Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

@ % KEDD, 1970. NOVEMBER 17. vczői a szocialista társadalomnak. Erősíte­ni kell azt a közszellemet, amelyben a tár­sadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társada­lomellenes magatartást, a cinizmust, a fe­gyelmezetlenséget, a közösség megkárosí­tását. A párt művelődéspolitikájának követke­zetes és minden területen való érvényesí­tése nélkülözhetetlen a szocializmus építé­sében soron következő feladatok eredmé­nyes megoldásához. Tudományos világnéze­tünk, a marxizmus—leninizmus eredmé­nyes propagálásához, a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoz­nia ezen a szép és annyira fontos mun­kán. Szocialista építómunkánk nemzetközi feltételei. Pártunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért Tisztelt Elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormá­nyunk külpolitikájának megítélésében pár­tunkban egység van és ez a politika a ma­gyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocia­lista építőmunka külső feltételeit, vala­mint, hogy erőnktől telhetően védjük és szi­lárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társa­dalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti el­lentmondás, amely az első szocialista or­szág megszületésével átlépte a nemzeti ke­reteket, ma pedig a két társadalmi rend­szer, a szocializmus és a kapitalizmus vi­lágméretű küzdelmévé vált. Objektív je­lenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek tá­maszává, az imperializmus pedig a reak­ció, az elnyomás, az ellenforradalom tá­maszává és központjává vált. A nemzetkö­zi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előre nyomultak. Az imperialisták helyileg támadnak, elérhet­nek Ideiglenes sikereket, de ez nem vál­toztat azon a történelmi ténven. hogv ki­alakult és megszilárdult a szocialista vi­lágrendszer szétestek a gyarmatbirodal­mak. az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetközi imperializmus agresszív természete nem változott, ez állandó konf­liktusok forrása, ezért a nemzetközi hely­zet ma is bonyolult. Agresszió nyomán, mint most Guineában is. úi tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette éL de a világ fejlődésének fő irányát, az im­perializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza min­den forradalmi, felszabadító harcnak. Lé­te kihat az imperializmus politikájára, sőt a kapitalista országok belső- és egymás kö­zötti viszonyára is. A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendűségét, és reális távlatként tárja a világ elé az em­beriség szocialista jövőjét. Az imperializ­mus fő célja a szocialista világ megsem­misítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját időről időre változtatja, hol a durva erő­szak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fellazítás" eszközéhez nyúl. A szocialista világ fő ereje a Szovjet­unió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vitelével elsőként szakította szét az imperializmusnak az egész világot fojtogató láncát, és megnyi­totta az utat minden nép számára a sza­badság, a szocializmus felé. A Szovjetunió­nak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kommu­nizmus építésében. Leggazdagabb tapaszta­latai vannak az imperializmus elleni harc­ban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás, tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tü­zében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúz­ta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, lét­rehozva saját nukleáris fegyverét, meg­mentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásáiól. egy új, modern barbár­ság sötét árnyékától. Mindenki másénál na­gyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szere­pe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó érdekeiért. A Szov­jetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus ag­resszív erőinek fő fékentartója és elretten­tője. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésé­ben. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetel­lenesség minden formáját, mert a szovjet­ellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus ke­zére játszik. A Szovjetunió felszabaditónk. szövetsé­gesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemze-; ti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, or­szágunk és népünk a beszámolási időszak­ban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tait a Szovjetunióval és ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizott­ságának, a nagy szovjet népnek. Bizto­síthatjuk őket. hogy pártunk és népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harcj szö­vetségünket, a szovjet—magyar barátsá­got, A Magyar Népköztársaság fejlődő és bő­vülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban Ali valamennyi szo­cialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocia­lizmust, a békét védelmező Varsói Szerző­dés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is elegét fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének, Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának tag­országaihoz; és támogat minden olyan lé­pést, amely alkalmas a tagállamok együtt­működésének bővítésére és magasabb szín­vonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bő­vítésére törekszünk a jövőben is minden szocialista országgal, azokkal is, amelyek­től nézetkülönbségek választanak el ben­nünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézeteltéréseink ellenére, az utób­bi időben bizonyos mértékig javultak ál­lamközi kapcsolataink a Kínai Népköztár­sasággal. A haladás és a reakció között folyó vi­lágméretű harc fontc® területe Ázsia. Afrika és Latin-Amerika. E térségek né­peinek imperialistaellenes harca, a gyar­matbirodalmak szétzúzása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térké­pe. A szocialista országok és a fejlődő or­szágok kapcsolatainak alakulásában a dön­tő tényező az, hogy közös érdek az impe­rializmus megfékezése, visszaszorítása, a haladás előmozdítása. Ez az érdekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen államok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját választotta és a szo­cializmust nevezi meg céljaként. Pártunkat és kormányunkat az az ered­ményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin­Amerika független országaival. A IX. kong­resszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenhét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak va­gyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megoldani kibékíthe­tetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktu­sokba. Fokozódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, ha­nem politikai célkitűzéseik valóraváltásá­ért is síkra szállnak. A kapitalista világ or­szágainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik; az interna­cionalista szolidaritás kapcsol össze ben­nünket velük. Ami a kapitalista országokkal való álla­mi kapcsolatokat illeti, pártunk, kormá­nyunk, népünk állhatatosan küzd a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban lét­rejöttek a békés egymás mellett élés objek­tív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség há­borúra. E politikában a rendszerünk fölé­nyébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szo­cialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuvere­nitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök el­vei alapján bővültek hazánk politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatai a kapita­lista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszúlejáratú kereskedel­mi és más nemzetközi egyezményt kötöt­tünk Ausztriával, Olaszországgal, Francia­országgal, a Német Szövetségi Köztársaság­gal és más országokkal. E kapcsolatok fej­lesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt állásfoglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerző­dés tagországa vagyunk. Pártunk és kor­mányunk arra törekszik, hogy külpoliti­kánk mindenkor teljesen világos, egyértel­mű és következetes legyen. Ügy véljük, né­pünk érdekei és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számbajöhe­tő tőkés partnerek szempontjából is a vi­lágos helyzet az előnyös, az, ha barát és el­lenség egyformán tudja, hová kell besorol­ni a Magyar Népköztársaságot, és állásfog­lalásainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat mindenki. Világoö álláspontunk az európai kérdé­sekben is. A Varsói Szerződés tagországa­ként társszerzői voltunk a budapesti felhí­vásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai or­szág kormányát, egv. a kontinens békéiét megszilárdító és védelmező kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló hatá­rokat. a Német Demokratikus Köztársaság létét. Nyugat-Berlin különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívá­sa általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, kö­zöttük hazánk, továbbá Finnország és más országok kormánvai diplomáciai léoésének eredményeként érik a helyzet egy összeuró. oai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent meg­tenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémá­ját jelenti, hogv a II. világháború befeje­zése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az el­ső német munkás-paraszt állam, szövetsé­gesünk és barátunk, a Német Demokra­tikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egvik fon­tos tényezője, és nem utolsósorban a szo­cializmus építésében elért nagyszerű ered­ményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait testvériek, szi­lárd internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasz­taljuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amelv hozzá­járulhat az európai viszonyok normalizá­lásához. Európa számára előnvös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköz, társaság és az NSZK közötti, a napokban parafált szerződést. Sok függ a legaktuáli­sabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szov­jetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szo­cialista Köztársasággal. Nem utolsósor­ban. az NSZK-nak a nemzetközi jog alap­ján meg kell találnia a békés egymás mel­lett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársa­sággaL Ha a Brandt—Scheel kormánynak, szem­beszállva saiát országa reakciós, sovinisz­ta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossá­ga. hogy folytassa a viszonyok rendezésé­re tett kezdeményezését, ami Nyugat-Né­metország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz aka­dálya a szocialista országokkal való állam­közi kapcsolatok telies értékű rendezésé­nek. A Magyar Népköztársaság elvben az NSZK-t illetően is. mindenkor az állam­közi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel já­ró széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosz­szúleiáratú kereskedelmi szerződést, hiva­talos kereskedelmi kéDvi6eletek működnek a két országban. Mi. ha a helyzet erre megérik készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val to­vább építeni, végső fokon ideértve a dip­lomáciai kapcsolatok rendezését i6. Ez ösz­szefüggésben van a Magvar Népköztársa­ság azon szándékával hogv mind kétolda­lú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a to­vábbiakban is kivegve részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Evvesüit Államok viet­nami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyílt agresszió. Az ál­landóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap ame­rikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a há­ború egyben az imperializmus politika ki­látástalanságának is meggyőző blzonyítélca: az agresszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek soro­zatával sem tudták megtörni a vietnami nép hő6i ellenállását. Az amerikai kor­mány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett ..békekezdemé­nyezésekkel" próbálja leplezni agresszív politikájának cél iát és zsákutcáját. To­vábbra is 6zabotália az érdemi tárgyaláso­kat Párizsban, sőt. a kiút keresése helvett. kiterjesztette agresszióiát egész Indokíná­Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia in­tervenciós csapatait és csatlósait Vietnam­ból ; távozzanak Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatkozását ezen országok belügyeibe, és tiszteletben kell tartania In­dokína valamennyi népének azon iogát. hogv maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánvának és az 1969 nvarán kormánvunk által dip­lomáciailag elismert Dél-Vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagvunk a vietnami nép­pel. Indokína néoelvel, szabadságharcuk­kal és meggyőződésünk, hogv igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helvzetet Közel­Keleten is. Az USA célja, hogv megaka­dályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel vissza­állítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében. A nemzetkőzi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantot­ta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadsáeukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot ős népét elsősorban saiát kormánvának im­perializmusa és az országban felszított na­cionalizmus fenvegeti létében. Ezt az ag­resszív politikát el kell utasítania minden­kinek. tekintet nélkül nemzeti hovatart zásara. éljen Izraelben vaev bárhol a vilá­gon. A kommunista mozgalom, a szocia­lista országok, amelvek szemben állnak Izrael agresszív háborúiával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amelv a né­pek nacionalizmusának legotrombább for­mája. Elítéljük a cionizmust is. mint re­akciós. antikommunista a nemzetközi Im­perializmust szolgáló mozgalmat. A cioniz­mus és az antiszemitizmus egvaránt reak­ciós irányzat mindkettő, mindig az elnyo­mók fegyvere volt a dolgozó oöztálvok. és t p ű1 Budapest ií.i lakótelepe. a modern óbudai városrész. Szovjet ház­gyár elemeiből építették fel az ország legnagyobb, 888 lakásos. 300 méter hosszú la­kóházát az Árpád híd óbudai hídfőjénél. A napokban megkezdték a lakások műszaki átadását, hamarosan beköltöznek az első lakók. Képünk ön: az óriásház látképe.

Next

/
Thumbnails
Contents