Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

SZERDA, 1970. OKTOBER 21, 3 Csaknem 100 ezer árutermelő dolgozó a helylipariian { A helyiipari valialatok kö- gása, társulása oly módon, leges igényelvet elégítenek k1, lakosságnak a tüzelőt, mint ; ajjj 95 könnyűipari, 42 kohó- hogy továbbra is megmarad- kis- és középüzemszerű terSikeres Volán-akció Szombaton és vasárnap még több gépkocsi szállítót- j ta a mezőgazdasági termé- I nyeket, építőanyagokat és a I előző hét végéi). Amíg októ- | és gépipari, 10 pedig nehéz & aívaftfíiffiir. bpísss, sza 18-an pedig 8413 tehergepko- ; melő váUalal t.saknem 100 csival fuvarozott a Voian , eaer dolgozót foglalkoztat. A vállalatok gazdálkodásáról, dolgozóik helyzetéről, munkakörülményeikről készített felmérést a Helyi ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, s az erről szóló jelentés kedden került a Központi Vezetőség elé. A HVDSZ Központi Vezetősége ülésén felvetődött az janak a kisüzemek előnyei, melési formában. A szakFelül kell vizsgálni a hitel- szervezet több javaslatot doitröszt. A vasútállomási oda- és 1 elfuvarozás is nagymértékben javult: az október il-i, vasárnapi 1380 vagonnal szemben 18-án 1604 vagont raktak ki. A tröszt az élteit háromnegyed évben 3 millió tonnával több árut szállítottak, mint az előző év hasonlo időszakában. Az októberi két hét vegi rendkívüli műszak e többletet újabb 1 millió 136 ezer tonnával toldotta meg. További ilyen nagyszabású, rendkívüli műszak szervezésére nincs módja a Volánnak, de az eddig szokásos több mint 2000 gépkocsit továbbra is forgalomban tartja a szombatokon és vasárnapokon. nyújtás kiterjesztésének lehetőségeit is. Tekintettel arra, hogy a különböző szerzek eltérő módon értelmezik a helyiipari tevékenység gazdaságilag indokolt körét és funkcióját, szükségessé vált a helyiipar szerepónok egyértelmű tisztázása. A helyiipar fogalmának meghatározásánál a szakszervezet ajánlja, hogy a helyiiparba tartozzanak azok a gazdasági sokat végzik, vagy speciális árukat állítanak elő, különa kérdés, hogy a helyiipari egységek, amelyek a lakosüzemek fejlesztése elmaradt ^S1 és közületi szolgál tat áaz állami nagyipari üzemek fejlődésétől, rosszabbak a munkakörülmények, alacsonyabb az üzemek technikai színvonala. Szükségesnek bizonyul a tanács irányításában működő helyiipari vállalatok hathatósabb segítése, célszerű a kisebb tanácsi vállalatok szervezeti összefo"ozott ki, az állami helyiipar további fejlesztesének elősegítésére, s azokat az illetékes szervekhez eljuttatja. A Központi Vezetőség ülésén, amelyen részt vett Gál László, a SZOT titkára, továbbá Horváth Gyula könynyűipari miniszterhelyettes, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a továbbiakban az ifjúság körél>en végzendő szakszervezeti munkával és a szakszervezet VI. kongresszusának előkészítésével is foglalkoztak. ÍEsszerisfoben — egészségesebben Gyakran olvashatunk régi éweil ezelőtt 47 000 vagon korok dús lakomáiról, hete- gyümölcsöt dolgozott fel kig tartó mennyegzőkről, hét évenként ,a múlt évben peországra szóló eszem-iszo- dig már 67 000 vagont. Hogy mokról. Manapság — sze- az időjárás kártételei ne berencsére —, az életmód és folyásolhassák katasztrofális vele párhuzamosan a táplálkozás ésszerűbb, józanabb, egészségesebb alakulása világszerte erősödő folyamat. E tekintetben hazánkban is gyökeres változás tapasztalható, ha összehasonlítjuk a második világháború előtti időszakkal — akár a tíz év előttiekkel — a mai termelési és fogyasztási adatokat. Kezdjük azon, hogy a termőterület országos viszonylatban 15,1 millió holdról _ _ 14,6 millió holdra csökkent bármikor volt annak nagyarányú ipartelepítések mértékben a termésátlagokat. arra biztosíték az öntözött területek állandó növekedése. Az 1938. évi 14 ezer hektárról 356 ezer hektárra nőtt a mesterséges csapadékot élvező terület és a Tisza II. elkészültével további hatalmas előrelépés következik. Mindez biztosítéka annak hogy táplálkozásunk egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és ésszerűbb legyen, mint HH előtte. és lakótelepek, víztárolók egyéb nagy fontosságú létesítmények építése félmillió holddal apasztotta a mezőgazdasági termőterületet huszonöt év alatt. Ezenkívül nagy területet hasított ki a fennmaradó területből az országos méretű erdősítési akció. Az erdőterület a háború előtti 12 százalékról 17,3 százalékra emelkedett. Ezen a csökkentett területen termelünk sokkal többet, mint a két háború között a nagyobb területen. így például 1929—1933 közötti öt esztendő évi átlagában búzából évi 26 millió mázsát termeltünk. 1968-ban lényegesen kisebb területen 33,61 millió mázsát. Hogy ennek ellenére akkor kivitelünk volt .búzából, annak magyarázata. hogy a lakosság annak ideién nélkülöző rétegei ma már korszerűen és bőségesen táplálkoznak. Hektáronként az átlagtermés búzából ugyanezen idő alatt 16.5 mázsáról 25,2-re. tengeriből 15,9-ről 29,9-re, burgonyából 63,2-ről 89,2-re, cukorrépából 216,9 mázsáról 334,9 mázsára emelkedett. Az akkori 3,08 millió hektó musttal szemben ma már 4,8 millió hektolitert szüretelünk évenként. A kertek és szőlők területe az ország területének 3,5 százaléka volt, ma pedig 6,6 százaléka. A gyümölcstermés ma éppen ötszöröse a háború előttinek. A konzervipar tíz Kun Sándor felvétele MUNKAS0RÜK TÁRSADALMI MUNKÁJA. A szegedi kenderfonógyár munkásőrei mindig készségesen segítenek, ba munkájukat váratlan feladat teszt szükségessé. Legutóbb — az elmúlt vasárnap — súlyos gépeket helyeztek át az üzemben. A munkásőrök olyan sikeresen dolgoztak, hogy a vasárnapi munka után a fontos gépek hétfőn reggel ismét termelhettek. Képünk a vasárnapi társadalmi munka közben készült Reklámtól a grillcsirkéig Mozaik — hibákból Jójárt Sándorné csak nemrégen költözött Nyíregyházáról Szegedre. Igy aztán sok mindent észrevett, ami egy Ügy látszik, Szegedet nagyon is szeretik lakói. Ezt bizonyítja dr. Bokor István Szeged, Horváth Mihály utca 9. szám alatti lakos levele is. Szeretett városának nem éppen szeretetreméltó vonásait szedi csokorba. Többek közt azt a hírt, hogy a rókusi gyógyszertár két-három évre felvonulási épületbe költözött, mert eredeti helyét felújítják. Rögtön adódik a kérdés: miért tart egy felújítás évekig? Vagy miért kezdenek el építkezéseket egyszerre harminc hehelybelinek, mint évek óta lyen, amikor ötre sincs elég megszokott látvány, már ta- felkészültsége és munkaereIán fel sem tűnik. Levelében je a vállalatoknak? És végül, az állomástól indul el. A miért nem dolgozik senki Szegedi Fodrász Ktsz férfi- jelenleg a rókusi gyógyszerfodrászatának két, „szánal- tár, vagy akár a Kamaramasan nevetséges" cégtáblá- színház épületén, amikor jától. Nem lehetne jobbat már régen elkezdték az át;készíteni? Alsóvároson lakik, alakitást? Ki érti ezt? És a (így naponta az l-es villamossal jár munkahelyére, a bíróságra. Kénytelen-kelletlen nyelni a villamosba áradó port, de csak naponta Kétszer néhány percig. De a nyolc-tíz órát a villamosban töltő alkalmazottak mennyit nyelhetnek a porból? A kenyér minősége után a szegedi húsboltokra is kitér, ahol legnagyobb megdöbbenéreklám. Vajon olyan sokan váltottak előre jegyet az idei szabadtéri játékolera, hogy azt már nem is kellett reklámozni? Mert csak ittott lehetett látni jellegtelen, szürke, semmitmondó szabadtéri plakátokat. Arról nem is beszélve, hogy a fővárosban szinte alig hirdették, ellentétben a gyulai várjátékokkal és a szombathelyi Varázsfuvolával. Bosszantó dolgok Szegedről. De az sem sokkal kellemesebb, hogy Budapest és Szeged közt még egészen „kis" dolgokban is különbségeket tapasztalhatunk. Például Budapest belvárosában egy kiló grillcsirke 62 forint. Szegeden ugyancsak a belvárosban (Boszorkánykonyha, Napsugár) ugyanaz 70 forint. Vajon miért, kérdezi joggal dr. Bokor István. Füst meleg nélkül Nemrégiben olajkályhát kályha ellenére hideg szobávásárolt Csányi Mihály, Balástya, Gajgonya utca 437. szám alatt lakó olvasónk. A kályha azonban mindent csinál — többek közt füstölög, kormoz — csak éppen nem melegít. Kislánya beteg, ban van. Már régebben írtak a Szegedi Elektromos Ktsznek, hogy menjenek ki, nézzék meg a kályhát. De még nem érkeztek meg, s a kislány továbbra is hideg szosére azt tapasztalta, hogy a á®*a kell feküdnie, és az új bábán fekszik. hústszeletelő kiszolgálók kezeUk a pénzt is. Kérdés, hogy egészségesnek tekinthető-e ez a módszer. Tetőtlen ház A VOLÁN 10. sz. VÁLLALATA, Szeged. Kossuth L. sgt 112. sz. (rókusi állomás mellett) alatti telepén rövid átfutás - "-'-'őv.! vállalja MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE MINDEN TIPUSÜ hűls kis- és középjavítását S 80 599 Az Attila utca 16. számú bérház lakói panaszolják, hogy a ház tetejét a kor megviselte: az eső állandóan befolyt, a második emeleti lakások beáztak. Augusztusban végre megjelentek az IKV emberei, és megkezdték a tető felújítását. Leszedték a cserepeket, kicserélték az elkorhadt léceket. A munkát azonban itt abba is hagyták, iassan már egy hónapja. Az ott levő és a tetőre szánt anyagot ls elszállították. Igy aztán az eddig csak itt-ott becsurgó eső szabadon ömölhet a padlásra és félő, hogy a más-odik emeleti lakások végképp tönkremennek. Az IKV-t hiába kérték, hogy folytassa a munkát, nem sikerült rábírni. A levél alján a ház valamennyi lakójának szerepel az aláírása. HÉTKÖZNAPOK Két monológ Az első a Marx téri piacon hallható, ahol van helypénz: — Hát van szíve magának azt az egy forintot is lealkulni az embertől. Mit számit az az egy forint. Meglátja, áldani fogja az egész család, ha megveszi. Hogy iegalubb ötven fillért engedjek? Hat hogy gondolja! Az embernek nem elég a buszköltség, még a helypénzt ls fizetnie kell. Mit gondol, mennyit fizettem én ezért a kosár alnááért, na, úgysem találju ki, csak sokallja azt az ötven fillért is. Hu a helypénz nem lenne, higgye el, adnám én olcsóbban, de így én fizetek rá. A másik mwwwb az uj tarjáni piacról való, ahOi nincs helypénz: — Hát van szíve magának ezt az egy forintot is lealkudni az embertől? Mit számít az az egy fonnt. Az árut nézze, hogy milyen szép, milyen jó, ilyet nem kap a boltban. De bezzeg ott nem alkudozik. Ugyanennyiért adják a Marx téren? Na látja! Ja, hogy ott pedig helypénz is van — hát, mit gondol, számít valamit az a helypénz? Két-három forint egy kosárra? Nem vagyunk mi annyira kicsinyesek, ezért adjuk mindenhol ugyanannyiért. Nem, ötven fillért sem engedek! Kerítések Menni külvárosokban, töppedt házak mentén, bebámészkodni a kerítések hasadékán. Mennyi apró titok. Karosszékben nénike tartja arcát a nap felé, lábánál macska törleszkedik. Csend. Nyugalom. Csak a házszámot tudja az ember, hogy kié a ház, nem is sejti. Tovább: az udvaron téglák állnak glédaban. Meszesgödör. Gondos a gazda, tatarozza télre az épületet. Megy az ember a városban. Bebárnészkodi.k a kerítések hasadékán. Mennyi apró titok. Vagy mégse titok, hogy — nem a töpörödött házak között, de sokkal forgalmasabb helyen — hónapokon, éveken át csak pusztaságot lát. A bontás helyének, a majdani építkezések helyének nyugalmát csak néha zavarja egy-két ember. Nem zavarja őket, hogy a hasadékon láthatja valaki, mit csinálnak. Azt, amit a néni a karosszékben. Napoznak. S hogy kié a ház? Honnan is tudnád. Eltűntek a hajdani táblák, amelyekre gondosan ráírták — krétával, tehát törölhetően — mikor kezdődött az építkezés, mikorra ér veget, mi lesz, kinek a házát építik, ki építi. A kerítések mögött inkognitóban épülget-épülget valaini. Mennvi táblát spórol meg az építőipar, mennyi krétát, mennyi fölösleges kézmozdulatot. Nem is szólva arról a rengeteg D-vitamlnról, amit a' kerítés mögött 1 a törmeléken ülve, na- • pozva gyűjthet bőrébe az 1 ember, Ha elég vastag. Veress Miklós .1 Eieíraiz! lexikon készül a legolvasottabb ifjúsági írókról A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó fennállásának 20. évfordulója alkalmából Kováts Miklós igazgató kedden az írószövetség klubjában sajtótájékoztatón ismertette a kiadó eredményeit. összesen 3336-féle Mórakiadvány jelent meg az elmúlt két évtizedben, 70 milliónál több példányban. s ezenkívül továbi 8 200 000 példányban mintegy 850-féle olvasnivalót adtak közre a szomszédos szocialista országokkal fennálló közös könyvkiadási egyezmények A sorozatok közül újabban a Képes történelemnek és a Képes földrajznak van nagy sikere, ezeket az albumokat a gyerekek haszonnal forgathatják iskolai tanulmányaik kiegészítéséhez is. Ugyancsak könyvtárosoktól kapta az ötletet a kiadó, hogy összeállítsa a Legkedvesebb íróim c. kötetet, amely a legolvasottabb szerzők életrajzát közli és további 80 magyar írót ls bemutat. A kötet rövidesen megjelenik, A további tervekben szerepel még képes keretében. Három Kossuth- irodalomtörténeti kiadvány, díjat, 15 József Attila-dijat jfjúságl lexikon és jó néés hat Munkacsy-díjat ad- . . ,,,,, , „ . tak az elmúlt húsz évben hány lconyV' Peldóul a szir>a gyermekkönyvekért írók- náztörtenetről, a virágokról, nak, grafikusművészeiknek. állatokról. Higiénlkusok tanácskozása Kedden az Országos Köz- az emberi életkor meghoszegészségügyi Intézetben meg- szabbodásával bekövetkező kezdődött a Magyar Higié- demográfiai robbanás, a tunikusok Társaságának máso- dományos-technikai forradadik nemzeti kongresszusa, lom, valamint a fokozódó váDr. Bakács Tibor professzornak, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatójának elnöki megnyitója után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter üdvözlő szavaiban méltatta a négynapos tudományos tanácskozás jelentőségét. Ezután dr. Bakács Tibor tartott előadást. Rámutatott: Megkezdődött a Kertes-ügy tárgyalása Tegnap délelőtt a szegedi megyei bíróságon dr. Laluska Pál büntetőtanácsa megkezdte Kertes János és társai bűnügyének tárgyalását. Az első tárgyalási napon a vádiratot ismertették. A lapunkban is részletesen ismertetett, nagy kárt okozó bűnügy tárgyalása előreláthatólag töb héten át tart. rosiasodás a természetes környezetet oly mértékben változtatja meg, ami igen nehéz alkalmazkodási feladatokat állít az ember elé. Az orvostudomány egyik legjelentősebb feladata, hogy a természetes környezetnek ezt a nagymérvű változását elviselhetővé tegye. I. I. Jolkin moszkvai professzor az elméleti járványtan mai problémáiról, W. Kurylowicz varsói profeszszor pedig az orvostudománynak a következő húsz évben várható fejlődéséről adott elő. A kongresszus további három napján szekcióüléseken vitatják meg a környezethigiéne, település-egészségügy, levegő-egészségügy problémáit és különböző járványügyi kérdéseket.