Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

VILÁG FROLET ARJAI. EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam, 270. szám 1970. NOVEMBER 18., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Lunohod-1a Holdon Az űrhajózás történelében először a Holdon egy Földről irányított önjáró Kedden, moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor (magyar idő szerint 4 óra 47 perckor), a Luna—17 automatikus űrállomás sima leszállást hajtott végre a Hold felszínén, az Esők-tengerének térségében. Az állomás leszállófokozatán elhelyeztek egy önjáró berendezést, a „Lunohod—1"el. Az űrhajózás történetében először a Holdra juttattak egy Földről irányított önjárót, amely megkezdte a tudományos kutatómunkát. Ahhoz, hogy biztosítsák az állomás leszállását a Hold felszínének megadott térségében, november 16-án végrehajtottak egy manővert a Hold körüli pályán. Így juttatták az állomást olyan eliptikus pályára, amelynek 19 kilométer volt a Hold felszínétől való legkisebb távolsága. Egységesített leszállófokozat segítségével hajtották végre azt a műveletet, amelynek eredményeképpen a Luna—17 letért a mesterséges holöpályáról és sima leszállást hajtott végre a Hold felszínén. A leszállás, a fedélzeti rendszerek működésének ellenőrzése és a Hold felszínének megtekintése után földi parancsra moszkvai idő szerint 9 óra 28 perckor a. Luna—17-ról különleges csapóajtón át kilépett a Lunohod—1 automatikus berendezés. A Lunohod egy nyolckerekű futómű segítségével végzi mozgását. A Lunohod—l-re és a leszálló fokozatra zászlókat, valamint a Szovjetunió címerét és Lenin arcképét ábrázoló szovjet felségjeleket erősítettek. Műszerekkel, irányítórendszerekkel ellátott tudományos berendezés, rádió- és televíziós kapcsolat biztosítja, hogy a leszállási helytől különböző távolságokra tudományos kutatásokat végezhessenek a Hold felszínén, és ellenőrizhessék a Lunohod működését. Annak a megállapodásnak az értelmében. amely szerint a Szovjetunió és Franciaország együttműködik a világűr békés célú tanulmányozasaban és meghódításában, a Lunohod fedélzetén elhelyeztek egy francia visszaverő berendezést a Hold felszínének lézer segítségével történő meghatározására. A Lunohod—1 húsz méterre távolodott el a leszállófokozatlól és megkezdte a tervezett kísérletek végrehajtását. A Lunohod—1 mozgását a kozmikus távösszeköttetési központ irányítja, felhasználva a berendezés helyzetéről és a környező holdfelszín domborulatairól kapott televíziós információkat. A telemetrikus adatok szerint a Lunohod—1 fedélzeti rendszerei szabályszerűen működnek. A szovjet tudomány új, hatékony eszközhöz jutott a Holdnak automatikus berendezésekkel történő tanulmányozásához. (Tudományos kommentárunk lapunk 2. oldalán.) Hómarótól a Tisza-Ilidig Nyolc utat korszerűsít a KPM a megyében Magyar-török tárgyalások si főosztályának igazgatója, Érdem Erner, a külügyminisztérium szocialista országok főosztályának igazgatója és Turali Morali, a külügyminisztérium szocialista országok főosztályának referense, másodtitkára. Péter János tegnap este török kollégája tiszteletére a külügyminisztérium Disztéri vendégházában díszvacsorát adott. A birodalom: 1317 kilométernyi közút. Ennyit kezel a megye útjainak egyik őre, a KPM hódmezővásárhelyi közüti igazgatósága. Nem éppen könnyű feladat ez, hiszen az országos átlagnál tíz százalékkal kevesebb Csongrád megyében az állandó burkolattal ellátott út, s ahogy a múlt évben alapos mérésekkel megállapították: az úthálózatnak nagy része, mintegy 850 kilométere nem felel meg a mostani tengelynyomásnak. Ez az úthálózat — ahogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén kiderült — lényegében a század 30-as éveiben készült, amikor átlagosan 5 tonnás tengelynyomással számoltak, ez mastanára kétszeresére nőtt. Ugyanakkor a forgalom is sokszorosára növekedett az elmúlt években: az 1955—56 évihez viszonyítva éppen négyszeresére és ráadásul a megye úthálózatának egyharmada három és fél méternél keskenyebb. A közúti igazgatóság fenntartási munkáit sok minden hátráltatja, többek között a kőbányák kapacitása is. Az idei fenntartási terv teljesítéséhez 70 ezer tonna kőanyagra lett volna szüksége, de mindössze 35 ezer tonna érkezett meg, s gondot okoz a bitumen beszerzésé is. Á fenntartási munkákra fordítható összeg várhatóan emelkedni fog: idén 34 millió volt. jövőre 36 lesz, 1975ben pedig már 53 millió. Az egyre nagyobb feladatoknak az igazgatóság úgy próbál megfelelni, hogy növeli gépállományát: ennek értéke tíz év alatt nyolcszorosára nőtt. Különösen a téli útfenntartáshoz szükséges gépparkot igyekszenek gazdagítani. Míg 1965—66 telén 14 hótoló és sószóró gépkocsi, 2 autógráder. 2 traktor s néhány kisebb hóeke dolgozott a megye útjain -ridén télen már 29 hótoló és sószóró gépkocsijuk, 2 autógráderjük, 9 traktoros hótolójuk és 16 vontatható hóekéjük lesz, idén láthatunk elöször működni megyénkben hómaró gépet. A negyedik ötéves terv idején nyolc útszakaszon várhatunk nagyobb konszerüsítést az igazgatóságtól. A tervek szerint 1973-ra fejezik be az 5-ös (Budapest— Szeged—Röszke) főút korszerűsítését- 1971—74 között épül meg a Szeged—Nagylak (43-as) főúton a Maros-hid és a megyehatár közti szakasz. valamint a Szegedet átszelő útvonal. 1972—75 között korszerűsitik a Kunszentmárton—Szentes—Hódmezővásárhely főúton a megyehatár és a Szentes. Kossuth tér határolta útszakaszt. A 47-es számú Debrecen—Szeged főúton 1973-tól 75-ig majdnem a teljes megyei szakaszt modernizálják. 1973-ban újítják fel a Szeged —Baja—Bátaszék (55-ös) főútvonal szegedi szakaszát, a Kiskunfélegyháza—Szentes (451-es) főútvonal Csongrád és Szentes városi szakaszát, 1975-ben pedig a Csongrád—Szeged út Csanyteleken átmenő szakaszát. A harmadik ötéves tervben az igazgatóság új hidak építésére, a meglevők korszerűsítésére húszmilliót költött. Az átépítések közül a legjelentősebb a szegedi Tisza-hídé volt Napirenden: KÖZREND SZEGEDEN Péter János küIüsr.vmlnlsEter gadja a magas Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyi minisztere Péter János külügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogetásra Budapestre érkezett. Péter János külügyminiszter kedden délután hivatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminisztert. A látogatást követően megkezdődtek a magyar—török tárgyalások. amelyet magyar részről Péter János külügyminiszter, török részről Ihsan Sabri Caglayangil külügyminiszter vezet. A a Ferihegyi repülőtéren főrangú vendéget tárgyaláson résztvevő magyar küldöttség tagja Hollai Imre, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Zágor György, hazánk ankarai nagykövete, dr. Bányász Rezső. dr. Pehr Imre és Matusek Tivadar, a külügyminisztérium í főosztályvezetői. A török tárgyaló küldöttség tagja Ismail Soysal, a-. Török Köztársaság budapesti nagykövete, Octay Iscen nagykövet, a török külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának igazgatója, Oetay Cankardes. a külügyminisztérium politikai tervezéMűszaki átadás Az alapkőletétel után jelentős állomáshoz érkezett a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai intézetének építése. A DÉLÉP dolgozói teljesítették ígéretüket, s az előre meghatározott időpontban megkezdődött az intézet főépületének műszaki átadása. A műszaki átadás, illetve a hibák meghatározása deeember 11-ig tart. Amennyiben váratlan akadály nem jelentkezik, a jelek szerint sikeresen fejeződik majd be. Képünkön: tegnap működtek először az intézet kazánjaj A KGST-országok közgazdászainak konferenciája Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar. NDK-beli, mongol. román és szovjet közgazdászok részvételével kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a KGST közgazdasági állandó bizottsága keretében rendezett tudományos konferencia a KGST-piac jellegéről és problémáiról. A konferenciát Apró Antal, a Minisztertanács el-\ nökhelyettese nyitotta meg. A Magyar Népköztársaság kormánya és a KGST végrehajtó bizottsága nevében üd- I vózölte a tanácskozást résztvevőit. — A konferencia céljá — mondotta —. hogy tudo- | mánvos szempontból elemezze és sokoldalúan megvitassa ! a KGST-országok gazdasági integrációja továbbfejleszté- , senek fontos, aktuális kérdéseit. Somogyi Karoiyne íelvetele Szeged gyors fejlődése, az iparosodás, az urbanizáció és a nagy idegenforgalom kétségtelenül kihat Szeged közrendiére. közbiztonságára is. A bűnügyi fertözöttséget tekintve az ország városai között a 11. helyet foglaljuk el. Jellemző viszonyainkra — melyek ennek ellenére sem nevezhetők rossznak —. hogv a városban előforduló bűncselekmények több mint 12 százalékát nem a helyben lakók követik el. vagy az is. hogy az összes elkövetők közül 33—35 százalék a büntetett előéletűek és a visszaesők aránya. Az életet és a testi épséget súlyosan veszélyeztető bűncselekmények kis mértékben növekedtek 1970 háromnegyed évében. Ezek főként családi bajokból vagv anyagi haszonszerzés vágyából eredtek. Rablás kettő fordult elő visszaeső bűnözők követték el őket. A társadalmi és a személyi tulajdont károsító bűncselekmények közül leggyakrabban a lopás és a sikkasztás fordul elő. Társadalmi veszélyességüket nem is annyira az okozott kár nagysága, mint I inkább gyakorisága hangsúlyozza. A felügyelet, az ellenőrzés hiánváró] már sokszor volt szó. de az is akadályozza a rendőrség munkáját. hogy a bűntettet gyakran csak az észlelés után napokkal jelentik. Természetesen az sem ártana, ha a vállalatok jobban vigyáznának javaikra: néhány évvel ezelőtt például | még 50—60 éjjeliőrt alkaljmaztak Szegeden, most ösz,|szesen 9 dolgozik, ők is többnyire maszekoknál. Vámszabálysértés miatt 544 i személlyel szemben kezdeményezett eljárást a rendőrség. ami nyilván összefüggésben van a határmenti helyzettel. A magánszemélyek elleni bűntettek között mind több a gépkocsikból való lopás. Súlyos gond. hogy a DÉLÉP munkásszállásának lakói havonta 10—15 ügyet is adnak a rendörségnek. Érthetetlen. hogv a vállalat mindeddig nem tett hathatós intézkedéseket a rend biztosítására. holott, a probléma már nem ú.ikeletű. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma nem emelkedett, de több az elkövetők száma a korábbinál. Ez azt jelzi, hogv körükben a csoportos bűnözés a jellemző. Az ifjúságvédelmi munkában a rendőrséget segítik a városi és a kerületi tanácsok illetékes albizottságai és a KISZ váro6i bizottsága. Sokat tesznek ebben a pedagógus önkéntes rendőrök és az If jú Gárda is. Tovább emelkedett a közúti balesetek száma, bár halállal tavaly 10. idén eddig 3 végződött. Az elmondottak ellenére is leszögezhető, hogy Szeged közrend je, közbiztonsága szilárd. Súlyosabb bűntettek, a város rendiét jelentősebben zavaró cselekmények ritkán fordulnak elő. Ezt állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése is. amikor megtárgyal, ta a városi és iárrsi rendőrkapitányság tájékoztatását. Az előforduló bűnesetekből természetesen le kell vonni a megfelelő tanulságokat, hiszen a közrend és a közbiztonság védelme nemcsak a rendőrség dolga, hanem társadalmi ügy is. Ennek megfelelően szóba került egyrészt az. hogy várhatóan rövid időn belül növelik a városban a rendőrőrszemek számát, másrészt felülvizsgálják a piacokon működő italárusítás szükségességét, a közlekedési jelzőlámpák működésének problémáit, s több más intézkedésre váró kérdést. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a rendőrségnek. az önkéntes rendőröknek áldozatkész és eredményes munkájukért.