Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
3 KEDD. 1970. NOVEMBER 3. Rejtvénykedvelők mérkőzése Vasárnap országos * ' versennyel egybekötve ünnepelte megalakulását a szegedi rejtvénykedvelők klubja a Juhász Gyula Művelődési Központban. A tagokat a mintegy 200 rejtvényfejtőből toborozták, akik a helyi lapokhoz rendszeresen küldik a megfejtéseket. Jelenleg 40 állandó tagja van a Kiss József művezető által irányított klubnak. A vasárnapi versenyen a szegedinél idősebb, rutinosabb klubok mutatkoztak be, melyeknek tagjai Hódmezővásárhelyről, Balassagyarmatról, Szekszárdról, Szombathelyről, Pécsről utaztak városunkba. A 40 résztvevőt Bednai Zoltán, a FÜmég nem jelent meg) szereplő két keresztrejtvény megfejtése volt — meghatározott időn beiül. Ezt csoportverseny követte: a fogalom meghatározás, mely tulajdonképpen nem más, mint közös keresztrejtvényfejtés. Az utolsó félórában Bednai Zoltán rendkívül ötletes feladványán törték a fejüket a játszó felnőttek. Egy 19x}9-es kookába úgy kellett beírni a 19 megye nevét, hogy mindegyiknek legalább egy hetííje érintkezzen egy másikéval. A les főszerkesztő-helyettese és sok jó megoldás után a Bajai Jenő. a rejtvény rovat- zsűri értékelte a versenyt és vezetője üdvözölte, majd kihirdette az eredményeket, mint zsűritagok bírálták ei Csoportversenyben elsők a; a megfejtéseket. A verseny- szekszárdiak, a második he-' zők első feladata a Füles lyezett a pécsi, a harmadik legújabb számában (akkor a szegedi csapat lett. Az egyéni versenVben Házy László, szegedi számviteli osztályvezető vitte el a babért, utána legtöbb pontszámot Valló Emil, balassagyarmati versenyző érte ei, a harmadik-negyedik helyezett Vereczktey Ferenc pécsi és dr- Aczél László szekszárdi rejtvényfejtő lett- Jutalomként a zsűri féléves Füles előfizetést, évkönyveket és szépirodalmi alkotásokat nyújtott át a győzteseknek. Ch. A. Közlekedés és morál 1 Eletünk függ címmel nemrég lalkoztunk a közlekedés gondjaival. Állításainkkal sokan egyetértettek, olvasóink szenvedélyes hangú telefonjai, hozzánk intézett levelei tanúskodnak erről. Vajon szűkebb hazánkban ténylegesen milyen a közlekedési morál; milyen a közlekedési helyzet? - tették fel a kérdést többen is. A válaszra ezútal nem egyedül az újságíró vállalkozik. Szerkesztőségünkben ankéton mondta el véleményét erről Pataki Sándor, a 10. sz. AKÖV igazgatóhelyettese, Annus István gépkocsi veze tőle egy segédmunkás 8 óra alatt, fog- Havonta 2 ezer forintot... Míg üzemünk bármelyik munkása körülbelül 191 órát tölt a gyárban, addig mi 291 órát vezetünk; és ugyananynyi a keresetünk. Megkérdezem: miért létezik ez a megkülönböztetés? Ha a ruhagyár bármelyik dolgozója túlórázik, a negyedik órát már 200 százalékos bérrel fizetik meg, nekünk „simán" számolnak. Tőlem mindig elvárják azt, hogy szellemileg friss, „vasalt" legyek. De akik beülnek a vállalati személygépkocsiba, és a megengedett 22 óra után is még valahol útközben benne ültő, dr. Muszka Dániel tudo- nek, elfelejtik, hogy a sofőr-i mányos kutató, dr. Kapros nek ezután le kell mosni a Károly . sebész adunktjus. Vigh László közlekedési szakértő, Bánki György tehergépkocsi-vezető, Tombácz Jenő és Szentágotai Károly közlekedésszervező, valamint Papp Gábor rendőrőrnagy. PATAKI SÁNDOR: — A kérdés, amit a Délmagyarország így vetett fel: ,.Van-e egyáltalán közlekedési morál nálunk?" — jogos. Én, mint vállalati szakember, életemet jóformán az utakon töltöm, s bizonyíthatom; egyre „életveszélyesebb" közlekedni. Sok olyan gépkocsivezetőnk van, aki mindenáron és mindenkit meg akar előzni. Egyre több nütó jelenik meg a szűk aszfaltcsíkokon. És kik ülnek a kormánykerék mögött? Rendszerint a túl sürgősen kiképzett, különféle jellemű emberek! Az AKÖV például kényszerhelyzetben van. Szállítási feladatai rohamosan növekedtek, egyre több gépkocsivezetőre van szükség. Válogatásra aligiha van módunk. DR. KAPROS KAROLY; — Közlekedésünk szomorú eredményeit naponta látom. Tizenöt éve dolgozom a sebészeti klinikán, újból és újból meg kell győződnöm arról. hogy a tragédiákat a túlterheltség, az alkalmatlanság, az emberi agresszivitás okozza. Az Idegrendszert nem lehet a végtelenségig mesterhelmi! A gépkocsivezetőt szerintem nem szabadna a tizenhatodik órában dolgoztatni. Da legalább ilyen mértékben okozza a baleseteiket az a gyalogos „magatartás", amely ma nálunk divatos. Több országban jártam, de sehol nem tapasztaltam ezt a fajta felelőtlenséget, ostoba virtust. A felügyelet jtélkül haevntt gvermekek, a leaalapvetőhb Levelemre képtelen felnőttek nemcsak saját családjuknak támasztanak helyrehozhatatlan bajt, hanem a vétlen gépkocsivezetőnek is. ANNUS ISTVÁN: — Közöttünk többen érdemtelenül vannak a vezetőfülkékben! De igaz az is. hogy a gépkocsivezetőkre egyre nagyobb szükség van. Én hét társaim nevében, a ruhagyári sofőrök nevében beszélek. Nekünk napi Jtí órát kell dolgozni, amiért annyi fizetést kapunk,'mtnt kocsit, hogy másnap 4—fél 5kor már a garázsban kell melegíteni a motort stb. Érdemes ma gépkocsivezetőnek lenni? Hiszen még szakmunkás bizonyítványt sem kapunk, az ember csak hosszú esztendők szerezhet vonal stb. A gödrökről nem is beszélve. Nam tudom, talán a szegedi, meg megyei útkarbantartó vállalatok vezetői azért kapnak prémiumot, hogy minél több autó tengelye törjön, gumi menjen tönkre? SZENTÁGOTAI KÁROLY: — Nem vitás, a gépkocsivezetést, mint a társadalom nélkülözhetetlen funkcióját, el kell ismerni- Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. A vállalatoknál ne jelentéktelen összeget adjanak egy teljes élet alatt megtett millió kilométer után úgy, hogy végre a gyalogos közlekedési szabályokra is gondot fordítsanak. TOMBÁCZ JENŐ: — Harmincöt szegedi vállalat 450 gépkocsivezetőjének baját ismerem. Mint a tanács gépkocsielőadója tanúsíthatom: a rossz közlekedéutám, tanulással si helyzetünknek a fő oka a magának papírt gépkocsivezetők túlterhelé,.szakmájáról". Aki „rendes" gépkocsivezető akar lenni, nagy akadályba ütközik. BANKI GYÖRGYi — Öttonnas pótkocsis teherautót vezetek. A gépkocsivezető-társadalmon belül se. A szegedi sütőipar „pilótáinak" reggel 4-kpr már vinni kell a süteményt, s naponta 30—40 mázsát kell rakodni- S a oipekedést, a túlterhelést a jogszabályuk is megengedik! Nincsen közlekedési morál? Nem is lehet kielégítő, amikor nem klikkek léteznek, fizetés és becsülik a gépkocsivezetőt: márka szerint. Ne csodálkoz- amikor válogatás nélkül zop tehát senki, ha az úton mindenkit a kormány mögé valaki előjogait ej-venyesiti... S ha már itt tartunk, beszéljek néhány észrevételemről. Budapesten dolgoztam, sok utat bejártam. De ilyeneket, mint Szegeden ós Csongrád megyében nem találtam másutt az országban. Rossz közlekedési táblák „igazítják" el az embert, a belvárosban is hiányzik a nélkülözhetetlen úttestjelzés, nincs az országúton a záróültetnek; amikor az utakat elhanyagolják, s a gyalogosok a szabályokra fittyet hányva ugrálnak az autók előtt. Ki látott manapság rendőrt, amint a szabálytalan gyalogost fölírja? Régen bizony ez nem volt ritka eset. Matkó István (A befejező rész következik.) A gyorshajtás újabb áldozatai Vasárnap Kistelek belterületén Sisak Imre, öl éves földműves, Kislelek, Tanya 5. szám alatti lakos személygépkocsiját figyelmetlenül vezette, s összeütközött a szabályosan haladó Seller Béla, Sövényháza, Karakástelep 513, szám alatti lakos gltal vezetett motorkerékpárral. Az összeütközés következtében a motorkerékpár vezetője, Seller Béla súlyos sérülést szenvedett, utasa — édesanyja — Seller Máténé könnyebben megsérült. Ugyancsak Kisteleken, Anus Károly jugoszláv állampolgár ütközött össze Pálinkás János, Kistelek, Kordás János utca 4. szám alatti lakossal, aki kivilágítatlan kerékpárral közlekedett. A baleset következtében Pálinkás János súlyos sérüléseket szenvedett. Makó és Apátfalva között a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette MZ-motorkerékpárját