Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

* a VASÁRNAP. 1970. NOVEMBER 29. AZ MSZMP X. kongresszusának határozata (Folytatás a 3. oldalról.) A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk egyéb rétegeinek helyzetét szabták meg a főbb tennivaló­kat. A pók gazdasági és szociális körülmé­nyei az elmúlt négy esztendőben is to­vább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szüksé­gesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyer­meknevelés támogatására, a nők szak­képzettségének növelésére, munkakörül­ményeik javítására, úgyszintén a háztar­tás ellátásának könnyítésére. Az ifjúság­ról szólva a határozat kiemeli: a dolgozo fiatalok többsége ismeri szocialista cél­jainkat. s ennek jegyében tömörül a Kom­munista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésü­ket, az életre való felkészítésüket segíte­ni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészültségük növelését, ismereteik bő­vülését. ' Nagy gondot kell fordítani az úttörőszö­vetség munkájának támogatására. telei adottak. Ezt a többi között biztosít­ja a munkásosztály mind magasabb szin­tű alkotóképessége, a szocialistabrigád­• mozgalom lendülete, a nép döntő több­ségének akarata és tettrekészsége, a kü­lönböző szinteken dolgozó vezetők nagy többségének felkészültsége és rátermett­sége. ' III, Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése Az államéletről, a szocialista demokrá­cia kérdéseiről szólva a határozat leszö­gezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlő­dött Államunk, a Magyar Népköztársa­ság, a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizo­nyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be. a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet. a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése — emeli ki a dokumen­tum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami élet­ben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatálom. fokozódjék a kormány­zati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvény­alkotói munkát végzett az országgyűlés s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzé­seben, munkájuk támogatásában. A kép­viselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választóke­rületük fejlesztését. A tanácsokról szólva i határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népkép­viseleti-önkormányzati jellegük, állam­igazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott te­rület lakosságát érinti, s amelyet a je­lenleginél jobban csak a tanácsok old­hatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésé­nek, szocialista jellege erősítésének fon­tos feltétele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy po­litikai. morális, és nemegyszer gazda­sági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások is — az alkot­mány, államunk alaptörvényének megfe­lelő módosítását. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határo­zat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapít­ja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac. az áru- és pénz.viszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azon­ban szükség ahhoz, hogy a termelékeny­ség az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdásági hatékonyság növelésére, a mű­szaki fejlesztésre. . A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett fe­lelősségét a termelés jövedelmezőbbé téte­lében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelé­se megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzet­ben mutatkozó feszültségek megszünteté­sére. Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; l)övülnek a szocializmus anyagi, műsza­ki alaffjai. erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése' szilárd ala­pot biztosit a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések tel­jes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építke­zések szervezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglal­kozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának jelentősé­gét. Fontosnak tartja, hogy az állami gaz­daságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődésé­hez. Segíteni kell a szövetkezetek és ál­lami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési koo­perációt. A terméshozamok növelése to­vábbi erőteljes gépesítést, valamint ke­mizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fej­lesztését. Erősíteni kell a háztáji gazda­ságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. Á határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és , műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokai való ter­melési és műszaki kooperációt A Magyar Népköztársasóg télies mértékben támo­gatta a KGST-országok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szo­rialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsö­nös előnyök elve alapján a tőkés orszá­gokkari is. A vállalatoknak és a felügyeleti szer­veknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Ennek vele­járója az is hogy időnként és esetenként á-rendozésre van szükség. Nem engedhe­*ö azonban meg. hogy egves vállalatok a költségek csökkentése. a munka jobh megszervezése helvett az árak emelésé­vel jussanak többlet jövedelemhez káro­sítva a lakosságot és a néngazdasagot. A gazdasági szabályozók hatékonyan se­gítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen álla­mi irányító szervnek sem a helytelén je­lenségek passzív szemlélésére. A felügye­leti' szerveknek tehát jobban kell ellen­őrizniük vállalataikat. hogy azok szigorú-, an tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén te­gyenek intézkedéseket a torzítások meg­szüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésé­nek fontosságát. Jobban kell koncenliálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozot­tan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzet­közi gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségek jobb kihasználása, a szocialis­ta gazdasági integráció fokozatos kibonta­kozását célzó munkálatok is megkov: telik, hogy hosszabb távra szóló gazdasá­gi. fejlesztési tervek és prognózisok ké­szüljenek. Az eddig is folyamatban levő ezirányú munkát a KGST-országokkal együttműködve erőteljesebben kell fej­leszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelen­tős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a te­rületi adottságoknak megfelelően, fej­lesztve mind az ipart, mind a mezőgaz­daságot. A termelés emelésével összhangban nö­velni kell a nép jólétét, gazdagítani éle­tél. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bő­víteni a választékot, hogy az kiegyensú­lyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett, mun­ka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelemkategóriák között, és az egyéni teljesítmények szerint. Lehető­vé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet. vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a munka szerinti elosztás elvének érvénye­sítése mellett az egyes családok jövede­lemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgál­iák társadalmunk szociálpolitikai intéz­kedései: a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatá­sa, a gyermekintézmények befogadóké­pességének növelése, a többgyermekesek családi pótlékának emelése, a munka­képtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogv megfelelő* terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a nép­gazdaság újabb ágazataiban és más mun­katerületeken is, ahol ennek megvalósí­tása az egész társadalom érdekeivel össz­hangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az építőmunka tervszerű folytatásának félté­V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlőd ése Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt évekt>en tovább fejlődött a párt ideológiai mun­kába; erősödött és terjedt a marxista— leninista világnézet, a tömegek tudatá­ban jelentősen erősödött a szocialista gon­dolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a hatá­rozat: beható vizsgálatokra vár társa­dalmunk rétegződésének alakulása és tu­dati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfejlesztésének tudományos megala­pozása, a tudományos és műszaki forra­dalom társadalmi összefüggéseinek sokré­tű elemzése és számos más kérdés. Nö­vekvő részt kell vállalniuk a társadalom­tudományok marxista művelőinek az esz­mei-politikai harcban. A szükséges esz­mei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a ..mar­xista" köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást. Továbbra is vi­gyázni kell arra, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen liberalizmus, se az esz­mei meggyőző munkát kinyilatkoztatások­kal és adminisztratív intézkedésekkel pót­ló szektás gyakorlat. El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erő­vel érvényesüljenek, fejleszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társa­dalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazda­gítani az egyén kapcsolatát a közösséggel és fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adó­dóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnként felerősödik vagy újraterme­lődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaság­irányítási reformot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való tö­rekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tén­ni a szocialista erkölcs érvényesítéséi, és arra kell törekedni, hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlensé­get és az áldozatkészséget: az élet min­den területén élvezzenek nagyobb meg­becsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget vál­lalók. Az oktató-nevelő munkáról szólva le­szögezi a határozat: oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társada­lom szocialista fejlődésének egyik fő kö­vetelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizs­gálják az állami oktatás egész rendsze­rét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az oktató­munka stabilitását megerősítve kell gon­doskodni az ismeretanyag bővülése és mó­dosulása miatt szükségessé vált változta­tásokról is. A pedagógusok anyagi és er­kölcsi megbecsülését mindeq területen jobban összhangba kell hozni' tevékeny­ségüknek társadalmi fontosságával. Alap­vető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén kü­lön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet ered­ményeit elemezve a határozat rámutat: az alapvetően pozitív eredmények pár­tunk művelődéspolitikai irányelveinek he­lyességét igazolják. Számos új, értékes al­kotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő köz­szellemet, a szocialista fejlődést segítő al­kotó törekvések szabad kibontakoztatását. Azonban következetesen kell visszautasí­tani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a munkásállam támo­gatását igényű — kétségessé kívánja ten­ni a párt és a szocialista állam illetékes­ségét a kulturális élet elvi és eszmei kér­déseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialista-realista szemléletű alkotások létrejöttének következetesebb támogatá­sa. Ugyanakkor következetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben a mar­xista szemlélet hegemóniájának biztosítá­sáért. Egyben arra kell törekedni, hogy növekedjék a pártos, a szocialista közéle­tiség, a szocialista realizmus erőinek sze­repe az irodalmi és a művészeti életben is. A kulturális intézményeknek, vala­mint a sajtónak, a rádiónak, és a tele­víziónak határozottabban kell fellépniük a burzsoá dekadencia, a kulturális-selejt terjesztése ellen. Egész kulturális életünk­nek feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kultúra művelésében és ter­jesztésében a kommunista észmékért bát­/ ran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy mun­kálkodjék forradalmi elméletünk — a marxizmus—leninizmus — fejlesztésén, védelmezze alapelveit és egységes rend­szerét. Ezután is vissza kell utasítani azt ) a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgynevezett plurali­zálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egy­idejűleg kell harcolni az elmélet dogma­tikus felfogása és kezelése, a.,revizionista torzítások minden kísérlete, 'a nacionalis­ta maradványok és az újkeletű nacionalis­ta jelenségek minden formája éllen. VI. A párt működése A párt működésével kapcsolatban a ha­tározat leszögezi: a kommunista párt ve­zető szerepe változatlanul döntő felté­tele annak, hogy érvényesüljön és erő­södjék a munkásosztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak forradalmi esz­méi, felépüljön a szocialista, majd a kommunista társadálom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövőben is rászol­gáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordít­son a lenini normák betartására, a de­mokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére és munkamódszereinek tökéletesítésére. A ' kollektív vezetés általánosan érvényesü­lő gyakorlata jobban párosuljon a vezető szervekben részt vevő és bármilyen más pártmegbízatást teljesítő kommunisták sze­mélyes felelősségével a feladatok végre­hajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos kö­vetelménye, hogy minden szinten javul­jon a határozatok végrehajtásának ellen­őrzése. Rendszeresebben kell erről beszá­molniuk a vezetőségeknek a taggyűlése­ken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizottsági üléseken. A pártdemokráciá továbbfejlesztésével összefüggésben a határozat felhívja a fi­gyelmet: a pártot csak a határozott köz­ponti irányítás, szervezeteinek a demokra­tikus centralizmus alapján történő fölé­és alárendeltsége teszi képessé arra. hogy feladatainak megfeleljen, élcsapat jellege érvényesüljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt A továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kell fordíta­ni a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgo­zók legjobbjainak kommunistává nevelé­sére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nem­zedék soraiban is a pártépítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárának leszállítása nem a pártba való felvétel követelménveinek csökkenté­sét jelenti hanem az ifjúság élenjáró kommunista osztagának gyorsabb ütemű gyaraoításáí akarla elősegíteni Az állami - szervek, a tanácsok, vala­mint a társadalmi szervezetek pártirányí­tása az elmúlt években tovább fejlődött — állapítja meg a határozat —. s fontos feladatként jelöli meg a szakszervezetek tevékenységének gazdagítását, a népfront­szervek tevékenységének fejlesztését. a KISZ munkájának segítését. Erőteljesen javítani kell a pártszerve­zetek munkáját a termelés pártellenorzé­sében mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban — mutat rá a határozat. Tuda­tosítani kell mindenütt, hogy a vállalati öhállóság növekedése a helyi párt- és tár­sadalmi szervezetekre való fokozottabb támaszkodást igényel. Hatékonyabb párt­ellenőrzés segítse a megnövekedett tváHa­lati . önállóság olyan érvényesülését, ameiy megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdekeinek is. A káderkérdésekkel kapcsolatban a do­kumentum felhívja a figyelmet: a társa­dalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben ma­gukénak vallják, ismerik az ezzel csolatos feladatokat, s akiket eszmei fel­készültségük. politikai és erkölcsi maga­tartásuk. szakmai hozzáértésük "és vezető­készségük alkalmassá tesz az Ilyen tiszt­ségek betöltésére. A párt nemzetközi tevékenységét ele­mezve az okmány aláhúzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vall­ja és követi az 1969 júniusi moszkvai ér­tekezlet dokumentumainak közösen kiala­kított állásfoglalásait és irányelveit. Fel­lépett és ezután ts felléD a marxizmus— leninizmustól eltérő jobb- és ..baloldali", opportunista nézetek, a testvérpártok ösz­szefogását gyengítő törekvések ellen. To­vábbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kommu­nista és munkáspárt együttesen vívja har­cát az imperialisták agressziói, különösen pedig az amerikai imperializmus ellen, az indokinai népek szabadságharcának együttes segítéséért, úgyszintén más né­pek imperialistaellenes harcának támoga­tásáért. Pártunk és kormányunk követke­zetesen küzd a szocialista országok össze­fogásának erősítéséért. Befejezésül a határozat leszögezi: a lenini eszmék vezérelték pártunkat és tet­ték képessé arra hogy vezetésével a mun­kásosztály megszerezze a hatalmat, és a nemzet, a szocialista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve haladunk to­vább ezen az úton. hoey az élet által isa­ziplt politikai irányvonalat követve, pár­tunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten foly­tatva nénünkkel együtt megoldiuk az előttünk álló további feladatokat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents