Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

a SZERDA. 1970. NOVEMBER 85. Tiltakozások országszerte A magyar közvélemény is- vében követeljük, hogy te­rr.ételten kifejezi tiltakozó- gyenek eleget a népek bé­sát, s mélységesen elitéli keakaratának és a csapatok az amerikai imperialisták kivonásával, a katonai tá­újabb terrorcselekményeit. maszpontok felszámolásával A Magyar Szoldarltási Bi- teremtsenek feltételeket a zottság Nixon amerikai el- békéhez vezető tárgyalások nőkhöz küldött tiltakozó le- és a megegyezés számára, veiében rámutat: az ameri- Az Egyesült Államok Vi­kaiak a VDK elleni legutób- etnam elleni terrortámadásai bi bombázásokkal újabb sú- viharos tiltakozást váltottak lyos merényletét követtek el ki országszerte. Az üzemek, a béke, a jog, a törvényes- vállalatok, termelőszövetke­ség ellen, visszatértek John- zetek, állami gazdaságok és son elnök csúfosan kudarcot tömegszervezetek dolgozói vallott politikájához, és levelek és táviratok százai­olyan messzire merészkedtek ban ítélik el az amerikai ag­az agresszió útján, amelynek resszorok újabb gaztetteit és beláthatatlan következmé- szolidaritásukról biztosítják nyei lehetnek. a szabadságáért hősiesen A magyar társadalom ne- küzdő vietnami népet. Szolidaritás Guineával Luduik Suoboda Bartók Zenei Hét Szegeden A conakryi rádió ked- hogy készüljön fel den délután megszakította támadásokra, az indulók sugárzását és bejelentette: a harmadik meghiúsított partraszállási kísérlet után Guinea felség­vizein még mindig portugál tengeralattjárók cirkálnak. A rádió ugyanakkor felszó­lította a guineai lakosságot, további A legfrissebb hírügynök­ségi jelentések szerint to­vábbi afrikai és ázsiai veze­tők biztosították teljes szo­lidaritásukról Guineát, amely ellen külföldi zsoldosok por­tugál támogatással a napok­ban több inváziós kísérletet hajtottak végre. Helsinki finn fővárosban kedden Phnom Penh Kambodzsa északnyugati - ÜEfwflS Egyesült Államok között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tár­gyalások harmadik szakaszá­nak 7. munkaülése — a szov­jet nagykövetség épületében — háromnegyed óra hosszat tartott és azt a szovjet kül­döttség által adott ebéd kö Puok kerületi székhely el­len és azt el is foglalták. Puok a 6. számú főútvonalon fekszik, s ez köti össze Siem Reap-ot a külvilággal. Bonn Pénteken délelőtt Berlin­ben folytatódnak a megbe­vette. A következő munka- .szélések az NDK és az NSZK ülést a helsinki amerikai kormányának képviselői kö­nagykövetseg epuleteben zötk pénteken tartják. ,, Moszkva New York LÍU Hszien-csuan, a Kínai , , , Népköztársaság új moszkvai A negy nagyhatalomnak nagykövete kedden a Kreml­ben átnyújtotta megbízóleve­ENSZ-fődelegátusai ismét találkoztak New Yorkban. Részletek nem váltak isme­retessé. Annyit közöltek csu­pán a nyilvánossággal, hogy a legközelebbi megbeszélést december 7-én tartják. lét Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnöksége elnökének. Moszkva Üj-Delhl Az indiai kormány enge­délyt adott arra, hogy a Nyugat-Pakisztánból C—130 Kedden a Szovjetunióban típusú katonai szállítógépek felbocsátották a Kozmosz— repüljék át az országot és 379 és a 380 jelzésű mester- segélyszállítmányokat vigye­séges holdat. nek Kelet-Pakisztánba. Ludvik Svoboda hadsereg­tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke ma 75 éves. Ezen a napon ismerői és tisztelői nagy szeretettel köszöntik a ki­váló embert politikust és katonát — Csehszlovákiában és az ország határain túl is. Paraszti környezétben nőtt fel, a monarchia katonája­ként került az első világhá­borúba, átállt az orosz csa­patokhoz és amikor lehető­sége nyilt, 1920-ban. sietve visszatért az időközben füg­getlenné vált hazájába. A két világháború között a hadtudományi akadémia ta­náraként dolgozott. Amikor a hitleri hordák lerohanták hazáját, emigrá­cióba ment. Miután a szov­jet kormány lehetővé tette, megalakították az önkénte­sekből álló I. zászlóaljat. Ebből a magból nőtt ki az I. csehszlovák hadtest, amely Svoboda parancsnoksága alatt, a szovjet hadsereg hadrendjében részt vett a többi között Kijev felszaba­dításában, majd Duklánál szlovák földre lépett és a háború befejezéséig harcolt. Svoboda tábornok neve összefüzödött Csehszlovákia felszabadításával és az új, demokratikus népi hatalom megteremtésével. Honvédel­mi miniszterként vett részt a cseszlovák védelmi érők újjászervezésében. Szemé­lyes magatartása nem kis mértékben járult hozzá ah­hoz, hogy 1948 februárjában a burzsoá erők vereséget szenvedtek és megnyílt az út Csehszlovákia szocialista átalakulása felé. Ebben az időben lett tag­ja a kommunista pártnak, és a CSKP Központi Bizott­ságába is beválasztották. Később, a személyi kultusz idején igaztalan vádakat emeltek ellene, s megfosz­tották tisztségeitől. Ember­ségét, politikai meggyőződé­sét, kommunista becsületét azonban a legnehezebb években sem lehetett beár­nyékolni. 1955-től ismét visszatért a közéletbe. A katonai akadé­mia parancsnoka volt 1959­ig. nyugdíjba vonulásáig. 1968 márciusában azonban az öreg katona új „behívót" kapott: az ország elnökévé választották, s e tisztséget azóta is betölti. • Ludvik Svobodát 75. szü­letésnapja alkalmából távi­ratban köszöntötte Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Írók vallomása a zeneköltőről Juhász Gyula, Kassák La­jos, Balázs Béla, Fábry Zol­tán, Bóka László, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc: ezek a nevek határozták meg annak az emlékestnek az anyagát és szellemét, meg: egyik Bartókról írt prózaversét olvasta fel. Ké­sőbb még egy, Juhász Fe­renc-írás is elhangzott a műsorban, Tolnai Miklós­nak, a szegedi színház új tagjának tolmácsolásában. Kovács János Jászai-díjas amelyet a Bartók Zenei Hét színész Juhász Gyula Bar­reprezentatív eseményeként tegnap este a nagy zeneköl­tőről elnevezett szegedi mű­velődési ház rendezett. Il­letőleg és igazabban egyet­len név, Bartók Béláé, aki­nek művészi és emberi nagyságát, példakép voltát a felsorolt kilenc író művei dokumentálták a művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A Tótpál József szer­kesztette-összeállította tar­talmas és színvonalas mű­tök versét és Kassók Lajos írását olvasta fel, s elsza­valta Illyés nagy hatású Bartók versét. Lelkes Dalma Balázs Béla, Bóka László verseit mondta el. Lantos István, a Zeneművészeti Fő­iskola hallgatója három Bar­tók-művet zongorázott, a Medvetáncot, a Balladat és a Szonátát. Legnagyobb sikerrel és az est szellemét legjobban ki­fejezve Jancsó Adrienne sze­repelt, aki Weöres, Nagy sort Juhász Ferenc nyitotta László versei után kristály­Univerzálisak csapata tiszta előadásban mondta el a Cantata Profana szövegét. Hasonlóan nagy sikerrel lé­pett fel a szegedi Faragó Laura, aki román, szlovák és magyar népdalokat éne­kelt, töikéletes egységet te­remtve a népi egyszerűség és művészi tolmácsolás kö­zött ; előadásának eredetisé­ge ebből az egységből kö­vetkezik. * Tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban a Bar­tók Zenei Hét keretében nagy sikerrel mutatták be felújításban A kékszakállú herceg vára című egyfelvo­násos operát. Az előadáson megjelent ifj. Bartók Béla. a zeneköltő fia. m A Bartók-ünnepségeik programjában ma isimét ér­dekes eseményre, o Szegedi Tanárképző Főiskola Bartók­estjére kerül sor 7 órai kez­dettel a Tisza Szálló hang­versenytermében. Az építőipar átalakulásá­nak vagyunk tanúi napja­inkban. Sajnos nem elég gyors ez az átalakulás, még sokszor — szervezésben, technológiában — csak egy régi szinten topognak az építők, de sok minden mutat mór az új irányokba is. Egy ilyen új iránymutató: az univerzális építő szak­emberek jelenléte. Azoknak dolgozóknak például, akik Tarján ban a házgyári ele­mekből építenek új lakáso­kat, sokkal felkészültebb, képzettebb szakembereknek kell lenniök. mint a régi ér­telemben vett építkezéseken. Érdekes távlatot mutat mindez, különösen itt, az épülő-születő szegedi ház­gyár árnyékában. Mint a a nagy­klalakul gyári szalagoknál, ipari üzemekben, az ütemesebb, a gépi ritmus­sal együttlüktető munka az építőiparban is. Természetes, hogy ehhez gondos, szervezett képzés, sok tanulás szükséges. Jó szakemberekre, igyekvő de­rék szakgárdára lehet ala­pozni az építőiparral szem­ben támasztott új igények kielégítését. Lehetőleg olyan sokoldalú dolgozókra, akik nem jönnek zavarba, ha nem a közvetlen szakmájukba vágó dolgokat kell elvégezni, akik szakértelemmel be tud­ják fejezni az összeszerelt lakás itt-ott adódó kisebb, de fontos munkálatait. S. M. Társadalmi tanácsadó testület a városi közlekedés szervezéséhez Az MTESZ Kossuth La­jos sugárúti helyiségében tegnap, kedden délután ki­bővített elnökségi ülést tar­tott a közlekedéstudományi egyesület szegedi szervezeté­nek városi közlekedési szak­csoportja. A megbeszélésen részt vettek a városi ta­nács, a tervező és közleke­dési vállalatok vezetői célja az volt, hogy — te­kintettel a városinak a ne­gyedik ötéves tervben vár­ható fejlődésére — megerő­sítsék azt a városi társadal­mi szervet, amely tanácsok­kal és javaslatokkal tudja segíteni a hivatalos szervek, vállalatok munkáját a köz­lekedés tervezésében és szakemberei. Az összejövetel gyakorlati megoldásaiban. És most ezt az ügynököt is elcsípték... La­housen a fejét fogta. De tovább elemezte a név­jegyzéket, s összehasonlítgatta azzal a listával, amely eredeti nevüket tartalmazta. Canaris is ott ült a kis dohányzóasztala mellett. — Tengernagy úr! ön szerint hogyan találták meg Hermann Lángot? Canaris, aki már világosan látta, milyen csa­pást jelent a náci hírszerző szolgálat számára Lang lebukása, most megszólalt: — Valamit nem értek, Lahousen! Valahogy sokkal gyanúsabb a dolog, mint ahogy kezdet­ben gondoltam. Honnan tudhatták meg Lángot? ' Talán Sebold beszélt? A tengernagy ebben a pillanatban elhatározta, hogy végére jár a dolognak. — Hivassa föl Rankent Hamburgban — adta ki a parancsot. — Közölje vele, hogy jelentkez­zen nálam. A Lang-ügy minden részlete a kis­ujjában van, s különben is részt vett a tenge­rentúli kémhálózat megszervezésében. Ranken valóban rövidesen jelentkezett is Ca­naris irodájában. S bár e néven mutatkozott be, a valódi neve nem ez volt. Dr. Ranken éveken át élt üzletemberként az Egyesült Államokban, s bár sohasem derült ki, hogy mikor került az Abwehrrel kapcsolatba, tény, hogy már ottléte­kor is szoros szálak fűzték a német katonai hír­szerző szolgálat vezérkarához. Később visszake­rült Németországba, Hamburgba költözött az Abwehr Sophien-strassei kirendeltségére, ahon­nan a kémek amerikai tevékenységét irányítot­ták. Dr. Ranken azok közé tartozott, akiket az Abwehr a legkényesebb feladatok elvégzésével bízott meg. Közvetlen munkatársa és jobb keze Dcuquesne volt. A kapcsolatot Hamburg és az USA kö­zött a Nord Deutscher Lloyd német hajózási vállalatok Amerikában dolgozó alkalmazottainak közvetítésével tartották fenn. Duquesne New Yorkban, Ranken Hamburgban szőtte a szálakat, hogy minél nagyobb hírszerző hálózatot építse­nek ki az USA területén. Kapcsolatukat gondo­san megszervezték, a hajók útján. A hajókon dolgozott ugyanis egy-egy erre a célra kisze­melt tiszt, aki valahányszor megérkezett Ham­burgba, nyomban felkereste dr. Rankent az egyik hajózási irodában, ahol álcázásként igaz­gatói állást töltött be. A civil ruhában jelentke­ző, sétapálcás hajóstisztek — valahányszor ket­tesben maradtak Rankennal — lecsavarták pál­cájuk fejét, és a botba vájt üregből kivették Du­quesne jelentéseit. Az egyik ilyen hajóstiszt, amikor meglátogat­ta Rankent irodájában, az üzenet mellett még valamit letett az asztalra. Ez a tárgy olyan volt, mint egy repülőgép légcsavarjónak kicsi­nyített mása. — Hát ez meg mi? S hogy kerül ide? — kér­dezte Ranken. A tiszt elmondta ... Néhány hónappal előbb a német hajóstiszt eg New York-i bárban megismerkedett bizo­nyos Fritz Soehnnal, egy idős amerikai német­tel, akit a környéken csak Papa néven ismer­tek. Soehn tétovázás nélkül közölte a tengerész­tiszttel, hogy a führert és hazáját kívánja szol­gálni, s ezért a kai- vele kapcsolatot tartani. A későbblek során a kocsmában át is adott a tengerésznek egy légcsavarmodellt. Közölte, hogy a kis légcsavar abból a gyárból szárma­zik, ahol ő üzemvezetőként dolgozik. — Otthon tudni fogják, mi ez... — mondta, s egyelőre többet nem volt hajlandó elárulni. Nos, ezt hozta el a hajóstiszt Rankennak, aki mérnök volt, de hiába vizsgálta a kis légcsa­vart, semmi különöset nem fedezett fel rajta. ELkiildte Berlinbe a Luftwaffe, vagyis u légi­erők vezérkarához is, ám ott sem fedeztek fel különösebbet a csöppnyi propelleren. Ranken ennek ellenére azt javasolta a tengerésztlszt­nek, hogy tartsa az összeköttetést továbbra is a Papával, hátha egyéb értékes adatokat is tud szolgáltatni az amerikaiak felfedezéseiről. A tengerésztiszt három hét múlva ismét je­lentkezett Rankennél, s ekkor két csomagot vett elő... — Hát most meg mi jót hozott? — kér­dezte Ranken. A hajós elmondta, hogy Soehn révén megis­merkedett egy Paul nevű amerikai némettel, aki ugyanabban a gyárban dolgozik, ahol Pa­pa üzemvezető. Ez a gyár az úgynevezett Norden-gyár, s Paul az egyik futószalag főel­lenőre, ő adta át a két csomagot, hangsú­lyozva, hogy rendkívül értékesek. — Es mennyit kért érte? — kérdezte Ran­ken. — Semmit! Pedig megkérdeztem tőle, hogy milyen díjazásra számít, es azt a kérdést is föltettem, hogy mennyiért szerezne be egyéb tervrajzokat, amelyek bennünket érdekelhetné­nek. Ügy tett, mintha dühös volna. Egyre csak azt hangoztatta, hogy amit csinál, rólag Németország érdekében teszi. azt kizá­(FolytatjukJ NAPI KISLEXIKON a hírlap­terjesztésről Reggelente magától ér­tetődő természetességgel vesszük ki megszokott lapunkat, a levélládából. Az újságárust, is gya­korta látogatjuk meg eRv-egv folyóiratért, ké­peslapért. • Kezeli? A lapterjesztés keze­lője a po6ta. Az elké­szült. kinyomtatott lapo­kat. a kiadóvállalatok a postának adják át. amelynek dolgozóiame­gye és az ország egész területére juttatják az újságokat. A lapok álta­lában háramfélekénpen jutnak el hozzánk. Az előfizetett újságokat vá­rosokban a hírlapkézbe­sítők hozzák ki laká­sunkra. Faluhelyen és a tanyák közt a levélkéz­besítők végzik ezt a munkát. Előfizetéstől függetlenül a hírlapáru­soknál is beszerezhetünk lapokat. • Napilapok? Legtöbben a napila­pokra fizetnek elő. Köz­tük is a legnagyobb pél­dányszámban három — a Népszabadság. Délma­gyarország és a Csong­rád megyei Hírlap — fogy. Mégpedig egyre na­gyobb számban. 1960­ban naponta átlagban 69 ezren vásárolták a me­gyében a három lapot. Az tdén ez a szóm már elérte a 94 ezret. 1980-ra naponta mintegy 120 ezer példány megjelené­sére lehet számítani. Az olvasótábor növekedését jól éi-zékeltetlk például a Délmagyarorszógra vo­natkozó adatok: 1960­ban napi 27 ezer pél­dányban kelt el. az idén pedig a 40 ezret is túl­lépte a napi példány­szám. • Képeslapok? A legolvasottabb ké­peslapok a megyében a Ludas Matyi, a Képes Üjság és a Nők Lapja. Megjelenésenként 20 ezer körüli példányszámban fogynák. Hasonlóan nagy az olvasótábora a Szabad Földnek is. A lapok átlagában mint­egy 85 százalékra tehető az előfizetett példányok aránya. Oka főként a kényelem és a bizton­ság. Az előfizetett lapot ugyanis házhoz viszik. és a megrendelő mindig hozzájuthat.

Next

/
Thumbnails
Contents