Mészáros József, 21 éves, Makó, Liliom utca 18. szám alatti lakosEgy kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, az útpadkára tért, majd felborult. Mészáros József t oly szerencsétlenül esett, hogy sérülésébe belehalt. Utasa — 18 éves öccse — Mészáros Sándor életveszélyesen megsérült. Szabó Pál Kossuth-díjas író, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács volt tagja, hosszú betegség után elhunyt„Érzem, tudom, hogy az en életem ma, vagy holnap, de holnapután egészen bizonyosan belelobhan a végtelenbe- Hiszem az én időm lejári. Pedig csak most érzem határozottan, tisztán és igazán, hogy bármilyen égöv alatt jártafn, voltam, éltem, létezésem folyamán, vagy az időnek bármilyen szakaszában, ritmusában, rendjében, vagy rendetlenségében: elválaszthatatlanul az enyém volt az egész világ." — írja egyik utolsó írásában az élettől búcsúzni készülő író. Akik ismerték szikár, szálfatermetét — bár villanásnyi időre megborzongtak az idézett sorok olvasásakor — rögtön elűzték még a gondolatát is annak, hogy a minden körülmények között teljes életet birtokoló Szabó Pál Itthagyhat minket. Pedig tudtuk, hogy súlyosan beteg. „Péter is elment már" — tért vissza minduntalan beszélgetés közben szellemi és osztályos sorstársára, Veres Péterre. Pali bácsi is elment — módosítom szavait, majd újsü Páltői ra „Enyém volt az egesz világ" íüt eszembe. Mert valóban övé volt: övé a szegény emberek tiszta hitével, emberségével, még tisztább szerelmével, örömeivel és tóidhoz ragadt küzdelmeivel. Hogyne lett volna az övé, maga is a szegénységből indáit el, jutott mind magasahhta, s vált szószólójukká, lett népének hűséges krónikása, haladó harcosa. Mindvégig közéjük tartozónak vallatta magát, íróként és politikusként egyaránt mindig a szegények sorsára, népének életére tekintett, fölemelésüket tartotta legfontosabb feladatának. Ennek érdekében szerkesztett lapot, vállalt politikusi funkciókat, s a felszabadulás után is ez a belső törvény íratja le vele a maga történelmét irányító nép újabb, de már saját boldogulásáért folytatott küzdelmét. Szabó Pál írói nagyságát csak Móricz Zsjgmond-i méretekkel lehet mérni. A magyar irodalom klasszikusai közé sorolták élő korában- Tanúságul egyik legjobb méltatojának, Czine Mihálynak szavait idézem: „S ha minden más műve csak előkészület vagy epilógus lenne: a Talpalatnyi föld — vagyis a Lakodalom, keresztelő, bölcső — egymagában is megőrizné századokra Szabó Pál nevét. A tegnap magyar falujáról nem Ismerek szebb regényt. Szebb filmet sem láttam a Talpalatnyi földnél... S annyi más könyv igazolja: Szabó Pál a lehetetlenre, vállalkozva — egykori fiatalember élete során csakugyan győzött a lehetetlenségeken." Halálát padig művei győzik le! Tamás Menyhért Ha úiságot akar, menten a postára Szőiegrőt - a Ladvanszki. a Szabadsag, a Móra Ferenc utcák környékéről — többen panaszt tettek szerkesztőségünkben, hogy négy napja semmiféle újságot, de még levelet sem kézbesít részükre a posta. Megértenék, ha a *anyavilágról lenne szó, de Szőreg tulajdonképpen Szeged külvárosa, ahol az említett, körzet lakói még az expressz levelet se kapják meg. Persze, ha az ú.jság-elpfjzetés beszedéséről van szó. akkor mindiárt megjelenik a hívlapkézbesítő. Gyors intézkedést vannak 1 Kiildöftséniink Moszkvában Újságíró-küldöttség utazott hétfőn a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába, a MUQSZ és a Szovjet Újságírószövetség 1971. évi együttműködést megállapodásának előkészítésére. A delegációt Siklási Norbert, a MUOSZ főtj lkára vezeti. Tagjai: Gyáros László, a MUOSZ nemzetközi osztályának vezetője, Rajcsányi Károly, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, PeírRs Ferenc, a Tolna megyei Népújság főszerkesztője és Mészáros Ferenc, a Magyar Rádió szerkesztője. Beethoven-est A nek, bécsi klasszika zsenijéLudwig von Beethovennek szenteli a zeneművészeti főiskola szegedi tagozata hangversenysorozatát, a zeneszerző születésének 290. évfordulója alkalmából. A zongoraszonáták kollektív bemutatása a vidéki testvérfőiskolák művésztanárainak vendégszereplésével jelentős esemény Szeged kulturális életébenElsőnek Bádás pótért hallottuk, akinek művészeti teljesítménye zenei és technikai tekintetben nagy fejlődésről tanúskodik. A műsorán szerepelt négy szonátában az alapjelleget biztos kézzel ragadta meg, szerencsés egyensúlyba hozva a zenei mondanivalót a technikai elemek precíz kidolgozásával. A ritmus lüktető elevensége mindenhol megóvta az agogikai túlzásoktól. Drámai és lírai epizódokban billentésének finom árnyagadta meg a hallgatóságot, merített és könnyedén játA második rész e-mafi sza- szőtt dallamokkal, ritmusuknótájában feltűnt, hogy a romantikus hangulatképek ellenére klasszikus stílusfegyelem uralkodik, a kifejezés költői mélységeivel. A befejező D-dúr szonáta (op. 28.) zenélésmódja a kamarazene intim világából kai a befejező szakasz csillogó tempófokozásáig. A kirobbanó lapsvihgrt Bódás Péter az F-dúr Andante kontrasztokban bővelkedő, hangulatos tolmácsolásával köszönte meg. izatmári Géza Szabadkai vendégek A túiszervezésről, az egyeztetés hiányosságairól füstölögtünk néhányan szombat este, miközben Bódás Péter estjének egynegyede után kénytelen-kelletlen kiloholtunk a konzervatórium nagyterméből, át a korzón, a Bartók Béla művelődési központba. Itt ugyanis szándékával, nevével a* énnekkarl kultúra terjesztésére jegyezte el magát, » ami a barokk mesterek, de Kodály, Orff, sőt a néger spirituáléitat illeti — valóban tudják, mely csatornákon szerencsés egyezségre jutni a válogatós közönséggel. Égető Gabriella kórusa a szabadkai Pro musica ka- azonban még túl fiatal (alig marakórus koncertje kezdődött volna időben, ha a közönség jó része nem marad amott, a szakiskolában. nyelvezet természetes hangszínével és akcentusaival. A műsor első felében a D-dúr szonáta előadása (op. 10.) sikerült a legharmonikusabban, majd az A-dúr szonáta befelé néző derűje raM edikusszövetkezet Pécsett alakult meg az ország első - és eddig egyetlen — medikus szövetkezete, amelynek tagjai kizárólag egyetemi hallgatók. Az Orvostudományi Egyetemen belül működő • önálló fogyasztási szövetkezetnek az a célja, hogy ellássa a hallgatókát a mindennapi életükhöz szükséges árucikkekkel. latait kaptuk mindvégig a - szombat estéről lévén szó, egy-két „megszállott szakmabeli" lelkes figyelmét leszámítva a város zenei életének aktív és passzív, főhivatású és amatőr -karbantartói is szívesebben gubbasztanak tévé előtt, Angyal-lesen — az úgynevezett „széles közönségbázis" pedig egyszerre nem várható két koncertre. Bosszúságunk nem csillapodott, hiszen Bódás Pétert annak ellenére sem hallhatjuk gyakran, hogy évek óta Szegeden él. dolgozik — ugyanakkor a szabadkaiak, elvitathatatlan ambíciójuk, ízlésről árulkodó musorválasztékuk dacára sem kárpótoltak a konzervatóriumban hagyott Beethoven szonátákért. A szabadkai kórus A kicsiny alaptőkével és tetemes bankhitellel indult szövetkezet időközben nemcsak az adósságát fizette ki, hanem 600 ezer forint saját vagyona is van- már. Az egyetemen, illetve a kollégiumban két boltot, presszót és büfét tart fenn. Nyereséget — az alapszabály értelmében — közösen használják fel. kétesztendős) ahhoz, hogy sikerrel vegye a nehezebb akadályokat- Kamaraegyüttesnél kiváltképp zavaró, ha többen az éneklés elemi fortélyaival sincsenek tisztában, . nincs skálájuk, iskolájuk, nem tudnak fvagy talán éppen ezért nem mernek) felszabadultan énekelni. Pedig a hanganyag jónak ígérkezik. Égető * Gabriellának olykor szép tónust sikerült kikeverni a hangzás palettáján — ami további munkára buzdíthatja a rokonszenves társulatot. A műsort színesítendő több hangszeres szólista is pódiumra lépett —. váltakozó sikerrel. Ha idegessége nem zavarja a hegedűs Varga Lillát, Hándel szonátája tetszett volna legjobban; kívüle még a csellista Koczá Katalin korrekt Bock-játékát érdemes említeni. N- l