Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

PÉNTEK. 1970. OKTÖBER 30. Dobi István-emlékmúzeum ; Küidötiséaünh a KULTÚRA PltüAlüoH ~í-Jr- mmmm m TLT Cnslebep Pl ACAROL MTJ-fot6 — Hadas János felvétele A múzeumi hónap kiemelkedő eseményére került sor — mint már .jelentettük — Szőny, községben: felavatták a Komárom megyei tanács által létesített Dobi István-em­lékmúzeumot az Elnöki Tanács volt elnökének egykori lakóházában. Képünkön: részlet a kiállításról A chilei kormány meghí­vására Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának ve­zetésével magyar kormány­küldöttség utazott Chilébe, dr. Salvador Allende-nek. a Chilei Köztársaság elnöki tisztségébe való beiktatásá­val kapcsolatbs ünnepségek­re. A küldöttség tagia dr.­Szabó Károly. » Külügymi­nisztérium csoportfőnöke, és Császár Ferenc, a chilei ma­gyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg- j) jelent Kisházi Ödön. az El- jvihurt. A nöki Tanács helyettes elnö­ke. jelen volt a budapesti chilei nagykövetség ideigle­nes ügyvivője. S zelet vetett országgyű- I | gy hiszem, művelődési ségeszménytöl, de meg sem lési felszólalásával II politikánk buzgalma kísérelne társadalmi szinten Petrovics Emil, a ze- pillanatnyilag nem a felzárkózást. Szegeden a neszerző. Érzékeny pontjain támasztja azt a hiedelmet, felnőtt lakosságból több tíz­célozta meg társadalmunk hogy növekednének az el- ezer még nem -Végezte el az „eszmei klímáját". A kultúr- tartott .kulturális intézmé- általános iskolát! A hangle­javak keresletének és kinála- nyek, vagy azok állami do- mezgyártásrá, mint érveinek iának megtervezéséről, el- tációi. Sőt. A gazdaságirá- támasztékára hivatkozik hangzott, szépen kerekített nyitás új rendszerének talán Petrovics Emil: „amióta mondatait nemcsak a tévé- leggyakrabban felemlege- .naprakészen' adja ki az ép­tett tökéletlensége a kultúra pen divatos és jövedelmező egyoldalú kiszolgáltatottsága szórakoztató zenét — mű­az anyagi javak körforgása- vészlemez termelését meg­nak. Nincs határozat — ami van, megkerülhető — arról, közvetítés idézte, irodalmi­politikai hetilapunk teljes tecjedelmébn közölte. Veze­tő napilapunk glqsszát fű­zött hozzá, a szerző megvá­laszolta, de az interpelláció hogy milyen források ga­lartalmi mutatói igazán csak mutálják a népművelés má­kétszerezte, megkezdte a Bartók-összkiadást és külföldi nagydijakat nyert." Csak­hogy Vnem véletlen például, a Szegedi Nemzeti Színház tavalyi évadnyitóján ezekből A népi ellenőrzés tükrében Emberek, mozdonyok, állomások Igen helyénvaló, hogy a népi ellenőrzésben gyakorlat­tá tették: egy-egy vizsgálat után bizonyos idő elteltével úgynevezett utóvizsgálatot tartanak az érintett területeken. Egy ilyen utólagos felmérés tapasztalatai szerepeltek teg­nap délelőtt a Csongrád megyei és a szegedi Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésén is. „A vasúti forgalom helyzete, különös tekintettel a személyi feltételekre" című jelentés a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén folytatott utó­vizsgálatról adott tájékoztatást. 1970. február 1. és augusz­tus 30. között mérték fel a népi ellenörök: mennyire volt foganatja a korábban, 1969 első felében lefolytatott széles körű vizsgálatnak, az akkor tett javaslatoknak. Mint a jelentés megálla­pítja: a MÁV Szegedi Igaz­gatósága számos intézkedést foganatosított az akkori megállapítások alapján. Ezek az intézkedések javítottak a korábbi helyzeten. Mind­emellett igen sok még a tennivaló, számos területen további következetes és ösz­szehangolt munkára, hasznos változtatásokra van szük­ség. Súlyos gondot okoz a pá­lyafenntartási szolgálatnál a vonalon dolgozók szállítása, nehezen jutnak el a munka­helyre és körülményes a visszautazásuk. Vannak vo­nalak, vonalrészek, ahol a dolgozók oda-vissza szállítá­sára alkalmas vonat, illetve közúti jármű nincsen. A munkába járás nehézségei oda vezetnek, hogy a dolgo­zók nem jelentkeznek a pá­lyafenntartási munkára. Ezért a népi ellenőrök java,­solják: az igazgatóság gon­doskodjék a munkásoknak alkalmas vasúti, vagy közúti jármű biztosításáról. Nincsen lényeges javtflás az úgynevezett integra-domi­no berendezéssel felszerelt állomásokon. Zivatarok, hosszan tartó esőzések ide­jén, s télen, a havazások al- . kalmával szigetelési zavarok lépnek fel, gyakran előfor­dul, hogy nem működnek Izek a berendezések. Ilyen­kor a vonatokat csak ..hívó­jelzéssel" tudják az állómás­ra beengedni. Volt olyan eset, hogy más­fél-két nap is eltelt a vára­kozásban. A kultúrált személyszállí­tást célzó törekvések, ha mennyiségileg nem is, de minőségileg eredményeztek némi javulást. A tavalyi vizsgálat óta 60 új személy­szállító kocsit kapott a vas­útigazgatóság. Az indulásra készen álló vonatok szerel­vényeit a népi ellenőrzés óta rendszeres műszaki vizsgá­latnak vetik alá. Az állomá­sok tisztasága továbbra is sok kívánnivalót hagy maga után. Az előcsarnokok, váró­helyiségek, mellékhelyiségek, peronok szemetesek, piszko­sak. Sajnos az utasok egy része a vasúti kocsik belső berendezéseit — üléshuzato­kat, tükröket, villamos szer­kezeteket — kíméletlenül rongálja. Ezzel kapcsolatban a MÁV számít a jó érzésű utasok erélyes fellépésére. Emellett azonban jogos a kérdés, amely az ülésen fel­vetődött: milyen erélyes in­tézkedéseket foganatosít a vasútigazgatóság a vandál cselekedetek megszüntetésé­re, megelőzésére? Például nem lehetne-e mozgósítani a vasúti örséget a veszteglő ellenőrzésére, hisz igen valószínű, hogy éppen állásidőben prédálják a tettesek a kocsik felszere­lését Tavaly a népi ellenőrök javasolták, hogy az utasítá­Mint a gazdasági élet sok sokat tegyék egyszerűbbé, a területén, a MÁV-nál is nehézkes, mesterkélt és bo­megsínyli a forgalom az nyolult. szövegezest valtsa alkatrészek késedelmes szál- fel a közérthetőség a vas­lítását, az alkatrészhiányt. A útnál. Ez ideig ilyen vonat­vontató járművek egy része kozásban előrelépés nem — köztük Diesel-mozdo- történt — állapítja meg az nvok — időről időre kény- utóvizsgálat, hozzátéve, hogy telen az állomásokon álldo- az utasítások átdolgozásán a gálni, mert nem kapják meg vasúti főosztály illetékesei az üzemelésükhöz szükséges munkálkodnak. Ugy látszik •azonban, igen körülménye-, sen. holott a „bikkfanyelv" mellőzésére, mint az élet sóik viszonylatában, itt is nagyon megérett az idő. Az idei bérrendezésnek, különösen a külszolgálati dolgozók között, igen kedve­ző volt a kihatása. A vasút­igazgatóságnál a dolgozók 89,6 százalékát érintette, 290 forintos havi átlaggal. A szakmai oktatásban is mu­tatkozik javulás a vizsgálat óta, de helyenként még rendszertelenség tapasztal­ható, nem kielégítő a szakvizsgákra készülés, illet­ve felkészítés sem. A balesetek száma — így a műszaki hibából keletkező­ké — 1970. első felében emelkedett. Tolatás közben is több baleset következett be, ezt egyéni mulasztások okozták. Például: a tolatást nem a tolatásvezető irányí­totta, a munkát fegyelmezet­lenül végezték, nem az elő­írt jelzéseket alkalmazták. Közrejátszott azonban az is, hogy nem az előírt létszám­mal, hanem egy-két fő hi­ánnyal . végezték munkáju­kat a tolató csapatok. Ezért szerepel a MÁV Igazgatóság­nak címzett javaslatok közt az is, hogy a tartalékkal rendelkező állomásokon leg­alább egy tolatásvezetőből és három kocsirendezőből áll­jon egy-egy munkacsapat. Ugyancsak felhívják a MÁV figyelmét a népi ellenőrök, hogy a kol-ábban tett. de még meg nem valósított ja­vaslataikat továbbra is fenn­tartják. S. M. kultúra „kötelező területeinek létfunkcióit, olvasmány"-jellegéről, a ko- életben maradását. Talán az a művészlemezekből kerültek moly és könnyű műfajok: iskola a művelődés egyet- ingyen-udvarias példányok irodalmi, zenei, filmes, szín- len fellegvára, melynek bás- a székekre. A lemezgyártás házi termékek elosztásának, tyái szilárdak, s ha ezek kétségtelenül ügyes, okos közönségigényének természe- anyagi ellátásánál akadnak szakemberei — éppen a tes aránytalanságairól — ha mé# ellentmondások (a köz- könnyű műfaj keresettsége nem is teljesen új — feltét- P°nti intézmények lényege- miatt — megengedhetik ma­izni „„„H„ sen felszereltebbek, jó tana- guknak az olykor „luxusnak" enul megszívlelendő^ gondo- l.okkal_ diókokkal kiszolg;U. *ámító komoivzenéi kiadvá­latokat sorakoztat elo. Tula.i- tabbak; a pedagógusok anya- nyokat. De ebből általánosi­donképpen kitűnő vitaindító gi megbecsülése lemarad t.ani már azért sem lehet, - mennyi klubest, idősebbek szellemi pályatársaik mögül, mert a kulturális jellegű in­a, Í; t.u^v f satöbbi), ezek feloldása nem tézmények jelentős részénél es fiatalok szervezett vagy ]ehet semmiféle masodlagos fcözeí sincs olyan bevételi spontán kerekasztalanak szempontok függvénye. De forrás, mitit a hanglemez­okos, hasznos telefontémáját lépjünk ki az iskolából. A kul- gyártásban. Máig iskolapélda ígéri ; mert kesztyűt dobó, Í!ira társadalmi szintű szqr- a művelődési otthon. Ha tíz vezését, nonstop szolgáltatá­sát általában, hosszú távon kiváltképp, mindenütt az ál­lamtól várják. Még messze vagyunk attól az állapottól, amikor a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, intéz­szellemes; ötletei elkölcsö­nözhetők, tovább göngyölit­hetők, tisztithatók: egyálta­lán reális talajúak. Az aláb­biakban csak egyetlen taná­csát ragadnánk ki, ami — tényleg kivételesen — nem feltétlenül egyértelmű: a pia- áldoznak objektumok, mü­con edződő kultúráról. „Jó velödési otthonok, könyvtá­lenne, ha művelődésügyi kor- rak építésére, a magasszintű mányzatunk jóakaratú buz- kultúra szervezésére, legfelr galma nem vezetne oda, jebb beérik annyival, hogy hogy gyarapodjanak a dotált, saját portájukon látják el költségvetésből eltartott kul- legszükségesebbel dolgozói­turális intézmények és vál- kat. Hol, mikor ölelkeznek lalatok... A művészet ter- majd közös eszmei barrikó­jesztésének egyik legegészsé- dokon az egyéni és össztár­gesebb, leghatékonyabb in- sadalmi igényeket egyként gyerekkel kevesebb'iratkozik be a balettiskoléba, vagy a hétvégi táncdélutánra ugyan­ennyivel kevesebben fizetik ki a „beugrót", Iz igazgató­nak már fáj a feje. hogyan pótolja á klubszobában ki­mények a maguk józanul égett' villanykörtét, vagy felfogott érdekszövetségében tézménye az a típusú válla­lat, vagy szervezet, amely a társadalmi fogyasztás sűrű­jében a maga erejéből él meg... A gazdaságosságra törekvő, a piacon edződő, a napi keresletalakulás játé­kainak kitett szervezet köze­lebb kerül a realitásokhoz, a társadalomhoz, önmagá­hoz." szolgáló megajánlások? Mert az egyéni és össztársadalmi igények régóta sokban azo­nosak. Engedjük szabadabb piac­ra a kultúrát — javasolja Petrovics Emil, aki talán. S°san fogalmaznak: a köz­ízlés formalasa fontos poli­miből fűtse a nagytermet. Közismert, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar szék­háza a Móra művelődési ott­hon. Amióta megalakult a zenekar,' itt próbál; reális, józan igényeit tekintve jogot formálna a teljes épületre, a fenntartó szert- mégsem mondhat le a művelődési ott­hon bevételeiről. így kény­szerű társbérletre kell be­rendezkedniük: szombattól keddig a művelődési otthon tartja rendezvényeit, keddtől szombatig a zenekar próbáit. Tekintélyes súrlódási felület­tel. S zó sincs spanyolviasz­ról. A párt kongresz­szusi irányelvei vilá­legjobban tudja, ezen a sza­bad piacon például a zenei ismeretterjesztés nemhogy messzire elmarad a művelt­alkatrészeket. Ilyen tekintet­ben nem javult a helyzet a tavalyi vizsgálat óta; most a vasutasok, míg szorgalmaz­zák a gyártóknál az alkat­részek előállítását, „házilag" is törekszenek alkatrészgyár­tásra, a gondok megoldására. Komoly időveszteséget je­lent a vontató járműre való várakozás. Jellemzi a .hely­zetet: 1970 májusában 112 esetben, augusztusban 672 esetben várakoztak összeállí­tott. menetkész szerelvények — 120 percnél hosszabb ide­rg-a vontató jármüvekre. r Arut szinte az országnak Szolgáltató szövetkezetek a járásban Két esetben szoktuk emle­getni újságok hasábjain a kisipari ' termelőszövetkezete­ket. Először akkor, ha a la­kosság mindennapi igényei­nek kielégítéséről van szó — itt sokszor szólunk a bírálat hangián —. de szóba kerül­nek elég' gyakran akkor is. nál is többet kérne a lakos­ság — bár határozott fejlő­dés tapasztalható ezen a té­ren —. de egy másik 'körül­mény gátat szab néha a fej­lesztésnek : egy-egy község nem tud annyi munkát ad­az alumínium füstcsövek — hivatalosan: gázégésterméke­ket elvezető cső — készítése. Piacuk szinte az egész or­szág. tizennégy dolgozó 4 milliós értéket termel egy év alatt. Változatlanul keresett cikk az asszonyok keze­ni. hogy eltartsa mesterét. Eredményt hoztak azonban munkájával készülő kényei ha a helyi munkalehetősé- az áthidaló megoldások: mes. szép házipapucs, össze­gekről beszélünk, ha azt fir- olyan szakembereket js al- sen 60 embernek ad biztos tatjuk, szüksége-e sok ezer kalmaz a ktsz. akik munka- keresetet a ktsz. többen is embernek naponként hosszú idejük fennmaradó részében jönnének, ha fejleszteni tud­nák a falusi ipar helyi köz­mi n-kilométereket utaznia dennapi kenyeréért. Járásunkban két nagyhírű ktsz tevékenykedik. Szegedi központú az egyik, sándor­falvi a másik. Dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára mindkét körze­tet meglátogatta a napokban, hogy munkájukról tájékozód­jék. Tegnap az Első Szegedi Járási Ktsz üzemegységeit járva csatlakoztunk hozzá. Tizennyolc községben 17 -szakmát foglalkoztató 90 részleg működik a szövetke­zet keretein belül. 302 tag­gal. Évi termelési értékük 23 szívesen foglalkoznak más­sal. esetleg csak fél állás köti őket a szövetkezethez. Feltehetően tovább bővíthető a kör ebben az átalánybefi­zetéses kategóriában. Az árutermelő részlegek­nek állandó munkát biztosít a piacérzékenység. (Többnyi­re helybelieket foglalkoztat­nak. de Szőregen, a ..pa­pucsgyárban" deszkieket. ti­szaszigetieket. újszentivánia­kat. sőt. szegedieket is talá­lunk. A sokszor jobb kere­sett lehetőség mellett az is vonzza őket. hogy az állandó nappali műszak a családok pontját. H. D. tikai és ideológiai feladat. Nincs tehát summa summá­rum, mivel nihesenek — vagy' nagyon kevesen van­nak — a zsírosan dotált, „ki­tartott intézmények", melyek, „sokat vesztenek önbizal­mukból, könnyen félretájéko­zódnak és önértékelésük szél­sőségek között \csapong". A gazdaságosságra, a napi ke­resletalakulásra figyelő szer­vezetek tán közelebb kerül­nének a realitásokhoz. de azokat- iríkább. feladatuk for­málni, igazítani, a maguk eszközeivel befolyásolni, semmint egyszerűen felis­merni. Ma még a szűkebb ér­deklődés dacára sem támo­gathatjuk eléggé bizonyos filmek, színdarabok, képző­művészeti alkotások bemu­tatását. huzamos propagálá­sát. Abban a reményben, hogy ha lassan is, lépésben is, de újabb szimpatizánso­kat szereznek a nem első látásra-hallásra . megnyilat­kozó. ám szívós önművelésre, kulturálódásra serkentő tisz­ta, komoly művészeteknek. Nikolényi István millió forint, majdnem 4 mii- életrendjébe könnyebben il­liót hoz a közös pénztárba a leszkedik. A lakatosoknál lakossággal közvetlen kap- konkuiTenciát jelent a kör­csolatot tartó falusi szolgál- nyező téeszek mellégüzemági tatóipar. a többi rendszeres tevékenysége, de egyelőre árutermelésből származik. A állják a versenyt. Prandtner József látogatása Szegeden •Tegnap Szegedre látoga- Prandtner József délutáí tott Prandtner József állam- ellátogatott a József Attila titkár, az Állami Egyházügyi Tudományegyetemre, ahol •szolgáltatásokból a mostani- Pusztamérgesen új územág ' zetőivel. Hivatal elnöke. Délelőtt ál­lami egyházpolitikai kérdé­sekről megbeszélést folyta­tott a megyei pártbizottsá­gon Győri Imrével, az MSZMP KB tagjával, a me­gyei pártbizottság első tit­kárával, valamint a me­gye más párt- és állami ve­i az egyetemi hallgatók gyű­lésén válaszolt az egyház­politikával összefüggő kér­désekre. Az Állami Egyház ügyi Hivatal elnökét a; egyetemre elkísérte dr. Oz­vald Imre, a szegedi városi pártbizottság titkára és dr Rátkai János megyei egy­házügyi tanácsos. j

Next

/
Thumbnails
Contents