Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

8 * SZERDA, IS1?!). OKTÓBER 1. KGST-ÜLÉS A KGST villamosenergia­ipari állandó bizottságának hőerőművekkel foglalkozó munkacsoportja Marianské Lázneban megtartotta 24. ülését. VEGE A BARACK­SZÜRETNEK A szövetkezetek Csongrád megyei értékesítő központja a helyi szükséglet kielégítése mellett 950 vagon őszibarac­kot szállított el. főleg Bu­dapestre. Borsod Komárom, és Nógrád megyébe, továbbá exportra. A tsz-ek. állami gazdaságok és a háztáji ter­melök közvetlenül több száz vagonnyi őszibarackot vittek piacra. A barackidénynek vége Az áru zömét a szege­di járás homokvidéke, a 6zatymazi tájkörzet adta. SZAKÉRTŐI DELEGÁCIÓNK MOSZKVÁBAN Az 1971—75. évj magyar— szoviet hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodás elő­készítésére kedden külkeres­kedelmi és ipari szakértői delegáció utazott Moszk­vába. FOTÓKIÁLLÍTÁS A Szegedi Tervező Válla­lat KISZ-szervezete — a vál­lalati fotókörrel együtt — fényképkiállítást rendezett. A házitárlatot tegnap, ked­den délután nyitotta meg Gergelyi András gépészmér­nök. a fotókör alapító tagja. A gyűjtemény — amelynek darabjait Kakuszi József. Hlmmer András. Prágai Já­nos. Török János. Vörös Im­re. Nagy László. Rakonczai István. Szűcs József. Hajas György. Nemes Imre és Bu­zsáki Ferenc készítette — müvészfotókat. valamint szakmai jellegű épületfelvé­teleket tár a vállalat dolgo­zói. illetve az érdeklődő kö­zönség elé. ELŐADÁS A NÖTANACSBAN Család és társadalom cím­mel dr. Korek Józsefné, az I. kerületi tanács vb elnöke tart előadást október 8-án. csütörtökön délután 5 óra­kor a Hazafias Népfront sze­gedi Bartók Béla művelődési központjában. Az előadást a nöbizottság rendezi, minden érdeklődőt, szívesen látnak. MAI GYEREKEK Statisztikai adatokból ki­derült. hogy a mai négyéves gverekek naponta fejenként átlag 12 000 szót ejtenek ki. s ugyanakkor több mint 900 kérdést intéznek közvetlen környezetük felnőtt tagiai­hoz. Ki tudia kielégíteni ezt a határtalan kíváncsiságot?! — Csak a szülők — hangsú­lyózzák a tudósok —. s ezért a szülőknek állandó tanulás­sal kell bővíteniük ismeretei­ket. SZOTKILAVA NÉLKÜL Puccini Bohéméletét Zurab Szotkilava szoviet vendég­művész főszereplésével újí­totta volna fel a Szegedi Nemzeti Színház hó végén, október 30-án. Mint tegnap értesültünk róla. a Moszkvai Nagyopera tenoristája termi­nusegyeztetési nehézségek miatt nem iöhet Szegedre, ígv Rodolphe szerepét Réti Csaba énekli. KÖZALKALMAZOTTAK HÍRADÓJA Megjelent a Közalkalma­zottak Szakszervezete Csong­rád megyei bizottságának sokszorosított híradója. Az 'dei 3. szám a nők és az if­isáe között végzendő szak­szervezeti feladatokról, a köz­alkalmazottaknak nyújtott árvízi segélyekről, a mozga­lom kulturális és sporthírei­ről ad tájékoztatást. Csongav Sándornak, egy szenve­délye volt: a kártya, az ital és a lóverseny. Harminchét éves korában már ott tartott, hogy tíz esztende­je volt nős, nagyon szerette a fele­ségét, aki megható lelkesedéssel igyekezett beosztani azt a kis pénzt, ami a kártyából, lóversenyből meg­maradt. Persze, maga az asszony is dolgozott, takarékoskodott és férjét is takarékosságra intette, mondván: a siker és az élet titka: a takaré­kosság ... — Nem is az a baj — mondta a felesége — hogy lóversenyre jársz és veszítsz. Én nem bánom, ha egy férfi szenvedélyes valamiben és lehetséges, hogy néha nyersz is, bál­én elképzelni sem tudom ezt a lehe­tőséget. Az igazi nagy bai az, hogy túl sokat beszélsz a barátaiddal a következő verseny esélyeiről, lovak­ról, a lovak szüleiről, tanácsokat adsz fölényesen, mert ismered jól a lovak családfáját is, aztán kinn a versenyen elveszted az utolsó fillé­rünket. minden tudásoddal együtt. De még itt sincs vége a bajnak, mert a vesztett verseny után jön a kiértékelés és megint vége-hossza nincs a sok lóbeszédnek, hogy a Daru II. bejött volna, ha le nem marad, de az anyja is ilyen volt, megbízhatatlan, aljas, jellemtelen ló, aki egyszer remek formát mutatott, máskor meg teljesen indokolatlanul lemarad. Aztán hosszan magyaráz­MABRO PARDI IMRE VARSÓBAN Párdi Imre. az Országos Tervhivatal elnöke kedden reggel Varsóba utazott, ahol Stanislaw Majewski minisz­terelnök-helyettessel. a terv­bizottság elnökével az 1971— 75. évekre szóló népgazdasá­gi tervek koordinációjáról és az 1975 utáni gazdasági együttműködés egyes kérdé­seiről tárgyal. TÖBBEN — ÓVODÁBAN Óvodahálózatunk is a IX. pártkongresszus óta eltelt időszakban számottevően fej­lődött. 1966-ban az óvodai helyek száma 189 000 volt. azóta 210 000 fölé emelke­dett. Ennek eredménye, hogy amíg négv évvel ez­előtt az óvodáskorúak 49.7 százaléka nevelkedett gyer­mekközösségben. ma 54.3 százalékuk jár óvodába. Fő­ként a napközi otthonos Ez a szépnevű intézmény lést. Ha késik a szállítmány, óvodák szám emelkedett je- így fordítja magyarra ke- odaszól a gyárnak, hogy vár­lentösen: 258-cal. resztnevét: Gödöllői Broilert janak ők is. A gyár jo­IDÖJÁRAs Értékesítő Közös Vállalko- szándékú, azt mondja, vár, ÉS NÉPESEDÉS zas- A rnihálytfelekiek min- de akkor ő mondja meg, mi­1969 szeptemberének vé- rlenesetre nagyon haraasza- kor jön érte. Amikor neki gén Göteborgnál hatalmas nak rájuk Nem a nevükért, jobb. A csibe addig eszik, vihar ostromolta a svéd oar- ?zereodest kötöttek egy- amíg el nem visz.k. Etet! a tokát. A vihar megzavarta a mas®al «4 ezer 500 napos- szövetkezet. Ha meg; hama­lakosság életét és munkáját f®!bare- A szerződésben kö- rabb viszik, mint kene, ak­is. A halászhajók napokon főttek mikor jojjon a csibe, kor meg az a baj, hogy keresztül nem tudtak kimen- Szerződött ennek alapján a könnyebb a csirke, mint le­ni a tengerre, szünetelt a szövetkezet a baromfifeldol- hetne. Így sem üzlet a villanyvilágítás is, minthogy fpzokkal is. Itt meg azt teesznek a vihar megrongálta a vil- kötöttek ki, mikor megy a Mit tehetnek ilyen keny­lanvoszlopokat. *Az ered- rántani való csirke szerhelyzetben a szövetkeze­mén v 9 hónap után a szü- Késett naposcsibéből kés- tiek? Mivel tizenegy vagy letések száma ezen a vidé- ve lesz nagyobb. Márpedig tizenhatezres tételekről van ken 56 'szazalékkai emelke- kiszámíthatatlan a naposcsi- szó, kiszámítják az üresen dett! ' be. mindig késik. Papír sze- maradt időben, hogy az idei ' ' rint jogosan, mert Mabróék első fél évben 71 mázsa 50 »É_LO beleírták a szerződésbe, hogy kiló csirkehús a vesztesé­MCLMLLK" a műsorváltozás jogát fönn- gük. Átszámolják pénzbe is, Pécs „élő műemléke" — tartják. Élnek is a jogaik- így 171 ezer forintra jön az ország legöregebb szőlő- kai szépen. A harminchete- ki. Egyetlen fél év alatt! tőkéje — megifjodott és őri- dik hétre vállalt kötelezett- Cifra neve van ennek a ási termést hozott a* idei séget például levélben mó- naposcsibe-vállalkozás­cszöp. Csaknem kétszáz dosították két héttel, aztán nak, keresztszülői nem jár­egészséges szőlőfürt termett táviratilag még egyszer, és ták édes anyanyelvünk hí­raita. s egy-egv fürt súlya mire ez lett volna esedé- mes