Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK" 60. évfolyam, 232. szám 1970. OKTÓBER 3H SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Ma az ötéves tervet és a választójogi törvénytervezetet tárgyalja az országgyűlés Tegnap két Csongrád megyei képviselő szólalt fel Az országgyűlés pénteki, tegnapi ülésén folytatódott a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervéről szóló törvény­javaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek szá­mol vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg a tanácskozást, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT-főtitkára mondott beszédet. Felszólalt a továb­biakban Kovács Antal Vas megyei, Sümegi János Nógrád megyei, dr. Petri Gábor szegedi, Gál Andrásné debreceni országgyűlési képviselő. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Véleményt mondott dr. Szabó Kálmán budapesti, dr. Baskay­Tóth' Bertalan Pest megyei, dr. Ud­vardy Károlyné budapesti, Schulmann István Fejér megyei, Riba Miklós Győr—Sopron megyei képviselő. Az ebédszünet után Kállai Gyula elnö­költ. A vitában részt vett dr. Szabó József Baranya megyei, dr. Bodogán János Veszprém megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselő. Ok is, mint az előző felszólalók elfogad­ták a törvényjavaslatot. Felszólalt Szurdi István belkereskedelmi minisz­ter is. A többi között megállapította, hogy a következő esztendőkben a ma­gasabb életszinvonalat jelentő termé­kek iránti kereslet és fogyasztás a társadalom minden rétegénél előtér­be kerül. Emellett változatlanul tár­sadalompolitikai jellegű kötelezettség­nek tekintik — hangsúlyozta a mi­niszter —, hogy az áruk választéká­ból, kínálatából ne hiányozzanak az alacsonyabb jövedelmű vásárlók által keresett jó minőségű, de olcsó fo­gyasztási cikkek sem. Ezután felszó­lalt dr. Dömötör János hódmezővá­sárhelyi. Farkas Pál Borsod megyei, dr. Molnár Béla budapesti, Hárász Gyula debreceni, imri Gyula Borsod megyei, Tóth Géza Szabolcs-Szatmár megyei. Nemes István Pest megyei, Nagy Antal Komárom megyei képvi­selő. Valamennyien a törvényterve­zettel kapcsolatos észrevételeket tet­tek, elfogadták az új törvényjavasla­tot, s elfogadásra ajánlották az or­szággyűlésnek. A tegnapi ülést dr. Beresztóczy Miklós rekesztette be. Ma, szombaton délelőtt 10 órától folytatja munkáját az országgyűlés, a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájá­val. majd a választójogi törvény mó­dosítására vonatkozó törvényjavasla­tot tárgyalják, s végül interpellációra kerül sor. (Dr. Petri Gábor és dr, Dömötör János parlamenti felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára bevezetőben megál­lapította, hogy az új ötéves terv elindításához kedvező alapot teremt III. ötéves ter­vünk várható túltelejsítése. Pártunk, államunk, dolgozó népünk új feladatainak meg­valósításához jobbak a fel­tételek, mint öt esztendővel ezelőtt. Pártunk, államunk, munkásosztályunk szüntele­nül erősíti szocialista építő­munkánk állandó elemeit. Majd azt fejtegette, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk korszerűsítése erősíti a szocializmus vívmányait. Gazdaságirányításunk mai módszerei lehetőséget adnak a gazdasági élet bizonyos önszabályozására és önfej­lesztésére. Államunk a nép­gazdaság fejlődését szilárdan kézben tartja. Irányítását közvetlen és közvetett esz­közökkel végzi; szükség ese­tén közvetlenül is beavatko­zik a dolgok menetébe. Ha kell utasítással, támogatás­sal vagy a szabályozó ele­mek differenciáltabb alkal­mazásával. — Az ötéves tervjavaslat sokoldalúan, vázolja fejlődé­sünk irányát, célját, módsze­reit — mondotta ezután. Mindezt jól és érthetően ér­zékelteti a terv. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek a terv végrehajtása szempontjából nagyon fon­tosak. mégsem lehet őket számokban kifejezni. Ezek a követelmények: a lelkiisme­retesség, a becsületesség, a felelősségérzet mindazokban az emberekben — vezetők­ben és dolgozókban —, akik valóra váltják a terv elgon­dolásait. E tényezőket nem lehet papírra vetni, de fel­tétlenül építeni kell rájuk, mert nélkülözhetetlenek. Tudjuk, hogy a terv megva­lósítása még nem teszi le­hetővé ez összes igények ki­elégítését. De ha mindenki tudása legjavát adja, ha milliók aktivitása és tudatos cselekvése maximálisan ki­bontakozik, akkor ezzel nagymértékben gyorsíthatjuk haladásunkat, építőmunkán­kat. Népünkben tudatossá kell válnia annak, hogy öt­éves tervünk nem öncélú, hanem a dolgozók életszín­vonalának emelését, munka­körülményeinek javítását szolgálja, az ország gazda­sági erejének növelése út­kapcsolatban kitért arra, hogy különös gonddal kell biztosítani a kisebb jöve­delmű családok jogos szük­ségleteinek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű fo­gyasztási cikk megvásárlá­sára. — Az árpolitika az élet­színvonal-politika döntő ele­me — folytatta. Elősegíti vagy fékezi az életszínvonal fejlődését. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja a dolgo­zókat, egyszóval a politikai közérzet fontos tényezője. — Közgazdaságilag indo­kolt, hogy hosszabb távlat­ban általában értékén fizes­se meg a fogyasztó azt, amit megvásárol. A fogyasztói ár azonban nem csupán köz­gazdasági kategória, hanem társadalmi, politikai ténye­ző is. A ráfordítási ará­nyosság elve csak bizonyos megszorítással érvényesülhet helyesen. Meggyőződésünk, hogy fenn kell tartani mind­azokat az árpreferenciákat, amelyek egyértelműen' kap­csolódnak államunk szociá­lis, kulturális és egészség­ügyi funkcióihoz. Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fo­gyasztói érdekeit. Az áreme­léseket ellensúlyoznunk kell, mégpedig úgy, hogy egyet­len társadalmi réteg se ke­rüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az áremelést ellensúlyozó ár­csökkentés ís nagyjából azo­nos jelentőségű árcsoport­ban történjék. Fontos kö­vetelmény, hogy a hatósági áremelésekkel hatósági ár­csökkenések álljanak szem­ben. A terv szerinti áremelke­dések — akár szabad, akár hatósági árakról legyen szó — kompenzálhatok és J<om­penzáljuk is. Nem egyenlít­hető ki viszont az olyan áremelés, amit különböző okokra való hivatkozással elég gyakran tapasztalunk. Kormányszerveinknek az ed­diginél fokozottabb figyel­met és erélyt kell tanúsí­taniok az ilyen jelenségek­kel szemben. Szóvá kell tennünk — mondotta a következőkben —. hogy jó néhányan félre­értik törekvéseinket vagy egyenesen félremagyarázzák helyes elveinket. A reform­nak az a kispolgári magyará­zata, amely az egész mecha­nizmus értelmét kiforgatja és a közösség érdekeivel szembehelyezkedő, eszközei­ben nem . "álogató egyéni harácsolasban látja, feltét­lenül hozzájárul a különfé­le ártalmas irányzatok meg­erősödéséhez isi Az ilyen felfogások hordozói az em­beri magatartás egyetlen normájának azt tartják, hogy „valamit-valamiért", vagy még inkább „valamit semmiért"! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzés­ről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen fel­fogás követői nem sokan vannak, de veszélyesek. El­lenük minden eszközt igény­be kell és igénybe is fogunk venni. Az előttünk álló évek fel­adatainak megoldásában a pártszerveknek és a társa­dalmi szerveknek jelentós részük van. Ezért oly mó­don kell végeznünk politi­kai felvilágosító és mozgó­sító munkánkat, hogy az a legteljesebb mértékben elő­segítse a terv • valóraváltá­sát. A szakszervezetek ki fogják dolgozni, hogyan se­gíthetik a maguk sajátos eszközeikkel, gazdag tapasz­talataikkal ezen feladatok megvalósítását. Meggyőződé­sünk, hogy a pártszervek és a társadalmi szervek tevé­kenysége, mint a múltban, úgy a jövőben is, döntő fel­tétele lesz ötéves tervünk megvalósításának — mon­dotta befejezésül. Hazaérkezett Kairóból a magyar párt­ós állami delegáció Csütörtökön a késő éjsza­kai órákban Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének vezetésével hazaér­kezett Gamal Abdel Nasz­szernak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnöké­nek temetésén részt vett magyar párt- és állami kül­döttség. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos honvé­delmi miniszter. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougalnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya elnökének vezetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, valamint Szomin Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, kik részt vettek az EAK elnö­kének temetésén. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség és a mongol kormányküldöttség vezetője rövid budapesti tar­tózkodás után továbbutazott. Minden hetedik lakásban gázzal tüzelnek jan Majd az életszínvonallal A címben jelzett számadat csak Szegedre értendő. A szám egyben azt is bizonyít­ja, hogy az ország megyéi és városai között Szeged áll az első helyen: a lakások 71,2 százalékában van gáz, vagy vezetékes, vagy pedig palackos propán-bután gáz. Az eddigi fejlődésről és a jelenlegi igények kielégítésé­nek helyzetéről kértünk tá­jékoztatást Farkas Zoltántól, a DÉGÁZ osztályvezetőjétől. Adatokat közölt Szeged, Csongrád, Békés és Bács­Kiskun megyékről. A leg­utóbbi felmérések szerint Csongrád megyében a laká­sok 50,7 százaléka, Békés­ben 38,4, Bácsban 49.7 és Szegeden 30,4 százalékában van propán-bután gáz. Ha a vezetékes gázzal ellátott la­kásokat is hozzáadjuk, ak­kor kiderül, hogy a Csong­rád megyében az összes ház­tartások 51,7 százaléka. Bé­késben 40,7, Bácsban 52,7. s Szeged városában 71,2 szá­zalékában gázzal tüzelnek. A DÉGÁZ-hoz tartozó há­rom megyében és Szegeden 230 ezer háztartásban talá­lunk palackos gázt. Eljutott ez a lehetőség a legtöbb fa­luba, sőt a tanyákon sem ritka a gázpalack. Emlékez­zünk vissza: néhány évvel ezelőtt azért nem tudták a gázművek kielégíteni a la­kosság igényeit, mert nem volt elegendő palack. Ezen változtattak, a hazai ipar bőségesen gyárt gázpalackot, de most más akadálya van az igények korlátlan kielégí­tésének. Jelenleg nincs ele­gendő propán-bután gáz. Je­lentós behozatalra szorulunk belőle, amíg fel nem épül az algyői gázfeldolgozó üzem. A DÉGÁZ szegedi köz-í pontjába körülbelül 30 ezer új igénylő jelentkezett az idén. Legnagyobb sajnála­tukra azonban csak 25 ezer­megrendelőjüknek tudnak palackos gázt biztosítani. Még ez is igen jó, mivel a gázművek felettes szerve eredetileg csak 20 ezer új bekapcsolást engedélyezett.' A plusz ötezret a szegediek ..harcolták ki". Azok az igénylők, akik ez év augusz­tus 31-ig beküldték kérel­müket. még ebben az esz­tendőben megkapják a pa­lackot. Elmondta Farkas Zoltán, hogy a palackcseretelepek gondja lassan megoldódik. A szegedi központi telepen kí­vül van már az újszegedi oldalon és Petőfitelepen is cseretelep, Illetve nemrégi­ben Tápén is megnyílt eg" telepük. A palackos gázt használó fogyasztók igényelt szeretnék jobban kielégíteni azzal az intézkedésükkel, hogy a szerelők munkaideiét átszervezték. A bejelentést kö­vető napon bárkinek megja­vítják a hibás készülékét, illetve a hibás palackot. Három és iél milliárd forint a takarékszövetkezetekben Kádár János, Kállai Gyula és Nyers Kez&o a Parlament ulestermeben Csaknem másfél évtizede alakultak meg hazánkban az első takarékszövetkezetek. A világtakarékossági nap — október 31-e — előtt, szám­ba véve az eredményeket, a SZÖVOSZ illetékesei el­mondták: ez a népszerű szö­vetkezeti forma rendkívül gyorsan elterjedt. A tagság öntevékenységén, az önse­gély és a kölcsönös segítés elvén alapuló pénzintézet már 2507 községnek, több mint négymillió embernek ad különféle pénzügyi szol­gáltatásokat A takarékszö­vetkezeti üzlethálózat az or­szág legkiterjedtebb bankhá­lózata, amely a falvakban és a szétszórt kis településeken igyekszik helyben, de leg­alábbis otthonukhoz közel kielégíteni a tagok igényeit. A takarékszövetkezetek je­lenlegi betétállománya csak­nem három és fél milliárd forint, s az idén előrelátha­tóan — a törlesztéseket is íigyelembe véve — kétmil­liárd forintnyi kölcsönt ad­nak. Földrengés A Fülöp-szigeteken két nappal ezelőtt pusztító földrengés, amelyről csak most hoztak nyilvánosság­ra hírt, megsemmisítette Basco városnak, Atanes tartomány székhelyének 60 százalékát, de — mint közöl­ték — csupán egy ember szenvedett sebesüléseket

Next

/
Thumbnails
Contents