Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

SZERDA, 1970. NOVEMBER 18. Száz év után Száz évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az algyői vasúti Tisza-hidat. Ugyanak­kor indította meg a forgal­mat Békéscsaba—Hódmező­vásárhely—Szeged-Rókus kö­zött az „Alföldi—Fiumei Vasúttársaság". A régi híd ma már nem tudja megfe­lelően lebonyolítani a lénye­gesen nagyobb vasúti és közúti forgalmat, a szom­szédságában gyors ütemben épill az új, korszerű közúti híd. Építésére 140 millió fo­rintot költenek. (MTI) KÉT EGYFELVONÁSOS Évadkezdés a Minerva Színpadon eg»ar­Az iparilag korábban el­maradott alföldi város, Csongrád sokat fejlődött az elmúlt négy év alatt. Nagy segítséget Jelentett ebben a 12 millió forintos, vissza nem térítendő állami hoz­zájárulás. A legjobban a fővárosi Mlrköz Ktsz gazdálkodott a rendelkezésére bocsátott 5 millió forinttal. A segítséget saját eszközeivel is kiegé­szítette. s felépítették a vá­ros legnagyobb üzemcsarno­kát. Ebben lakószoba-kondi­cionáló berendezéseket, va­lamint motorvizsgáló próba­padokat, hűtőgépvázakat gyártanak. A Csongrád me­gyei Vegyesipari Vállalat a kétmillió forintos fejlesztési alap felhasználásával ugyan­csak új üzemrészeket léte­sített villamossági berende­zések, fóliahegesztő készü­lékek gyártására. Üj évadot nyitott a Miner­va színpad hétfőn. Előadá­sával lekötötte és gondolko­zásra késztette a publikumot. És az együttes ezzel már hü maradt önmagához, illetve névadójához, Minervához, a bölcsesség Istennőjéhez, a művészet és a tudomány pártfogójához. Az Idén első ízben két modern egyfelvonásost vit­tek színre. Ezzel kapcsolat­ban csak egy kétkedő kriti­kai megjegyzés: ami modern — mert ehhez természetes, hogy ragaszkodik egy fiata­lokból álló társulat —, az feltétlenül tragikus, lehango­ló? A két darab feltétlen egymás utániságában kétel­kedem. Lerői Jones Zátony című drámáját olvashattuk már a Nagyvilágban néhány éve, Metróban címmel. A faji kérdés élére állítása férfi­nő relációban. A földalattin utazó csendes-félénk néger fiút, Clayt először provoká­ló, szemtelen kedvességgel megkörnyékezi egy fehér lány, Lula. Majd a húrt vég­sőkig feszítve kikényszeríti a fiúból a szunnyadó önérze­tet. A lány nem viseli el a vereséget, megöli a négert, ós egy nyegle mozdulattal bejegyzi a noteszébe. A Lu­lát alakító Fekete Gizella tudott magakellető és szem­telen, gyengéd és arrogáns, szavahihető és elvetemült 1-nnl. Nemcsak játéka, de szép beszéde is élvezetes volt. Clay, Nóvák Zoltán, szim­patikusán formálta meg a gyengédlelkű „fekete Baude­lalre-t", alapviselkedését: mértéktartását, elfojtottságát sikerült fokoznia, Így kiváló kontrasztként hatott a gyil­kos gondolatokat is ébresztő kegyetlen fehérek iránti gyűlölete. A másik egyfelvonásost, a fiatal filmrendező, Tapolcai Oláh Gábor Egyetlen szó cí­mű groteszk jelenetét szinte visszafojtott lélegzettel nézte a közönség. Az előző dráma megdöbbentő hatását sike­rült továbbfokoznia a darab­nak, a rendezőnek ós a sze­repelőknek. Itt is harcról van szó — és itt is a nő van fölényben, kegyetlen fölény­ben. Gumikötéllel edzve vár­ja áldozatát két hulla társa­ságában a hölgy, akit Pálfy Katalin, a színház fiatal se­gédrendezője alakít rendkí­vül határozottan, mértéktar­tóan — és hátborzongatóan Megérkezik Márk, a férfi — Tolnai Miklós —, akire hű­vös tárgyilagossággal rá­kényszeríti, hogy egy szoba sűrítse mondanivalóját. Márk vívódását, a hnlálva­rást, a felette uralkodó aka­rattal szembeni gyöngeségét kiválóan jeleníti meg a szí­nész. Játszik — a szó legne­mesebb értelmében — egész lényével. Nemcsak szép szö­vegmondását, jó szerepértel­mezését, hanem pantomi­mikus eszközeit is dicséret il­leti, Szívesen tapsoltunk a szerzőnek és a színészeknek egyaránt — és azt hiszem, szí­vesen tapsolnának többen Is, színházi környezetben. Aa amatőr színjátszók adottságaiból is következik, hogy meglehetősen eszközte­len, díszlet- és kelléknélküli darabokat igyekeznek szín­padra vinni. Ez rendben is van. Valamit azonban csak szóvá tennék: az első dráma alapszltuácjó,iától, egész mondanivalójától elválaszt­hatatlan, hogy tisztában le­gyen a néző a fiú néger­voltával. Nóvák Zoltánon Ismét a nyitvatartás örömmel olvastuk, hogy a Széchenyi téren a központi húscsarnokot az átalakításig nem tartják zárva, hanem addig is olcsó belsőségeket perccel a harmadik ablaknál Köszönet — valakinek Ezúttal a történet pontos vasónk az NDK-ba 75 dekás idejét is leírjuk, mert Ábra- kis ajándékcsomagot akart hám Imre, (Szeged, Korondi feladni, mivel úgy értesült, utca 11.) olvasónk nem is hogy kilón aluli csomagot tudja, kinek kell megkö- levélként is küldhet. Átadta szönnl a kedvességet. Csak annyit tud, hogy a főpostán október 23-án fl óra előtt 10 árulnak ott. De sokan van­nak, akik csak szombaton tudnak oda eljutni — írja Kovács Mihály (Dalos utca 8.). Sajnos azonban szomba­ton 14 órakor bezár az üz­let, a akik dolgoznak, nem érnek oda zárásig. Nem le­hetne változtatni a nyitva­tartási időn? teljesített szolgálatot az a hát a vámnyilatkozattal együtt a szolgálatot teljesítő postáslény nak, aki közölte vele, hogy így becsomagolva ós átkötve igen drága lesz, Színe és „visszája A Patyolatra panaszkodik Kócsó Istvánné (Földműves utca 3,), Részletesen leírja levelében, hogy a mosásra beadott ágyneműit milyen állapotban kapta vissza. Többek között az öt lepedő­ből kettő ki sem volt ren­desen vasalva, a vászon pap­lanlepedőből az egyiket ki bronzvörös hajú kislány. Ol- viszont ha csak masnira kö­ti a zsineget, akkor 15 fo­rinttal megoldható a postá­zás, feltéve, hogy levél nincs a csomagban. Természetesen olvasónk az olcsóbb feladást választotta és már azon gondolkodott, hogy miként is tudná a helyszínen gyorsan átcsomagolni a küldeményt, de a kislány — miután ud­variasan elmagyarázta a te­endőket — felkelt és pár perc alatt átcsomagolta, meg­mutatva, hogy máskor így tessék elkészíteni a kis cső­nyílásé, a dolgozó asszonyok magot. Olvasónk úgy mefile­életkörülmónyeinek megjaví- pődött ezen a kedves, udva­ri tása. Mert hiába írunk ve­zércikket orról, hogy a párt Központi Bizottsága is kü­rias bánásmódon, hogy még megköszönni is elfelejtette, így aztán egyrészt az ő kö­lön foglalkozik ezzel a témá- szönetét tolmácsoljuk, más­val, határozatot is hozott rá, részt felhívjuk az esetre a ha a szolgáltatóipar nem ké- postavezető figyelmét, ald pes felnőni a feladatokhoz, bizonyára pontosan tudja, Ilyen látszólag apró dolgo­sem fordították a vasalásnál. kon js miíllk, hogy a szavak Arról nem is szólva, hogy és a tettek egyezzenek! ahány darab, annyifélekép­pen volt összehajtva. Azt mondhatnánk, hogy apró panasz, talán nincs is helye olvasóink jelentősebb panaszai között, s ha elvét­ve akadna Ilyen kifogás, bi­zonyára mi sem foglalkoz­nánk vele. De az Igazság az, hogy a szerkesztőségbe is többen jöttek a fogadóóránk­ra hasonló panaszokkal ós nemcsak a mosás, de a tisz­títás miatt is sok a kifogás a Patyolat munkájára. le­vélírónk ts úsy sumázza mondandóját: sokkal több ügyfele lehetne a Patyolat­nak, ha rendesebb munkát végeznének. Számunkra nem is a Patyolat ügyfélforgalma érdekes — hiszen minden vállalat döntse el, hogy akar-e nyereségre dolgozni, vagy nem. Ami viszont köz­hogy lel volt ez az udvarias postáslány, aki megérdemli a főnöki dicséretet is, Sugárúton vágesvégig A Kossuth Lajos sugárút lett kétfelől is földkupacok, „külsejéről" lapunkban nem a virágágyaknak meghagyott egy cikk Jelent már meg, de szívesen elmondjuk ismét véleményünket, ezúttal Ba­logh Sándor (Kossuth Lajos sugárút 97. szám alatt lakó) olvasónk levele kapcsán. Már a bevezetőből világos tehát, mennyire egyetértünk azzal, botrányos, hogy váro­sunkba a nemzetközi főútvo­nalon érkezők ezen az elha­nyagolt utcán jönnek be. Kénytelenek vagyun erre is hivatkozni, noha nem Ide­álunk az a háziasszony, aki csak akkor takarít, ha ven­dég érkezik... De úgy lát­„.,, M 1. szik, magunk miatt képtóle­érdek: a dolgozó nők máso- nek vagyunk rendet terem­dik műszakjának megkörty- teni a sugárúton. Az út mel- városi tanács! sávon egész nyáron a gaz éktelenkedett, (na, majd a tél ezt leradírozza!) szemét mindenütt, rossz kerítések, ablaktalan, rozoga házak. Rövidre fogva: szegénységi bizonyítvány I Nem arról van szó, hogy kozmetikáz­zunk, mutassuk magunkat szebbnek, gazdagabbnak, mint vagyunk, de arról an­nál Inkább beszólni kell, hogy amit szorgalommal és rendszeretettel meg tudunk oldani, legalább azt tegyük meg. Olyan a város egyik főbejárata, mintha gazdája se lenne! Igaz is: mit szól ehhez (és szóljon végre!), a ennek semmi jele nem volt látható. Az kevés, hogy zári függöny mellett magnóról bemutatkozik két hős. Egy hangingerforrásra nem figyel fel fény és mozgás nélkül a néző, ha az utóbbiakat vár­ja. A nézőtéren sokan a da­rab közepén jöttek rá, hogy tulajdonképpen miről is vf^n szó. És még egy: ha mar Simon Templart is megszé­gyenítő — valóban jól sike­rült — „bunyójelenetre" Is vállalkozik a társulat, nem árt előrelátónak lenni és rögzíteni azt a kevés díszle­tet, A legdrámaibb pillanat­ban színésznek sem boldogí­tó kacajt hallani a nézőtér­ről. A sikeres előadás dicséri a színésszé lett Konter Lász­ló rendező és Paál István dramaturg munkáját. Chikán Ágnes Merhenosoriik-e a könnyű­szerkezetes építésmód? Hazánkban az építőipar teljesítőképessége az elmúlt ötéves terv időszakában je­lentősen növekedett, mint­egy 38—6ü százalékkal, az előirányzott 34—28 százalék helyett. Ennek ellenére ál­landó a kapacitáshiány az építési piacon. A negyedik ötéves tervben a tervek és az építési feladatok az épí­tőipar kapacitásának 41—45 százalékos növekedését igénylik és ezt mintegy 70 —75 százalékban a termelé­kenység fokozásával kell el­érni, Ez hazánkban — a krónikus munkaerőhiányt figyelembe véve — kizáró­lag az építés-iparosítás út­ján valósítható meg. A házgyári panelos építés­mód bevezetésével a lakás­építésben forradalmi válto­zás történt. Hasonló tenden­Nem tudni pontosan, ml vonzotta a nézőket tegnap este az újszegedi művelődé­si házba, Kálmán László szerzői estjére, a közremű­ködő művészek népszerűsége vagy az író művel iránti'ér­deklődés, tény, hogy a nagy­terem zsúfolásig megtelt. Hasonló típusú irodalmi es­tek Szegeden elég ritkán; szerzőink többsége az Iroda­lom más' műfajai iránt ér­deklődik. A Jjagy érdeklő­désben bizonyára az est műfajának szokatlansága és kivételessége is szerepet ját­szott. Kálmán László termékeny drámaíró, bár művelt a kö­zönség alig ismeri. Harminc egész estét betöltő drámájá­ból csak néhány kapott pub­licitást, azok is jórészt rész­letekben, töredékekben. Nem véletlenül: Kálmán nem mo­dern szerző. Dramaturgiája iskolás, nem egyszer tudálé­kosan nehézkes, szemlélete egyszerű, néhol naiv. Mai életből vett témái ellenére darabjai olyanok, mintha száz éve írták volna őket. Mindattól, amit a modern dráma létréhozott vagy létre akar hozni, Kálmán telje­sen érintetlen. Munkássága mégsem tel­jesen érdektelen. Tegnapi szerzői estjén például a kö­zönség érzésünk szerint jól szórakozott, s olyan szerepek is akadtak, amelyeket a szí­nészek láthatólag élvezettel játszottak. Kálmán jól ért egyfajta dramaturgiához, s ha az idő már el Is szaladt a sztnházcsinálásnak e mód­ja fölött, bizonyos szellemes ség és plasztikusság, néhány jó megfigyelés nem tagadha­tó meg a szerzőtől. Nemcsak egyszerűen jó szándékú vállalkozás volt tehát aa- újszegedi művelő­dési ház kezdeményezése, hanem érdekes kísérlet