Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

££ SZOMBAT. 1970. OKTÖBER 10. Rejtvénykedvelők klubja A szegedi Juhász Gyula Művelődési Ház első eme­letén új klub alakult. A ti­nidzser és nyugdíjas rejt­vénykedvelők minden hé­ten kétszer, hétfőn és csü­törtökön találkoznak egy­mással. A hobbysok nagy örömmel fogadták az új kez­deményezést, máris 250 tag­ja van a társaságnak. A pénz körbejár Asotthalom téesz-irodájá­ból látni, hogy a krumpli­földön autó vergődik. Nagy a homok, elül az autó. Az elnök káromkodik, hogy szó nélkül összevágják a krump­lit. Bejön a könyvelökislány, az meg sír. A háztáji kuko­ricáját is összetaposták. Egész nyáron kapálta, most vége lett. Amerről a vil­lanyt vezetik, arra mindent összetapos az autó. Kérdezem a homokkal küszködő sofőrt, hogy ls megy a játék. Azt hiszi káro­sult vagyok én is, fölvilágo­sít tehát, hogy kártérítési igényt kell benyújtanom. Meg is nyugtat, hogy biztosan megkapom azt az összeget, ami jár, mert ez így szokás. Ügy látszik, hamar jóban lettünk, mert további felvi­lágosítással is szolgált. Azt mondja, hogy alapjában véve mégiscsak fölösleges kártérítési igényt benyújta­nom. Igaz, hogy kifizetik, de utána visszakérik. Mert egy­szerűen hozzászámítják a villany vezetés költségeihez. Csavaros észjárás, tagad­hatatlan. Csak az a baj, hogy előttük járt a belvíz, a sok eső, a fagy — egy teljesen rossz esztendő. Annyit kéne csak belátni, hogy a DÁV dolgozóínak is több pénzt kell a piacra vinniük, ha ők is beállnak a mezőgazdasá­gi kártevők sorába. Mert a forint így is körbejár. II. D. Termálvíz Mihályteleken Kitartó törekvése mezőgaz­daságunknak, hogy többet, jobbat termeljen, és mindezt hamarabb tegye, mint mos­tanáig tette. E törekvés gaz­dag eszköztárában egyre többször emlegetik termé­szettől adott kincsünket, a föld alatti meleg vizet. Üveg­házak fűthetők vele, az üvegházban akkor is terem­het zöldség, amikor kint hó borítja a határt. Primőröket ehetünk a tél kellős közepén, Palánta is nevelhető a me­legházban, hogy mire kita­vaszodik, rögtön lehessen kiültetni. Ami azelőtt nyári vagy nyár végi növénynek számított, elvárjuk lassan, hogy tavasszal asztalunkra kerüljön már, ne csak mu­tatóba, csemegének, hanem a kisebb pénzűek számára is hozzáférhető áron. Termálvizekben gazdag vidék a mienk. Egyre-másra fúrják kútjainkat olyan mélyre, ahol geológusaink számítása szerint meleg víz­nek kell lennie. Drága ugyan egy kút, de előbb-utóbb be­hozza költségeit. A város közvetlen közelé­ben, a baktói kertészetnek földrajzilag mintegy az el­lenpontjaként, Mihálytele­ken buggyant föl tegnap majdnem kétezer méter mélyből az Űj Élet Termelő­szövetkezet majorjában a víz. Először 75 fokot mértek, estére már 82-re emelkedett a higanyszál, és még nem biztos, hogy megállt. Aki hamar hasznát akarja látni, annak jóval előre el kell készítenie a hasznosítás tervét. Itt régen eltervezték már, hogy a major épületeit is vele fűtik, a csirkeházat, az ellető istállót, a borjúne­velőt, a műhelyeket és a szo­ciális épületeket, de a há­romalagutas olajtüzelésű paprikaszárítóhoz is készíte­nek egy hévízzel táplált szikkasztót. Aki a major mé­reteit, az épületek sorát is­meri, tudja, hogy ez önma­gában is komoly nyereség lesz, de a fő cél nem ez. Egyelőre meglevő anya­gok fölhasználásával mobil­rendszerű hajtatóházat tele­pítenek négyezer négyzetmé­teren. Erre még nem mond­hatjuk, hogy ez a csúcs, hi­szen egy jó kút nagyobb te­rületet is fűteni tud. Csak­hogy az üvegház drága. Van azonban olyan megoldás, ami olcsóbb is, és a njihály­telekiek kimondottan mes­terei: a fólia. Nyolcvanezer négyzetmétert borítanak be a terv szerint a hófehér mű­anyaglepedővel úgy, hogy a talajt fűtőcsövekkel hálóz­zák be. Erre is azt mondja az elnök, hogy egyelőre. Pontosabb tervük szerint annyit, amennyit a víz fű­teni tud. Szegediek, városlakók ter­mészetesen örömmel vesszük a primőrök szaporodásának hírét is. Tudomásul vesszük, hogy ez ösztönzi beruházásra a gazdaságokat. Várjuk azon­ban azt is, ettől az egy kút­tól Is, hogy több lesz a sza­bad földön termesztett zöld­ségünk, ezzel jelentkeznek hamarabb, hiszen tömegélel­mezési szempontból ennek van nagyobb jelentősége. Er­re ls készülnek, most már teljes gőzzel. Egy termálkút a kertész­kedés egész struktúráját megváltoztathatja. Van-e elegendő szakember? Mihály­teleken alaptalan az aggo­dalom, itt mindenki kertész. Irányítónak kell csak né­hány új ember, az pedig a kút után hamarosan lesz is. Horváth Dezső A legolcsóbb albérlet Átépítés után a Majakovszkij-kollégiumban Mit kérnének el ilyen al­bérleti szobáért? — sóhaj­tott fel Gulácsy Éva igazga­tónő, miközben a délelőtti csendben végignyitogattuk a Majakovszkij-kollégium há­lótermeit. Az emeletes ágyak példás-feszesen simultak a falhoz, a színes takarókon jókedvűen lubickolt a füg­gönyökön áttörő fáradt ok­tóberi napsugár. Az igazgatónő zsúfoltságra panaszkodott: a nyolcvan fé­rőhelyesre tervezett kollégi­umban 180 középiskolás lány lakik, 8—16 ágyas szobák­ban. Majd öt évig tartott az átépítés, ötmillióba került, s a nagy felfordulás után a tavalyi volt első nyugalmas esztendejük. • Elégedetlenségre azért nincs okuk, bár az igazgató­nő megjegyzi, másként ter­vezte volna a kollégiumot. Kevés tanulószobájuk van: a földszinti tévéterem és ebédlő összenyitva is csu­pán szükségmegoldás, az emeleti terem kicsi, kevés. Olykor a hálókba kerülnek a könyvek, füzetek, itt ké­szülnek a lányok másnapra — noha asztal, szék minden negyediknek sem jut. Szűk a társalgó is. A Majakovszkij-kollégium idén tízesztendős, a jubile­umra jövő tavasszal pince­klubot nyitnának az alag­sorban. Amit lehet, társa­dalmi munkával vállalják. Nagyképűség -kd/vf Kovács József, a művelő­désügyi osztály vezetője be rendezést ígért — az igaz gatónő pedig mosolyogva „fenyegetőzött": szaván fog­ja. A társas együttlét a kö­zösség foglalkoztatásának megannyi formáját kínálná; játékok, kellenének, hozzá pénz. Csakhogy évek óta nem tudnak munkát vállal­ni, amit rendesen megfizet­nek. » Szegeden, az iskolaváros­ban kevés a diákotthon. A Majakovszkij-lánykollégi­um is egyetlen a maga ne­mében, sokan lakják, éven­te még többen kopogtatnak ajtaján. Az elsősök férőhe­lyére kétszeres túljelentke­zés volt. Drága az albérlet, öt középiskola tanulói lak­nak itt: indokolt, hogy kö­rültekintően válasszák kl a legérdemesebbeket. Anyagi helyzet, tanulmányi ered­mény egyaránt latba esik a szelektálásnál, ez a „legol­csóbb albérlet". — Kiváltképp az elsősök felvételénél kérjük ki az iskolák véleményét —mond­ja az igazgatónő —, ott van a diákok személyi lapja, jel­lemzése. Idén tabula rasát csinálunk. Az az érzésem, néhány tanulónknak luxus a kollégium. Különösen, ha figyelembe vesszük, több vi­déki lánynak itt lenne a helye. Szeretném eloszlatni a tévhitet: aki azonnal nem kerülhetett be, később al­kalma lehet, hiszen a jel­vételeket évente m.egújítjuk — a bentlakóknak is. Szigo­rú méltányosságot akarunk: az igazán rászorulók bekerü­lését feltétlenül szorgalmaz­zuk. A fentiekből tulajdon­képpen következik, a diákok tanulmányi átlaga jó, tavaly évzárón 3,9 volt — legjobb a megyében. Mindenki tud­ja: a bizonyítvány belépő­jegy az olcsó kollégiumba. * Pezsgő közösségi élet fo­lyik. Hat kisebb diákcso­port, két nagyobb teremkö­zösség tervezi a programo­kat. Heti beszámolók ké­szülnek, havonta értékelik a csoportok munkáját, juta­Gerencsér Miklós 19. — Kötelességem. Értsd meg. téged még a gya­nú árnyékának is el kell kerülni. Értette, hogyne értette volna a költö. Tehát figyelik. CsodálkozoLt, hogy nem borzad el. Tu­domásul veszi éppen ügy. mint magát a behívót. Védtelenségében azt érezte a legborzasztóbbnuk, hogy semmi reménye meggyőződni a gyanú va­lódiságáról. Akár elhiszi, akár kételkedik benoe, egyaránt kiszolgáltatott. De miért ne hitt vol­na Stelczer Lajosnak, aki veié együtt kockáztat­ja az életét? Sőt, a Keffel-gyárl barát nálánál is többet bizonyított. Nem csupán röpcédulákat szórt és plakátokat ragasztott, de idegnélküli vakmerőséggel szerezte be a nyomtál ványokat a város katonai nyilvántartó hivatalából, ahol gyári munkája mellett hadiszolgálatra kötelez­tek. A pecsétes nyomtatványokkal számtalan katonaszökevény és bujkáló munkaszolgálatos életét mentette meg. És ugyanez a Stelczer Lajos neki most Igazi behívót küldött. Csábította a költőt a lehetőség: még ma, a legközelebbi vonattal Pannonhalmára utazik, bebocsátást kér a papoktól. Ott. biztos a menedék, szavatolt a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma. De hiába csábította az ősi apátság, jól tudta, számára zárva kell maradnia a védelmet nyújló kapuknak. Szökésével vallomást tenne társai el­len, tíz életet sodorna veszélybe a maga egyet­len élete megmentésével. Csak erre gondolt, s nem sejtette, hogy hő­sies játszmájukat végzetessé tette a naivitás, nem sejtette, hogy ellenfeleik ravaszabb és ala­posabb kombinációkat ismernek, mint ők. — Jól van, barátom — mondta a költő csu­kott szemmel, kiszolgáltatottan lelke és idegzete fáradtságától. — Vedd át a posztomat, tartsd együtt a csoportot, mindenáron ... Egészen furcsán, az álom következetlen logi­kájával úszott emlékezetébe egy bronzbarna lány és nyomban utána fájdalom szakadt a szí­vére, hogy nem tudta befejezni a versét. Ajzott hangulatban folyt a beszélgetés a vár­megyeháza első emeletének tízes szobájában. Ugyan Weinhoffer hivatali helyisége volt ez, áin Demeter Zoltán csendőr főhadnagy, a Nemzeti Számonkérő Szék politikai osztályának vezetője nem a félszemű nyilas partner iránti előzékeny­ségből választotta a felderítő parancsnok szobá­ját, hanem a magáét akarta megkímélni a han­gos, örökké cigarettázó csődülettől. így leeresz­kedő lehetett, s egyúttal tartózkodó. Egyre izga­tottabban viselkedtek körülötte az emberek. Fa­ragó hűvös magabiztosságot színlelve támasztot­ta a falat a cserépkályha mellett. Weinhoffer kínlódva mosorgott a széken íróasztala mögött, nem mert a demizsonhoz nyúlni ezekben a fe­szült percekben. Dobrai István csendőr őrmester félelmetes termetével, buta hűséggel ácsorgott Demeter közelében. Bede Antal csendőr zászlós alig tudott parancsolni vibráló idegeinek, telire készen izgett-mozgott, valósággal harapta a ci­garettát. — Remélem, senkinek sincs lámpaláza? — kérdezte könyedén a főhadnagy, merő formaság­ból. Dühét afféle vigyormosollyal palástolta Wein­hoffer. Nem tudta megbocsátani Demeter Zol­tánnak, hogy ilyen elegánsan, ilyen szemtelenül fosztja meg a sikertől. Oly magától értetődően vette át az akció Irányítását a vagongyári kum­munisták ellen, mintha ő a világon se lenne. Utálata nem kímélte Faragó Bélát, a helyette­sét. sem, aki arcátlanul keresi Demeter kegyeit, s vele, a parancsnokával, egyre közönyösebben viselkedik. — Remélem, este tízig túl leszünk a nehezén — vélte a főhadnagy. — Mondja. Weinhoffer testvér, ide rendelte a két pártszolgálatost? — Természetesen. — Mindenekelőtt Németh Jánost hozzuk be Szabadhegyről. Egyébként könnyen megszökhet­ne, ha hírt kapna a letartóztatásokról. Érte fog kimenni a két pártszolgálatos. Garantálják a megbízhatóságukat? — Faragó testvér emberei, ő tudja — rándított a vállán Weinhoffer némi kelletlenséggel. A főhadnagy bizalmára vágyakozó Faragó sie­tett a megnyugtatással: — Vállalom értük a felelősséget. Nagyvonalúan vette tudomásul Demeter a ki­jelentést, s máris Dobrai Istvánra, a valószí­nűtlenül óriás termetű csendőr őrmesterre vetet­te parancsoló tekintetét: — Vezesse elő azt a munkaszolgálatost! — Parancsára, főhadnagy úr! Ez a jelenet a gúnynál is jobban megszégye­nítette Weinhoffert. Meg kellett érnie, hogy a saját szobájából, beosztását semmibe véve ad­janak parancsot olyan ügyben, amelyben eddig korlátlan halalma volt. Kedves pártszol­gálatosai helyett a Nmezeti Számonkérő Szék csendőrei vigyáztak a fogdákra, beléjük botlott mindenütt, tőlük kellett elkérni a kulcsot, ha kissé verekedni akart. Mintha alattomosan a le­tartóztatottak védelmére kelt volna Demeter fő­hadnagy. Az pedig mindennél világosabb hogy ezzel az akcióval teljes csúfot űz belőle A nagy fogásra kiküldi a saját cseridőreit, míg az ő párt­szolgálatosainak csak a jelmezes próba marad. Mert minek tekinthetné, ha nem személyes meg­alázásnak ezt a bevezető komédiát? Tessék Szu­badhegyre menni, tartóztassák le azt az egyszál bajkálót, addig ők, a Nemzeti Számonkérő Szék híres szakemberei, látványos színházi előadással fogják gyönyörködtetni a fő fejeseket, egyszerre tiz kommunistára csapnak le a vagongyári szer­számgépüzemben ! Dobrai István csendőr őrmester egy gyűrött munkaszolgálatost taszított a szobába hatalmas mancsával. — Igaz, hogy maga elektromérnök? — kér­dezte tőle szelíden Demeter főhadnagy. A munkaszolgálatost megzavarta a váratlanul szelíd hang és az a csodálatos tény, hogy ma­gázták. — Igen. kérem . . — Mi a neve? — Geiger Aladár, jelentem alázatosan. — Valódi békebeli név — jegyezte meg szinte barátságosan a főhadnagy. — Remélem, szívesen segít nekünk. A zászlós úr majd elmagyarázza a feladatát. (Folytatjuk.) lom. és büntetőpontokat os» -•(-naplót vezetnek, aktív a diáktanács. Az in­- - 4. ü uuyiag lialal, ezek­uen az években alakítja, formálja arculatát, hagyo­mányalt, melyek jellegzetes­sé, egyedivé, vonzóvá tehe­tik a későbbiek során. Kö­zös kirándulások, tárlatsé­ták, társas mozilátogatások, irodalmi, zenei estek, poli­tikai-világnézeti előadások, viták, sportdélutánok mind­mind a közösség mozgatásá­nak hasznos rugói. De hát a klub, az a bizonyos pince­klub, melyhez máris vér­mes reményeket fűznek — még nincs. A kollégium bár­mennyire is tiszta, képessé­geihez mérten ízléssel, gon­dosan berendezett, ennyi diáknak szűk. Es tulajdon­képpen még messze van at­tól, hogy igazán felszerelt legyen. Nikolényi István KUPI KISLEXIKON a meteorológiáról A meteorológia görög származású szó. a légkö­ri jelenségekkel foglal­kozó tudományt jelenti. Hazánkban száz éve ala­pították a budapesti Me­teorológiai Intézetet, Szegeden az egyetemen az 1900-as évektől mű­ködött a földrajzi tan­széken meteorológus cso­port. az 50-es évek ele­jén pedig a MALÉV égi­sze alatt a repülőtéren alakult külön meteoro­lógiai állomás. # Szinoptikus jelen­tés? Időjárás előrejelzést csak a budapesti intézet előrejelző osztálya ad. Szeged és a többi vidéki állomások helyzetjelen­tést. úgynevezett szinop­tikus ielentést. szolgál­tatnak minden órában. A hazai és az Ö6szes európai állomás által je­lentett adatokból fejtik Budapesten a prognózist, azaz meghatározzák a várható időjárást. • Adatok? Szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, látástávol­ság és felhőfaiták — rö­vidre fogva ezek szere­pelnek az adatszolgálta­tásiban. Hogv hány adat ez naponta? Ha csak azt említjük, hogy a felhők­nek 27 fő faitája és számtalan alfajtáia van. már elképzelhetjük, hogy az óránként közölt je­lentésekben mennyi adat szerepel. A Rádiószondázás? A szegedi obszervató­rium 18 dolgozója közül 14-en a rádiószondázás­sal foglalkoznak 1962 óta. A magasabb légréte­gekben. 25—30 kilométer magasan mérik az úgy­nevezett magassági lég­állapotot vagyis az idő­iárási viszonyokat a bal­lonnal felbocsátott mű­szerekkel. úgynevezett rádiószondával. Naponta kétszer időiárási eleme­ket (szélirány, szélsebes­ség. hőmérséklet stb.) mérnek, kétszer Dedie csak magassági szélmé­rés történik rádiószon­dával. A rádiószonda je­lentéseit főlee időjárás előrejelzéshez használ­Iák. A nemzetközi egvez­ménv szerint dolgozó rá­diószondázó hálózatnak két obszervatóriuma van hazánkban, az egyik itt Szegeden, a fő ob­szervatórium pedig Pest­lőrincen működik. t

Next

/
Thumbnails
Contents