mezőit. De szokásaik negved és fél kiló között kes. ideszóltak telefonon, nevüknél is cifrábbak. Las­váltakozik. A Kulich Gyula bogy ne várják, mert csak san ez is hozzátapad a utca 6. számú ház udvarán a negyvenegyedik héten tud- MABRO-hoz, letörölhetetle­viruló töke életkorát. — le- nak szállítani. nül. Ccjij ssá! tfi/ufa zátok egymásnak, milyen csodálatos véletlen volt, hogy az a ló jött be, akit mindenki várt, de arra meg nem lett volna érdemes pénzt fel­tenni, hiszen siker esetén is csak nagyon keveset fizetett. Viszont, ha bejött volna az a ló, aki nem jött be, mert lemaradt, akkor rengeteget fizetett volna, tehát tulajdonképpen helyes volt arra játszani, aki lema­radt. És ígv múlik el, édes fiam, az életed, lóbeszéddel, értelmetlenül, pénztelenül, mert annyit nem lehet keresni, amennyit kártyán és lóver­senyen el ne lehetne veszteni. Per­sze, vasszorgalom kell hozzá, de szorgalomban nálad nincs hiba: el nem mulasztanál egy versenyt a vi­lág minden kincséért sem. De azért mégis szeretlek — fejezte be nőiesen hegyibeszédét az asszony. A férfi elnéző mosollyal hallgat­ta, tudta, hogy a holnapi nagy hal­mozáson rengeteget fog nyerni és akkor az asszony végre meg fogja érteni, hogy mégis ő az okosabb ket­tőjük közül. A tipp teljesen biztosnak látszott és csodálatos módon kiderült, hogy az is volt. A halmozás bevált és Cson­gay Sándor hatvanháromezer forintot nyert. Készpénzben. Az összeget mindjárt a verseny után ki is fizet­ték, a kasszánál. A férfi elszédült és legszívesebben sírni szeretett volna örömében. Most majd odaáll az asz­szony elé és odaadja neki az egész pénzt. Igazán megérdemli. Amikor aznap délután egy barát­ja említette, nogy nagy pókercsata lesz a lakásán, a szc-i-ne felcsillant. Addig üsd a vasat, amíg nyersz — mondta magának és már látta lelki szemével, amint kikerekíti a hat­vanháromezret — ami nem is sok —, pontosan százezerre, ami már jobban hangzik. És elment pókerezni. Egész éjjel játszottak, vasszorgalommal, fárad­hatatlanul és Sándor eleinte vesztett. Reggel kilenckor már vége is volt a játéknak. Sándor minden fillérjét elvesztette. Agyondohányozva. elgyö­törten, sápadtan ért haza. Az asz­szony szótlanul készítette el a regge­lit. Á férfi maga elé meredt és a sok elvesztett, pénzre gondolt. Gépi­es mozdulattal vette elő pipáját, megtömte, maradék kis dohányával, gyufát vett elő és rágyújtott. Az asz­szony enyhe szemrehányással mond­ta: — Látod, szívem, EZÉRT nem fogunk mi semmire sem menni, mert te könnyelmű vagy. Üj gyufá­val gyújtasz rá a pipádra, amikor pedig ég a gáz ... Királyhegyi Pál Játék véltári feljegyzések alapján — több mint háromszáz év­re becsülik. nak szállítani. A szövetkezet komoly do­lognak tartja a csibeneve­H. D. ff Esőexport" Szegedről Szöveq nélkül HELYREIGAZÍT As Tegnapi közlésünktől elté­vezték ki. ÜTTÖROVAROS NYARALASRA Remek ötlet Amikor Picasso festő fogta a ci- — Erről! még ismeretlen pót és elindult lelte az úriember, tás, tudományos ülés és üfi­festő volt és nagy susztert keresni, a Picasso kezé- neDÍ tanácsülés szerepel. Az A szaksajtóban és a lapok zé sorolta Rózsa Dánielt, a tudományos rovataiban sok város egykori főbíráját is, szó esik mostanság az idő- akiből viszont a saját fele­_ , járás, a csapadékeloszlás be- ségét terhelő vallomást csi­roen a József Attila ludo- folyásolásáról. Ezzel kapcso- kart ki a hóhér. Rózsa emél­manyegyetemen tanszekveze- iatban említést érdemel egy lett jegyzőkönyvbe mond­tóve - nem egyetemi tanai- régi.régi história, amely ar- tg. hogy ötven éve az ördög ra — neveztek ki dr. Maroti ról szól< hogy a XVIII. szá- szövetségese: az ördögöt, aki Egon. or. Gilde Ferenc es dr. zad egyik forrói tikkadt nya- a felhőt elterelte és Török­Veress József docenseket Dr. rán egy akó aranyért elad- országban való leszállásra Kecskemeh István egyetemi ták a Szegednek szánt esőt kényszerítette Rózsa Dániel tanart a kiserleti fizikai in- Törökországnak. S hogy kik szerint Plútónak hívták. A tezet tanszekvezetoieve ne- adták el „Természetesen a hét esztendőre eladott eső­boszorkányok." ért fejenként 200 aranyat A gyászos történet előz- kaptak, ménye az volt, hogy 1728 ta- A hátborzongató történet vaszán, nyarán nagy száraz- végén. 1728. július 23-án 13 Húszezer felső tagozatos ság pusztított Dél-Magyaror- „boszorkányt", hat férfit, hét általános iskolai tanuló van szágon. A szegedi határban nőt égettek meg a Tisza Csongrád megyében. Közű- hónapszámra nem esett. Egy partján, lük nyaranként 2500 üdül- szép júniusi napon aztán hetett. táborozhatott a me- végre felhők kezdtek gyü- HlnFr gyei és a városi tanácsok se- lekezni. A reményteljes fel- ji^FALT gítségével. Hamarosan újabb hőkből azonban tomboló jég- . ezer gverek üdültetésére lesz verés támadt. A nekikesere- A wrociawj útépítési Ku­lehetőség annak az úttörő- dett. babonás nép az ördög tatointezet munkatarsainak városnak felépültével, amelv kezét vélte felfedezni a csa- e®v csoportja ui utaszfalto­a Balaton északi partián. pásban, s nem kételkedtek zasl módszert dolgozott ki. Zánkán lesz. Az országos tá- abban sem, hogy boszorka- Ennek fo tulajdonsaga abban bor létrehozásához Csongrád nyok bőszítették az ördögöt rejlik, hogy az aszfaltmasz­megve hárommillió forinttal Szeged városa ellen. A gya- Szát előzetes felmelegítésnél­járul hozzá. nú Kökénynére. a boszor- m hidegen el lehet kany hirebe keveredett oreg SZÁZÉVES bábaasszonyra terelődött rlte"i az utra- Az aszfalt­A BAJAI Kökénynét kínvallatásra fog- melegítő gépek közismerten TANÍTÓKÉPZŐ ták, s ígv persze mindent füstöt és szinte elviselhetet­A Bajai Tanítóképző In- bevallott. Beismerése szerint ien szagot, terjesztenek. Jel­^ tézet október 16—18-án ün- az esőt egy akó pénzért el- lemző még a felfedezésre, nepli fennállásának 100. év- adták Törökországnak. Ad- hogy a hideg folyékony asz­fordulóiát. A háromnapos dig kínozták, amíg bűntársa- falt gyorsabban szárad, mint ünnepségsorozat programja- kat is megnevezett. Ezek kö- a meleg, fe- ban műsoros est. több kiállí­intézet öregdiákjai találkozót HÜH szegénységben élt, Az utcán szembe- ben levő női el­egy napon azzal a jött vele egy úr és pőre mutatva. — problémával kel- megállította. Ez az egyetlen rendeznek. Az igazgatóság lett szembenéznie, — Nagyszerű! módja annak, arany-, gyémánt- és vasdip­hogy felesége Ez aztán remek hogy megakadó- lomákkal jutalmazza a leg­kilyukadt "Üí'Milyen ötlet- a id°sebb volt diákokat. Az | a talpa, meg kel- röl beszél? — kér- feleségünk elmen- ünnepségekre az intézet em- nyomjas szegedi Nyomda vállalat, szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. lett foltoztatni. A dezte Picasso. jen otthonrol! lekkönyvet adott ki. «*• flnek,: ao53). - Előfizetési dfj egy hónapra zo forint. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szered városi bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10., telefon: 13-335, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapol

Next

/
Thumbnails
Contents