Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

KEDD, 1870. OKTOBEK 6. A szövethezetek helyzete, szerepük népgazdaságunkban Megyei szövetkezeti kommunista aktivaülés Szegeden Áz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden, a megyei párt- és ta­nácsszékházban megyei szövetkezeti akti­vaülést hívott egybe, hogy a Politikai Bi­zottság szövetkezetpolitikai irányelvei alapján megjelölje a megye szövetkeztei­ben dolgozó kommunisták feladatait és szerepét. Az elnökségben foglaltak helyett dr. Dabronaki Gyula, az MSZMP KB tagja, a KNEB elnöke. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Török László, a megyei tanács vb elnöke, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbi­zottság titkára, Tobak István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának alosz­tályvezetője, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztállyá­nak vezetője, Árendás György. Janovszky József és Molnár Lajos, a Csongrád me­gyei tsz-szövetségek elnökei. Hunyadkürti Lajos, a MÉSZÖV és Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke. Részt vettek az aktivaülésen a megyei mezőgazdasági, kisipari termelő és fo­gyasztási szövetkezetek vezető kommunis­tái, a pártbizottságok, tanácsok és a szövetkezetek tevekenységével összefüggő más területek kommunista vezetői. Török László, a megyei tanács vb elnöke köszöntötte az aktívaülés résztvevőit, majd Győri Imre. a megyei pártbizottság első titkára előadói beszédével kezdődött a tanácskozás. A szövetkezetek működése társadalmi üggyé vált Győri Imre a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy megtárgyalja a Politi­kai Bizottság által 1970. március 24-én elfogadott határozatot, amely irányel­veket ad a szövetkezeti moz­galom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységé­re a szövetkezetekben, meg­határozza a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdése­it, s megjelöli az ezzel kap­csolatos Csongrád megyei feladatokat; irányt mutas­son a szövetkezeti mozga­lomban dolgozóknak, párt­szervezeteknek. Az irányel­vek a lenini szövetkezeti el­vek alapján összegezi szö­vetkezeti mozgalmunk ta­pasztalatait, állást foglal azok alapvető kérdéseiben. Egységes értékelését adja a szövetkezeti mozgalom ered­ményeinek és jelenlegi hely­zetének, s meghatározza a to­vábbi haladás útját. Megállapitotta a további­akban az előadó, hogy a szövetkezeti mozgalom el­méleti kérdéseinek, e kérdé­sek marxista vizsgálatának és konstruktív továbbfej­lesztésének pártunk minden vonatkozásban nagy jelentő­séget tulajdonít. Ennek első­sorban az az oka, hogy a szövetkezeti ügy ma nálunk a szó szoros értelmében közügy, nemzeti ügy. A szocializmus építésének mai időszakában az a feladat, hogy a gazdasági és társa­dalmi fejlődés követelmé­nyei alapján választ ad­junk a szövetkezetek mun­kájának és működésének újabb kérdéseire. Hazánkban a szövetkeze­teknek jelentős szerepük van a szocializmus építésé­ben. A párt a szocializmus teljes felépítésében hosszú távon számol a • szövetkeze­tekkel. Jellemző a fejlődés­re. hogy a szövetkezetek ebben az ' intenzív szakasz­ban jelentősen hozzájárul­nak a szocialista gazdaság növeléséhez. Figyelemre mél­tó az irányelveknek az a megállapítása is, hogy a szocialista tervgazdálkodás hatékonysága érdekében a társadalom számára célsze­rű a szocialista gazdálkodá­si formák továbbfejlesztése, a szövetkezeteknek, mint a tagság gazdasági-társadalmi vállalkozásainak fejlesztése. További fontos tényező, hogy a szövetkezeti demok­rácia fejlődése elősegíti és fokozza a tagok igényeit a szövetkezet ügyeinek intézé-, sében és az érdekvédelmi feladatok ellátásában. E té­ren gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a mezőgazdasági tsz-mozgalom. A tapasztala­tok hasznosítása a többi szövetkezeti formában is szükséges. Az irányelvek felvetik annak fontosságát is, hogy a szövetkezeti moz­galmat a mainál hatéko­nyabb, élőbb jogszabályok­kal kell összekapcsolni a szocialista állam érdekeivel. Az irányelvek tehát a szo­cializmus teljes felépítésé­nek feladataival összefüg­gésben vizsgálják a szövet­kezeti mozgalom helyzetét es adnak valaszt a mozga­lom fejlődésével előtérbe került kérdésekre. Lássuk, mi a helyzet e téren a me­zőgazdasági tsz-ekben. Ho­gyan haladnak az önálló vállalatszerű gazdálkodás útján? Tépy, hogy a megye vala­mennyi szövetkezete sajá­tosságait figyelembe véve elkészítette alapszabályát, belső ügyrendjét, amelyben rögzítették a tagok, mint tulajdonosok és mint dolgo­zók jogait, kötelességeit, a gazdálkodás fő irányát és célját, a fő tevékenységre alapozott kiegészítő tevé­kenységet. Utóbbi két év­ben a kiegészítő, segédüze­mi tevékenység kibővült. Kezd a tsz-mozgalomban jellemző vonássá válni a fejlesztés, az eszközök kon­centrációján kereszitül, tár­sulással, kooperáció útján. Közös erővel mind több olyan korszerű termelő léte­sítményt valósítanak meg, amelyhez egyenként nem rendelkeznének a szükséges feltételekkel. Lehetőség .van ilyen együttműködésre a ktsz-ekkel, az áfász-egysé­gekkel, sőt az élelmiszeripa­ri állami vállalatokkal is. A fejlesztésnek ez az útja jár­hatóbb, mint a megalapozat­lan egyesítés. Értékelte Győri Imre a szövetkezetek politikai hely­zetét is. Megállapította: a szövetkezetek egységes to­vábbfejlődésének előfeltétele a demokratikus működés továbbfejlesztése. E téren jelentós az előrehaladás. Nőtt a közgyűlések szerepe és színvonala. Belső rendjü­ket saját maguk alakítják. Az alapvető kérdésekben egyre inkább a tagság dönt, amelynek szerepe és fele­lőssége nő az egész szövet­kezetet érintő kérdésekben. A szövetkezetekben létreho­zott bizottságok lehetővé teszik, hogy a tagság na­e-obb számban vegyen részt a problémák eldöntésében. Fontos, hogy nagyobb . fi­gyelmet fordítsunk azok rendszeresebb működésére. Nagyon fontos, hogy maga­sabb szintre emeljük a belső ellenőrzést, mert igen sok a lazaság. A felügyelő és az ellenőrző bizottság munká­ját hatékonyabban segítsük, s azok résztvevőit készítsük fel jobban feladatuk ellátá­sára. Valamennyi szövetke­zeti formában a szövetkezeti mozgalom egységes önvédel­me érdekében is szükség lenne kiegészíteni az ellen­őrzést külső szakértők igény­bevételével. Nem mellékes kérdése a szövetkezeti demokráciának a vezetők személyes felelős­sége. Az önálló, vállalatsze­rű gazdálkodás erősödésével a személyi felelősség nő, de ez nem jelenti azt, hogy a vezetők korlátozhatják a tagok jogait, hogy mellőzhe­tik a türelmes politikai ne­velő munkát. Szorosan összefügg mind­ez a gazdasági ösztönzéssel, valamint a közös és háztáji kapcsolatával. A közös és a háztáji gazdaságok szerepe, egysége erősödik. .4 háztáji a. népgazdasági és a termelő­szövetkezeti gazdálkodas szerves része. A háztáji gaz­daságok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Gyak­ran előfordul azonban, hogy a jó tsz-ek, sőt a leggyen­gébbek is elhanyagolják. En­nek következtében csökken a háztáji állatállomány. Nem mindenütt fordítanak kellő gondot a háztáji bizottságok működésére. E téren szemlé­letbeli változásra van szük­ség a tsz vezetés, valamint a tagság körében. Vala­mennyi tsz-ben fokozatosan és mielőbb ki kell alakítani az egységes háztáji üzem­ágat. A háztáji szükségle­teit a közössel együtt kell megtervezni. Célszerű egy­egy szakmérnököt háztáji agronómusként beállítani, aki megfelelő szinten törőd­ne a háztáji üzemággal. A tsz-ek országos és me­gyei versenyében egy-egy tsz munkájának elbírálása­kor legyen kizáró ok, ha el­hanyagolja a háztáji gazda­ságot, ha nem szervezi meg a háztáji üzeimág megfelelő termelését. A korszerű szövetkezetpo­litikai elvek elfogadása és a gyakorlatba való átvitele a legnagyobb változást, a szö­vetkezetek és a szövetségek egymáshoz való viszonyában idézte elő. A múlt év febru­árjában hozott kormányha­tározatban újra fogalmazták a szövetkezeti szövetségek (SZÖVOSZ, OKISZ, vala­mint tsz-szövetségek) szere­pét, jellegét. feladatait. Nincs alá-, fölérendeltség. Kötelező utasítások helyett ajánlásokkal, mozgalmi esz­közökkel gyakorolhatnak ha­tást. Mindez új, korszerű és célravezető munkastílust kö­vetel. Megállapította a megyei pártbizottság első titkára azt is, hogy a megyei pártbizott­ság pozitívan értékeli a tsz­ek területi szövetségeinek, s ugyanúgy a KJSZÖV-nek és a MESZÖV-nek a tevékeny­ségét. Beszédének következő ré­szében az előadó a szövetke­zetek állami irányításának néhány kérdésével foglalko­zott. Az állam gazdaság­szervező funkciója és köz­hatalmi jogosultsága a szö­vetkezetekre is kiterjed — mondotta. — Az állam köz­vetlenül nem avatkozik be a szövetkezetek gazdálkodásá­ba, hanem befolyását főként közgazdasági eszközökkel, valamint hatósági, igazgatá­si felügyelet útján érvénye­síti. Az újszerű feladat és a megjelent jogszabályok ér­telmezése nem történt zök­kenőmentesen. Volt kezdeti bizonytalanság az állami felügyelet jellege és mód­szerei tekintetében. Még ér­ződik, hogy a múltban sok ügyet utasítással intéztek a felsőbb szervek. Most azon­ban a tagság határoz. Nem jó viszont, ha az illetékes szervek .akkor sem utasíta­nak, amikor kellene. Ami a községpolitikát ille­ti, a helyi tanácsok támasz­kodjanak bátrabban a szö­vetkezetekre, közeledjenek hozzájuk, készítsék el együtt, összehangoltan a teruletfej­A szövetkezeti kommunista aktivaülés elnöksége lesztési és a szövetkezeti terveket. Beszédének befejező részé­ben a tanácskozás szónoka a párt szerepéről, az alapszer­vezetek tevékenységéről adott információt. Mint mondotta: a demokratizmus növekedése, fejlesztése nem jelenti, hogy háttérbe szo­rulhatnak az össztársadalmi érdekek, a szocializmus épí­tésének centrális érdekei. A megnövekedet,t tsz-önállóság közepette a központi akarat megvalósításának fő eszköze a megfelelő színvonalú párt­vezetés és pártellenőrzés. A szövetkezeti pártszervezetek és a különböző szövetkeze­tekben dolgozó kommunis­ták tevékenysége igen nagy­jelentőségű. Szerepüket és jelentőségüket növeli, hogy a szövetkezetekben nincsen szakszervezet. A dolgozók érdekeinek közvetlen védel­me elsősorban a pártszerve­zetek feladata. Vannak azonban még gyenge pontok ebben a mun­kában. A szövetkezeti párt­vezetőségek gyakran közvet­lenül termelésszervezéssel foglalkoznak. Szükséges, hogy ehelyett tökéletesítsék módszereiket és a helyileg döntő politikai feladatokra irányítsák figyelmüket. Tö­rekedjenek megfelelő szinten ismertetni a párt gazdaság­politikáját és elősegíteni an­nak megvalósítását. Ismer­tessék a gazdálkodás céljait. Számoltassák be a gazdasági munkában dolgozó kommu­nistákat, mindenekelőtt a vezetőket. Pártmegbízatások­kal és azok teljesítésének el­lenőrzésével szerezzenek ér­vényt akaratoknak. Rendkívül fontos, hogy a pártszervezetek következete­sen érvényesítsék a párt ká­derpolitikai elveit, emeljék a személyzeti munka színvona­lát. Foglalkozzanak megfe­lelően a pártonkívüliekkel, valamint az ifjúság és a nők kérdéseivel. Az állami szer­vekben, intézményekben és állami vállalatoknál dolgo­zó kommunisták törekedje­nek arra, hogy társadalmunk egészében jussanak érvényre a szövetkeretpolitikai irány­elvek. Nem közvetlenül ehhez a témához tartozik, de szük­séges beszélni a mezőgazda­ság, a tsz-mozgalom idősze­rű gazdasági problémáiról, feladatairól, — mondotta végül Győri Imre. — Isme­retes. hogy az idei árvíz- és belvízkárok és a mostoha időjárás igen nehéz helyzet­be hozták a szövetkezeteket. A károk pótlására kormány­retünk igyekszik megfelelő segítséget nyújtani. Erején túl azonban nem nyújthat segítséget. A tsz-tagság túl­nyomó többsége megérti a problémákat és megnyugvás­sal fogadta az állam segít­ségét, amely részint a ter­melés biztonságos folytatá­sát, másrészt a részesedési alapok kiegészítését szolgál­ja. A túlzott követelésekkel azonban nem lehet egyetér­teni. Nem lehet a károkat teljes egészükben a népgaz­daság nyakába varrni. Nem helyeselhető, ha bárhol is úgy akarják a részesedési alapot az elmúlt évek szint­jén tartani, hogy az 1971-es évi termelés feltételeit hiá­nyosan teremtik meg. He­lyesen cselekszenek ott, ahol mindent megtesznek a hiá­nyok pótlásáért, elsősorban az őszi feladatok maradék­talan végrehajtásáért, a megtermett terményféleségek időbeni betakarításáért, és a jövő évi termeléshez szük­séges munkálatok maradék­talan elvégzéséért. Helyesen cselekszenek, ahol szigorúan takarékoskodnak mindennel. Erre törekedjenek most mindenekelőtt a szövetkeze­ti vezetők, elsősorban a kommunisták megfelelő szervezéssel és jó politikai munkával. Vélemények, javaslatok Ördögh László, a megyei lakásszövetkezeti választ­mány elnöke nyitotta meg a hozzászólások sorát. Utalt a szövetkezeti tulajdonforma növekvő szerepére, ami ab­ban is tükröződik, hogy a megyében ma már 23 lakás­szövetkezet működik. Ez a tulajdon nagy értéket képvi­sel. melynek őrzése társa­dalmi érdek is. Az lenne kí­vánatos. ha a használat so­rán adódó hibákat kezdet­kezdetén tudnák kijavítani, viszont itt is kísért a régi gond. nincs kivitelező, aki­vel dolgoztatnának. A karok megelőzésére te­hát legjobbnak a „magad uram" módszer mutatko­zik: saját karbantartó, fenntartó részleget kellene létesíteni. Jelenleg ezen fá­radozik a MÉSZÖV és a la­kásszövetkezetek titkársága, így próbálják megoldani a szövetkezeti házak fenntar­tási gondjait. Papp Tibor, az Országos Lakásszövetke­zeti Választmány Csongrád megyei képviselője ugyan­csak a lakásszövetkezetek ilyen irányú gondjairól szólt. Arról, hogy a gyorsabb javítást gátolja, ha „össze kell várni" a hibákat, csak azért, mert még nem érik el a tízezer forintos keretet. Ördögh Antal, a Tápéi Haziipari Szövetkezet mű­szaki vezetője a Csongrád megyei takarékszövetkeretek képviseletében is szólott. Példákkal illusztrálta, hogy ezek milyen nagy fejlődésen mentek keresztül; Algyön például minden harmadik lakos takarékszövetkezeti tag. A Tápéi Háziipari Szö­vetkezetről elmondotta, igye­keztek jól kihasználni a gazdaságirányítás új rend­szerében rejlő lehetőségeket. Adatokicai jelezte a fejlő­dést, de szólt az export nö­velését lassító tényezőkről is. Tóth Ferenc, a baksi Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz főagronómusa a szövetkeze­tiek munkaerő-gondjairól és a munkafegyelem kérdései­ről beszélt. Többek közt el­mondta, hogy közel 400 dol­gozó férfi „ingázik" a falu és a másutt levő munkahely között. Komoly gond, hogy traktorosaik közül is számo­san elmentek az építőiparba. Az őszi munkák elvégzésé­ben nemcsak az időjárás za­varja őket. akadály az is, hogy a vetőmagot csak ok­tóber végére ígérték nekik. Szólt még a beruházásokról, a gépvásárlások fontosságá­ról, a háztáji gazdálkodásról és a melléküzemági tevé­kenységről is. A Szegedi Univerzál Ktsz elnöke, Fekete László, a szö­vetkezeti eszméről szólt, amelyet a mai fiatalok jó része nem tud úgy átérezni, mint a kezdők, a szövetke­zetalapítók. Ennek megbe­csülésére nevelni kell az új generációt. Elmondta, a kis­ipari szövetkeretek most már elérkeztek arra a szint­re, hogy egyenrangú gazda­sági egységnek számítanak, ennek az egyenrangúságnak azonban szeretnék minden vonatkozásban jelét látni. Azok a szövetkezetek fog­nak eredményt elérni, ame­lyek lépést tudnak tartani a műszaki fejlődéssel. Ennek finanszírozásához jó lenne a sokat emlegetett szövetkeze­ti bank megvalósítása — mondotta a szegedi szövetke­ret elnöke. Annak kapcsán, hogy ktsz-ük 30 millió fo­rintos szerződést írt alá egy állami nagyvállalattal, föl­vetette a társulásos termelés kérdéseit is. Kifejtette, mit várnak a kisipari termelő­szövetkezetek a tanácstól, mint felügyeletet gyakorló szervtől és érdekképviseleti szervüktől, a KISZÖV-től. Arany Ernő, a hódmező­vásárhelyi Szántó Kovács János Termelőszövetkezet KISZ-szerveretének titkára a falusi fiatalokról beszélt. Milyen az ifjúság helyzete, mik a feladatai a termelő­szövetkezetekben ? Hangsú­lyozta, hogy a fiatalság akti­vitását növelni kell, a mind nagyobb feladatok megoldá­sához ez nélkülözhetetlen. A KISZ szerepét, meggyőző te­vékenységét erősíteni kíván­ják. ehhez is nyújtsanak se­gítséget a pártszervezetek, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták. Nagy fontos­ságot kell tulajdonítani a mezőgazdasági szakember­képzésnek — mondotta. Egyre több „kiművelt em­berfőre" van szükség a té­esz-ekben. Igyekeznek min" több mezőgazdasági' tanuló, nevelni maguknak, jelenleg 30 tanulója van ennek a termelőszövetkezetnek. Bódi János, a Szegedi Tsz (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents