Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

4 VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 1. A cigányokról Csehszlovákiában - romantika nélkül Stanlslav Kraval, brnói testvérlapunk, a Rovnost belpolitikai rovatvezetője a Délmagyarország vendégeként ismerkedik hazánk életével, s tanulmányozza lapunk szerkesztőségének munkáját. A cigányokról Csehszlovákiában — romantika nélkül című rtkket Stanlslav Kraval lapunknak írta. A moravai Hodonín városban nemrég paradox helyzetre került eor. A Rom-ok (Cigányok) Szövetsége táncmulatságot rendezett, de hogy. hogvnem. az egész cimbalom- és hegedűzenekar minden tagia influenzában megbetegedett, ós így aztán a fekete haiú Rom-oknak, ahogy a clgánvok magukat nevezik „fehér" fúvózenekar látszott a tánchoz. Persze, a különbeég érezhető volt. a cigánv hegedűiével nem egvkönnven veheti fel valaki a versenyt. ígv hát legalább a söntésben és a szünetekben zendítettek rá egyegy nótái ukra. Semmi más dalban annyi szomorúság [nincsen, Mint a cigánynak vérző szivében Az újságírók a nemrég alapított Cigánv Szövetség báliába készültek. Előtte kritikusan vizsgálgatták, nézegették egvmást, mondván, hogy: „Ide mégiscsak valamivel vadabb színek kellenének, vörös és zöld. ha már cigányokról van szó". Még szerencse, hogy nem igyekeztek alkalmazkodni az elavult elképzelésekhez. A helyszínen ugyania csendes szomorúsággal állapították meg. hogy a cigánv népviselet csakúgy alkalmi folklórrá válik lassan, mint például a morvaszlovák népviseleti Nem eg táncosnő miniszoknyában ropta a táncot és az olyan lányt aki valamivel hoeezabb szoknyában jelent meg. sok oldalról meg ls szólták, hogv „Csak nem fog ez Itt elkezdeni tenyérből jósolni? Ügy néz kl. mint egv phure Romna (öreg cigányasszony)". A férfiak komolyan jártakkeltek a teremben, némelyikük kicsit bizonytalanul mozgott a fekete öltönyben, gondosan megkötött nyakkendővel. A fiatalabbak a későbbi órákban megpróbáltak némi kis verekedést rögtönözni, de nyomban felvillantak a veszélyes helyeken a kendők és szoknyák — az asszonyok maguk igyekeztek lehűteni a forró fejeket. Csak zene. nótázás. tánc és szórakozás számira volt itt hely. Aludj, aludj, gyermekem Csak enni ne kérj tőlem Hova tfint a cigányok oly bús költészet* — hova a vándormadarak nosztalgiája, a falu mögötti táborhelyekkel gyerekek tömegével. a sovány lovacskákkal a papírból készített, vásáron árult 6zínes rózsákkal? Az a hamis, rossz romantika, ami csak arra volt íó. hogv a fáig legszeeénveibbieinek megmutassa, vannak emberek. altik még nagyobb nyomorúságban tengődnek. Ezek az idők elmúltak, nem térnek többé vissza, de megmaradtak a gondok ezzel a különös etnikai csoporttal. Az ember nem azért ember. Mert igy van a neve. Egyformán piroslik Feketék, fehérek vére 1744-ben Mária Terézia császárnő elhatározta. hogy a Rom-okat (cigányokat) asszimilálni fogja. Megtiltotta, hogv cigányul beszéljenek, büntette őket. ha tarka ruhában iártak. tilos volt lovat tartanluk. a hatóságoknak gondoskodniuk kellett arról, hogy ..a cigánv ne vesztegesse ideiét zenével", sőt. a cigánycsaládoktól még gyermekeiket is elvették. Pozsony meevében 1773 gyermeket vettek el cigányoktól. Mária Terézia rendelete bizonyos értelemben haladónak volt nevezhető. Csupán harminc évvel az ő asszimilációs törvénye előtt Berounban parancsot adtak ki, hogy „a cigányokat bárhol találnak rájuk. agyon kell lőni es ki kell őket az országból pusztítani". Több mint kétszáz év telt el Marin Terézia asszimilációs törvénye óta. Kétszázötven éve annak, hogv bárki agyonlőhetett cigányt, ahol meglátta. És huszonöt éve annak az időnek, mikor Hitler a cigányokat koncentrációs táborokba zárta és agyónverette őket. És a cigányok mégis élnek. Sőt. nemcsak élnek, de cigányul beszélnek, cicánv dalokat játszanak és énekelnek. A cigány mesék segítettek a Rom-oknak túlélni minden üldöztetést. Nem lopok és nem jósolok, kedvesem. De a piros szoknyámat, azt viselem 1 \z Idei má1U6 elseleí ünnepségeken n. ban a legnagyobb elismerést fekete ftiú. karcsú lányok egy csoportja váltotta kl akik ismeretlen népviseletben ielentek meg és táncoltak a tribün előtt. Aki ebben a május elsejei menetben valamiképpen kitűnik, mindig felkelti az emberek kíváncsiságát. Vajon kik ezek? Milyen nemzetiségűek lehetnek? Talán külföldi diákok? Egy transzparens csakhamar megmagyarázott mindent: ' a ROM-ok (Cigányok) Szövetsége mutatkozik be. Üj szervezet, a Nemzeti Front tagja, mely elismeri a kommunista párt vezető szerepét Csehszlovákiában. Egv szervezet, melyet főiskolai végzettségű cigányok vezetnek. CRV szervezet, melynek naev és komoly küldetése van. Azt. akarja (elérni, hogy minden cigánv a szocialista Csehszlovákia rendes polgárává váljon. A Rom-ok. Cigán.vok Szövetsége Központi Bizottságának és megvei bizottságainak nincs könnvű munkája. Csehszlovákia területén becslés szerint, körülbelül 224 000 Rom él. ez körülbelül a lakosság 1.5 százaléka. Tehát a legnagyobb 6zámú etnikai csoportok egyikéről van szó. (Magyarországon a cigányok a lakosság 1,9 százalékát képezik-) Legnagyobb részük már nem él vándoréletet, állandó munkájuk és lakhelyük van, de még mindig 6ok olvan maradványa akad a múltnak, amit jóvá kéne tenni. Ha betérek a kocsmába. A kedvesem velem Iszik. Iszik. ül. egy szót sem szólna. Mégha amit én megiszom Háromszáz pohár ls volna Példaképpen hadd idézzünk egv cikket a Csehszlovákiában alapított Rom-ok Szövetsége Központi Bizottságának ..Románo lü" nevű újságából: „Azt szeretnénk, ha a Romka (cigányasszony) úgv rendezné be otthon az életét a férjével, hogy férje számára valóban asszony és feleség, és ne csak egy rongv legven. És a Rom-nak tudatára kell ébrednie annak, hogy az aszszony nem csupán arra való. hogy annyi gyereket szüljön neki. amennyit ő. a férfi, akar. de hogy meg kell kérdeznie a feleségét: "Akarod te is ezeket a gyerekeket, asszony?-" A férfi megcsinálja a gyerekeket, de aztán már nem törődik azzal, hogy miből fognak élni. lesz-e elég pénze, hogy a gyerekeket eltartsa, hogy kitanuljanak. hogv ne járjanak rongyosan. Aztán látja az ember a szép szál cigány férfit, jól fésülten, ragyogó hajjal, kabátban, jó ruhában, fehér Ingben, amint emelt fővel lépked, míg felesége, várandósan. két-három gyerekkel maga körül, akik a szo*knváiába kapaszkodnak, három lépéssel a férje mögött megy. Miért szégyelli a cigány a feleségét a nyilvánosság élőj;t? Miért nem ve6zi karjára a gyermekét? Miért nem me£v a feleségével akár kézen fogva te? Hiszen kitől vária az asszony a gyereket? Milyen nehéz az ember szíve, mikor azt látja, hogyan megy a ..gádzsó" (fehér ember), hogv vezeti kézen fogva gyermekeit, viszi a felesége táskáját, és ahogy az asszonya szépen felöltözve mellette lépked. Miért látja az ember ezt oly ritkán a cigányoknál? Hányszor fievelhetjük meg. ahogy a cigányasszony szalpd a férje után. az meg se várja, csak sietve megy előtte, mert röstelli a feleségét. De mikor fiatal és szép volt az asszony — akkor nem szégyellte? Kl tette az aszszonyt olyanná, amilyen? A férfi maga. Amit a cigánv a feleségéből C6inál. az lesz belőle." A múltban elkövettünk hibákat, az úgynevezett „cigánykérdés" megoldásánál. Sok helyen erőszakos módszerekkel igyekeztek a cigányok asszimilációját keresztülvinni. Ma már egészen más utat választunk. A Cigányok Szövetsége tagjait minden népi sajátosságuk — folklórjuk, zenei képességeik. gazdag hagyományú kultúrájuk megtartásával akarja érvényesülésre juttatni a szocialista társadalomban. A Cigányok Szövetsége kontrollálja, hogyan laknak fajrokonaik és felelősségre vonja azokat, akik életmódjukkal megzavarják a szocialista együttélést. A szövetség a harcot két fronton folytatja. Olyan esetekben is közbe kell lépnie, ha a nemzeti bizottságok. tanácsok cigánycsaládoknak lakhatatlan házakat és lakásokat utalnak kl. A csehországi Most városban érdekes kísérletre kerül sor rövidesen. Itt a legrosszabb negyedben összesen 1100 cigány él. Ez országunkban talán a cigányok legnagyobb együtt élő csoportja. Nemsokára azonban — mint Most óvárosa többi lakosának — el kell hagyniuk régi házaikat. A régi Mostot lebontják, mert. helyében kiterjesztik a felszíni szénfejtést. Körülbelül öt kilométerre Mosttól új lakótelep fog felépülni az óváros mai lakosai 6zámára. ahol modern lakások lesznek, egy-, két-, és háromemeletes házak, önkiszolgáló boltok. bölcsőde, óvoda és iskola. Ha nem kerül sor változtatásokra és ióváhaeviák ezt a javaslatot ez azt fogia jelenteni, hogy Csehországban megalakul az első cigány városka, melynek a cigányok szaporodásának mai tempója mellett 1975ben körülbelül 1600 lakosa lehetne. Gyertya Sárig A temetők világával még gyerekkoromban kezdtem ismerkedni. Maga mellé vett anyám, és kibaktattunk szép komótosan a Petőfi sugárúti villamossín mentén az ateóvárosiba, ahol az ő szülei nyugszanak egv oldalsó parcellában, a főúttól balra, nem messzire azoktól az utcáktól. ahol egy emberöltőn át éltek. A halói tragikumából akkoriban persze még mit sem érzékeltem. Jó kirándulás vol). számomra az egész, sok élménnyel. Mindig szép. napsütéses időt választottunk, s (iriíg anyám gyomlálta a sírhant tetejét, ép vízért mentem, méghozzá a sírok közötti, kacskaringós .úton. A levegőben lepkék szálltak, lábam előtt gyíkok cikáztak, a virágok r.ehéz illata meg szinte átjárta minden porcikámat. Különben lit mindennek erős szaga volt: a fűnek, a friss földhánvásnak. « virágtartókba sűrűsödött víznek. Mint kőházak rengetegébe zart gyerek, örömmel. csodálkozva és hirtelenül fedeztem föl a természetet. ösztönösen ráérezve arra a kapcsolatra, amely bennünket, gondplkodó élőlényeket az anyag, többi formájához fűz. Anyám szülei világra jövetelem előtt haltak el, így sírjukban sem láthattam mást egy kis virágoskertnél, amelyet időnként gondozni, gyomlálni. öntözni kell, s amelyet kőkeresztek különböztetnek meg fölirataikkal a környező többi sírhálomtól. Másodszorra a szerelem vonzott a temetők tájára. Ha jól emlékszem. Krúdy hŐ6eí választották szívesen légyottjaik színhelyéül a világ zajától félreeső sírkerteket. E hősökkel egyidős voltam. Krúdy pedig máj: akkoriban te legkedvesebb íróim sorába tartozott. Utánozni akartam volna talán egy Irodalmi példát? Vagy a regénveket nem olvasókban is feltámad néha a vágy. hogy az élet legszebb pillanataiban olyan díszletek közé merészkedjenek, melyek elmúlásuk színjátékát fogják egykor maid szegélyezni? Kt tudja? Akárhogy is van. jólesett. a temető félreeső útjain andalogni. összeölelkezni nagy hajú szomorúfüzek alatt, nekidőlni megzöldült. málló vakolatú kriptafalaknak. és szépeket mondani a lánynak, aki fiatalon és engedékenyen simul karjaink közé. Letelepedni korhadt padokra. megroskadt sírkövek elmosódott feliratait böngészgetni. Idestova -húsz esztendeje már ennek. Nem tudom, a lányok, akik ott voltak, vajon emlékeznbk-e még egyáltalán valamire. A temetők, s bennük a kripták. szomorúfüzek, padok mindenesetre még megvannak. Harmadszorra harmincon túl ébredt, bennem vágy. sétálgatni a temetőkben. De most már egyedül. Mikor az ember kezd kinőni a kölvökkutvasorból, előbb-utóbb gondolkodni kezd az elmúlás. a halál tényén. Méghozzá azzal a görcsös szenvedélves6éggel. hogy egyszer maid az ő bőrére is sor kerül. Még nem jutott el a kegyes öncsalatások korszakára. amikor mások halálát ugy konstatálja az ember, hogy rá úgyse kerülhet sor — a szubjektivitásnak egy olvan fokára emelkedve, ahol már azt hisszük, amire nem gondolunk, az be 6em következhet. Móndom, ennek előtte elég a szívdobogás kis ideig tartó aritmiéja. egy múló szédülés, álmatlanul átforgolódott éjszaka, hogv föltámadjanak és munkához lássanak bennünk a kín*ó gondolatok. Kutyaharapást szőrével gyógyítani, így kerestem fel én sorra a szegedi temetőket — milyen sok is van belőlük! —. a két felsővárosit. a rókusit, a belvárosit. az alsóvárosit. Áldozárok, kiérdemesült nv. postafőtisztek. öngyilkosok, szerencsétlenül jártak, korán elhaltak, hősi halottak —bizony. bizony, én elidőztem néhány percet sírotok előtt, rátok gondolva, életkorotokat kiszámítva. ' halálotok vélt körülményein eltűnődve. Lassan aztán megnyugodtam. Hiszen jöttem, mentem. szívtam a cigarettákat, elhessentettem fejem körül a legyeket — éltem. ' De férfikorba akkor Jut az ember, amikor a Szent. Mihály lova útját követve baktat ki a temetőbe. Furcsa, de ígv van, egyszercsak eljön az az Idő. amikor hirtelen megszaporodnak ax ember halottai. Sorra dőlnek ki mellőle barátai, ismerősei. családját is meglegyinti az elmúlás. Hanem az élet olyan különös logikával van megszerkesztve. hogv mindennek ellenére <jrtelmót látia. és teljes odaadással ragaszkodik hozzá az ember. Igyekszik jól elvégezni a munkáját ajándékot venni a gyerekeknek. kiépíteni maga körül néhány órányi kedves hangulatudvart, eszik, alszik, ruhákat vesz. szeret, fogat mos. borotválkozik, utazik a villamoson. Él. S Ilyenkor, november első vasárnapján, amely a halottak napja, kiballag a temetőbe. ám most már azért, hogy 'gyújtson egy gyertyát: elhunytjai emlékére. De — még ha titkoljuk is — értünk is ég ez a gyertya. Akár Hemingway harangja, amely mindannviónkért kong. P. z. Horváth Eszter öt éve szerezte diplomáját, három éve igencsak jegyzik nevét a színpadon. Az operettnél indult, operával folytatta: idén áprilisban Liszt-díjat kapott. Az akadémia után primadonna Miskolcon, de Pécsett mór Margitot énekel a Faustból. Pesten Szép Heléna, s miközben a pécsi közönségnek futólépésben ízelítőt ad az operairodalom szopránskálájáról, Manontó 1 Szilágyi Erzsébetig, az Álarcosbál Amc/ iájától Szőnyi Erzsébet Firenzei tragédiájának női főszerepéig — egy ízben a szegedi gördülőtársulattal Aidát énekel Székesfehérvárott. Ennyi elég is a bemutatkozáshoz, melynek színpadon már jócskán szerét ejtette Horváth Eszter, a szegedi színház új szopránja. Stílszerűen: egy operettel (a Luxemburg grófjában primadonna), s egy operával (a Don Jüan Annája). Mindkettőt itt tanulta; két hét alatt itt énekelte először. * A fentiekből logikusan háróm kérdés kövekezik. 1. Pécsről nagy szerepeket, Liszt-díjat és több nívódíjat kapott, koncerteken énekelt, ária- és dalestjeit tapsolták, szóhoz jutott Budapesten is — miért jött Szegedre? 2. Opera vagy operett? (Az igazi, nagy énekesek állítólag érzékenyen elkülönítik maguktól az olcsóbb operettmuzsikát). 3. Ha opera, melyik az igazi szerepkör? A válaszok: Horváth Eszter második bemutatkozása. 1. Tanulni jöttem. Pécsett kitűnő rendezőnk volt, Horváth Zoltán, aki sokat foglalkozott a játék csiszolásával. formálásával, de a szegedi operahagyományok régóta vonzottali. Komoly, erős zenei társulat dolgozik itt, s az énekesnek nem tanácsos megtorpanni. Aki egy jobban sikerült produkciótól eltelik önmagával, megáll a fejlődésben — vege az álmoknak, a közönség és a szakma goyrsan átlép fölötte. Ismerem erényeimet, hibáimat; nem vagyok szerény, de megelégedett sem. Sokat tudok, sokat kell még tanulnom, elősorban úgy énekelni, hogy közben a színpadon is teljeset nyújthassak. A zene és a színjátszás harmóniája ma elengedhetetlen követelmény. Ezt szeretném Szegeden Is elsajátítani. A körülmények biztatóak. 2. Bár szívem kétségtelenül az operáé, nem lehetek merev. Sőt. Akinek hangja elbírja, ha szabad így fogalmaznom: melegen ajánlom az operett felszabadultabb mozgásvilágát. Kötetlenebb, harsányabb, oldottabb játéklehetőségeiből sokat profitálhat az operista is. Nem véletlen, hogy a legnagyobb énekesek. Elizabeth Schwarzkopf, Nicolai Gedda, di Stefano és mások sem vetették meg. 3. A nem sok. de sokfajta szereptípusból legközelebb Aidát érzem magamhoz. Innen tágítva a kört, elsősorban Verdi, illetve Puccini zenei világát. Nem idegen Mozart sem, biztos vagyok benne, Donna Anna kiegyensúlyozott, jó szerepem lesz, Amit meg kell még tanulnom: a fegyelmezettség. Nél-. küle nincs jó Mozart énekes, de nincs jó operaénekes sem. * Horváth Eszter látványosan lépett be a szegedi operába. Örömmel üdvözöljük: erősödött vele a társulat. N. I. Az eísö helyen Repülőgépek a szovjet mezőgazdaságban A szovjet repülők 26 fajta különböző munkát végeznek a népgazdaságban. A levegőből 700 millió hektár erdőre vigyáznak. A Szovjetunió szilárdan az első helyet foglalja el a világon a repülőtechnikának a vetések fejtrágyázására való alkalmazásában, a kártevők elleni harcban és számos más mezei munkában. Míg 1965-ben a levegőből megmunkált földterület 55 millió hektárra rúgott, 1970ben ez a szám már 81, 1975ben pedig 100—110 millió hektárra emelkedik. Az aviatika egyre jobban behatol az agronómusok munkájába. A Szovjetunióban a vetéseknek a kártevők és betegségek elleni vegyi védelmében a munkálatoknak közel a felét, a dudvátlanításban 65 százatékát és a gyapotbokrok betakarítás dlőtti levéltelenítésében majdnem 100 százalékát a repülőgépek végzik el. A számítások azt mutatják, hogy a földek repülőgéppel végzett vegyj. kezelése 20 százalékkal olcsób. Egyetlen repülőgép egy nap alatt 200—250 hektár területre képes leszórni a műtrágyát, a vegyi gyomlálást pedig 500—600 hektáron tudja elvégezni.