Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

££ SZOMBAT. 1970. OKTÖBER 10. Lehet, hogy még találkozunk * * Lengyelországban éppen úgy. mint Magyarországon, amikor ismerősök vagy jó barátok találkoznak a megszokott „szervusz" köszöntéssel üdvözlik egymást. A lengyel itt Magyarországon boldogan veszi tudomásul, hogy lépten-nyomon találkozik e köszöntéssel. A gyönyörű, stílusos l>orpincóben, ahol bájos felszolgáló lányok vannak, a lódzi lengyel újságíró asztalához leül egy fiatal magyar és szíves barátsággal mondja: „Szervusz!" Nemsokára poharazgatás és szívből jövő mosolyok közben a lengyel a hagyományos „na zdrowic"-val köszönti őt. A borpincében véletlenül megismert magyar foglalkozása tehergépkocsi-vezető, aki beutazta majdnem egész Európát, fwéltében-hosszában. Lengyelországbon is járt. Gdynlában. Szczecinbén; északtól — a tengertől — délig, a hegvekig. — Rendkívül szívélyesek az emberek a Te hazádban — mondja mosolyogva —, oda mindig szívesen megyek — tolmácsolja szavait magyar kísérőm. — Minden lengyel Itthon érzi magát Magyarországon — válaszol az újságíró, miközben a csinos feiszolgálonő ismét tele poharakat rak az asztalra. Igy van. Közösek érzéseink, amelyek testvéri barátsággal kapcsolják össze a lengyeleket és a magyarokat. Igaz, van ebben valami. hogy a magyar gépkocsivezető jól érzi magát Lengyelországban, s a lengyel újságírót pedig nagy szimpátiával fogadják Magyarországon. Eme véletlen találkozás sajnos, nagyon rövid, nem tartott tovább félóránál, de a lengyel újságíró emlékezetében — aki először járt Szegeden — bizonyára sokáig megmarad. „Lehetséges, hogy egyszer még találkozunk Lengyelországban. drága barátom!"Mi hiszünk abban a lengyel mondásban, hogy hegy hegygyei nem találkozik, de ember az emberrel igen! A két nép barátságát, amely századokon át megmaradt, még jobban el kell mélyíteni. meg kell ismernünk egymás problémáit és mindennapi életét. Lengyelországé ban óriási az érdeklődés minden iránt, ami magyar. Ezt bizonyltja az is. hogy •szeptember utolsó vasárnapIán n varsói televízióban országos vetélkedő folyt a magyarországi életről, kultúráról, egyszóval e baráti ország fejlődéséről. A győztesek Jutalma pedig ingyenes társasutazás Magyarországra. Meg kell mondanom, a szervusz mellett magyarul kérdések nehezek, részletek- el tudnám mondani: be menőek voltak. Ennek el- „Lehetséges, hogy nem tulenére a résztvevők több- dod. de nálunk Lengyelorsége hibátlanul válaszolt szágban napról napra jobb rájuk. Amikor részletet ol- az élet. Te gépkocsivezető vastak fel nekik Molnár vagy, érted mit jelent az, Ferenc: Pál utcai fiúk című hogy Varsó szívében építeregényéből mindenki tudta nek most egy modern közlea 6zcrző nevét és a mű cí- kedési csomópontot. Ez órimét. A példákat lehetne ási és nagyon komplikált szaporítani, de nem ez a feladat, mert ez ügy készül, fontos, hanem az. hogy ily hogy emellett a közlekedés módon ls lehet segíteni a zavartalan. Lódzban pedig barátság elmélyítését, a ma- éppen a Balaton étterem kögyar hagyományok mégis- zelében. szintén a város szímertetését. A lengyel közvé- vében nő föl egy új lakótelemény szorgalmazza, hogy lep 70 ezer ember számára, népszerűsílsük és tegyük ál- Ha már láttad Lódzot és öt talánosabbá a magyar nyelv év múlva újra megtekinted tanítását. Igaz, a Magyar nem fogsz ráismerni. A 700 Kultúra szervez nyelvtanfo- ezer lakosú Lódzban az lyamokat Varsóban, de ez emberek 50 százaléka a hákevés. Mindent meg kell ború után felépített új latennünk annak érdekében, kasokban lakik. Ez is blzohogy a magyar nyelvet ne nyos mértékig közös eredcsak Varsóban tanulhassák, ményünk. Lehet, hogy eredhanem a többi lengyel vá- ményeink szerényebbek mint rosban is. Résztvevőben másoké, de a lényeg az, biztos nem lesz hiány. Tud- ]»?®r adottságainkat a lehe,,,, , , ... tő legjobban igyekszünk kljük, a nyelvi nehezség a h««nálnl. Igy van. Jobb legnagyobb akadály egymás lenne, ha a szimbólikus szamegismerésében. Jobb len- vakon és mosolyokon túl ne. ha egy véletlen találko- JW,1* egymás"ak „a , .. , elmesélni. Igy az ember zásnal ls egy pohár bor okosabbá válik." mellett a hagyományos Jirzy Palka ©reg istállók haszna Somogyi KArolyné felvétele /?fítgf Virágot a virágnak — mondjuk megszokásként, ha szép, ni/ZStllí.ntfUr szívderítő csokorral kedveskedünk szeretteinknek. Az újszegedi Haladás Tsz is sok örömet szerez a vásárlóinak és a megajándékozottaknak. Külföldre mostanában a rózsalő utazik tízezer számra a gazdaságból. Képünkön az egyik szövetkezeti vezető látható a rózsatenger közepén. Régen parasztház nem épülhetett Istálló nélkül. Igavonó jószágok és haszonállatok számára készült födél anynyira tartozéka volt a gazdaságnak, mint az új házaknál a garázs ma. Egy időben azt hittük, lejárt a kis istállók kora. Pár éve azt mondjuk, nagyon kellenek az óriási állattenyésztő telepek, egyre több kellene belőlük — olyanok, amelyek föl vannak szerelve munkát könnyítő gépekkel és egészséget védő berendezésekkel ls —, tagadhatatlanul ezeké a jövő, de a kis istállók kora sem járt még le. Haszon származhat belőlük. Több haszon is lehetne. A alomszalma alig van. öreg ráimádkozáson, az elvi meg- kezek csontos ujjai nehegyőzésen szerencsére már zen fejnek, hamar fáradnak, túl vagyunk: anyagilag is jól Szaporodnak a háztájiban jár az, aki állatot nevel a használható gépek, a fejőgéház körül. A tehéntartással, pet is mutogatták már, de -hizlalással úgy vannak so- kaPni mé« nem lehet- Tény. i_„_ , anü tény, Benke Zsolt, a kan, hogy nem kezdenék uj- járásj ^^ állattenyésztési ra semmiképpen sem, ha egy- főfelügyelője azt mondja, a szer abbahagyták. Tudósa- hajdan megépült istállók ink azt mondják erre, hogy sokkal több állatot tudnáaz urbanizáció kövei kezmé- nak ^fogadni, sokkal több az uroanizació KövetKezmé- jövedelmet hozhatnának. nye. Vitatni nem lehet, hogy ,Hamarabb lendül föl a így van, példák sora bizo- sertéstenyésztés. Van, aki nyitja, de van más gond ls. régi kocsiszínben és kamAhol elférne 6—8 állat, és rában 8° hízót Is hizlal egycsak eev vaav kettő van ott szerre' Az ls igaZ' hogy ha" csaK egy vagy Kettő van, ott marabb is megtorpan a st!r_ észre kell vennünk az érve- téshizlalás. Ha kedvezőtlen ket: szálas takarmányhoz az időjárás, rögtön megcsapegyre könnyebb hozzájutni Pa" a hízók száma. Kiegyenrészeskaszálás révén, de Uth,*né az ingadozást a megbízható tápellátás, de itt ^mmmmmmmmmmmmmmmmm a kereskedelem Ismét nem képes megtagadni önmagát: mire rászoknának a termelők, hiánycikk kezd lenni mindjárt. Az aprójószágokkal való háztáji bajlódás szintén haszonnal járó foglalatoskodás. Akd megpróbálta, azt mondja, nagyon jó nyugdíjkiegészítő lehet. Érdekes mégis, hogy inkább fiatalok kezdeményeznek. ök mondják, hogy a baromfival csak anynyi a munka, hogy naponként összeszedik a tojást, és ellenőrzik az Hatókat, háromnaponként feltöltik az etetőket, és tisztán tartják az ólakat. A galambok és nyulak csak most kezdenek bekerülni az érdeklődés központjába. Pedig mindnek helyet adhatna az öreg Istálló. A nyulakat és az istállókat ha együtt említjük, akkor Mihálytelekre kell mennünk. Itt a szövetkezet vezetői okoskodtak úgy, hogy hamarabb romlik az épület, ha semmire nem használják. Rendbehoztak kettőt, betelepítették kaliforniai és újzélandi fehér nyulakkal, és mivel a nyúl szapora állat, és táptakarmanyon gyorsan fejlődik, az áprilisi kezdéstől napjainkig 1308 kilót adhattak cl a szaporulatból 27 forintos kilónkénti áron, a törzskönyvezett feleslegből pedig továbbfenyésztésre vetlek meg tőlük 350-et, darabonként 160 (!) forintért. Az igazi haszon természetesen ezután várható. Egyetlen idősebb házaspár gondoskodik a napról napra gyarapodó állományról. Csalhatatlan bizonyítéka van annak, hogy a figyelem visszafordul egy kicsit a háztáji állattartásra is. A viszszaíordulás azonban nem akarja a régi módszereket újraéleszteni, sokkal inkább támaszkodna az új eredményekre; a korszerű és biztonságos állattartás a céljuk az ismét próbálkozóknak. Takarékpénztárak adataiból kiderül például, hogy a forráskútiak idén az első félévben több hitelt vettek föl (összesen 859 ezer forintot), mint tavaly egész évben. (A tavalyi 720 ezer volt.) Ezt a kölcsönt kizárólag a háztáji gazdaságra fordíthatják, neve is termelésfejlesztési hitel. H. D. Gerencsér Miklós 25. — Mindaz, amit gyűjtőnéven operatív prevenciónak nevezünk, szigorúan titkos. Az ilyen akciók végrehajtása sajátos lélekjelenlétet Igényel. Egészen másfajta lélekjelenlétet, mint például a frontszolgálat. Kombinált képessége•ket tételez fel, igy többek között az elszántság és a titoktartás képességét. De ha adottak is ezek a képességek, számunkra szükség van egyéb biztosítékokra ts. Olyan erkölcsi kényszerre, amely érdekeltté teszi embereinket a titoktartásban. Akármilyen szilárd az eszmei meggyőződés, önmagában nem lehet az erkölcsi kényszer garanciája, további nehézség, hogy gyorsan kell felduzzasztani a karhatalmi létszámot, hiszen az operatív prevenció kibővítése máris időszerű. Ha jól éltem, éppen ezzel függ össze az a megtiszteltetés, hogy mától közvetlen harcostársunkként becsülhetjük Gerhard Prinz őrnagy urat. Sejtette a főispán: ezúttal remekelt. Azt sem bánta, hogy arca verejtékben úszik a lámpaláztól. Leolvashatta a tekintetekről, hogy érvelése osztatlan sikert aratott. Még Gerhard Prinz is elégedett volt. Végre megállapodhatott annál a véleménynél, hogy a főispán eszességéhez nem fér kétség, csak néha butának telteti magát, aszerint, mi passzol Jobban nagystílű szélhámosságához. Mivel pedig saját használatra gazembernek nyilvánította magában Magyarfíyt, teketória nélkül benyújthatta igényét: — Uraim, akkor hát rakosgassuk tovább a dominót. Főispán úr eszmefuttatása remek logikai építmény! Kérem, ne .botránkozzanak meg, a piszkos munkához aljas emberek kellenek. Mégis megbotránkoztak, de nem mutatták ki. Az őrnagy hűvös-hanyagul folytatta. — Hadd érezzék csak a végrehajtók azt a bizonyos erkölcsi kényszert. És ez a bizonyos erkölcsi kényszer ne legyen semmi más, mint az eszközemberek saját előélete. Ezzel kell őket kézbentartani. Aztán van egy másik típus. Az, amelyik karakterisztikusan alkalmas a mi céljainkra. — Így egészfen más — ernyedt kényelembe Szöllősy-Naszluhác a feszült figyelem után. Most vált igazán kínossá a hangulat, hiszen minden jelenlevő tudta, hogy az őrnagy ajánlotta módszer a főispánra is vonatkoztatható. Mivel sikkasztás terhelte Magyarffy előéletét, felettesei és a németek akkor zsarolhatták meg múltjával, amikor csak akarták. Volthard kegyesnek mutatkozott. Koccintásra ösztönözte a társaságot és Szénásiról kezdett beszélni. — A főhadnagy úr érdemeiről se feledkezzünk meg. Precíz, mint egy matematikus, munkabírása szívós, mint egy Opel motoré. Építhet rá őrnagy úr. — Fogok is — ígérte a közvetlenség minden jele nélkül Gerhard Prinz. — Úgyszintén figyelmébe ajánlom Faragó Bélát — folytatta Volkhardt. — ö kl? — Az egyik legérdekesebb figura, akivel valahai találkoztam. Bizonyos értelemben legendás fickó. Mindenben számíthat rá. — Köszönöm, nem felejtem el. Kezdte sokallani Magyarffy a németek oldalvágásait. Legalább a formára adtak volna. Szívesen hajlandó volt mindenre, amíg udvarias virágnyelven hozták tudomására akaratukat, de megsértődött, ha nyíltan éreztették vele fölényüket. íme ez a Faragó is: az első perctől tudta, hogy a németek embere, de miért kell ezt ilyen otrombán az értésére adni? Neki nem állt jogában a leghalványabb roszszallás sem. Inkább játszotta a boldog butát, és lelkesülten ajánlotta: — Uraim, tekintsük meg a Nemzeti Számonkérő Szék celláit! Ez Idő szerint épp nálunk vendégeskedik egy egész kommunista szervezet! Tüstént le is vonultak az alagsorba. Dr. Demeter Zoltán, Weinhoffer Jenő, Faragó Béla pillanatok alatt a folyosóra terelte a József Attila Kör tizenegy tagját. Csupa, fiatal, jókötésű munkás sorakozott fel a cellaajtó előtt. A miniszterelnök-helyetles járás közben furcsán lóbálta rozoga lábait, egész tartása széthulló benyomást keltett. Fújtatva, rekedten humorizált: (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON az állattartásról A város rendjébe, mindennapi életébe általában nehezen illeszthetők be az.állatok. Főként a haszonállatok, meiyek a városban közegészségügyi szempontokból sem kívánatosak. A város rendjének és a dolgozók nyugalmának biztosításáról az állatok tartásáról rendelet intézkedik. # A haszonállatok? Haszonállat: ló, szarvasmarha, a juh, a sertés stb. Tartásuk a Tisza és a Nagykörút által határolt területeken — a Nagykörút mindkét oldalán — levő ingatlanokon tilos Újszegeden üdülőhellyé nyilvánított területén;az egészségügyi létesítményeket, művelődési intézményt, munkásszállást vagy a legalább 15 bérleményt magában foglaló lakóépületekben és az ezekkel szomszédos ingatlanokon szintén tilos haszonállatot nevelni. Ezeket az állatokat a Nagykörúton kívüli, a körtöltésig terjedő területeken — a sugárutak két oldalának kivételével — a házi szükséglétnek megfelelő számban szabad tartani. Ha a lakóházban a bérlemények száma a hármat meghaladja, az állattartáshoz előzetesen engedélyt kell kérni. 4 Kisebb jószágok? Baromfit és nyulat a házi szükségletnek megfelelő szómban a lakóépülethez tartozó udvavban, elkülönített helyen lehet nevelni. Az udvarra az állatokat kiengedni csak a háztulajdonos és a lakók beleegyzésével sZabad. Közterületre még kísérettel sem engedhetők ki. Galambokat csak a háztulajdonos engedélyével szabad tartani, a 'akóházak erkélyének ki vételével, ahol mindenképpen tilos. • A kutya? Tartásához a ház tulajdonosának engedélyén kívül a lakók többségének hozzájárulása is szükséges. Közterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni és szájkosarai kell feltenni rá. Macskát, díszmadarakat és halakat minden lakásban lehet tartani.