Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

a SZOMBAT, 1010. OKTÓBER 11. Amíg a gyógyszer eljut odáig Idejön fájdalmaival a kor- megfelelően borsosak a li­nyek. Egy asszony vérnyo- eenedíjak is. Bár meg kell muscsökkentő gyógyszert mondjam, a szabadalmak vásárol: sápadt férfi ma- megvásárlása sok esetben kacs fői'ájasa ellen kér es kevésbé költséges, mint a kap valamit r bőrgyulladást reprodukálás, tu időnyerés gyógyító kenőcsöt vált ki u fontosságáról nem ls szólva, szomszédházból való tanító bácsi; nehézkes szuszogással Biztonság, biztonság, adja át egy nyugdíjas asz- . biztonság saony a receptet — tüdőtá­gulata van .. Legalább 1300—2000 féle készítmény várja ebben u gyógyszertár­ban a betegsége ellen küzdő — Miért oly nagyok a ku­tatási költségek? Es nálunk ls Ilyen tetemesek? — A kérdés második ré­ambert. Találomra kérdem szére válaszolok előbb, Né­a patikust: hányféle Ideg csillapítójuk van. Tizenket­tőig számlálom a fölsorolást. Vevő érkezése vágja kettő­be a sort. Aztán a fájdalom­csillapítóik után tudakozó­lunk is költséges dolog ez. Es a továbbiuaból kitűnik, hogy miért. A gyógyszerku­tatás rendkívül összetett és munkaigényes feladat. Az új gyógyszerek fölfedezésén dom. E panaszok közvetlen nem magányos kutatók, ha­ca közvetett megszüntetése- nom kutatócsoportok dolgoz­re, tizenhét orvosságot em- nak. K munka során a nenv­Ift... Fejlődött valamicskét Mtköxi statisztikák szerint formát, s az egészre a forga­lomba hozatali engedély üti rá a pecsétet. A No-Spa karrierje Most már értem az öt-hét esztendős átfutási időt. Es azt ls megértem, hogy e rop­pant költséges munka is ki­lizetődik. Hiszen, mint dr Szentmtklósi elmondja, egyedül a No-Spa nevü ma­gyar görcsoldó készítmény a belföldi igények ellátása mellett exportból 11170 végéig mintegy 250 millió forint bevételt jelent népgazdasá­gunknak. Ily módon végül­is kifizetődik a gyógyszerku­tatók szellemi erőfeszítése. Ezeknek az erőfeszítéseknek részese dr Szentmiklósi Pé­ter is, aki állami díját dr. Mészáros Zoltán kutató tár­saként a No-Spa kidolaoaá­dróga ta Hippokratész szerint „A fájdalom csillapítása isteni cselekedet". Jó, hogy nap­jainkban ez ilyenfajta embe­ri megbecsüléssel jár. Bajor Naory Ernő a gyógyszergyártás, amióta általában három-ötezer elő- s»ban való részvételéért kap­,PIinh,s fogfólós állított új vegyületből egv ' É csillapítására veszett kutya va|jk végültt gyógyszerré hamvának olajjal kevert ele- Maga az átfutási idő is hosz­gyét ajánlotta. szú. öt-hét esztendő. Hogy ez így van, abban a _ Akkor valóban masvnr gyógyszergyártásnak munka Is jelentős a része Ahogy _ jelentősek a vele járó Svájcban az óragyártás, Ku- költségek. Hogy csak egyel­hAh"n^ * *uk°rfel,l?ls'0ZÓS' példát mondjak, csupán vagy Chilében a műtraeya- az USA l868_ban ötszázmil­készttró — úgy nálunk ls lió doUárt költtitt gyó&yszer. nemzeti iparnak tekmthelo kutatásra a gyógyszergyártás - Hazánk Milyen szakaszul van­a világ tíz legnnffvobb gyógy- a kututiisnak? szerexnortőre között vnn. A _ Az elso ,Uldium ké_ magyar _ kutatók munkáin miai kutató munka. Ennek nvomán újdonságok jutottak ,or;in ÜJ kémiai szerke«;le. el a földkerekség minden k,t állítanak cin. Mint emii­számottevő ^ argzásának patt- tettem, rengeteg kísérlet kétba mint a Trioxazin, a Szükséffe« ahhoz, hogy egv Frenolon vagy a Ltbexin. használható új vegyületet A termel ősnek tóbb mint hozzunk létre. Ezt kíséri és R Mét exportáló mnirvnr követl a tavmakolól!U6()k nvósvszerinarKin különle- munkájn. Ök állatkísérletek­rrcsen megbecsült. fontos he- kel hatástani viszgálatokat Tvet fo»!M el a esnVnrtn (50 00 véseznek rjolsozóval működő Chinoin. Megismerik a szer fő- és Ebben - az Idén flo eszten- mellékhatását, mert hogv dőa - gyárban kerestem vá- m(íst ne mondjuk, egy eddig laazt n kérdésre: milyen |gmeretlen vegyületnek lehet Tréfás párbeszédek — Sikere volt a regé­nyeivel. — Rendkívüli! Fél év­vel ezelőtt két könyvet küldtem be a Kiadónak, tegnap négyet kaptam vissza. — Apámnak ezt a fénykénét szeretném megnagyittatnl, — Kérem, urain. A nagyítás kalappal ábrá­zolja. mint ahogy az eredeti képen van. vagy kalap nélkül? — Ha lehet kalap nél­kül. — Természetesen, le­het. Elválasztva viselte a halát a kedves papa. vagy hátrafésülve? — Erre. sajnos, már nem emlékszem, de maid meglátja, ha leve­szi a kalgp.ját. utat tér be nz ötlet a fogan­tatástól a gyártásig. Dollármilliós kutatások Volt egy magyar fró — Kóbor Tamás —, akinek egyetlen könyvét sem emle­getik már napjainkban. Idő­állónak egyetlen fölröppenő ötletszllúnkja bizonyult. Az addig Alka Vegyészeti Gyár néven működő üzemnek ő találta ki 1913-ban Chinoin fantázia nevét. Hogy a Chinnlnban tevé­kenykedő kutatók teremtő képzelete mit adott a beteg­ségek tői kínzott embernek, nzt néhány készítményünk neve is érzékelteti. A Cht­maszatkárosító vagy éppen rákkeltő hatása ls. Ezek a Vizsgát a Uorok végülis kiszű­rik a készítmény főhutását. Ha Itt minden sikerült, biz­tonsági vizsgálatokat végez­nek annak földerítése érde­kében, hoav nz új gyógyszer huzamosabb használata nem rejt-e macában veszélyeket — Ezt hány emberen vég­zik? Mosolyog: — Még mjndlg esnk álW­k (serieteknél tartunk. Ha ezek vé"ül Is eredményesek, ekkor dönt az Eiészségílsvi Tudományos Tanács, hogy engedélyezi-e nz ú.i gyógy­szernek emberen való kipró­bálását. Ez utóbbi előbb kis nolnból került ki Például az csoporfi,Von. mn1d tömeees Ultraseptyl, a Neomagnol, a használat formájában lörté­Troparin és a Novnrln. nik meg. Dr. Szontmlklósl Péterrel, — Akkor már bevezetett a Chinoin orvostudományi tekinthetjük? főosztályának vezetőjével he- J^lW Megáltanítlák szélgetünk n gyógyszer sor- még a standard minőséét. Az. sénak az ötlettől a gyártásig tVemi vegyészek kidolgoz­Recept biológiából terjedő szakaszáról. — Ml alakítja kl a gyógy­szervegvészek kutatási prog­ramját? — kérdem. Széttárja kariát. — Ml alakíthatná? Az igé­nyek, az élet. — Közelebbről? — A rákos megbetegedé­sek nagy száma szinte erköl­csi paranccsá tette az em­beriség számára, hogy keres­se az orvoslás eszközeit Ezenkívül azok a megbetege­déseik, melyek a lakosság széles körét érintik és haté­konyabb gyógyszert igényel­nek az eddig használatosak­nál, szintén meghatározzák a programot. — Ezek minden esetben ÚJ gyógyszer előállítására irányuló kutatást jelentenek? — Korántsem. Munkánk jelentős hányada úgyneve­zett reprodukciós kutatás. Ez másutt felfedezett jelen­tos készítmények szabada­lomképes önálló előállítását jelenti. Mind közegészség­ügyi, mind népguzdaságl szempontból fontos munka ez, hiszen egy-egy új gyógy­szer kutatási és kifejlesztési költsége Nyugaton mintegy ötmillió dollár. És ennek zák a nnrvüzemí c vártán technológiáiét, n pvórvsze­részék n végleges gyógyszer­A kísérletező pedagógus régen nem tünet, természe­tes jelenség az iskolákban. Jegyzőkönyvek, felmenő és leküldött jelentések nyelvén fogalmazva: az oktató-neve­lő munka színvonalát, a diá­kok sokoldalúbb képzését segíti — magyarán arról van szó, hogy a tudomány és technika rohanó Ismeret­anyagával szemben prak­tikus szemlélettel, érzékeny befogadóképességgel vértez­zék fel az iskolák tanulóit. Bevallom őszintén, számom­ra a rendszerezési igény, az alapfogalmak elsajátításának szempontja az elsokasodó pedagógiai újítások, kísérle­tek raktárán is mindig kü­lönösen rokonszenves Első­sorban azért, mert érdem­ben figyelemre méltatja a tanulók kívánságait: a lehe­tő legegyszerűbb módon in­formálni azokról a kérdé­sekről, melyekkel az illető tantárgy Ismereteinek bir­tokqha juthat. Ilyen pontodba foglalt praktikus kérdéscsomagot ra­kott az asztalra minap a Radnóti gimnázium két fia­tal tanára: Szécsi Szilveszter és Németh Endre. A bioló­gia első és második osztá­lyos anyagát vették bonckés alá, s kérdésenként kidol­gozták azon sarkalatos pontjait, melyek lépésben eligazítják a tanulót, mit kell tudnia. Mire jó ez a módszer?. Gimnáziumról lévén szó, az egyetemi felvételi vizsgákra. készülök viszonylag egysé­ges, biztos receptet kapnak. A tantárgy természetéből es a felvételik .jellegeból kö­vetkezik, a szövegi-elmélet mellett elengedhetetlenül szükséges a növényi, állatta­ni metszetek, szerkezetek: ábrák ismerete. A Radnóti gimnázium tanárai ezeket is kigyűjtöttük a tankönyvek­ből. A kérdéseket sokszoro­sítják, a fekete kartonokra témák szerint csoportosított, kiválogatott ábrákat lefotóz­zák. Az összeállítás eliga­zítja igy a pedugógust, diá­kot, egyaránt: tartalmazza a tantervi maximumot és mi­nimumot. Aki a kérdésekre tőmondaton választ tud ad­ni, s felismeri az ábrát — nagyjából tájékozott. Akj részletesen válaszol, az áb­rákat elemezni tudja — a kívánt, színvonalon Ismert, salátít.ia el az anyagot. Jelenleg biológiából fik első két évfolyam kérdés­csoportjai, ábrái készültek el, tavaly tagozatos osztály­ban próbálták ki — s a diá­kok lelkeden fogadták. A harmadikos és negyedikes anyaf feldolgozása folya­matban van. (A módszer kémiából és fizikából ia el­képzelhető.) Az ábrák szem­léltető igényével kombinált kérdés-felelet játék különö­sen hasznos az év közi Is­métléseknél, s az számonké­résnél alkalmas az egész osztály mozgatására, fog­lalkoztatására is. N. I. Novembertől vasárnap is javít a GELKA Mindenki jól járt. azzal, hogy a QELKA nemrégiben beköltözött az ú.i szervizbe. Javítók s Javíttatok egy­aránt. A GELKA lerövidítet­te az átfutási időt három napra, forgalma pedig meg­duplázódott. A régi hetven 1500—2000 készüléket javí­tottak havonta most 3500— 4000 darabot Bővült a profil is: hűtőszekrénytől a „na­gyothalló" készülék iavitá­súiff számos olyan elektro­mos készüléket Javítanak, amire azelőtt nem vállalkoz­hattak­November 1-től ismét ú.i szolgáltatással akar újabb hí­veket toborozni magának a szerviz, amely egyben kong­resszusi felajánlásnak is kapnak szakmai segítséget, hogy annak kihelyezett sze­relőit 2—3 hetenként meg­hívják a GELKÁ-ba. és azok beszámolnak a műsze­részeknek a változásokról. Az Orion készülékekkel kap­csolatos újdonságokról fél­évente a gvár tervezőmérnö­kei és műszerészei számol­nak be a szegedi szerv 1 • i.i. Külön problémát jelent, hagv megjelentek R hazai pigeon az automuta mosó­gépek. A Hajdúval nincs kü­lönösebb baj. hiszen még csuk most kezd elterjedni. tje annál több az NDK-beli Ál­ba Luxszal, a WA 68-cal, a WV aa-cal. az importkészülé­kek anyagellátása ugyanis megoldatlan ipé«. A szerviz szánja ezt. a kezdeménye- szerencsére már előre felké­zést. A lövő hqpáptó) vasár- szült a javításokfu: két mü­nup is televíziós ügyeletet szerész n fővárosban tanulta igrtanak délelőtt 10-től este ki ennek fortélvait. Ezeket hatig — adásidőben, tehát a az ú.i mosógépeket húrom déli árúk kivételével. Hí- meg ve területén iavitja a sze­vásra tehát ezentúl vasár- gedl GELKA. nap is megvizsgállak az el- A fejlődés a televíziós ké­romlott. televíziót (termesze- szülékek között sem áll meg. tesen nem szívesen u már sőt ugrásszerűvé válik: nuav régóta rossz készüléket, ame- felkészültséget kíván maid a Ivet hétközben Is nyugodtan színes televízió elteriedése. megjavítanak). Nagv meg- Néhány éven belül ezt a könnvebbülést jelenthet ez a szegedi tévénézőknek is, hogy aki hat óráig a diszpécser­szolgálatnak bejelenti a hir­telen észlelt hibát, az — bu nem komolv a ba.i — este (smét bekapcsolhatja a tévét. Az új szervizben 25-tel töb­ben dolgoznak. s iobb kö­problémát is niee kell áldunk ezért be kell szerezni a nu­gyon drága műszereket, és ki kell képezni a műszerésze­ket. Már most is vannak, akik fekete-fehér készülékü­ket át akarják állíttatni a színes adás vételére (termé­rülmények között. Erre már szelesen az is csak fekete-fe­csak azért is szükség van. hér lesz a mostani tévéken), mert. egyre több típus iele- de az Ilyen kéréseket addig nik meg a hazai piacon tévé- nem tudják teljesíteni, umíg készülékből Is. A GELKA al- ki nem derül, hogy a szen­kalmazottai ezeknek az új- tesi tévé mllven frekvencián donságoknak a megismerésé- fo«ia sugározni a színes hez a Videoton gyártó) úgy adást. Paprikaszedők (Tóth Béla telvetelB) Gerencsér Miklós 30. — Egyszer sem. — Cö-cö. Talán mégsem káprázott annak a szeme, aki látott néhányszor. Nevetséges vagy kisöreg. Balogh Mthálv már bevallotta, hogy ő nyomta a röplapokat Ácson, és le jártéi ki hoz­zá. Képes lennél magad agyonveretni olyasmi­ért, amit már úgyis tudunk? — Hogy mit mondott Balogh Mihály, az az ő dolga. De megesküdnék ra. hogy nem vallott be semmit. Demeter mosolyogva hintáztatta magét a szék hátsó két lábén. — Hazugsággal vádolsz egy mugypr királyi csendőr főhadnagyot? Ez bizony törvénybe üt­közik. Mint aki unalmáhan mulatságot keres magá­nak, a gumibotokkal teleaggatott fogashoz sé­tált. Kiválasztotta kedvenc korbácsát. Megsu­hogtatta, erdeklödve figyelt a zizegő hangra. — Na, nyújtsd szépen előre a tenyeredet, mint­ha arra lennél kíváncsi, hogy esik-e az eső. Fel­jebb. Meg feljebb. Egész az áll magasságáig! Szédülés ernyesztette a költőt. Feje még min­iig zúgott u halántékára mért ütéstől. Megteszi lette testét, sarkát a padlóhoz szorította. így nyújtotta ki karjai, nehogy gyengének lássák a nyilasok. Az első ütés folyékony vasként, égetett a te­nyerében, A ntáspdik beljebb sulykolta ezt az eleven tüzet, n harmadik szétfröccsentette csont­jai, izületei minden porcikáiába a kibírhatatlan, maró íurróságul. Ösztönei pararfcsára elrántotta a kezét, — Nem szabad Idegeskedni — mondta Deme­ter üde nyugalommal, — Nézzed csak tovább, hogy esik-e az esó. Dobrai őrmester! Egy kis esőt! A Gólem termetű tiszthelyettes elmozdult a faltól szörnyű tömegével. Hatalmasat köpött a fogoly tenyerére. Mindenki röhögött. A kutya ugatott. Németh László Jánosnak hideglelősen reme­gett a szája, és a fogát csikorgatta, hogy eláll­janak a könnyel. Többé nem rántotta el a kezét, Tompa szédü­letén át kupus/kodott az akaratába, konokul el­tökél jf, hogy nem omlik össze, túri a verést, umíg csak tűrni képes a test. Az ütésfk nyílt húsra zuhantak, mind mélyebbre lu'j/ódptt a fájdalom, mintha tenyere megsokszorozódott volna. Aztán lassan enyhülni kezdett er az óriá­sivá vastagodott kín. Ahogy nőtt tompultsága; úgy sűrűsödött a bódulat az öntudaton. Ismét­lődtek, egyre ismétlődtek az ütések, de a költő már nem is tudta pontosan, ót ütik-e egyáltalán. Tenyere érzéketlen duzzanattá változott, olyan leti, mint a pudvás fa. Ez a tömény zsibbadás terjedni kezdett, megbénította u csuklóját, be­pólyálta u könyökét, s kúszott tovább a válla felé. Kurjn nem tartozott a testéhez, lehullott anélkül, hogy tudott volna rólu, De Németh László János a talpán maradt. Iszonyú delírium nehezült agyára, alkonyi ho­mályban látta a szobát, a csendőrök pedig álom­szerű fantomokká változva sejlettek fel-felnyiló szemébe. , Egy pohár vizet löttyintettek az arcába, ön­tudata kivilágosodott. — A jobb kezed már megtanulta, hogy ml vár a balra — szólt elfúlón Demeter. Pihenésképpen nagyol sóhajtott. — Folytassuk, vagy társalog­junk? — Nem bánom... — suttogta a költő, de alig tudta, hogy mit. Demeter megint az asztal mögé ült, — Most kivételesen arra lennék kíváncsi, hogy van-e benned erkölcsi felelősség. Jól hallasz? — Igen.. — Szóvul?... Egy Atlasz erőlködésével emelte meg fejét a költő. — Igen, van bpnnem erkölcsi felelősség, — Milyen jó véleménnyel vagy magadról — BÚnyolódott tűnődve u fohudnagv. — Hót akkor hadd világosítsalak fel a következőről. Tagadá­soddal súl.yos tragédiába sodrod n társaidat. Mi­nél kevesebbet ismersz be a bűneidből, annál többet hagysz az ő nyakukon Ebből következik, hogy áz őszinteséghez kell az igazi bátorság, nem pedig a tagadáshoz. Mi erről e v»i-~«ved? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents