Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1970. OKTÖBER 29 Közlekedés Szegeden Mit mond az orvos a koleráról? Az utóbbi időben az új­ságolvasók elég gyakran ta­lálkoznak a különböző or­szágokban előforduló kolerás megbetegedésekről szóló hí­rekkel. Sokakban merül fel a kérdés: hogwan lehetséges, hogy ez az Európában és ál­talában a fellett országok­ban hosszú évtizedek óta 'elő nem fordult megbetege­dés újból jelentkezik, egyes afrikai és ázsiai országokban járványokat, idéz elől sót Angliából. legújabban a szomszédos Szlovákiából is jelentettek szórványos esete­it -tt? Mint az egészségügy szak­emberei elmondták, az okok között elsőként a kórokozó megváltozása említhető. A kolerát, ugvanis egy külön­leges baktérlumfaita, az úgynevezett Vlbrlo okozza. A hatvanas évek eleién a Vibriónak El-Tor elnevezésű változata a kelet-indiai szi­getvilágban járványt idézett elő. és azóta — új. biológiai­lag erős. életképes -faltáról lévén szó — mindinkább ki­szorítja elődjét. Egy másik tényező a tech­nika fejlődésével hallatlanul meggyorsult közlekedés, amely gyakorlatilag meg­szüntette a távolságokat. A koleTa lappangási Ideje ugyanis öt nap. s így a fer­tőzést követő egy-két napon belül Indiából akár New Yorkba.. vagy a földkerek­ség bármely pontjára el le­het juttatni a fertőzést. An­nak lehetősége is fennáll, hogy távoli országból érkező élelmiszer vagy gyümölcs közvetítse a fertőzést, bár, szerencsére, száraz körülmé­nyek között, n baktériumok néhány nap alatt elpusztul­nak.. Természetesen az egyes or­szágok közegészségügyi vi­szonyai Igen nagymértékben befolyásol iák a betegség ter­jedését. Nem véletlen, hogy az a leggyengébb egészség­ügyi szervezettel ellátott, af­rikai és ázsiai országokat sújtotta az előző évtizedek­ben és érinti most ls legerő­sebben. A kolera ugyanis — hasonlóan a tífuszhoz és a vérhashoz (dizentéria) -bél­fertőzés. A fertőzés útja ls az említett' betegségekéhez hasonló. A baktériumok 'a beteg ürülékében távoznak a szervezetből, és a fertőzést a piszkos kéz, a legyek és más rovarok közvetíthetik, jut­tathatják el élelmiszerekre. Ebből már világos a higié­nés körülmények szerepe. Fejlett országokban az első megbetegedést nagyszabású intézkedések követik, Ami a védőoltást illeti: az egész lakosságot nem lehet, de nem is szükséges beolta­ni. Világszerte mindenütt csak azokat olt/iák be. akik foglalkozásuknál fogva, tehát mint orvosok, betegápolók közvetlen kapcsolatba kerül­nek a kolerás betegekkel. Vagy pedig a veszélyeztetett országhatáron telieritenek szolgálatot mint vasutasok, vámőrök stb. Az oltás célia Ilyenkor a* illetők egyéni védelmén kfvül annak ki­védése. hogy megbetegedve maguk is a járvány terjesz­tőivé válhussanak. Az oltás­sal elérhető védettség azon­ban mintegy 40—60 százalé­kos ezért a mai napig a leghatékonyabb intézkedés a karantén. » betegségtől meg­támadott terület teljes elzá­rása a külvilágtól mindad­dig. amíg úiabb megbetege­dés lehetősége kizártnak nem tekinthető. Egyébként a kolera. más súlyos bél fertőzésekkel szem­ben. nem lázas betegség, sőt gyakran éppen a hőmérsék­let csökkenése a jellemző. A béltünetek a székrekedéstől az egészen sűrű rohamokban jelentkező hasmenésig válta­koznak. Ennek következté­ben a beteg rengeteg folya­dékot veszít és szervezete ki­szárad. (A halálesetek ts en­nek következményei.) A gyó­gyításban az antibiotikumok­nak. főleg a Tetracyklin­származéköknak (Tetran) van fontos szerepük. Az eddigi tapasztalatok szerint az új tí­pusú kolera n korábblaknál enyhébb lefolyású, a megbe­tegedettek halálozási aránya 2—4 százalék. A betegség behurcolásától tehát egyetlen ország sem védett, de hasonlóan a né­hány évvel ezelőtt fellépett himlőesetekhez fejlett egész­ségügyi módszerekkel és szi­gorú intézkedésekkel a na­gyobb járványok megelőzhe­tők. A társadalmi és önvé­delem szerepe is igen ielen­tős — ennek módja a fertő­zés terjedésének ismeretéből adódik, A Vibrio-gazdák okozta fertőzés egyik for­rása a közös WC nem meg­felelő használata lehet. Fel­tétlenül indokolt tehát a WC használata utáni azonnali alapos kézmosás, s annak a higiénia tanácsnak a meg­fogad,- isa. hogv lehetőleg ne használjunk közös törülkö­zőt Ne ' feledkezzünk meg az étkezés előtti kézmosásról. Mindezek, a szabályok foko­zottan vonatkoznak a ven­déglátóipari é6 kereskedelmi dolgozókra. Megtartásuk egyéb fertőzések megelőzésé­re ls alkalmas, nem is szól­va arról, hogy elengedhetet­len tartozéka a kulturált emberi magatartásnak. Már-már közhelynek szá­mít, hogy a motorizálódás hazai korszakába léptünk Az intenzív fejlődés e téren nem is olyan régen vette kezdetét, így azután még a cipő sem szorít olyannyira, mint másutt a világon. De, ha úgy istenigazában nem is szoros az a bizonyos ci­pő. lassanként mégiscsak ki­nőjük. Nem egy figyelmez­tető 1el utal erre városunk­ban. Szegeden is. m Egy város közlekedésében három alapvető. egymás mellett való és egymást fel­tételező összetevőről kell gondoskodni. Ezek: a gya­logos forgalom, a tömeg­közlekedés, az egyéni jár­művek és teherforgalom (személygépkocsik, teher­autók stb.). Rájuk számítva, az általuk támasztott köve­telményekből kiindulva szabják meg a fejlesztés irá­nyát mindenütt a világon. Mindehhez még a helyi sajátosságok és adottságok — a város méretei, laksű­i rűsége, útvonalhálózata, anyagi helyzete — is hozzá­járulnak. A szegedi közleke­dés jelene és a város adott­ságai vajon mit követelnek meg a közeli és távolabbi jövőtől? Vajon milyen le­hetőségeket sugallnak? Ingyen évkönyvet ad • a „Magyarország" minden eiolizetöjéiieit A sokszínű, érdekes, ma­gyar sajtóéletben immár hét esztendőnél hosszabb ideje — pontosabban háromszézütven hete — fogadja az olvasókö­zönség nem csökkenő érdek­lődéssel. kedvvel és megbe­csüléssel a MAGYAROR­SZÁG új meg új számalt. A lap Immár harmadik esztendeje adi« ki évköny­vét: egy kötetnyi MAGYAR­ORSZAG-ot. több hónapra szóló érdekes, böngészni való könyvét. Mint eddig is. az idén is a MAGYARORSZÁG minden előfizetőiének ingyen küldik el az évkönyvet — egyébként az évkönyv meg ls vásárolható, ára 12 forint, minden hírlapárusnál kan­ható lesz. A lap szeretné mi­nél több kedves olvasóját megajándékozni az évkönyv­vel. s ezért úgy határozott, hogy minden új előfizető, aki előfizetését november 25-ig bejelenti, szintén in­gyen kapja meg a kötetet, akárcsak a régi. több éves előfizetők. 2. Mindenekelőtt talán a tö­megközlekedést! Szeged nem milliós metropolis. Ki­terjedése, lélekszáma vi­szonylag kicsi. Ezért — leg­alábbis ebben az évezred­ben aligha lenne gazdaságos és célszerű beruházás pél­dául a földalatti építése. Márpedig a gyűrű alakban épülő lakónegyedek, az ipar­övezet egyre nagyobb fel­adatokat juttat a tömegköz­lekedésnek. Ezt már jelzi Tarján is. ahonnan naponta több ezer embert kell behoz­ni a városba, és esténként hazavinni őket A követelmé­nyeknek a villamos csak bizo­nyos határig k«pes eleget ten­ni. Mindenekelőtt azért, mert a vonalak kapacitása véges, városképi és .rendezési szem­pontból pedig újabbak épí­tése meglehetősen korláto­zott. így aztán máris egyre nagyobb szerepet kell vál­lalnia a buszközlekedésnek a külső városrészek összekö­tésében. És a buszra háruló nagyobb feladatok feltétele­zik egy szemléletmód fel­adását. Szeged buszközleke­dése ugyanis u 6-os vonal kivételével végállomásos, fordulós rendszerű. Nem­hogy a jövő. de a jelen kö­vetelményei is megkérdője­lezik e rendszer helyessé­gét. Példának rögtön a tar­ján! 9-es és 11-es járat kí­nálkozik. A 9-es a Lenin körúton a vízműig megy, ott visszafordul. A 11-es. melyen rendszerint jóval kevesebb utas van, a Nagy­körúton át az állomásig köz­lekedik. Tarjánból viszony­lag kevesen utazríak a Nagykörútra. Nem lenne jobb a 9-est körforgalom­ban közlekedtetni a Lenin körúton. Hunyadi János su­gárúton át .az állomásig és vissza? Mert a buszforga­lomban is — ahol csak le­het — a körforgalom rend­szerét kell választani. Ol­csóbb — nem kell százezre­kért buszfordulókat építe­ni V és többnyire prakti­kusabb ls. A buszforgalom fejleszté­séhez természetesen útháló­zatra van szükség. Csakúgy, mint a személyautó-forga­lom számára. A város út­hálózata kiváló adottságok­kal rendelkezik a körutak sugárutas rendszer révén. Főként akkor, ha majd fel­épül a második híd és a külső körútnak ls nagyobb szakasza készül el. A baj nem is az utak rendszeré­vel hanem elsősorban álla­potukkal van. Korábban sajnos nem a mai forgalom­ra méretezték az úttesteket így aztán — az utóbbi tíz évben felújítottak kivételé­vel — általában szűkek és kis teherbírásúak. Fontos feladat tehát rendbehozésuk. illetve teljes kiépítésük. És nem csak a körutakon, su­gárutakon. hanem az ezeket összekötő utcákban ls. Mert a városban egyre nagyobb gondot okoz az úgynevezett „állóforgalom". vagyis a parkolás. Ezért például a két körút közötti parkoló utcákat indokolt kialakítani. • Gerencsér Miklós 40. A költő meg-megfeledkezett gyűlöletéről, gondolatai, érzéséi bilincs nélkül kalandoztak térber. és időben. Ellentéte szó szerint halálos volt hurcolóival, mégis arra eszmélt, hogy szá­nalma felébred irántuk. Szeme daganatai kö­rül el-elnézte jósvádájú kínvullutóit és a nya­kukon látta a hófehér kötelét. Bűnhődésük ví­ziója nem a bosszúvágy reménye, hanem a kö­zeljövő biztos jóslata volt. Németh László Já­nos ismerte a holnapot. Tudott a számadás el­jöveteléről, de ez az előrelátás csak súlyosabbá tette a maga tragédiáját. Mindazt, amit könnyű megmagyarázni egy sé­taúton a kellemes nyári estében, mindazt most dermedten csodálta, mint a felfoghatatlanságon túl kezdődő titkokat. Nem értette, milyen ösztö­nök parancsára hajlandók gyilkosokká válni az emberek olyan áron ls, hogy közben a saját ön­gyilkosságukat készítik elő. Nem értette, hogyan lesz valakiből u kínzás megszállottja, holott a szadista is volt valaha szelíd kisfiú, imádkozni tanult az anyjától, illedelmesen köszönt a taní­tóinak, megborzongott; ha kiejtették előtte a szót: gyilkos. Hivatás? Parancs? Az uralmi me­chanizmus kényszerítő logikája? Ha így lenne, akkor ő és annyian mások miért szálltak szem­be ezzel a kényszerítő logikával? Mert bátrab­bak, becsületesebbek és okosabbak? Ha ezerszer így van, akkor sincs ok a lelkiis­meret nyugalmára, sőt nyomasztóbb a tragédia. A lét egyszerű tényei szerint ls vizsgálható az élet. Amilyen banális dolog, hogy a világ egy adott darabja táplál bennünket, hogy ismerős tájak kenyerén, gyümölcsén növekedtünk egész­ségesekké, épp oly mély okkal kérdezhetjük a velünk egy tájon élőktől, a velünk egy anya­nyelvet beszélőktől': mivégre épített értük isko­lát a kőműves, mivégre szabott rájuk ruhát a szabó, mivégre púposodott meg a paraszt a me­zőn a kenyerükért? Milliók éltek abban a hit­ben, hogy becsületes munkájuk jó jövőt hoz és íme, a verejték és a szorgalom gyilkosokat ne­velt. Németh László János a hazát látta a rozoga busz ablakából. Pompás terméseket látoty a rá­baközi földek kánaánján. Hiába csillogott vas­tag zúzmara, a szántásokon, az ő kedvéért ki­virult a mező, zöldtarajos hullámokat vetett a gabonatábla, lányok kendője virított a derékig érő kukoricásban, zengett a levegő a méhek döngésétől a bíborhere fellett — éppen úgy, mint tíz év előtt, amikor mezítláb jöttek ep­résznl a Rózsakanális hídjálg. Mire volt jó a földek bősége? A föltáplált testek jeltelen sí­rokban porladnak, oda kerül 6 is, az áldozat; és odakerülnek a hóhérok is. Ahelyett, hogy hosz­szú élettel róhatnék le hálájukat az életnek a Jóért, hanyat-homlok száguldanak a gödör fe­lé ... Nem irtózott a költő a legvégső gondolatoktól, tudta, hogy az ő számára Itt van az idejük. Már akkor tudta, amikor Stelczer Lajossal együtt elhatározták a vizsgálati jegyzőkönyv aláírását Látnlok kellett: mindannyian elpusztulnak a kínzásoktól, ha tovább tagadnak. Annyit, amennyit Demeterek egyébént is tudtak, beval­lottak. Ezzel egycsqjpésra lezárult a vallatás. Stelczer Lajos is, Nemeth László János is eleve tisztában volt azzal, hogy rájuk, a csoport Veze­tőire a legsúlvosabb ítélet vár a hadbírósági tárgyaláson. Tehát akár vallanak, akár nem. helyzetük megváltoztatására semmi remény. Hn viszont tovább folynak a kínzások, minden bi­zonnyal összeroppannak néhányan a bajtársak közill. vallomást tesznek és akkor rá luk sem várt volna más, csak halálos ítélet. Mivel n°d!g szoros összefüggést alkotott valamennyiük ille­gális munkája, az egész csoport fölött ott lebe­gett a kivégzés veszélyé. A halál közelsége ^llen a megnyugvás szelíd­ségével védekezett Németh László János. Amíg tartott' a vizsgálat, kínszenvedéseit megkettőzte az önvád. Egvszemélyben érezte magát felelős­rfek társaiért. Átélte a többlek gyöl.relmét ls, a maga fájdalmaira alig figyelt, társainak sebei erősebben sajogtak testén, mint a sajátjai, lá­zuktól ő kétszeresen vacogott és szemérmessége még annyit sem engedett meg neki, hogy leg­alább bevallja bűntudatát. Most, amikor méter­ről-méter.re ragadta az autóbusz a végleges és teljes múlt idő felé, nem kellett mástól szen­vednie, csak a halálfélelemtől. Sopronkőhidán, a fegyőrtelep elemi iskolájá­ban tartották a József Attila Kör tagjainak hadbírósági tárgyalását. Minden vádlottra egy­egy szuronyos csendőr vigyázott. Dr. Demeter Zoltán főhadnagy, Faragó Béla, Bede Antal zászlós, Csiba Sándor törzsőrmester szintén föl­fegyverkezve álltak sorfalat az ablak felőli ol­dalon. ök voltak a tanúk, ennek ellenére meg­engedte nekik a bfróság, hogy kézigránátokkal, géppisztolyosan vegyenek részt a tárgyaláson. A tanterem belső harmadában, a dobogóra helyezett asztal mögött hárman ültek: középütt egy tábornok, mint a bfróság elnöke, balján egy százados, mint laikus szavazóbíró, jobbján a tárgyalásvezető, dr. Dominics Vilmos hadbíró őrnagy. Rohamtempóban zajlott a tárgyalás. Dr. Do­minics Vilmos pillanatnyi szünetet sem engedé­lyezve pásztázta végig mogorva megvetéssel a vádlottakat. — Kívánnak-e szólni az utolsó szó jogán? Németh László János a hadbíró szalonnásan kerek, sötétburna képébe nézett. — Igen. — Hát akkor ne vacakoljon sokat, pofázhat, de csak röviden. Itt állt két szurony között a költő és monda­nia kellett valamit. Valamit, amiből barátai és halálos ellenségei egyaránt megértik, hogy erő­. szakkal őt nem lehet bünietni. Ezeknek vigaszt kell nyújtania, azoknak bebizonyítania, hogy jobban tiszteli a jogot, mint gyilkosai. (Folytatjuk) gíteni. Mint ahogyan a vé­gét kiválóan rendbehozták. De a kiskörúton belüli vá­rosrész szűk utcái nagy gya­logosforgalma más -negol­dást követel. Ez pedig: a gyalogló belváros. A körúton belül lévő területeket tehát megkapnák a gyalogosok, a bevásárlók. Megszűnne a saj, a Por, a benzinszag. Csak néhány utat kellene meghagyni, melyek gyorsan és biztonságosan vezetnék át a járműforgalmat a bel­városon. biztosítva egyben az üzletek áruellátását is. A nem ls távoli jövő bel­városában talán még az ed­digieknél is fontosabb sze­repet kap majd a Tiszával párhuzamos, a Lenir körút két végét összekötő forga­lom. Ennek lebonyolítására a szűk és nyaranta lezárt Oskola utca aligha alkalmas. A rakp irtot viszont belát­ható időn belül mindenkép­pen meg kell erősíteni. A fentiek szervesen illesz­kednének a város gyűrűs-su­garas rendszerében meglévő adottságokba. Részt kaphat­nának a közeli jövő elemei­ként a távolabbi jövő köz­lekedési rendszerében. Szávay István Szegeden jelenleg minden­képpen a Belváros forgal­ma okozza a legtöbb gon­dot. A Lenin körút úttesté­nek állapota igencsak ve­szélyezteti a közlekedés biz­tonságát, de azon lehet se­NflPI KISLEXIKON a fűtésről Nem a tüzelővel, szén­nel. fával bajlódók vagy a gázzal fűtők Irigyel­tek hanem azok tana­kodnak ígv ősszel a leg­többet. akik a „köz­ponti" fűtést élvezik. Sokan vitáznak azon. hogv milyen rendelet szabályozza a távfűtést, mettől meddig kell a szolgáltatónak a megfe­lelő hőmérsékletről gon­doskodnia. • Rendelkezések ' A lakóépületek köz­ponti és táv hőellátásá­ról 'kíváncsiskodók a megfelelő szabályokat a 27/1963-as kormányren­deletben. az építésügyi és nehézipari miniszter 1/1963-us közös, illetve az építésügyi miniszter 2/1966-os rendeletében lelhetik fel. • Idény A fűtési Idényt a ren­deletek október 15 és április 15 közé teszik. ' Ebben az időszakban a szolgáltatónak úgy kell j fűtenie, hogy az emberi tartózkodás céljára szol­gáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete ' na­ponta 8—20 óra között +20 Celsius fok legyen. Az előszobában, konyhá­ban, Illemhelyen +16 fok, hallban, lakószobá­ban. irodában +20 fok, mosdóhelyiségbén. für­dőszobában +24 fok ilyenkor a szabályos hő­mérséklet. • Kivétel A fűtési szezon kezde­dete akkor tolódik ki október l-ig. vége akkor esedékes április 30-án, ha a külső hőmérséklet napi középértéke — az Országos Meteorológiai Intézet előrelelzéee sze­rint — előreláthatólag nem haladia meg a +10 Celsius-fokot, vagy há­rom egymást kővető na­pon ét a +12 fokot. Ha a fűtési szezonban a szolgéltatás huzamosan — egy-egy alkalommal három napnál hosszabb ideig — szünetel, 'a fo­gyasztó a fűtő útján ezt köteles uz üzemben tar­tónak ielenteni, A Díjazás A fűtési dílat a lakás céliaira szolgáló helyi­ségek légköbméterben kifelezett fűthető térfo­gata alaoián állapítják meg. azaz: a helyiségek alapterületét megszoroz­zák magasságukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents