Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

PÉNTEK, 1970. NOVEMBER 20, 3 A háztartások gépesítése Bemutatót tartott csütör­tökön Debrecenben, a Tech­nika Házában a Hajdúsági Iparművek. Lévai Imre igazgató ez alkalommal rá­mutatott, hogy az üzem egész tevékenysége szerve­sen kapcsolódik a pórt szo­ciálpolitikai irányelveihez: a háztartások gépesítésével já­rul hozzá a nők élet- és munkakörülményeinek meg­könnyítéséhez. Ugyanilyen célból a negyedik ötéves terv időszakában tovább nö­velik gyártmányaik választé­kát. Csedreki László mű­szaki igazgató elmondotta, hogy a Hajdúsági Iparművek az indulása óta eltelt 13 év alatt 2,5 millió háztartási gépet gyártott. Ennek kö­szönhető, hogy hazánk a mo­sógéphasználatban sok ipa­rilag fejlett országot is meg­előz. Magyarországon jelen­leg már száz háztartásonként 65 mosógépet, 22 centrifugát és 32 porszívót használnak. A negyedik ötéves terv idő­szakában a gyár kifejleszti a beépíthető háztartási gép­típusokat: ruhaszárító szek­rényeket, konyhai hulladék­őrlőket, konyhai páraelszívó­kat és különböző zománco­zott szerelvényeket ad majd piacra. Tervezik a zománc­csempe gyártásónak meg­kezdését is.1 A hagyományos háztartási gépek választékát a jelenlegi 13-ról 20-ra nö­velik, s a jelenlegihez képest 56 százalékkal több háztar­tási gépet adnak majd piac­ra. Forgalomba hoznak töb­bek között kisebb mosások­hoz alkalmas törpe mosógé­peket is. Termelés, bérezés a ruházati iparban Csütörtökön ülést tartott jött létre és 3400 főt fog­a Ruházatipari Dolgozók lalkoztatott. most azonban Szakszervezetének Központi 10 vállalat működik, 37 Vezetősége. Az ülés a szak- gyáregységgel és telephely­szervezet soron következő lyel. Dolgozóinak száma kai kell növelni. meg a termelés nagyobb­fokú gépesítése. A negyedik ötéves tervben az iparág termelését 40—42 százalék­kongresszusának előkészíté­sével foglalkozott, majd a megközelíti a 33 000-et. Az iparág termelése az 1949. A termelékenyebb gépek munkába állítása mellett a Központi Vezetőség megtár- évi 433 millió forinttal szem- ruházati cikkek iránti hazai Uj növény­védő szerek Á MÉM növényvédelmi főosztálya új „ növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezte. Az egyik ilyen készítmény a Basudin rovar­ölő szer, amely a nagyüze­mekben, illetve házikertek­ben a kukorica, a burgonya és a zöldségfélék növényvé­delménél használható fel. A francia Pechiney Progil cég gyártmányát, a Sofrilt jövőre a szőlő-lisztharmat ellen „vethetik'' be. Az Északma­gyarorszógi Vegyiművekben állítják elő a Satox-elneve­zésű rovarölő készítményt gyalta az elnökség jelenté­sét a Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó ruhaipari vállalatok helyzetéről, ter­melésük, a dolgozók bérezé­sének, munkakörülményei­nek alakulásáról. A ruhaipar a felszabadu­lás után alakította ki je­ben tavaly meghaladta a há- és külföldi kereslet szüksé­rom és fél milliárd forin- gessé teszi, hogy újabb, tot. A termékek 34 százaié- mintegy 6—7 ezer dolgozót kát exportra készítik. A minisztérium felügyelete alá állítsanak munkába. Meg­vizsgálták az anyagellátást, a tartozó vállalatok a hazánk- munkakörülményeket és a ban készülő ruházati cik- bérezés eddigi alakulását, s keknek felét adják. Az ipar­ág fejlesztésével egyidőben lenlegi nagyüzemeit — álla- szervezték meg a szakembe­pította meg a jelentés. 1949 végéig öt ruhaipari vállalat rek. szakmunkások képzését. a szakszervezetek több ja­vaslatot dolgoztak ki a dol­gozók helyzetének javításá­1960-tól kezdve kezdődött na. készültek a gépek alapozá­sával is és rövidesen hozzá­fognak a szerelési munkák­hoz. Automata palackozó Szőregen Csongrád megyében a borpalackozójában nagyará­mintegy húszezer holdat ki- nyú korszerűsítések foly­tevő szőlőterületeken az nak. Rövidesen olyan auto­utolsó tőkékről is leszedték mata palackozó gépsort he­a fürtöket. A termésered- lyeznek üzembe, amely mények nemcsak . vidéken- óránként hatezer üveget tölt ként és gazdaságonként, meg. A francia gyártmányú hanem telepenként is na- berendezés megérkezett, el­gyon különbözőek. A vizes évjárat és a korai őszi fa­gyok csökkentették a hoza­mokat. A belvíz több mint félezer hold ültetvényt tett tönkre. A szüretnek még a felénél tartottak, amikor két. egymást követő fagy­hullám leperzselte a lom­bozat nagy részét és ez gá­tolta a bogyók cukrosodá­sát. A Délalföld két ural­kodó borszőlő fajtája kö­zül a kadarka közepes, a később érő és az időjárás viszontagságainak jobban kitett kövidinka pedig gyen­ge termést adott. Az elmúlt években már megszokott re­kordhozamtól az idei ter­més mennyiségben csak­nem húsz százalékkal, mi­nőségben pedig másfél-két cukorfokkal marad el. En­, nek ellenére voltak már ennél kedvezőtlenebb sző­lős évek is Csongrád me­gyében. A súlyos elemi csa­pások kórtételeit ugyanis némileg ellensúlyozták azok a korszerű fiatal nagyüzemi telepítések, amelyek termés­ben jóval felülmúlták a ré­gi szőlőket. A megyében 6 ezer 600 holdra terjednek ki az 1960 után telepített nagy­üzemi ültetvények. Ezek túl­nyomó része a szegedi já­rásban található. A Magyar Állami Pince­gazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzemének szőregi export A Videoton Rádió- és Te­levíziógyár az idén is nagy mennyiségben exportál tele­víziót a baráti és a tőkés országokba. Tranzisztoros minivizorból — egyebek kö­zött — az év végéig Ang­liának és az NSZK-nak 5000—5000, Svédországnak pedig 1200 készüléket szál­lítanak. A svédek ezenkívül a korszerű, egypaneles alap­lemezű, új televíziócsalódból ötezer darabot rendeltek. Dobozok a sonkához II pártkongresszus színhelye nagy tanácskozások náló berendezéssel láttak el. tóközpontot rendeznek be, A székház sok kisebb-na- ahol a külföldi újságírók gyobb terme és szobája ad különböző nyelveken kap­hont a Magyar Szocialista majd helyet a különböző bi- hatják meg a kongresszusi Munkáspárt november 23-án zottságoknak, és munkacso- beszédeket, felszólalásokat, kezdődő X. kongresszusának, portoknak, így a többi kö- Az MTI külföldre sugár­Immár negyedik alkalommal zött a szerkesztő bizottság- zott adásai számára külön rendezik meg az 1949-ben nak, a fordító és gyorsíró riporteri gárda készíti majd avatott hatalmas épületben a irodának. A kongresszus kül- a tudósításokat. A tévé és a párt kongresszusát. Az el- földi vendégei, a tolmács- rádió helyszíni közvetítései múlt 20 évben nagyon sok berendezés segítségével kí- közvetlen betekintést adnak fontos belföldi és nemzetkö- sérhetik majd figyelemmel majd az ország egész népé­zí esemény zajlott itt le, a tanácskozást. A felszólaló- nek a kongresszus munkájá­DIVSZ sokat hat nyelven tolmácsol- ról. A sajtótudósítást végző ják. szerkesztők, újságírók úgy Kilenc parlamenti gyors- szervezték meg a munkát, író készíti folyamatosan a hogy a híradások altalában nácskozásra, igyekeztek kongresszus teljes jegyző- egy óraval követhetik az minden tekintetben biztosi- könyvét, s ennek alapján ál- eseményeket. Az ország köz­tani a kongresszus munkájá- lltja össze a szerkesztő bi- véleménye tehát gyorsan és hoz és a közvélemény tájé- zottság a kongresszusról sokoldalúan informálódhat a koztatásához szükséges fel- szól(j tudósításokat. A Nép- kongresszus munkájáról, fő­tételeket. A munka zömmel szabadság, az MTI, a Rádió lyamatosan figyelemmel kí­az 1180 személy befogadásé- és a Televízió külön kiren- sérheti a párt e nagy jelen­ra alkalmas tanácskozó te- deltséget létesít a kongresz- tőségű tanácskozását. színhelye a budapesti ME MOSZ Székház ad ismét ott legutóbb például a kongresszusa. A szervezők, a rendezők alaposan felkészültek a ta­remben zajlik majd, ame­lyet erre az alkalomra fel­A Veszprém megyei Hús­ipari Vállalat pápai gyárá­ban évek óta készítenek kül­földi megrendelésre dobozos­sonkakülönlegességet. E népszerű csemegéhez a do­bozt eddig külföldről impor­tálták. Nemrég — 15 milliós beruházással — konzervdo­bozgyártó részleget létesítet­tek, mely a napi 3200 da­rabos termelésével kielégíti a gyár saját szükségletét, sőt eladásra is termel. H Közelebb az élethez ányszor, de hányszor dobtuk már oda olykor elfá­sult-letört kommunista önmagunknak azt a men­tőövet, hogy „kár Izgulni, végeredményben nem romlik a társadalom, csak vagánykodik bizonyos hánya­da". És hányszor, de hányszor gyürkőztünk neki mégis újra valamiféle felelősségérzettől űzetve, elvi meggyőző­déstől sarkallva, önbecsüléstől ösztökélve, hogy tovább, tovább, nem szabad elfáradni, a politikai munkában nincs megtorpanás. Miként Babits Jónása nem bújhatott el a prédikálás elől. mi sem fordíthatunk hátat az értetlenke­dőknek azzal a kényelmes indokolással, hogy kár ener­giát pazarolni rájuk. Mert közben sokan odafigyelnek az igazság felé terelő beszédre. Lemérhető ez gyűlések han­gulatán, kérdőívekre adott válaszokon, párbeszédek tar­talmán, politikai érdeklődésen, állásfoglalásokon és mun­kakedven egyaránt. A nemrég lezajlott megyei pártértekezlet beszámoló­jában a többi között szerepel egy figyelemre méltó meg­állapítás: „...nem foglalkoztunk eleget az emberek egyé­ni meggyőzésével, viták és konzultációk szervezésével". Mi ez, talán szokványos közhely, a kétségtelen sikerek kötelező ellenképe? Nem! Tisztességes ítélkezés négyesz­tendös tevékenységünk fölött. Korántsem azt jelenti, mintha a politikai agitációban mindent bal kézzel csinál­tunk volna, csupán arról van szó. hogy látjuk: ügyetlen­ségünk vagy mulasztásaink elhallgatása semmilyen ha­szonnal nem jár. az országnak inkább az a kifizetőbb, ha nyíltan szembefordulunk ezekkel. Annál is inkább, mert félreértés is akad bőven. A kommunisták általános igaz­ságokat tartalmazó magyarázatát gyakran elnyomja, ho­mályba taszítja annak szenvedélyes kommentálása, hogy a keresetből lehet-e enni. ruházkodni, kényelmet terem­teni ebben az országban. Mondanivalónkkal még manapság ls viszolygunk kö­zel menni az élethez. Ezért fordulhat elő. hogy nagy vo­nalakban teljes a párt és a lakosság közötti összhang, részletkérdésekben azonban észlelnetek differenciák. Már az sem egészséges, hogy itt-ott a helyi vezetést hibáztat­ják például a késedelmes építkezésért, bizonyos cikkek árának emelkedéséért stb. Vannak, akik így fogalmaznak a felső vezetés jó, az intézkedéseket azonban rosszul hajt­ják végre. Pedig aki valamennyire is odafigyel, az láthat­ja. hogy elv és gyakorlat, döntés és végrehajtás között nincs ellentét. De ha sokak számára mégsem nyilvánvaló ez a harmónia, akkor az agitáció nyilvánvalóan sántít valahol. Akkor ez a jelenség is igazolja, hogy valóban közvetlenebbé, korszerűbbé kellene fejleszteni a tömeg­kapcsolatot. Párbeszédjellegű. kérdés-válasz elevenségű politikai munkát igényel tőlünk a felgyorsult élet, a ma már sok­oldalúan tájékozódott társadalom. A szót értésnek, a tel­jesebb áttekintőképesség kialakulásának fontos feltétele, hogy száműzzük az úgynevezett „kényes" kérdések fogal­mát és kertelés nélkül válaszolunk a munkások érdeklő­désére. Vajon miért, van az. hogy a lakosság nagyobb része még mindig fogyasztási szemléletű, vagyis a ter­melésről — úgymond — hallani sem szeret? Hogyan le­hetséges, hogy a bérből és fizetésből élők többsége — mint egy vizsgálatból kiderült — nem tudja, milyen ösz. szetevői vannak az életszínvonalnak, illetve annak csu­pán egy-két elemét ismeri? Milyen fokú közgazdasági előadást kellene tartani ott, ahol a munkaerő-vándorlás megállapítását pusztán adminisztratív intézkedéssel kép­zelik el? Mivel magyarázható, hogy a lakosság 28 száza­lékának véleménye szerint mostani gazdaságirányítási rendszerünk jó is, meg nem is? Megannyi kérdés, csak győzzünk válaszolni rájuk. Azt pontosan tudjuk, hogy Csongrád megyében hányan jár­nak különféle iskolákba; adatok bizonyítják, hogv 23 ez­ren képezik magukat igényesebb politikai tanfolyamo­kon; kimutatjuk, hogy az újságolvasók számát tekintve előkelő helyen állunk az országban. De vajon ismerjük-e ennyire megbízhatóan, hogy mi érdekli legjobban az em­bereket. miről beszélnek legtöbbet maguk között? Egv nagyüzemben végzett vizsgálódás szerint a munkásoknak és az alkalmazottaknak csak 43 százaléka ismerte a Párt­titkárt, 57 százaléka tudta ki a főmérnök. 58 százaléka az üb-titkár nevét is hallotta. Hát nem elgondolkodtató ez? Vagy az. hogy a kiváló munkás ma sem nagyon érdekes személy, ellenben aki autót vásárolt, az jobban izgatja a fantáziát? ó, ne állítsunk túlzott követelményeket. Nyilván túlzás lenne csupán az agitációt okolni azért, mert sokan a külkereskedelmet is leállítanák az áru­választék bővítése végett. Ha azonban helyesnek fogad­juk el a megyei pártértekezlet megállapítását — már­pedig semmi okunk nincs kételkedni benne —. akkor té­továzás nélkül változtatnunk kell az eddigi gyakorlaton. A szégyellös. a passzív, az általánosságbán beszélő, a csak nagy vonalakban igaz agitáció helyett bizonyosan hatékonyabb lesz a dolgok és a jelenségek alapos isme­retén alapuló meggyőzés. Az a fajta magyarázat, amely tudja, hogy a statisztikai átlagszámítás fontos, de bár­milyen tetszetős képet ad is a szocialista közboldogulás­ról, attól még állandó vendég lehet egyes családokban a szükség is. A tárgyilagos beszéd mindig számíthat szim­pátiára. F. NAGY ISTVÁN ] szus színhelyén. A MUOSZ- Lapunk napról napra tu újítottak" kőrszertsítettek, s székházban és a Bányász- dósit a kongresszus munka- J kútját. Ezekkel az irányított melhessék az a többi között" iegkondicio- szakszervezet epületeben saj-r járói. I ferdefurasokkal az Ajgyon földgázt. (MTÖ Elkészült a 25. ferdefűrásű olajkút Az algyői szénhidrogén- épülő nagy olajipari objek­medencében Vad János fő- tumok, épületek, tankállo­fúrómester és brigádja elké- mások területe alá, vala­szítette a terület huszonötö- mint az olajmezőt keresztül­dik ferdefúrású szénhidrogén m€dre ?lá„ ba" tolnak, hogy onnan is kiter­olajat, a Több a sertés A korábbi intézkedések hatására fellendült a hazai sertéstenyésztés: az állo­mány jelenleg 1.8 millióval nagyobb, mint egy évvel ez előtt. Ennyi sertést 1964 óta egyetlen évben sem tar­tottak a nagyüzemi és a háztáji gazdaságokban.

Next

/
Thumbnails
Contents