Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

SZERDA, 1970. NOVEMBER 4. 3 Megalakult a kereskedelmi kamara szegedi csoportja Három megye területén Tegnap a városi tanács dísztermében tartotta alakuló ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara első, dél-magyarországi összekötő bizottsága. Hatásköre — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — BácsKiskun, Békés és Csongrád megye területére térjed ki. Szabó Sándornak. a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitó szavai után Kallós Ödön. a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vázolta a kamara múltját és méltatta ezt az új kezdeményezést, melyet a tagvállalatok külkereskedelmi érdekképviseletének szándéka hívott életre. A napirend ismertetése és elfogadása után Fülöp Sándor, a kamara főtitkára beszélt az összekötő bizottság működési rendjéről, szerveiről, a tagság formáiról, az egyes szekciókról és a nemzetközi irodákról. A főtitkár javasolta az elnökség megválasztását. Papái Józsefet, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársát bízták meg a titkári teendők ellátásával. A délmagyarországi összekötő bizottság elnökévé Polák Zoltánt, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatóját választották. Társelnök Sarok Antal, a Bács-Kiskun megyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat igazgatója és dr. Szép Ferenc, a BOV orosházi gyáregységének igazgaiója. Elnökségi tagok; Arvai Jenő, a HÖDIKÖT igazgatója, Csiki József, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt békéscsabai gyárának, Fótos József, a METRIPOND Mérleggyár, Horváth János, a kecskeméti Fémmunkás Vállalat, Marton Pál, a Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyárának, Sohajda József, a Volán Autóközlekedési Tröszt kecskeméti IX. számú üzemegységének igazgatója és Zsibók András, az Állami Gazdaságok Békés—Csöng- majd az új szervezet műkörád megyei területi föosztá- désével kapcsolatos javaslalyának vezetője. tokát tett. Az ülés Kallós A választás után Polák Ödönnek, a Magyar KeresZoltán, a bizottság elnöke kedelmi Kamara elnökének megköszönte a bizalmat, zárszavával ért véget. somogyi Károlyné felvétele Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye képviselőinek egy csoportja a kamara dél-magyarországi összekötő bizottságának alakuló ülésén Munkavédelmi ankét az egyetemen Munkavédelmi ankéton vettek részt tegnap, kedden a József Attila Tudományegyetem állami biztonsági megbízottai, oktatói és más dolgozói az egyetem aulájában. Az eddigi minisztériumi kezdeményezések után most első ízben rendezett egyetem önállóan továbbképzést erről a témáról. Balog Istvánnak, a József Attila Tudományegyetem gazdasági főigazgatójának megnyitója után dr. Juhász Károly, a Pedagógusok Szakszervezete KV munkavédelmi főfelügyelője a felsőoktatási intézmények munkavédelmi helyzetéről: dr. Lugosi Andor, a Művelődésügyi Minisztérium bér- és munkaügyi osztályának munkatársa a munkavédelemre vonatkozó szabályokról; dr. Ferencz Győző, a Művelődésügyi Minisztérium bérés munkaügyi osztályának helyettes vezetője a munkáltatók, azaz a felsőoktatási intézmények kárfelelősségéről; dr. Schneider Gyula, a József Attila Tudományegyetem főmunkatársa, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője a negyedéves munkavédelmi szemlék és az üzemi balesetek tapasztalatairól tartott előadást. Az ankét betöltötte szerepét. A IV. ötéves terv számaiból 18 évesek a pártban FnUÍIr Ieginkább vitatott témák közé LyjflR tartozik a pártszervezetekben a tagielvételi korhatár leszállítása 21. évről 18. életévre. Megyénkben több pártalapszervezet taggyűlése a javaslat ellen szavazott. Ezeken a helyeken nem értettek azzal egyet, hogy a jövőben a párttagságra alkalmas, 19. évükben járó fiatalok is kérhetik felvételüket pártunkba. E témáról sokan elmondták véleményüket' — hadd tegyük ezt mi is lapunk hasábjain. Kezdjük mindenekelőtt a korhatár történetével. Pártunkban nem ez lesz az első eset (ha a X. kongresszus elfogadja a javaslatot), hogy 19. évtől veszünk fel a pártba arra méltó és alkalmas embereket. Sőt. Ha végignézzük az 1945-től kiadott tagkönyvekben levő Szervezeti Szabályzatot, akkor az alábbiakat találjuk: 1945 és 1947 között a tagfelvétel nem volt korhatárhoz kötve. Ez a követelmény a Szervezeti Szabályzatban sem került megfogalmazásra. 1947 végén azt olvashatjuk a párt alkotmányában, hogy ..Párttag csak az lehet, aki 16-ik életévét betöltötte" (!). A pártok közötti verseny a taglétszám növeléséért azt követelte, hogy 16 életévre leszállítsák a tagfelvétel korhatárát. Ez akkor kétségtelenül egy kényszerhelyzet volt. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kommunista pártnak nagy politikai befolyása volt a MADISZ-ban a SZIT-ben. de az EPOSZ-ban is. Ezekben az években a pártnak külön ifjúsági szervezete is volt, ahonnét százával és ezrével léptek be a pártba. 1952 és 1956 között az MDP Szervezeti Szabályzatában újra és újra az olvasható, hogy .,a párt tagja csak az lehet, aki 18. életévét betöltötte." Az '1957-ben elfogadott pártalkotmányban azt találjuk: „A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki 21. életévét betöltötte." Tehát 1945-től 1957-ig 16, illetve a 18. életév betöltése volt — több más politikai feltétel mellett — a tagfelvétel korhatára, és csak 1957-től a 21. életév. Ebből az következik, hogy a párt Szervezeti Szabályzata mindig egy adott társadalmi, főleg politikai viszonyokból indult ki, annak függvényében módosult, formálódott. 1957-ben egy levert ellenforradalom után voltunk, s így egészen természetes, hogy a párt az életkort tekintve is megszigorította a tagfelvétel követelményét. Ez az intézkedés akkor egy szükséges önvédelemből, politikai óvatosságból született — és helyesen. Azóta viszont közel másfél évtized telt el. amely során gyökeresen megváltoztak, előrehaladtak hazánk gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai. Lerakva a szocializmus alapjait, annak teljes felépítésén munkálkodunk. Politikánk kiállta a próbát. Pártunk egész népünk elismert vezető ereje, és magabiztosan készül X. kongresszusára. Mérlegelve pártunk 1957. utáni fejlődését, a párttagság összetételének alakulását — ismét felül kell vizsgálni a párt alaptörvényét, benne a tagfelvétel összes követelményeit. így a korhatárt is. Ezt az értékelést a Központi Bizottság elvégezte és azt javasolja — több más lényeges módosítással együtt —, hogy a tagfelvétel korhatára ismét (!) a 18. életév legyen. A javaslat gondos és felelősségteljes mérlegelésen nyugszik, éppen ezért helyeselhető. Magunk is ezt tesszük megyénk párttagságának túlnyomó többségével együtt. Míll/PIl iénvek bizonyítják a Központi miiyCII Bizottság javaslatának helyességét? Voltaképpen nem kell mást tennünk, mint összegezni és idézni a taggyűléseken elhangzó egyetértő véleményeket. Pártunk olyan élő és eleven organizmus, amely maga is alá van vetve társadalmunk fejlődéstörvényeinek, azoktól nem szakadhat el, figyelembe kell, hogy vegye követelményeit. Ha nem ezt tenné, akkor az 1957-es 21. éves korhatár, amely akkor politikai megfontolás miatt kerüit elhatározásra — az ifjúság legjobbjaitól való elzárkózáshoz vezetne. S ezt a mi pártunk nem engedheti meg. Hazánkban a törvényes nagykorúság a 18. életév betöltésével kezdődik. Ettől kezdve katonakötelesek a fiatalok. amikor is kézbe kapva a legmodernebb hadieszközöket, a haza védelmét bízzuk rájuk. Furcsa logika, hogy a 18. éven felüli fiatalokra rábízzuk szocialista hazánk védelmét, de soraikból a legjobbakat alkalmatlannak tartjuk a párttagságra. Azután: ha csak 21. éven felülieket veszünk fel a pártba, akkor a 18 évtől kezdődő sorkatonaságunk tagjai között nem tudjuk a pártszervezeteket létrehozni. Elképzelhető-e a magyar néphadsereg sorállománya pártszervezet nélkül sokáig? Ügy véljük, a válasz nem lehet kétséges. De hasonló sorsra ítélnénk egyetemeink és főiskoláink első három-négy évfolyamát is, ahol pedig kommunista szakembereket akarunk felnevelni, nagyobb következetességgel. mint eddig. Vagy végezzük ezt a munkát is pártszervezetek nélkül? Ezt ma már semmi sem indokolja. Egyetemi, főiskolai hallgatóink közel fele (45 százaléka) munkás-paraszt szülők tehetséges gyermekei közül kerül ki. Tőlük féltsük pártunkat? „A Mrigyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki 18. életévét betöltötte" (A X. kongresszus Szervezeti Szabályzattervezetéből). Joggal lehet hivatkozni arra is, hogy az 1945 és 1956 között pártba került 16— 18 éves fiatalok nagy többsége helytállt az elmúlt évtizedekben, és ma ők alkotják — idősebb elvtársainkkal együtt — a párt, állami, gazdasági élet irányitóinak derékhadát. Nézzük végig közéletünket es mindenütt őket látjuk. Ez az élet rendje. Pártlink kapuit szélesebbre kell tárni I 01 lUllli a fiatalok legjobbjai előtt azért is, mert a 21. életév tagfelvételi korhatár bevezetése óta fokozatosan elöregedik párttagságunk. Megyénkben a párttagság átlagéletkora 44,5 év, a négy évvel ezelőtti 43 év helyett. A párttagság 15 százaléka 60 éven felüli elvtársakból áll. Jobban kell tehát erősíteni pártunkban a nemzedékek egységét és a nemzedékváltás zökkenőmentes folyamatát. A zászlóvivők új, felkészült seregének felnevelését az idősebb kommunista nemzedéknek kell vállalnia. De ezt követeli pártunk ifjúságpolitikája is. Az nem lehetséges, hogy tavasszal helyeseljük pártunk ifjúságpolitikájának tartalmát, ősszel meg ellenezzük a párttagságra alkalmas fiatalok felvételét. Azt sem szabad elfelejteni — mondották sokan és helyesen —, hogy a mai 19 éves fiatalok már teljesen a mi szocialista rendszerünk neveltjei. A mi iskoláinkban, úttörő- és KISZ-szervezeteinkben nőttek fel. Miért ne vállalnánk saját nevelésünk legjobbjait közibénk? Miért vagyunk velük szemben ilyen nagy fenntartással? Igazuk vem azoknak, akik arról szóltak, hogy amióta „csak felnőtteket'', a 21. éven felülieket vesszük fel a pártba — elszoktak pártszervezeteink a fiatalok nevelésétől. Pedig valamikor milyen nagy szeretettel és gondoskodással foglalkoztak velünk a pártszervezetekben az éltesebb elvtársaink. Ezt kell visszaállítani — mielőbb. Ügy kell foglalkoznunk az ifjú párttagokkal, mint tették azt velünk — sajnos már régen — az akkori, tapasztalt forradalmárok. Akik a fiatalok legjobbjainak felvételét ellenzik, talán nem tudják, hogy a 21. éves korhatár óta nagyon lecsökkent a KISZ-ben a párttagok aránya, ma alig éri el a KISZ-tagság 3,5 százalékát. Ez sem tartható állapot. A 18. éves korhatár viszszaállításával növelni lehet a KISZ-ben a fiatal párttagok arányszámát, amely hasznos mind a pártnak, mind pedig a KISZ kommunista jellege erősítésének. Ha több fiatal párttag dolgozik a KISZben. tovább javulhat a KISZ-szervezetek párttagajánló funkciója is. A tagfelvételi korhatár leszállításának ellenzői azzal érvelnek, a 18 éves fiataloknak még nincs élet- és mozgalmi tapasztalatuk. Következésként: gyengül velük a párt. Ebben persze sok igazság van, főleg akkor, ha rosszul csináljuk, és az is érthető, hogy aggódó elvtársainkat a párt féltése vezeti. Érveik azonban könynyen cáfolhatók. Mindenekelőtt azzal, hogv nem minden ifjút, hanem csak az alkalmas, a legjobb, az erre méltó fiatalokat vegyük fel a pártba, és eszmei-politikai nevelésükre fordítsunk nagyobb figyelmet, Az élet- és mozgalmi tapasztalat megszerzését néhány év magával hozza. És ha netán közülük néhányan nem felelnének »meg a pártélet követelményeinek — amely az idősebbekkel is előfordulhat —. akkor még mindig rendelkezésünkre áll a törlés és a kizárás eszköze. A pártot nem elég csak félteni — erősíteni is kell. Többek között fiatalokkal is. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem. hogy a Szervezeti Szabályzat módosítási javaslata a korhatár leszállításában nagyon jól végiggondolt következetességen alapszik. Hadd bizonyítsuk ezt is. A Szervezeti Szabályzat azt ajánlja, hogy ,,A pártszervezet titkárának vagy pártszerv tagjának hároméves párttagság után választható meg ..." (Szervezeti Szabályzat. I. fejezet 3. pont c) bekezdés.) Tehát felelős párttisztséget legjobb esetben is csak hároméves pártmunka után, 22 éves kortól lehet viselni, de az újonan felvett párttagoknak nem. Előbb dolgozzanak, tanuljanak éveken át és csak ezután választhatók párttisztségekbe. Továbbá: „A jelentkezőnek ... két olyan párttag írásbeli ajánlását kell csatolnia, akik legalább három éve tagjai a pártnak és közös tevékenység alapján ismerik." (Szervezeti Szabályzat. II. fejezet 4. pont.) Mindezekből látható, hogy a fiatal párttagok nem ajánlhatják egymást a pártba. A párt alapokmányában foglalt megszigoritási ajánlások minden kétséget kizáróan olyan biztosítékok, amelyek a párt taglétszáma egészséges fejlődésének, s egyben párttagságunk fiatalításának is feltételei. NillPC tehát okunk tartani — félni még IHllbO kevésbé — attól, ha bátrabban veszünk fel pártunkba olyan 19 éves fiatalokat, akik majd átveszik tőlünk pártunk, népünk ügyének folytatását. Így foglalt állást ebben a kérdésben a megyei pártértekezletünk, bízunk abban, hogy a X. pártkongresszus is elfogadja. Dr. ÁGOSTON JÓZSEF 1975) AZE6Y FÖR E JÜYŐ' ÉC.ECMISZER-FÖd YASZTÁS ALAKULÁSA (13701970^00 ^-,134 0 kg/fÖ 100 ,o 84,5 (hallal együtt) • 3290 319" Vejyás Iparcikkek összes kalória Az egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás 1970-ben és 1975-ben [TJj"j Kalória (cal.) ^ Fehérje (gr<> abból illat! ererfet'ij Cukor Tej-és tejtermék Burgonya Zöldség Gyümölcs (vaj nélkül) A lakosság közvetlen anyagi fogyasztásának szerkezeti változásai 1970-75 között (1968. évi áron) Állati eredetű Termelő szolgáltatás fehérje 1975 Élelmiszerek Ruházat Élvezeti cikkek