Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 18. Z2 ^Dezső RIPORT LEVELÉNYBŐL Sz. Lukács NE UXAZZON KALIFORNIÁBA! A

z Árpád apánk tetteiről szóló titokzatos pap, jó Anonymus mester. azt mondja, hogy valahol a szeri puszta táján volt egy Gyümölrsény nevű erdő. Lehet, hogy volt, de csak Levelény maradt. Nem erdő. hanem major. Fölötte tíz-húsz méterre röpködnek a mezőgazdaság huszadik századát berregő trágyaszóró repülőgépek. Ezzel a tíz-húsz méterrel maradt a major századunk szintje alatt. Négy kilométerre visz el tőle a csongrádi út. Ilyen messze esik a régi cselédek mai fészke a mi életűnktől. Ha járt itt Árpád, biztosan nem ősszel és nem tavasszal jött. Hallom, egy szekér kenyeret sokszor két lánctalpas traktor cibált a sárban. Volt eset, hogy az orvost vivő lovaknak a füle hegye is sáros lett. Hősi tettként mondja az egyik kocsis, hogy összerogyott a két ló, de a szekér állva maradt, a doktor úrnak nem esett bántódása. A fogatosra volt bízva, fölborítja, vagy nem. Tanulmányi felügyelő szájából hallottam: aki ide jön tanítani, akkor is megérdemli a fizetését, ha reggel beakasztja kalapját az iskolába, délben meg bemegy érte. Levelény a világ vége. Egy éve számítgatom, hogy ide jövök. A gazdaság kerületvezetője jó szívvel ígéri: lovat küldenek, vagy lánctalpast, ha olyan időben jönnék. Annyira erre készültem, hogy szemem-szám tátva maradt az ámulattól: betonút visz Levelénybe. Még át sem adták. de már visz. Nadrágszíj-szélességű az egész, két autó nem tudia elkerülni egymást, de már biciklivel be lehet jutni Baksra, ha esik az eső. akkor is. Emberi vágyak netovábbja! Ez a néhányaraszos kis utacska óriási nagy kérdést állít talpra: ide kanyarodik be rajta zajos századunk, vagy ezen költöznek el az emberek a civilizációba. Mert Levelény népe egyre fogy. Igaz, hétfőn már van jelentkező a szombaton megüresedett szobakonyhás régi cselédlakásra. Csőszpusztáról jönnek ide. Azoknak ez is előrelépés lesz. Mégis fogynak az emberek. A lányok nem itt mennek férjhez, a legények. ha levetik az angyalbőrt, búcsút mondanak. Pedig van már villany. Tíz éve bevezették a hízó marhák istállójába. , tavaly jutott el a fényesség az Istálló melletti hat családhoz, most vezetik az utolsó lakásba, mert oda már külön karót is kellett állítani. (Ez az istálló átélte a petresi gátszakadást, akkor támasztották meg a falát, megcsúszott egy kicsit.) Joó Jánosné tanítónőnél kéredzkedem be az iskolába, gyerekekkel beszélgetni. Valószínű, megszűnik az iskola, bánja a tanító néni. hogy el kell mennie. Eddig a bátyjával tanítottak együtt, őt már beparancsolták a faluba. Televízió három éve van. majdnem minden házban, de állítólag kevesen hiszik, amit mond. Azelőtt volt mozi is, hetenként játszott, de jött a tévé, nem jött a pénz, megszűnt a mozi. Társadalmi élet: április 4-én, augusztus 20-án rendez ünnepséget az állami gazdaság — vacsora van, műsort az iskola ad. utána bál. Meddig terjed a gyerekek látóköre? Baksig vagy Kistelekig? Voltak páran Szegeden is. de csak kórházi ügyben. Vagy a mandulájukat szedték ki. vagy beteglátogatóba jöttek. Egyetlen gyerek van itt. aki már volt resten. Kevesen vannak ahhoz, hogy kirándulásokat szervezzenek. Huszonkét gyerek közül három traktoros, három autószerelő, kettő asztalos, öt fodrász, egy borbély, kettő orvos — az egyik traktoros-orvos! —. egy katonatiszt, egy pék akar lenni. Van, aki nem döntötte el még, hogy kocsisnak iobb vagy traktorosnak, fodrásznak vagv varrónőnek műszerésznek vagy mérnöknek A fodrász azért lehet kapós, mert Itt nincs. Aki tanult kezek által akar megnyírattatni, annak egy napot rá kel] szánnia. A tanító néni és tanító bácsi gyakorolja majori szinten ezt a mesterséget ls. Huszonkét család lakik itt hatvanketten vannak összesen Értesülésem szerint csupán egvetlen lakásban nadolt a szoba, egyben mozaikköves a konyha, A többi földes vagy cementes. (A gazdaság vezetőit nem számítottam ide.) A közös konyhák rendszerét pár éve megszüntették. Mutatóban maradt csak belőlük egy. Az én korosztályomban ez az egy is megfoghatatlan csoda. Éppen meszelik a konyha egyik felét, pontosan a mennyezet közepéig jár a meszelő. Az egyik oldalon maradnak a sánta lábú szarvasminták a falon, a másik oldalt simára kenik. Kovács István és felesége négy gyermeket nevelt itt, özvegy Táborosi Jánosné hetet. Akárki tér haza a tizenegy gyerekből, édes szülőjeként köszönti, csókolja mindkét anyókát. Vinnék a gyerekek az öregeket, de mindig ugyanazt a választ kapják: — Itt születtünk, itt vénültek meg nagyapáink is, itt kell meghalnunk nekünk is. Négyezer holdnál nagyobb terület tartozik a Felgyői Állami Gazdaság birtokából ehhez a területhez. Jó zsíros fekete föld. Anyás, Percsora. Csőszpuszta. Újmajor és Levelény a majorok közül. Ügy hallom, Levelény a legkülönb. Terveket tesz elém Adorjányi Kálmán kerületvezető. Javasolta, hogy sürgessék a családi házak építését, mert ez az állapot nem tartható sokáig. A gazdaságnak érdeke lenne, hogy itt épüljenek házak. Fájdalmas kép villan eszembe, ez az utolsó Levelényből. Hatalmas szarvú jármosökrök vontatta takarniányos szekér tetejéről köszön valaki. Nekem ekkorát még nem köszöntek. Ilyen alázatosat. Szoborrá merevedett az ember, kalapját úgy emelte leírhatatlan magasra, mintha élete függne ettől a mozdulattól. Öriási föladat vár arra a betonútra. Irigylésre méltó nehéz helyzetben van néha az orvosi tudomány: egyik-másik, azelőtt nagy hírű betegségünket bemutatni sem tudja. Viharos gyorsasággal ide jutottunk sivár puszták, gyötrő majorok életével, grófi betegségek átkával is. Ami Levelényben van, aprócska kis sziget, pattanó rügyekkel. virágzó falukkal. egészséges szép életünkkel körülzárva. Annál könnyebb lenne megszabadulni tőle. Egyetlen nagy akarat kellene hozzá, az illetékesek, az állami gazdaság nagy akarata. M

i tagadás, gyermekkoromban többször vágyakoztam Amerikába. Egyszer el is indultunk a gazdától lopott lovakkal, de csak pár száz méterig jutottunk, meggondoltuk magunkat. Szerencsére maradtunk. Akkoriban a hatalmas sztyeppe, a jó vágtájú gyors lovak, a cowboyok izgatták fantáziámat. Később meg a regények keltették életre Kanada aranyló búzamezőit. Kalifornia dús gyümölcsöseit, és Steinbeck örökké élő figurái. Legutóbb a gépesítés hírei izgattak, hiszen köztudott, igen fejlett és akik nyitott szemmel jártak azon a tájon, nem jöttek haza üres kézzel. Kétségtelen az is, hogy a dollár ott sem hull az égből és akadnak gondok a mezőgazdaságban. A polgárháborút megelőző évtizedekben az amerikai farmer saját magán kívül még három személynek termelt élelmet. Egy évszázaddal később, a második világháború kezdetén 42 személyre. Szinte hihetetlen ez a produktivitás. A termőföldek rekordhozamai önmagukért beszélnek. Jól érvényesült a mezőgazdasági forradalmak alapvető követelménye, a gépesítés. Napjainkban Kaliforniában szinte gyárak gördülnek a földeken, és egy-egy gép 40—50 ember munkáját végzi, a termékbetakarítástól a csomagolásig, a tárolásig. A paradicsomtermés 90 százalékát ilyen gépekkel takarítják be. Sok mindent láttak tehát azok az állarpi gazdasági szakemberek, akik tanulmányúton jártak a világ másik felén. Bőven akad tanulnivaló. Hiszen nem újság már az sem például, hogy a juhoknak tablettákat adnak be, amelyeknek hatására a gyapjút kézzel lefejthetik. Elmarad a nyírás és a gyapjút vegyileg kezelik. De észre vették, észre vehették, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező államokban is óriási méreteket öltött az elvándorlás a földekről. 1947-ben 26 millió amerikai, az összlakosság egyötöde élt farmokon. Ma már csupán 10 millió. Ennek ls kétharmada egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzd. Dallastól délre igen sok a szegényember. Sokan máról-holnapra tengetik életüket. A Brazos River völgyében, a fehérarany — gyapot — földjén, az elmúlt két évtized alatt szinte hihetetlen méreteket öltött az elvándorlás, minden ötödik ember elhagyta a vidéket. Ne utazzunk tehát Kaliforniába! Miért? Sok mindent megtalálhatunk már hazánkban ls. egyegy jól működő állami birtokon, közös gazdaságban. Elég megemlíteni szűkebb pátriánkban a Gorzsai Állami Gazdaság kezdeményezését a vöröshagyma-termesztés „megmentésére". A legkorszerűbb holland betakarítógépeket vásárolták meg, s természetesen holland magról vetett hagymafajtákat, hogy itt, szűkebb pátriánkban, Hagymaországban és szomszédságában elterjesszék, meghonosítsák. A kísérlet igen biztató. Nagy jövőt jósolnak neki a szakemberek. Legutóbb a Csányi Állami Gazdaságban tartott tapasztalatcsere hozta izgalomba a szakembereket. Éppen azért, mert Kaliforniában tanulmányozták az állami birtok dolgozói a gépesítést, köztük a paradicsomtermesztés komplex gépesítését. Nem jöttek haza üres kézzel. Annál inkább nem, hiszen hazánkban ma már a nagyüzemi gazdálkodásban a régi módszerek, amelyeket jószerivel a kistermelésből örököltünk, nem tarthatók. Kezdve a növényápolástól a betakarításik, elavultak már és merevek. A Csányi Állami Gazdaságban bemutatták a legkorszerűbb paradicsomtermesztést és munkában láthatták a paradicsomkombájnt is. Az új termelési technológiához mindent megvásároltak. Vagyis megfelelő fajták, gépek, valamint új gyomirtó vegyszer áll az állami birtokrendelkezésére. Ez a kezdeményezés annak a megállapodásnak része, amelyet az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója kötött az érdekelt felvásárlószervekkel. Vagyis az ország különböző tájain működő állami gazdaságok közül a legalkalmasabbak kikísérletezik a zöldségtermesztés teljes gépesítésének módszereit, és a nagyüzemi termesztést. Az elfogadott és bevált módszerekkel az állami birtokok is nagyobb részt vállaljanak az ország zöldségtermesztéséből. másrészt pedig ezeket az új módszereket átadják a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Szép őszünk volt eddig, de nem jó. Egy-két hideg éjszaka fagyos kezenyomát viseli a határ. A késve érő kukorica haragoszöld levele egyik napról a másikra őszült hirtelenszőkévé. Rekordtermést ígért pedig. A nagy területeken termelt tarlóburgonya szintén megállt fejlődésében a korai fagy miatt. Az idei paprikaszedésről szóló első tudósításunkban még azt írtuk, igen szép termés ígérkezik. Itt is rekordra számítottak a termelők. Valóságos nyüzsgés volt a határban, minden kéz dolgozott. Érdemes volt sietni. Pontos adataink nincsenek a kárról. A paprikafeldolgozó vállalat közlése szerint a szegedi Alig pár hónap és a negyedik ötéves terv idejét éljük. Büszkén és elégedetten tekinthetünk végig az elmúlt évek eredményein, hiszen szűkebb pátriánkban, a szegedi járás falvaiban, nagyközségeiben is számos szép új létesítmény példázza népünk szorgalmát, s az állam segítőkészségét. Elég megemlíteni, hogy 1969ig 57,1 kilométer járda épült, 43,4 kilométernyi villanyhálózat, 68 személyre óvoda, 3x4 általános iskolai tanterem, 6 községi orvosi rendelő, négy művelődési otthon, 9 vízmű, 643 közvilágítási lámpával gazdagodtak a homoki Mind a gorzsai, mind a csányi kísérlet az eddigiek szerint igenigen bevált. Szerencsére a kutatóintézetek is „alkalmazkodnak". Mind a hagymafajtáknál, mind a paradicsomfajtáknál több áll rendelkezésre, olyan fajtajelöltek, amelyek a jövőben sok örömet szerezhetnek a mezőgazdaságban. A cél világos és egyértelmű, az állami birtokok olyan módszereket dolgoznak ki. amelyekkel a rentábilis gazdálkodás megvalósítható és a hektáronkénti hozam európai mércével mérhető. Paradicsomnál például meghaladja majd a 400 mázsát. így aztán az önköltség is csökken, egész népgazdaságunk is jól jár. Ezek a kísérletek lényegében még csak az elején tartanak. Mégis bizonyítják: a tanulmányutak, a külföldi látogatások hasznosak. ha tanulni megy az ember. És ez sohasem szégyen. Hiszen az úton még nem mentünk végig. Gondunk, bajunk is akad bőven. Elég csak megemlíteni, hogy például a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságokban az évi amortizációs alap 50—55 millió forint, ami korántsem elegendő, hiszen a fejlesztés 100—110 millió forintot igényel, emellett enynyit adnak a gépek javítására is. Tehát szűken bánnak a pénzzel és a gépállomány bizony eléggé megviselt. Ennek ellenére az okos gondolatokra mindig jut. kiparancsolódik valahonnan a pénz, így a gorzsaiak esetében is. Ennek csak örülni lehet. Nem utazunk Kaliforniába. Mégis, ha valakit nagyon érdekel a korszerű gyümölcs-, paradicsomtermesztés, találhat már itthon is jó példát, követendő módszereket. Ügy Is mondhatnánk, utazzon inkább Csúnyba. ha úgy tetszik Gorzsúra! fűszerpaprika-termő körzet minden holdját érte a fagy, 240 vagonra becsülik a veszteséget. Az akkor zöld csövek azóta le is hulltak, a pirosak azonban még menthetők. Átveszik ugyanis kellő válogatás után azokat Is, amelyeknek csak kisebb része károsodott. Azonnali feldolgozással még értékesíthetők. Érdemes tehát még mindig zsákokba, ládákba gyűjteni a pirosakat. A mihálytelekiek nagyobbra becsülik saját kárukat, 25—30 százalékos veszteségről beszélnek. Érzékenyen érintette őket a paradicsompaprika fagykára is. Itt ls menthet azonban valamit a szedés utáni azonnali feldolgozás. falvak és a vízhálózat bővítése 140,5 kilométert tesz ki. Az idén tovább gazdagodik a járás. Év végéig 19,8 kilométer járdát építenek, 9,5 kilométerrel bővítik a villanyhálózatot, 168 újabb közvilágítási lámpa szolgál majd, három községi orvosi rendelő és egy művelődési otthon épül meg, valamint a további vízhálózatbővítés 23 kilométernyi lesz. Természetesen a lakosság is segít. Az állami támogatás igen jelentős összege mellett, amely a tervidőszakra mintegy 44 millió forint, sokra rúg a társadalmi munka. Lovak. ŐSZI VESZTESÉGEK A LAKOSSÁG IS SEGÍT