Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

KEDD, 1870. OKTOBEK 6. A szövethezetek helyzete, szerepük népgazdaságunkban Megyei szövetkezeti kommunista aktivaülés Szegeden Áz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden, a megyei párt- és tanácsszékházban megyei szövetkezeti aktivaülést hívott egybe, hogy a Politikai Bizottság szövetkezetpolitikai irányelvei alapján megjelölje a megye szövetkezteiben dolgozó kommunisták feladatait és szerepét. Az elnökségben foglaltak helyett dr. Dabronaki Gyula, az MSZMP KB tagja, a KNEB elnöke. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Török László, a megyei tanács vb elnöke, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Tobak István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztállyának vezetője, Árendás György. Janovszky József és Molnár Lajos, a Csongrád megyei tsz-szövetségek elnökei. Hunyadkürti Lajos, a MÉSZÖV és Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke. Részt vettek az aktivaülésen a megyei mezőgazdasági, kisipari termelő és fogyasztási szövetkezetek vezető kommunistái, a pártbizottságok, tanácsok és a szövetkezetek tevekenységével összefüggő más területek kommunista vezetői. Török László, a megyei tanács vb elnöke köszöntötte az aktívaülés résztvevőit, majd Győri Imre. a megyei pártbizottság első titkára előadói beszédével kezdődött a tanácskozás. A szövetkezetek működése társadalmi üggyé vált Győri Imre a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy megtárgyalja a Politikai Bizottság által 1970. március 24-én elfogadott határozatot, amely irányelveket ad a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységére a szövetkezetekben, meghatározza a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s megjelöli az ezzel kapcsolatos Csongrád megyei feladatokat; irányt mutasson a szövetkezeti mozgalomban dolgozóknak, pártszervezeteknek. Az irányelvek a lenini szövetkezeti elvek alapján összegezi szövetkezeti mozgalmunk tapasztalatait, állást foglal azok alapvető kérdéseiben. Egységes értékelését adja a szövetkezeti mozgalom eredményeinek és jelenlegi helyzetének, s meghatározza a további haladás útját. Megállapitotta a továbbiakban az előadó, hogy a szövetkezeti mozgalom elméleti kérdéseinek, e kérdések marxista vizsgálatának és konstruktív továbbfejlesztésének pártunk minden vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonít. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szövetkezeti ügy ma nálunk a szó szoros értelmében közügy, nemzeti ügy. A szocializmus építésének mai időszakában az a feladat, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés követelményei alapján választ adjunk a szövetkezetek munkájának és működésének újabb kérdéseire. Hazánkban a szövetkezeteknek jelentős szerepük van a szocializmus építésében. A párt a szocializmus teljes felépítésében hosszú távon számol a • szövetkezetekkel. Jellemző a fejlődésre. hogy a szövetkezetek ebben az ' intenzív szakaszban jelentősen hozzájárulnak a szocialista gazdaság növeléséhez. Figyelemre méltó az irányelveknek az a megállapítása is, hogy a szocialista tervgazdálkodás hatékonysága érdekében a társadalom számára célszerű a szocialista gazdálkodási formák továbbfejlesztése, a szövetkezeteknek, mint a tagság gazdasági-társadalmi vállalkozásainak fejlesztése. További fontos tényező, hogy a szövetkezeti demokrácia fejlődése elősegíti és fokozza a tagok igényeit a szövetkezet ügyeinek intézé-, sében és az érdekvédelmi feladatok ellátásában. E téren gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a mezőgazdasági tsz-mozgalom. A tapasztalatok hasznosítása a többi szövetkezeti formában is szükséges. Az irányelvek felvetik annak fontosságát is, hogy a szövetkezeti mozgalmat a mainál hatékonyabb, élőbb jogszabályokkal kell összekapcsolni a szocialista állam érdekeivel. Az irányelvek tehát a szocializmus teljes felépítésének feladataival összefüggésben vizsgálják a szövetkezeti mozgalom helyzetét es adnak valaszt a mozgalom fejlődésével előtérbe került kérdésekre. Lássuk, mi a helyzet e téren a mezőgazdasági tsz-ekben. Hogyan haladnak az önálló vállalatszerű gazdálkodás útján? Tépy, hogy a megye valamennyi szövetkezete sajátosságait figyelembe véve elkészítette alapszabályát, belső ügyrendjét, amelyben rögzítették a tagok, mint tulajdonosok és mint dolgozók jogait, kötelességeit, a gazdálkodás fő irányát és célját, a fő tevékenységre alapozott kiegészítő tevékenységet. Utóbbi két évben a kiegészítő, segédüzemi tevékenység kibővült. Kezd a tsz-mozgalomban jellemző vonássá válni a fejlesztés, az eszközök koncentrációján kereszitül, társulással, kooperáció útján. Közös erővel mind több olyan korszerű termelő létesítményt valósítanak meg, amelyhez egyenként nem rendelkeznének a szükséges feltételekkel. Lehetőség .van ilyen együttműködésre a ktsz-ekkel, az áfász-egységekkel, sőt az élelmiszeripari állami vállalatokkal is. A fejlesztésnek ez az útja járhatóbb, mint a megalapozatlan egyesítés. Értékelte Győri Imre a szövetkezetek politikai helyzetét is. Megállapította: a szövetkezetek egységes továbbfejlődésének előfeltétele a demokratikus működés továbbfejlesztése. E téren jelentós az előrehaladás. Nőtt a közgyűlések szerepe és színvonala. Belső rendjüket saját maguk alakítják. Az alapvető kérdésekben egyre inkább a tagság dönt, amelynek szerepe és felelőssége nő az egész szövetkezetet érintő kérdésekben. A szövetkezetekben létrehozott bizottságok lehetővé teszik, hogy a tagság nae-obb számban vegyen részt a problémák eldöntésében. Fontos, hogy nagyobb . figyelmet fordítsunk azok rendszeresebb működésére. Nagyon fontos, hogy magasabb szintre emeljük a belső ellenőrzést, mert igen sok a lazaság. A felügyelő és az ellenőrző bizottság munkáját hatékonyabban segítsük, s azok résztvevőit készítsük fel jobban feladatuk ellátására. Valamennyi szövetkezeti formában a szövetkezeti mozgalom egységes önvédelme érdekében is szükség lenne kiegészíteni az ellenőrzést külső szakértők igénybevételével. Nem mellékes kérdése a szövetkezeti demokráciának a vezetők személyes felelőssége. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás erősödésével a személyi felelősség nő, de ez nem jelenti azt, hogy a vezetők korlátozhatják a tagok jogait, hogy mellőzhetik a türelmes politikai nevelő munkát. Szorosan összefügg mindez a gazdasági ösztönzéssel, valamint a közös és háztáji kapcsolatával. A közös és a háztáji gazdaságok szerepe, egysége erősödik. .4 háztáji a. népgazdasági és a termelőszövetkezeti gazdálkodas szerves része. A háztáji gazdaságok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Gyakran előfordul azonban, hogy a jó tsz-ek, sőt a leggyengébbek is elhanyagolják. Ennek következtében csökken a háztáji állatállomány. Nem mindenütt fordítanak kellő gondot a háztáji bizottságok működésére. E téren szemléletbeli változásra van szükség a tsz vezetés, valamint a tagság körében. Valamennyi tsz-ben fokozatosan és mielőbb ki kell alakítani az egységes háztáji üzemágat. A háztáji szükségleteit a közössel együtt kell megtervezni. Célszerű egyegy szakmérnököt háztáji agronómusként beállítani, aki megfelelő szinten törődne a háztáji üzemággal. A tsz-ek országos és megyei versenyében egy-egy tsz munkájának elbírálásakor legyen kizáró ok, ha elhanyagolja a háztáji gazdaságot, ha nem szervezi meg a háztáji üzeimág megfelelő termelését. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és a gyakorlatba való átvitele a legnagyobb változást, a szövetkezetek és a szövetségek egymáshoz való viszonyában idézte elő. A múlt év februárjában hozott kormányhatározatban újra fogalmazták a szövetkezeti szövetségek (SZÖVOSZ, OKISZ, valamint tsz-szövetségek) szerepét, jellegét. feladatait. Nincs alá-, fölérendeltség. Kötelező utasítások helyett ajánlásokkal, mozgalmi eszközökkel gyakorolhatnak hatást. Mindez új, korszerű és célravezető munkastílust követel. Megállapította a megyei pártbizottság első titkára azt is, hogy a megyei pártbizottság pozitívan értékeli a tszek területi szövetségeinek, s ugyanúgy a KJSZÖV-nek és a MESZÖV-nek a tevékenységét. Beszédének következő részében az előadó a szövetkezetek állami irányításának néhány kérdésével foglalkozott. Az állam gazdaságszervező funkciója és közhatalmi jogosultsága a szövetkezetekre is kiterjed — mondotta. — Az állam közvetlenül nem avatkozik be a szövetkezetek gazdálkodásába, hanem befolyását főként közgazdasági eszközökkel, valamint hatósági, igazgatási felügyelet útján érvényesíti. Az újszerű feladat és a megjelent jogszabályok értelmezése nem történt zökkenőmentesen. Volt kezdeti bizonytalanság az állami felügyelet jellege és módszerei tekintetében. Még érződik, hogy a múltban sok ügyet utasítással intéztek a felsőbb szervek. Most azonban a tagság határoz. Nem jó viszont, ha az illetékes szervek .akkor sem utasítanak, amikor kellene. Ami a községpolitikát illeti, a helyi tanácsok támaszkodjanak bátrabban a szövetkezetekre, közeledjenek hozzájuk, készítsék el együtt, összehangoltan a teruletfejA szövetkezeti kommunista aktivaülés elnöksége lesztési és a szövetkezeti terveket. Beszédének befejező részében a tanácskozás szónoka a párt szerepéről, az alapszervezetek tevékenységéről adott információt. Mint mondotta: a demokratizmus növekedése, fejlesztése nem jelenti, hogy háttérbe szorulhatnak az össztársadalmi érdekek, a szocializmus építésének centrális érdekei. A megnövekedet,t tsz-önállóság közepette a központi akarat megvalósításának fő eszköze a megfelelő színvonalú pártvezetés és pártellenőrzés. A szövetkezeti pártszervezetek és a különböző szövetkezetekben dolgozó kommunisták tevékenysége igen nagyjelentőségű. Szerepüket és jelentőségüket növeli, hogy a szövetkezetekben nincsen szakszervezet. A dolgozók érdekeinek közvetlen védelme elsősorban a pártszervezetek feladata. Vannak azonban még gyenge pontok ebben a munkában. A szövetkezeti pártvezetőségek gyakran közvetlenül termelésszervezéssel foglalkoznak. Szükséges, hogy ehelyett tökéletesítsék módszereiket és a helyileg döntő politikai feladatokra irányítsák figyelmüket. Törekedjenek megfelelő szinten ismertetni a párt gazdaságpolitikáját és elősegíteni annak megvalósítását. Ismertessék a gazdálkodás céljait. Számoltassák be a gazdasági munkában dolgozó kommunistákat, mindenekelőtt a vezetőket. Pártmegbízatásokkal és azok teljesítésének ellenőrzésével szerezzenek érvényt akaratoknak. Rendkívül fontos, hogy a pártszervezetek következetesen érvényesítsék a párt káderpolitikai elveit, emeljék a személyzeti munka színvonalát. Foglalkozzanak megfelelően a pártonkívüliekkel, valamint az ifjúság és a nők kérdéseivel. Az állami szervekben, intézményekben és állami vállalatoknál dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy társadalmunk egészében jussanak érvényre a szövetkeretpolitikai irányelvek. Nem közvetlenül ehhez a témához tartozik, de szükséges beszélni a mezőgazdaság, a tsz-mozgalom időszerű gazdasági problémáiról, feladatairól, — mondotta végül Győri Imre. — Ismeretes. hogy az idei árvíz- és belvízkárok és a mostoha időjárás igen nehéz helyzetbe hozták a szövetkezeteket. A károk pótlására kormányretünk igyekszik megfelelő segítséget nyújtani. Erején túl azonban nem nyújthat segítséget. A tsz-tagság túlnyomó többsége megérti a problémákat és megnyugvással fogadta az állam segítségét, amely részint a termelés biztonságos folytatását, másrészt a részesedési alapok kiegészítését szolgálja. A túlzott követelésekkel azonban nem lehet egyetérteni. Nem lehet a károkat teljes egészükben a népgazdaság nyakába varrni. Nem helyeselhető, ha bárhol is úgy akarják a részesedési alapot az elmúlt évek szintjén tartani, hogy az 1971-es évi termelés feltételeit hiányosan teremtik meg. Helyesen cselekszenek ott, ahol mindent megtesznek a hiányok pótlásáért, elsősorban az őszi feladatok maradéktalan végrehajtásáért, a megtermett terményféleségek időbeni betakarításáért, és a jövő évi termeléshez szükséges munkálatok maradéktalan elvégzéséért. Helyesen cselekszenek, ahol szigorúan takarékoskodnak mindennel. Erre törekedjenek most mindenekelőtt a szövetkezeti vezetők, elsősorban a kommunisták megfelelő szervezéssel és jó politikai munkával. Vélemények, javaslatok Ördögh László, a megyei lakásszövetkezeti választmány elnöke nyitotta meg a hozzászólások sorát. Utalt a szövetkezeti tulajdonforma növekvő szerepére, ami abban is tükröződik, hogy a megyében ma már 23 lakásszövetkezet működik. Ez a tulajdon nagy értéket képvisel. melynek őrzése társadalmi érdek is. Az lenne kívánatos. ha a használat során adódó hibákat kezdetkezdetén tudnák kijavítani, viszont itt is kísért a régi gond. nincs kivitelező, akivel dolgoztatnának. A karok megelőzésére tehát legjobbnak a „magad uram" módszer mutatkozik: saját karbantartó, fenntartó részleget kellene létesíteni. Jelenleg ezen fáradozik a MÉSZÖV és a lakásszövetkezetek titkársága, így próbálják megoldani a szövetkezeti házak fenntartási gondjait. Papp Tibor, az Országos Lakásszövetkezeti Választmány Csongrád megyei képviselője ugyancsak a lakásszövetkezetek ilyen irányú gondjairól szólt. Arról, hogy a gyorsabb javítást gátolja, ha „össze kell várni" a hibákat, csak azért, mert még nem érik el a tízezer forintos keretet. Ördögh Antal, a Tápéi Haziipari Szövetkezet műszaki vezetője a Csongrád megyei takarékszövetkeretek képviseletében is szólott. Példákkal illusztrálta, hogy ezek milyen nagy fejlődésen mentek keresztül; Algyön például minden harmadik lakos takarékszövetkezeti tag. A Tápéi Háziipari Szövetkezetről elmondotta, igyekeztek jól kihasználni a gazdaságirányítás új rendszerében rejlő lehetőségeket. Adatokicai jelezte a fejlődést, de szólt az export növelését lassító tényezőkről is. Tóth Ferenc, a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz főagronómusa a szövetkezetiek munkaerő-gondjairól és a munkafegyelem kérdéseiről beszélt. Többek közt elmondta, hogy közel 400 dolgozó férfi „ingázik" a falu és a másutt levő munkahely között. Komoly gond, hogy traktorosaik közül is számosan elmentek az építőiparba. Az őszi munkák elvégzésében nemcsak az időjárás zavarja őket. akadály az is, hogy a vetőmagot csak október végére ígérték nekik. Szólt még a beruházásokról, a gépvásárlások fontosságáról, a háztáji gazdálkodásról és a melléküzemági tevékenységről is. A Szegedi Univerzál Ktsz elnöke, Fekete László, a szövetkezeti eszméről szólt, amelyet a mai fiatalok jó része nem tud úgy átérezni, mint a kezdők, a szövetkezetalapítók. Ennek megbecsülésére nevelni kell az új generációt. Elmondta, a kisipari szövetkeretek most már elérkeztek arra a szintre, hogy egyenrangú gazdasági egységnek számítanak, ennek az egyenrangúságnak azonban szeretnék minden vonatkozásban jelét látni. Azok a szövetkezetek fognak eredményt elérni, amelyek lépést tudnak tartani a műszaki fejlődéssel. Ennek finanszírozásához jó lenne a sokat emlegetett szövetkezeti bank megvalósítása — mondotta a szegedi szövetkeret elnöke. Annak kapcsán, hogy ktsz-ük 30 millió forintos szerződést írt alá egy állami nagyvállalattal, fölvetette a társulásos termelés kérdéseit is. Kifejtette, mit várnak a kisipari termelőszövetkezetek a tanácstól, mint felügyeletet gyakorló szervtől és érdekképviseleti szervüktől, a KISZÖV-től. Arany Ernő, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Termelőszövetkezet KISZ-szerveretének titkára a falusi fiatalokról beszélt. Milyen az ifjúság helyzete, mik a feladatai a termelőszövetkezetekben ? Hangsúlyozta, hogy a fiatalság aktivitását növelni kell, a mind nagyobb feladatok megoldásához ez nélkülözhetetlen. A KISZ szerepét, meggyőző tevékenységét erősíteni kívánják. ehhez is nyújtsanak segítséget a pártszervezetek, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a mezőgazdasági szakemberképzésnek — mondotta. Egyre több „kiművelt emberfőre" van szükség a téesz-ekben. Igyekeznek min" több mezőgazdasági' tanuló, nevelni maguknak, jelenleg 30 tanulója van ennek a termelőszövetkezetnek. Bódi János, a Szegedi Tsz (Folytatás a 4. oldalon.)