Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

21 CSÜTÖRTÖK. 1970. NOVEMBER 19. Eltemették Házi Árpádot A gyászoló hozzátartozók, és barátok, tisztelők, harcos­társak százai vettek végső búcsút szerdán, a Mező Im­re úti temető munkásmoz­galmi panteonjában a 62 éves korában elhunyt Házi Árpádtól, a párt régi tagjá­tól, a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelke­dő harcosától, az MSZMP Pest megyei bizottságának tagjától. A temető fedett díszravatalozójában tartott gyászünnepségen részt vett és a koszorúkkal, virágok­kal borított koporsó mellett díszőrséget állt Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Benkei András bel­ügyminiszter, dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első he­lyettese, Földes László me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Cserven­ka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Tausz János, az IBUSZ ve­zérigazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai, Úszta Gyula, a Parti­zán Szövetség főtitkára. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Partizán Szövetség és a régi harcos­társak nevében Kiss Károly, a KB tagja, a SZOT alelnö­ke vett búcsút Házi Árpád­tól. A Pest megye dolgo­zóinak képviseletében dr. Mondok Pál, a megyei ta­nács vb-elnöke búcsúzott Házi Árpádtól. Téli téglagyártás Szegeden Novemberben: 6 millióval több tégla Csongrád megyében az árvíz utáni újjáépítéshez nagy mennyiségű téglára van szükség. A Csongrád—Bács me­gyei Téglaipari Vállalat dolgozói ezért a kedvező időjá­rás minden percét kihasználják a téglakészítésre. A fagy­veszély miatt a nyersgyártást máskor már november el­sején abbahagyták. Most — némi kockázatot is Vállalva — teljes üzemmel működnek az agyagbányák, nyersgyártó­részlegek, így ebben a hónapban már több mint hatmillió nyerstéglát „nyertek". Több helyen felkészültek a téli munkára is. Szege­den, ahol egész télen működik majd a nemrégiben léte­sített földgázfűtésű alagútkemence, egész télen gyártják a nyerstéglát. A Keller-rendszerű szárítókkal rendelkező téglagyárakban műanyag ióliával védik a nyerstéglát a várható fagyoktól. Az állami földnyilvántartás korszerűsítése, a föld­tulajdoni adatok rendezése Az állami földnyilvántar­tás rendszerének korszerű­sítéséről, a hektárrendszerre való áttérésről és egyes föld­tulajdoni adatok rendezésé­ről tájékoztatta áz újságíró­kat szerdán a MÉM-ben dr. Egri Antal főosztályvezető. Elmondotta: korszerűsítik a nemzeti földvagyon „leltá­rát", az állami földnyilván­tartást, amely átfogó tájé­koztatást ad a föld állagá­ról és a változásokról. A korszerűsítésre azért van Szeged helyett Budapesten Próbálják az új magyar operát, Ránki— Madách Tragédiáját A Tudós ott ült egy szé­kekből összeeszkábált asztal­nál, és mintha valami kiber­netikai apparátust vezérelne, gombokat nyomogat, kap­csolókat kezel. — Nem jó — szól közbe Vámos László rendező. — Ügy dolgozol, mintegy em­ber: meghajolsz, keresed a kapcsolókat. Mereven ülj, csak a kezed mozoghat, mintha automata lennél. A Tudós, illetve a művész ismétel. Most már jó, amit csinál, a rendező egyetértő­en rábólint. Aztán újabb jelenet kö­vetkezik. Előáll a Bábjáté­kos, a Kéjhölgy, a Nyegle és többiek, elmondják, illetve eléneklik szövegüket és fel­emelt karral beleugranak a semmibe. A rendező néha közbeszól, javít. Mint az eddigiékből kitűn­Állványok között — meddig? Ház tatarozása nem kis gond, sok kellemetlen per­cet okoz a lakóknak. Hát még ha sokáig tart, mert az épitók egyszer csak eltűnnek az állványok környékéről? Így jártak a Kossuth Lajos sugárút 49—51. számú ház lakói. Es igen aggódnak: mi lesz, ha télre állványok között marad a ház. Egy­részt leszakadhatnak az áll­ványok, ha havazik majd, másrészt a nagyobbacska gyerekek játszótérnek nézik, s ott haszontalankodnak a magasban, s esetleg baleset éri őket. Gondjukra, panaszukra a Dél-magyarországi Építő Vállalat tervezési főosztályá­nak vezetője, Mucsi Lajos válaszolt. Elmondotta, hogy ezen a házon a homlokzati tatarozást (részben garan­ciális munkáként) vállalatuk úgynevezett „garanciális bri­gádja" végzi. Sajnos, mun­kaerőhiánnyal küzd a cég — 30—40 kőművesre lenne még szükségük, mert sokan elmentek dolgozni tőlük az árvíz sújtotta falvakba. A létszámhiány miatt kellett még a garanciális munkákat végző brigádot is most más munkahelyre irányítani, ugyanis az év végéig még 500-nál több lakást át kell adnia a vállalatnak. Így maradtak tehát a munka kellős közepén üresen az állványok a Kossuth Lajos sugárút 49—51. számú há­zon. \ Jogos a szülőknek az az aggodalma, hogy az állvá­nyokra feljuthatnak a gye­rekek. Ez akkor is megtör­ténhet, amikor a munkaidő leteltével elmennek a mun­kások, mint ahogy már meg is történt más építkezése­ken. A vállalat egyrészt ké­ri a szülőket és az idegen felnőtteket is. hogy figyel­meztessék a gyerekeket, mi­lyen veszélyes az állványo­kon járkálni, másrészt a vállalat képviselői még egy­szer megnézik a helyszínen, hogyan lehetne megakadá­lyozni, hogy a gyerekhad oda könnyűszerrel feljusson. Ami a tatarozás folytatását illeti: a házon olyan mun­kálatok vannak még, ame­lyet télen is el tudnak vé­gezni. és minden valószínű­ség szerint december köze­pei vissza tud térni az épí­tőbrigád. Belátják, hogy ez az állapot a lakóknak igen kellemetlen, de türelmüket kérik a munka befejeztéig. hetett, Madách Tragédiájá­nak próbáján vagyunk. De nem prózai színházban, ha­nem az Operaház épületében. És természetesen nem is az eredeti Tragédiát próbálja az együttes, hanem Vámos László rendező és Erdélyi Miklós karmester vezetésével Ránki György Madách szö­vegére írt operáját. Néhány évvel ezelőtt Ránki készülő új művéről e hasábokon már hírt adtunk; mint ismeretes, annak idején úgy tervezték, hogy a szabadtérin mutat­ják majd be először. Tudott dolog, hogy az operaválto­zat nem készült el időben, azért nem kerülhetett a Dóm elé. y — De hogyan került most a budapesti Operaházba? — Ránki György eredeti­leg Madách szövegét szó szerint, minden húzás nél­kül akarta operává formál­I ni — mondja Vámos László [ — Tetralógiát, azaz négy tel­I jes estét betöltő operát akart j írni. 1967 szeptemberében, l amikor először beszéltem a I zeneszerzővel új művéről, I szó sem volt arról, hogy egy estére szóló opera lesz belő­le. Később azonban már haj­lott erre a gondolatra, és többszöri rövidítés után szü­letett meg az új magyar opera, Madách szövegéből, mintegy 90 oldalnyi terje­delmet őrzött meg a zenei változat. — Miért nem Szegeden lesz a premier, ahogyan ere­detileg tervezték? — Sajnos, ez megoldha­tatlan — mondja a rendező. — Olyan hatalmas appará­tus mozgatására van szükség, annyi próbára, hogy ezt Szegeden egyelőre még nem lehet megcsinálni. Űj operá­ról van szó. nem ismert mű­ről; ehhez nem elég néhány próba. Így kerül — egyéb­ként a szegediekkel egyet­értésben — Ránki operája Budapestre. Természetesen tervezzük a mű Dóm előtti előadását is, s erre néhány éven belül kerül sor. — Milyen lesz a Tragédia operaváltozata? — Alapja a legutóbbi sze­gedi rendezés, néhány fontos változással. Például a kóo-us, amelynek nagyon fontos sze­repe van a műben, nem lát­ható. A tömegmozgást negy­ven tagú tánckarru bíztuk. Mozgásuk megkomponált, Barkóczy Sándor koreográ­fiájára. De nem táncolnak, hanem mozognak. Nem is tánokarnak, hanem mozgás­kórusnak nevezzük. — Ezek a formai megoldás eszközei. A tartalmat, mon­danivalót érintő változás van-e az operában? — Ránki modern operát írt Madách Tragédiájából, s ez többek között azt is je­lenti, hogy belekomponálta müvébe az emberiség leg­újabb tapasztalatait. Ma­dáchban nincs, nem lehetett, az atomkor, Ránki operájá­ban azonban már természet­szerűleg szerepel. A falansz­ter az operában kíméletle­nebb, kegyetlenebb világ, mint Madáchnál. Az űrkép és az eszkimó kép között Ádámnak új víziójával ta­lálkozhat majd a közönség. Ez a zenével és táncosok közreműködésével színpadra vitt jelenet határozottan utal az atomkorra. Az Operaház nagy erők­kel készül a december 4-i, illetve 6-i bemutatóra. Rán­ki—Madách műve ugyanis két szereposztásban kerül a közönség elé. Az első — Ádám: Bende Zsolt, Éva: Házy Erzsébet, Lucifer: Vd­vardy Tibor — negyedikén, a második — Ádám: Miller Lajos, Éva: L aczó Ildikó, Lucifer: Palcsó Sándor — hatodikán kerül a közönség elé. Ökrös László Jancsó Adrienne és Faragó Laura estje Hirdetmény Az Áramszolgáltató Vállalat közli Szeged város és környéke lakosságával, hogy SZEGED. VÁSÁRTÉR U.-BAN az újonnan épült KISFESZÜLTSÉGŰ HÁ­LÓZATOT FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI 1970. no­vember 19-én. Annak MEGKÖZELÍTÉSE és ÉRINTÉSE ÉLETVESZÉLYES! A fenti hálózaton bárminemű rongálást a tör­vény bünteti. Kérjük a fenti közlés szíves tudo­másul vételét. • DÉMÁSZ Szegedi Üzemigazgatósága Sámánasszonynak nevezik újabban a pesti kritikusok Jancsó Adriennet, aki való­ban a hajdanvolt csodatevők hitével, mágikus erejével mond yerset, bűbájos mon­dókát — talán a legszuggesz­tívebben, a legnagyobb el­hitető erővel Valamennyi most működő pályatársa kö­zül. Mi Jancsó Adrienne művé­szetének titka, amelyre teg­nap, szerdán este a Bartók Béla Művelődési Központ magyar népköltészeti estjé­nek vendégei is kereshették a választ? Elsősorban az a hit, amellyel kutatja, gyűjti a régibbnél régibb balladá­kat, varázsverseket, másod­sorban pedig az a tökélyig fejlesztett előadókészség. amellyel elmondja — vagy még inkább: elsusogja, -dör­gi —, a kl tudja hány esz­tendős, százados sorokat. Kutatót, szellemi értékmen­tőt és közvetítőt aligha egye­sített még — ilyen színvo­nalon — egy személy; a pó­diumművészet híveinek már régóta tartó és reméljük még hosszas örömére. Ezért is különös az az öröm, amelyet a szegedi kö­zönség tegnap este érzett, hogy Jancsó Adrienne új műsorát a „Röpülj pávás" szegedi tanárjelölt, Faragó Laura társaságában mutatta be. Azzal a Faragó Laurá­val, akit most a népdalének­lés legjobb hazai művésze­ként emlegetnek — a leghí­vatottabbnak, a tiszta, ősi dallamokkal leginkább azo­nosulónak. Kettőjük műsora így min­den nézőnek, hallgatónak so­káig emlékezetes marad, hi­szen egyikük sem merít másból, „csak tiszta forrás­ból". A. L. szükség, mert a jelenleg használt földnyilvántartási mód több száz éve alakult ki, és azóta is változatlan; az állami földnyilvántartás még ma is az elavult négy­szögölben (kataszteri hold) összesíti a földek területét. A tényleges birtokállapot fő­leg a zárt kertekben és bel­területeken gyakran eltér a nyilvántartási adatoktól. A kormányrendeletben előírt korszerű, méterrend­szerű földnyilvántartásra 1972-ig országosan fokozato­san térnek át. A körülbelül 10 millió tétel adatait kell átszámítani, ami a kataszteri tiszta jövedelem kiszámításá­val együtt több mint 30 mil­lió bonyolult számtani mű­veletet jelent. A négyzetmé­ter (hektár) bevezetéséről a járási földhivatalok tájékoz­tatják a lakosságot és az érintett szerveket. Az átszá­mítás után az új adatokat a községi tanácsházakon 15 napig közszemlére teszik ki. A régi adatokat ugyan­akkor kivonják a „forgalom­ból". A tsz-ek és az állami gazdaságok birtokívmásola­tot kapnak gazdálkodási te­rületük új adatairól. Min­den érintett földhasználónak lehetősége van arra, hogy megismerje földjének négy­zetméterre (hektárra) átszá­mított területét. A főosztályvezető elmon­dotta, hogy az új számítás szerint a személyi földtulaj­don egy kataszteri holdas felső határa a pontosan szá­mított 5755 négyzetméter helyett, felkerekítve, hatezer négyzetméter lesz. A 800— X600 négyszögöl közötti ház­táji föld mértéke a kiszámí­tott 2877—5755 négyzetméter helyett 3000—6000 négyzet­méterre változik. Rendezik a földtulajdoni adatokat, mert — amint megállapították — sok eset­ben régen elhunyt személyek nevén vannak még ingatla­nok, vagy pedig más okok­ból nem lehetett rendezni eddig a tulajdonviszonyt. A földhivataloknak kormány­rendelet ad hatáskört arra, hogy egyszerűsített eljárással rendezzék az eltérő adatokat. A rendelet hatálya a zárt­kerti és belterületi földekre, valamint egyes külterületi földrészletekre terjed ki. A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy a tsz-ek kö­zös használatában levő föl­dek tulajdoni adatait a ren'delet alapján nem lehet tisztázni, ezekre továbbra is a földtörvény rendelkezései vonatkoznak. A földtulajdoni adatok rendezésére vonatkozó eljá­rás lényege a következő: ha a nyilvántartott tulajdonos élő és ismert személy, akkor a tulajdonjog átruházását elismerő nyilatkozata és a tényleges birtokos legalább 3 évi birtoklása szükséges a tulajdonjog rendezéséhez. Amennyiben a nyilvántartott tulajdonos meghalt, vagy tartózkodási helye ismeret­len, akkor a tulajdonjog megszerzéséhez 10 évig kell birtokolni a földet. Ha a nyilvántartott tulajdonos meghalt és a hagyatéki eljá­rást nem folytatták le, az igazolt örökös javára elis­merhető a tulajdonjog, ha legalább 3 évig birtokolja a földet. Az adatrendezést az illetékes járási földhivatal bonyolítja le, az érékeitek­nek tehát nem kell külön kérelmezniük az eljárást. A rendezést megkezdése előtt legalább 30 nappal közhírré teszik. Az eljárás keretében a földhivatal megvizsgálja a nyilvántartási adatokat val: mint a tényleges birtok­állapotot és tisztázza az elté­rés okait. A járási földhiva­tal adatrendezési eljárása il­leték- és költségmentes. (MTI) Kilenc venezer gépkocsi Mérlegen a Mercur munkája Csepel egyik nagy vállala­tának, a Mercur Személy­gépkocsi Értékesítő Vállalat­nak a tevékenységét vizsgál­ta szerdai ülésén a XXI. ke­rületi párt-végrehajtóbizott­ság. Megállapították, hogy a kétségtelen előrehaladás el­lenére, a legutóbbi években a személygépkocsi ellátásban változatlanul zavarok ta­pasztalhatók. A növekvő igényeket nem tudják kielé­gíteni, Jóllehet az utóbbi két-három évben a vállalat mintegy 90 ezer gépkocsit adott el. Az áruforgalom fejlődését jól szemlélteti, hogy 1968-ban 20 640 gépko­csi talált gazdára, ebben az évben várhatóan körülbelül 43 700-at értékesítenek. A vállalat tehát 2—3 év alatt többb mint kétszeresére nö­velte az értékesítést. A ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban a gépkocsiellátás vala­melyest javul majd, azonban számolni kell azzal, hogy néhány típusban még 1975­ben sem tudják majd az igényeket — sem mennyiség­ben, sem választékban — ki­elégíteni. Az utóbbi egy-két évben egyébként erőteljesen növekedett a használt sze­mélvgépkocsik forgalma is. 1968-ban nem egészen két­ezret adtak el, ebben az év­ben több mint ötezer hasz­nált személygépkocsit érté­kesítenek. Tájékozódott a párt-vég­rehaitóbizottság a Mercur­vállalat fejlesztési lehetősé leiről is. A negyedik ötévé' 'erv program Iában szerepel egyebek között a csenell Özem rekonstrukciója, s en­nek során a kapacitást év' 35—40 ezer gépkocsi forgal­mazására méretezik. Deb­recenben és Győrben — 1973 végéig — egy-egy új sze-# mélygépkocsi-telepet hoznak' létre. Tervezik továbbá öt autószalon felépítését: Buda­pesten, a Martinelli téren már megkezdődött az ala­pozás. Győrött, Miskolcon. Debrecenben és Zalaegersze­gen pedig hamarosan hozzá­látnak az építkezéshez. Ezen­kívül a használt személygép kocsi-forgalom lebonyolítá­sára vidéken több telephe­lyet, illetve kirendeltséget létesítenek, (MTI) Génkocsi­nyereménybetét­könyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár november 19-én és 20­án Budapesten rendezi a gépkocsi-nyereménybetét­könyvek 38. sorsolását. A kétnapos húzáson összesen 444 személyautó talál gazdá­ra. Csütörtökön délután a Budapesten váltott betét­könyvekre 197, pénteken dél­ilőtt a vidéki könyvekre 247 személygépkocsit sorsolnak ki. Az ötezer forintos köny­vek szerencsés tulajdonosai­nak 304, a tízezer forintoso kénak pedig 140 nyeremény­autó jut. A húzáson a július 31-ig váltott és október 31-én még forgalombari volt ötezer és tízezer forintos nyeremény­betétkönyvek vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents