Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

EEBD, 19*0. NOVEMBER 3. 3 Három hétvégi műszakban: 64 ezer tenna árut szállítottak SZEGEDI A MÁV, az AKÖV minden eddiginél nagyobb feladattal találta magát szemben az idén. A megnövekedett hétköznapi szál­lítások mellett az árvízi műszakok okoz­tak állandó csúcsforgalmat. Mint ismere­tes, az egész ország közlekedési hálózata feszült helyzetbe került, kevésnek bizo­nyultak a vasúti kocsik, a teherautók, a mozdonyok. A rendkívüli körülmények ?endkívüli intézkedéseket követeltek: az autóközlekedés nemrég a hét végi pihenő­napjait is feláldozta a szállítás érdekében. A Volán Tröszt kezdeményezése nyomán •a Szegedi 10. sz. Autóközlekedési Vállalat is megszervezte a szombat-vasárnapi kü­lönszakokat; sőt a vállalati, közületi gép­kocsikat is bevonta a munkába. Amint Pa­taki Sándor, az AKÖV igazgatóhelyettese elmondotta, az eddigi három hétvégi mű­szakban összesen 1912 gépkocsivezető mintegy 64 ezer tonna árut fuvarozott el megrendelőinek. Azaz, rr^egszüntették a szállítási „dugót", az oly fontos építőanya­gokat nagyrészt eljuttatták a megadott cí­mekre. Az előzetes megállapodás értelmében az AKÖV-nél több mint száz „idegen", azaz kölcsön-tehergépkocsi működött, alkal­manként. A kölcsöngépkocsik vezetőinek bérét természetesen az AKÖV fizette. Be­bizonyosodott, hogy ez a megoldás sokat segíthet a nehéz helyzetekben; a tapaszta­latok alapján a vállalatok és az AKÖV újfajta együttműködést is kialakíthat. Pél­dául a DÉLÉP gépkocsivezetőket kölcsö­nöz az AKÖV-nek, az AKÖV rendelkezés­re bocsátja a járműveket, s fizeti a sofő­röket. Ígv a DÉLÉP szállítási gondjai eny­hülnek. az AKÖV pedig hasznosíthatja ár­va járműveit. Az elkövetkezendőkben több partnerrel létesítenek" hasonló kapcsolatot, hiszen ez a fajta kölcsön mindkét fél gond­jait crökkenti, gazdaságos. Az AKÖV, valamint a „bedolgozók" gép­kocsijai novemberben főként az útépíté­seket. illetve a helyreállítási, építőipari munkát kívánják támogatni. Elsősorban kavicsot, homokot, zúzott kőt. kohósalakot, téglát szállítanak, hogy anyaghiány miatt ne álljon egyetlen fontos építkezés mun­kája sem. A tapasztalatok szerint a várat­lanul adódó feladatokhoz a jövőben ismét számítanak a vállalatok, intézmények jár­müveire és vezetőire. MUNKÁSÉLET Generációk Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál villany­szerelő. Odesszában lakik, másfél szobás lakásban, melyhez minőségi cserével jutottak hozzá. Négyesben élnek ott, a szülők és a két gyerek. Kovács Istvánnak hívják. Fiatalos, egészséges férfinek látom. Elsőként az országban Szegeden megalakul a Kereskedelmi Kamara Délmagyarországi szervezete Tegnap délután sajtótá­jékoztatón adta tudomásul Szegeden a Magyar Keres­kedelmi Kamara, hogy meg­alakítja — elsőként az or­szágban — Délmagyarorszá­gi összekötő bizottságát, amely három megye: Bács­Kiskun, Békés és Csongrád vállalatait, intézményeit fogja össze. A kamara ta­valyi közgyűlésén hagyta jóvá az ilyen vidéki szer­vezeteknek a kiépítését, és a délmagyarországi tagválla­latok, a Csongrád megyei párt- és állami szervek szor­galmazásának eredménye­ként jelölte ki Szegedet az első székhelynek. Az összekötő bizottság programjában tág teret szenteltek annak, hogy mi­képen lehetne növelni és gazdaságosabbá tenni a ma­gyar—jugoszláv krshatár­menti árucsere-forgalmat; hogyan készítik elő a jövő­ben a Szegedi Ipari Vásár kereskedelempolitikáját. A bizottság feladatai közé tar­piackutatás, hogy összeállít­sa a kishatármenti forga­lomra keresett, illetve aján­lott áruk listáját. Azt is föl kívánják mérni, hogy a ha­tármenti vállalatok mennyi szabad kapacitással rendel­keznek, vállalnak-e bérmun­kát, amelyet a bizottság megszervezhet. < • A gazdasági reform beve­zetése óta felgyorsult kül­kereskedelmi fejlődés segí­tésére nyolchónapos tanfo­lyamokat indítanak az ér­dekelt gazdasági vezetők ré­szére, hogy elősegítsék to­vábbképzésüket. Ezeken a tanfolyamokon a legjobb hazai • szakemberek tarta­nak majd elméleti és gya­korlati órákat külkereske­delemből. A Magyar Kereskedelmi Kamarának jelenleg a há­rom megye területén 81 tag­vállalata ván. Ezeknek a vállalatoknak a vezetőin kí­vül ma, 3-án Szegeden lesz­nek az érdekelt megyék il­letékes párt- és állami ve­nem a kamarához tartozó vállalatok, intézmények képviselői is a városi ta­nács dísztermében tartandó ünnepélyes alakuló ülésen. Ezen a megalakulás után választják a i bizottság el­nökségét. Beszélgetésünk elején' há­borús élményeit idézi: 1944 őszén szökés a fronttól, ha­zatérés. Pártmunka az átme­net időszakában. A háború előtt falun élt. Mindig érdekelte az elektro­Tnossóg. de hát akkoriban falujában még nem volt vil­lany. Borbély lett. A háború után új szakmát kellett ke­resnie. Az elhelyezkedés mindenhol nehéz volt, a borbély szakmában pedig szinte lehetetlen. 1949-ben kitanulta a villanyszerelést. Amióta az ÉLIKER vállalat megalakult, azóta ott dolgo­zik a karbantartó részlegnél. Havonta 2420 forintot keres. Felesége szintén fodrász könnyű dolog, volt. De ő sem tudott akko­riban elhelyezkedni szakmá­jában. így aztán gyárba ment dolgozni, munkásként. — Alig telt el pór hónap, bérelszámolónkat behívták katonának. Megkérdezték, vállalnám-e. Eleinte nem akartam. Azóta ott dolgozom bérelszámolóként. Fizetése 1550 forint. relő szakközépiskolába jár. örökölte édesapja érdeklő­dését az elektromosság iránt. Lányuk — Gizi — az ÉLIKER-nél adminisztrátor. Egy éve ment férjhez. Most egyedül lakik szüleinél, mert férje katona. Egyelőre szü­leinél lakhat, de a fiú ha­marosan leszerel, lakásuk pedig nincs. Csak a kérvé­nyük van bent szövetkezeti lakásra. Most már be is tud­ná fizetni az induló összeget, mert négy évig takarékosko­dott, és esküvőjükre is kap­tak némi pénzt. Talán két­három év múlva sikerül la­káshoz jutniuk. Addig való­színűleg kénytelenek lesz­nek albérletbe menni. Más­fél szol+is lakásban nem fér el két házaspár és egy 16 éves fiú. Az albérlet nem éppen ideális egy házasság indulá­sára. Azért is félnek tőle, mert kicsi a jövedelmük. Gizi fizetése 1350, férjéé be­vonulása előtt 1200 volt, mint kezdő szakmunkásé. Ebből albérletet fizetni, megélni, bútorra és sok más­ra gyűjteni nem éppen © Á fiú — Pista — másodi­kos gimnazista. Villanysze­tozik majd az olyasfajta zetői, valamint egyéb, még a Gazdagítják népművelést Szegedi tudós — kubai expedícióban Kubába utazott hétfőn dr. Jakucs László geológus, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem természeti földrajzi intézetének veze­tője, aki a Magyar Tudo­mányos Akadémia megbízá­sából hazánkat képviseli majd a Havannában no­vemtíer 3-án kezdődő nem­zetközi karszt kongresszu­son. A szegedi tudóst — aki­nek híre az aggteleki Béke­barlang felfedezésével Ku­bába is eljutott — Antonio Nunez Jimenez, a Kubai Tudományos Akadémia el­nöke hívta meg a kong­resszusra. Annak idején ' ugyanis közösen tanulmá­nyozták az újonnan felfe­dezett barlangot, az aggtele­ki, illetve bükki karsztje­lenségeket, s ezekről a ku­bai tudós sok hasznos • ta­pasztalatot szerzett. Amint dr. Jakucs László elmon­dotta, mindennek nagy a je­lentősége Kuba szigetén, ahol a Föld egyik legérde­kesebb karsztvidéke talál­ható. A trópusi karsztok számtalan, óriási meretü és szerteágazó földalatti bar­langrendszert is rejtenek, amelyek nagy része ma még ismeretlen. A főleg mészkő­ből álló vidéken ugyanak­kor nagy gondot okoz a la­kosság ivóvízzel való ellá­tása. Más helyeken a mész­kősziklákról lemosódott ta­laj, illetve a növényzet hiá­nya miatt az egyéb létfel­tételek megteremtése is ne­héz. Egyebek között ilyen kér­désekkel foglalkozik a karsztgenetika tudománya, amelynek keretében előadá­soi.at, vitákat rendesnek majd Kubában a világ tu­dósai. Emellett barlangku­tató expedíciókat is szer­veznek. A szegedi kutató is tudománybs előadások anya­gával, barlangkutató ruhá­zattal, műszrekkel. vala­mint az „Aggtelek" című szines. tudományos filmmel felszerelve indult a havan­nai kongresszusra, hogy ha­tékonyan segítse annak munkáját, részt vegyen az expedícióban. D, A Tegnap délután Szegeden, a járási tanács termében tartotta értekezletét a járá­si népművelési tanács. A résztvevők megvitatták az 1971. évi közművelődési munka irányelveit. Megálla­pítótták — egyebek között —, hogy a hagyományos ér­telemben vett népművelési formákat a jövőben sem nélkülözhetjük. Ezeket nem pótolhatják a még annyira fontos tömegkommuniká­ciós eszközök sem, hiszen az igazi kultúra nem ter­jed magától. A szegedi já­rásban is alapos és hasz­nos tervet dolgoztak ki a népművelési munka javítá­sához. Figyelembe vették, hogy kiterjedt tanyarend­szert vidék ez. és a lakos­ság 52 százaléka él külte­rületen. Tehát igen fontos, hogy a tanyai kulturális központokban sokoldalú, vál­tozatos kulturális tevékeny­ség legyen; így ismeretter­jesztés, nők akadémiája, filmvetítés. szaktanfolya­mok, népfront-esték, fiók­könyvtárak stb. A népművelési tanács sok hasznos dolgot javasol a népművelőknek és a kul­túrát szeretőknek. Kovács István a karját és az ízületeit fájlalja. Emelni is nehezen tud. — Mindig kint dolgozni, motorral járni... Hiába, az ember hosszú évek után mégiscsak megérzi. No meg a munka sem kevés. A kez­detektől ott dolgozom a részlegnél. Az^ta sokan el­mentek nyugdíjba vagy más­hová, a több pénz után. Ke­vesebben vagyunk, segéd­munkást csak ritkán kapunk. Azért a pénzért nem jönnek, így aztán sok időnk és ener­giánk elmegy a segédmun­kára is. De hát: szeretem ezt a helyet. Hívtak már másho­vá, üzembe is. Kényelme­sebb lett volna, több pén­zért, Maradtam. Érdekes, változatos itt a munka. ö maradt, sokan elmen­tek. Kértek 100 forint fize­tésemelést. nem tudták meg­adni nekik. Most a téeszben kétannyit keresnek. — Miért kell ígv elenged­ni a régi embereket? Ha megkapja azt a százast, ma­radt volna. Űj emberek jönnek, akik kétszázzal is többet kapnak, aztán men­nek tovább, még többért. Kovács István 2420 forin­tot keres. A részlegben hár­man kapnak ennyit. Ez a legmagasabb fizetés ott. Pis­ta, a fia másodikos szakkö­zépiskolás. — Villanyszerelő leszel? •• / ^' ; 1 I I •iiaaÉHH^Hi i Azerbajdzsánban 47 évvel ezelőtt kezdtek olaj utan KU­Tornuok tatni a tónger mélyén. A Kaspi-tengerből 1925-ben sikerült V először olajat fakasztani, s akkor Lenin tiszteletére Iljics­_ öbölnek nevezték el a kincset adó területet. A mostani al­ít tCMgCrCM l&potot mutatja képünk: a mai olajtornyok százai már kor­szerű elektroiíikus irányítással- termelnek. — Szeretnék továbbtanul­ni. Vagy tévészerelőnek, vagy elvégezni a felsőfokú technikumot. Akkor erősára, mű üzemmérnök lennék. — Mit gondolsz, mikorra éred utol papád fizetését? — Ha minden jól megy, 22—23 éves koromra. És máris sorolja a példá­kat. Azokét, akik a szakkö­zépiskolában végeztek. Ha volt tehetségük, rátermettsé­gük. mire vitték. Gizi fizetése 1350 forint. Édesanyjáé 1550. Lényegé­ben hasonló körülmények közt dolgoznak. Az édes­anya fizetését egy éve emel­ték. addig 1400 forintot ke­resett, A különbség mind­össze 50 forint volt, most 150. Az édesanya 20 éve dol­gozik munkahelyén; Gizinek lakást kell venni, berendez­ni férjével együtt, hogy a majdani család számára a? alapvető létszükségletet megteremtsék. Amikor Kovács István mondja, hogy majd T0 éven át 700 forintért, dolgozott, a gyerekek alig akarják hinni. Abból kellett őket felnevel­ni? Ök ezt az utat már nem akarják végigjárni. Lakást szeretnének, önálló életet. De hát ahhoz kevés még ez a kezdő fizetés is. — összesen keresünk annyit, mint egy rendes ember! — mondja Gizi férjéről és magáról. És Kovács István TS mondja: új emberek jönnek­mennek, fiatalok — néhány hónapra. Alig kevesebbért, mint ő. És így is tovább­állnak. Rossz érzés az, hogy az ember 20 év után alig kap többet, mint egy fiatal. De hát azoknak is kell a pénz. Lakásra, és egyáltalán ahhoz, hogy elkezdhessék az életet. Voltak-e már külföldön® — Nem válaszolja az édesanya —, csak Szabad­kán. No meg a Balatonra megyünk le nyaranta. Igaz, most itthon maradtunk. — Vettem egy csónakmo­tort — mondja Kovács Ist­ván. Szeretek horgászni. An­nak a részleteit kell fizetni. De ha kész ember lesz a fi­am, szeretnénk utazni. A Szovjetunióba, esetleg az Adriára. Kocsi? Nem kell az nekünk. A fiú: — Rengeteget sze­retnék -utazni. Németország­ba, • Svájcba. Franciaország­ba. Sok mindent látni aka­rok. Ha lehet, kocsival. A lány: — Első a lakás. Aztán szeretnénk egy akár­milyen kis kocsit venni, hogy utazhassunk. De hát lakás kell. Férjeméknél át­járnának rajtunk, itthon nincs hely. Így aztán az a kocsi jó ha tízegynéhány év múlva meglesz. Szávay István Csillaghullás November 13-án a Tanai­dák, 16-án pedig a Leoni­dák meteorrajjal találkozik Földünk. Tiszta időben pom­pásabb csillaghullás figyel­hető meg e két napon, mint augusztusban. (MTI) Magyar delegáció Chilében Az új chilei kormány be­iktatásának november 3-án tartandó ünnepségeire meg­érkezett a szovjet, a lengyel, a magyar, a bolgár, a fran­cia, az angol, az uruguayi, s venezuelai, a holland és a nyugatnémet küldöttség. A magyar küldöttséget Cseter­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkara vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents