutatómunkát gátló tényezőkkel is foglalkozott, és megjelölte a „saját erőből" is áthidalható nehézségeket, valamint azokat is. amelyek csak felsőbb fórumok segítségével oldhatók meg. A kutatások fejlesztésének fő irányait és arányait valamennyi tudományág vonatkozásában hosszabb időre megszabták. — A pártbizottság! előterjesztés és az annak alapján lefolytatott vita természetesen foglalkozott a kutatás irányításával és a tudományos élet más olyan fontos vonatkozásaival ls, mint például a iobb információ megteremtésének szükségességével. az úgynevezett vidéki helyzetből fakadó egyes problémákkal és a káderutánpótlás nagyon is égető kérdéseivel. 4 Milyen lépések történtek. Illetve milyen lehetőségek vannak megyénkben a tudomány és a gyakorlat közelítésére? —• Általánosságban azt mondhatjuk el. hogy az eltelt rövid idő alatt számos olyan tendenciával találkoztunk párt- és állami dokumentumokban egyaránt, miszerint növelni kell a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásokra fordított erőforrósokat és — úgy látszik- — az anyagi feltételek most már jobban biztosítottak lesznek, mint voltak a múltban. Egyébként az MSZMP X. kongresszusának irányelvei is tartalmazzák ezt az alapvető követelményt. — Az anyagi feltételek megteremtése mellett további parancsoló szükségesség a tudományos kóderek biztosítása. amelyhez jó alapot nyújt az a rendelkezés, amelv kétesztendős tudományos ösztöndíjas gyakornoki helyeket teremt az egyetemeken és más kutatóhelyeken. — A tudományos munka irányításának szervezeti megerősítése és koordinálása érdekében is történtek kedvező lépések. Talán elég utalni a Magyar Tudományos Aka.démia nemrégiben megtörtént átszervezésére is. Természetesen ami az egyes tudományok hatását illeti ezzel kapcsolatban — hogy saját szakterületemnél maradjak — elmondanám: például a tudományos jogi nézetek hatásának felmérésében nehézséget. jelent az. hogy a tudatátalakitásban más jelentékeny tényezők is közrejátszanak. nevezetesen: a gazdasági, a társadalmi, a politikai viszonyok, és sok más ideológiai tényezők is. Éppen ezért nehéz elemezni, mi az a hatás, amely az állam- és jogtudományoknak, és mi az. ami más tényezőknek tudható be. Legyen szabad ezzel kapcsolatban megjegyeznem. hogy ez is egy olyan problémakör, amely éppen tudományos kimunkálásra vár. Az állam- és jogtudomány többnyire áttételesen hat. legközvetlenebbül a törvényalkotásra. ez pedig a tudománnyal együtt a joggyakorlatra. ami pedig általában a társadalmi tudat alakulására van hatással. De az állam- és jogtudomány hatása kétségtelenül fellelhető a politikai gondolkodásban is. habár ez az előbbit rendszerint megelőzi. A jogi nézetek elemei azok. amelyek behatolnak a politikai gondolkodásba. Így nyugodtan elmondhatjuk, hogy a törvényességről. az állampolgári jogokról és kötelességekről, a felelősségről vallott jogi nézetek elemei ma már a szocialista emberi műveltség részévé váltak. Lehetne szólni még a jogtudomány hatásáról a gazdasági viszonyok. illetve a tömegek ideológiai-politikai gondolkodása tekintetében is. — Természetesen valamennyi tudományág tekintetében kimutathatók a gyakorlati hatások, és ma már örvendetesen tapasztalható kutatóhelyeinken a gyakorlat. felé fordulás, mind az alap. mind az alkalmazott tudományok tekintetében, hiszen az úgynevezett alaptudományok is végső soron a gyakorlatot, mindennapi életünket. a népgazdasági • érdekeket szolgálják, ha áttételes módon is. Egyébként a tudományos kutatások finanszírozásának úi rendszere is kétségtelenül ebbe az irányba hat. # Készültek-e tervek a szegedi tudományos bázis hatékonyabb felhasználására? — Az egyes tudományágak tekintetében most folyik a távlati tudományos tervek kidolgozása ég — tudomásom szerint — ezekben a jjasv fontosságú távlati tudományos tervekben komoly szerepet kapnak a Szegeden működő tudósok és intézetek — niert kétségtelen —. a fővároson kívül Szeged az egyetlen olyan vidéki tudományos és kulturális központ. ahol a tudományok komplexitása. összetettsége mellett olyan társadalomtudományi. természettudományi. orvostudományi és agrártudományi kapacitással rendelkezik, amelyet ezek a távlati fejlesztési tervek semmiképpen sem tudnak nélkülözni. Talán elég utalni arra. hogv a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja is azért, kapott itt otthont, mert Szegeden adottak a személyi feltételek ahhoz. hogy ebben a városban nemzetközi méretekben is jelentős tudományos kutatómunka bontakozzék ki! — Azt is el szeretném ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban mondani, hogy éppen az adott komplexitásból kifolyólag. az eddiginél nagyobb fokú együttműködésre van szükség a szegedi tudományos intézmények között. De természetesen eme horizontális együttműködés mellett szükség van egy bizonyos fajta vertikális együttműködésre is más helveken működő tudományos központokkal. Erre példát ugyancsak a saját szakterületemről szeretnék mondani. Most folyik a közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozását szolgáló tervezés. Ennek a kutatásnak a fő célkitűzése mindazoknak a tudományosan megalapozott eljárásoknak, módszereknek szervezeti formáknak és eszközöknek a feltárása ésöszszegezése. amelyek — hazai lehetőségek keretei között — nemzetközi nivón is a közigazgatási munka hatékonyságának és célszerűségének növekedését eredményezik. Olyan kutatási témák vannak tervbe véve. mint Például: a társadalom, a politika és az igazgatás viszonya: a regionalis igazgatás problémái; a közigazgatás információs rendszere, tevékenységének mérése és hatékonyságának a problémája; az urbanizáció hatása a közigazgatásra stb. Ebben a kutatási tevékenységben természetesen nemcsak az államés jogtudományok képviselői, hanem a pszichológia, a közgazdaságtudomány. a kibernetika. a gazdasági földrajz, a statisztika, a demográfia szakemberei is részt vesznek majd köztük szegedi tudósok is. — Nagyon egyet kell érteni a pártbizottság vitáján elhangzott azon megállapításokkal ls. amelyek kiemelték. hogy a nemzetközi tapasztalatok mutatják: a vidéki tudományos centrumok léte nemhogy nem okozott kárt az illető országok tudományos életében, hanem nagyon előnyösen befolyásolták azt. Az egyetemek viszonylatában tulajdonképpen nem is a fejlesztés kérdéséhez tartozik, hanem az általános helyezt felszámolásához az a tény. hogy a vidékiígy a szegedi egyetemek és főiskolák, tudományos intézmények a jelenlegi körülmények között is hátrányosabb helyzetben vannak, mint a fővárosiak. A régebben kialakult helyzet kétségtelenül a hibásan felfogott, koncentrálás elvének alkalmazása miatt állt így elő. — Az irányelvek birtokában reméli ük. hogy valamennyi tudományág tekintetében a koncentrált feladatok megoldása több kutatóhely gárdáióra. így a szegedi kutatók együttesére is vonatkozik majd a jövőben. »