is Szeged irodalmának minél teljesebb bemutatására; nép­művelési értékű akciói. A szerzői est rendezője. Versényl Ida, narrátorként is közreműködött. Az egy­felvonásosok, jelenetek, sza­tírák szerepeit Molnár Pi­roska, Stefánik Irén, Kovács János, Tolnai Miklós és Papp János, a Szegedi Nem­zeti Színház művészei ját­szották. ö. L. cia azonban még nem úr­vényesült a többi építmény­fajtánál, az ipari, mezőgaz­dasági és közösségi épületek létrehozásában. Ezért olyan új építési módra is szükség van. amely a felhasznált anyagoknál független a ha­gyományos építőipartól és új anyagforrásokra és gyár­tóbázisokra támaszkodik. Ilyen a könnyűszerkezetes építés, Az ÉVM javaslattal for­dult tavaly a Gazdasági Bi­zottsághoz, hogy a könnyű­szerkezetes építési módot nyilvánítsa központi fejlesz­tési programmá. Ez megtör­tént. A központi fejlesztési program kidolgozása jelen­leg tart. Ezzel egyidejűleg számos külföldi könnyű­szerkezetes építési rendszert tanulmányoztak. acélipari üzemet és technológiai gyár­tási folyamatot. Ugyanakkor pályázatot is hirdettek a könnyűszerkezetes építési rendszer magyarországi meghonosításában részt ven­ni szándékozó hazai válla­latok részére. Az értékelés még, tart, tél végén vagy tavaszra várható eredmény­hirdetés. A pályázat is bebizonyí­totta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés. A vállalatok, az ipari üzemek a saját ter­melési tapasztalataikból ég a gazdasági mechanizmus által teremtett lehetőségekből ia megértették, hogy a negye­dik ötéves terv célkitűzései nem valósíthatók meg enél­kül a könnyűszerkezetet gyártó bázis nélkül. Ennél a szisztémánál az átfutási időtartam a hagyományos építési időszükségletnek mintegy negyedrésze csupán. L I. Tanácskozás a nukleáris gépgyártásról Kedden délelőtt Budapes­ten, a Technika Házában megkezdődött az első hazai nukleáris gépészeti konfe­rencia. Három nap alatt 33 előadás alapján értékelik a Magyarországon eddig gyár­tott magfizikai, magkémiai, izotópelőállítási és izotóp­kezelési berendezésekét. Ilyen berendezések ha­zánkban igen széles válasz­tékban készültek már az Izotóptároló konténerektől egészen a Budapesti Műsza­ki Egyetem jelenleg szere­lés alatt álló tanreaktoráig. A gyártás azonban minded­dig teljesen széttagolt volt, nagyrészt a felhasználó in­tézmények, laboratóriumok, maguk állították elő e be­rendezéseket. Ezért a mostani konfe­rencián tisztázzák azokat a gazdasági és műszaki felté­telekét, lehetőségeket, ame­lyek egy központosított, jól szervezett gyártóvállalat lét­rehozására kínálkoznak. Szakembereink megítélése szerint ugyanis az itthon előállított berendezések ha­marosan betörhetnének a külföldi piacokra k. MÉG TÖBB LAP A CSALADOKHOZ. Az úlságíró klubban lőttek össze tegnap. kedden tanácskozásra, a posta szegedi hírlapkézbesítői, hoav megbeszéllék. mi­ként növelhető tovább a városban a Párt­sajtó. különösképpen a Népszabadság elő­fizetőinek és olvasóinak tábora, A teriesz-­té« eddigi eredményeiről, a nehézségekről és a fejlesztési célok számszerű adatairól Szabó József, a szegedi megyei hivatal ve­zetőle. illetve Pónvai Mlhálv. a hírlap­osztály vezetője számolt be. Szabó József köszönetet mondott a kézbesítőknek azért a szop eretlmenvükért Is. hoav a párt sze gedl lapiának, a Dólmaavarországnak a> óv eleién mintegy ezer olvan úi előfizetői szereztek, akik azóta is hűséges olvasói az újságnak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Fodor József, a posta igazgatósa ' vezetője Is. Nagymágocson a pártszervezet a közel máiban elhatározta: a községben a kong­resszus befelezésétg minden párttag előfi­zetőie lesz a párt valamelyik lgpiának el­sősorban a központi lapnak, a Népszabad­ságnak. Most a szegedi kézbesítők is csat­lakoztak ehhez a kezdeményezéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents